Kényelmesebbé válik az ukránok külföldi utazása, miután a kormány elfogadott egy döntést, amely lehetővé teszi az útlevél- és vámellenőrzést közvetlenül a vasúti kocsikban – jelentette be szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte: „Mostantól az utasok ellenőrzése a határhoz közeledő vonatok haladása közben fog történni. Ez jelentősen lerövidíti a vonatok várakozási idejét és csökkenti az utasok stresszét.” Ez a formátum már működik egyes Intercity+ vonatokon a lengyel útvonalakon. A kormány azt tervezi, hogy fokozatosan kiterjeszti a nemzetközi éjszakai járatok hálókocsijaira is.
A gyorsított határellenőrzést először a következő járatokon fogják bevezetni: Kijev – Przemysl Kijev – Chelm. A gyorsított ellenőrzés januárban kezdődik. Ezeket a járatokat havonta több mint 130 000 ukrán használja.
A miniszterelnök szerint a gyorsított ellenőrzés bevezetése várhatóan januárban kezdődik, majd a gyakorlatot kiterjesztik az ezeken az útvonalakon közlekedő többi vonatra is. „Köszönet a Fejlesztési Minisztériumnak, az Ukrzaliznica vezetésének és az Állami Határőrszolgálatnak az előkészületek koordinálásáért” – tette hozzá Julija Szviridenko.
Az Európai Unió október 12-től megkezdi a digitális határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését a külső határokon, elsősorban Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországban és Romániában – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Állami Határőrszolgálat Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a határőrség közölte, hogy a határbeléptetési rendszer minden harmadik országbeli állampolgárra, köztük az ukránokra is vonatkozni fog, akik rövid távú (180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos) tartózkodás céljából lépik át a schengeni övezet határát.
A rendszer automatikusan rögzíti a belépés és kilépés dátumát, időpontját és helyét, felváltva az útlevelekben található pecséteket. Az első belépéskor biometrikus adatokat rögzítenek – arcképet és ujjlenyomatokat. A jövőben az elektronikus adatellenőrzésnek köszönhetően az ellenőrzési folyamat felgyorsul.
Az Európai Bizottság egy hat hónapos átmeneti időszakot tervez a rendszer teljes körű bevezetésére. Az újítás fő célja az ellenőrzések felgyorsítása, a biztonság növelése és a tartózkodási idők megsértésének megelőzése. „Arra kérjük az állampolgárokat, hogy utazásaik tervezésekor vegyék figyelembe ezeket a változásokat” – tette hozzá a határőrség.
Korábban már beszámoltak arról, hogy 2025. október 12-től új határregisztrációs rendszer (EES) lép hatályba az Európai Unióban. Ez a harmadik országok, köztük Ukrajna állampolgáraira is vonatkozik. Az uniós országokba való belépéshez szükséges biometrikus ellenőrzést szakaszosan vezetik be.
Vasárnaptól jelentős változások lépnek életbe az Európai Unióba történő belépés és kilépés tekintetében. Minden nem uniós állampolgár, így a brit látogatók számára is fontos módosítás, hogy a régóta halogatott új biometrikus belépés-ellenőrzési rendszer október 12-én működésbe lép.
A szabálymódosítás értelmében a belépési/kilépési rendszer (EES) előírja, hogy minden nem uniós állampolgárnak regisztrálnia kell személyes adatait, beleértve ujjlenyomatát és arcképét is, amikor először lép be a schengeni övezetbe, vagyis Írországot és Ciprust kivéve minden uniós tagállamba, valamint Izlandra, Norvégiába, Svájcba és Liechtensteinbe.
A Reuters cikke szerint az adatgyűjtést fokozatosan vezetik be a határátkelőhelyeken, a teljes bevezetés 2026. április 10-ig történik majd meg. A fokozatosság célja az, hogy elkerüljék a hosszú sorok kialakulását a határokon.
Az új elektronikus rendszer megszünteti az EU külső határain az útlevelek kézi lepecsételésének követelményét, ezt digitális nyilvántartások váltják fel, amelyek biometrikus adatok segítségével összekapcsolják az úti okmányt az adott beutazó személyazonosságával.
Az Európai Unió célja, hogy modernizálja külső határainak ellenőrzését, megakadályozva ezzel az illegális migrációt, a személyazonosság-csalásokat, és figyelemmel tudja kísérni, hogy a vízum nélkül az unióba utazók betartják-e a 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos tartózkodásra vonatkozó szabályt.
Így zajlik majd a belépés az Európai Unió területére
Aki először érkezik a schengeni térségbe, annak be kell szkennelnie útlevelét, regisztrálnia kell ujjlenyomatát és arcszkennelést is elvégeznek rajta. A schengeni övezetből való távozáskor az utasok adatait az EES-adatbázisban ellenőrzik, így tudják megerősíteni a tartózkodási időre vonatkozó hatályos szabályok betartását, valamint regisztrálják a távozást is. A további beutazások esetén ez a regisztrációs folyamat értelemszerűen már nem szükséges, azonban az arc biometrikus ellenőrzést ekkor is elvégzik. A 12 év alatti gyermekeket is regisztrálni kell az EES-ben, azonban róluk csak fényképet készítenek.
Fontos kiemelni, hogy az utasoknak az EES nem okoz pluszköltséget, a regisztráció és a belépés is ingyenes.
Az ellenőrzéseket a schengeni térség nemzetközi repülőterein, kikötőiben, vasútállomásain és közúti határátkelőhelyein egyaránt elvégzik.
Nagy-Britanniában azonban ebben is vannak speciális eltérések. A doveri kikötőben, és a Csalagútnál (vagyis a folkestone-i Eurotunnel terminálon és a londoni St Pancras Eurostar terminálon) az Egyesült Királyságból való távozáskor is EES-regisztrációra lesz szükség, ezt a francia határőrök felügyelik.
Azonban a doveri kikötőben és a folkestone-i terminálon október 12-től egyelőre még csak a teherforgalom és az autóbusz-forgalom lesz az EES-ellenőrzés tárgya.
A személygépkocsik ellenőrzése novemberben Doverben, az év végéig pedig az Eurotunnel-terminálon is megkezdődik meg.
Az Eurostar vasúttársaság bejelentette, hogy fokozatosan vezeti be az új határátlépési eljárásokat.
A brit kormány azt tanácsolja az utazóknak, hogy az új európai uniós rendszerek bevezetése miatt több időt tervezzenek utazásaikra. A brit közúti fuvarozói szövetség szerint forgalmas időszakokban hosszabb várakozási időre lehet számítani.
További szigorítások érkeznek a közeljövőben
Mivel az EES bevezetése fokozatosan történik, így az Európai Unió bízik abban, hogy nem lesznek jelentős fennakadások. A határőrök azonban a kezdeti időszakban dönthetnek úgy, hogy rövid időre felfüggesztik az ellenőrzéseket, amennyiben a feldolgozási idő túl hosszúra nyúlik.
Az első nagy próbatételt a 2026-os húsvéti ünnepek jelentik majd, utána a 2026-os nyár lesz a következő, sok család ugyanis ebben a két időszakban utazik majd először az EES bevezetése után.
Ráadásul az EES nem az út vége, hanem egy másik rendszer előfutára lesz. A tervek szerint 2026 végén fog működésbe lépni az Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS). Ennek értelmében a schengeni térségen kívüli állampolgároknak utazásuk előtt ETIAS-engedélyt kell igényelniük, ennek során személyes adataikat és utazásuk részleteit meg kell adniuk, valamint 20 euró díjat kell fizetniük. Az engedély három évig vagy az útlevél lejáratáig érvényes, attól függően, hogy melyik következik be előbb.
Október közepétől kezdődően több európai uniós ország is biometrikus be- és kilépési regisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését tervezi a harmadik országbeli állampolgárok, köztük az ukránok mozgásának nyomon követése érdekében – közölte hétfőn Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Demcsenko elmondta: „Az Európai Unió korszerűsíteni akarja adatbázisát a különböző országok összekapcsolása és a biztonság erősítése érdekében”. „A különböző országok határőreinek, elsősorban a schengeni övezet külső határain, lehetőségük kell, hogy legyen ellenőrizni azon harmadik országok állampolgárainak be- és kilépését, amelyekhez az ukránok is tartoznak. Akik belépnek és kilépnek, és európai országok területén tartózkodnak” – magyarázta. Tisztázta, hogy ez mindenekelőtt az ezzel kapcsolatos és szükséges ellenőrző intézkedések biztosítására vonatkozik.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Lengyelország már megkezdte a rendszer tesztelését. „Nos, valójában október 12-től, a rendelkezésre álló információk szerint, ezt a rendszert fokozatosan kellene bevezetni a különböző országokban” – tette hozzá. Ugyanakkor elismerte: „Nem kizárt és nem is szükséges, hogy ez a rendszer 12-én teljes mértékben működőképes legyen a schengeni övezet összes külső határán. Mert, mint látjuk, Lengyelország már tesztel. Valaki október 12. után bevezetheti az ilyen intézkedéseket” – mondta.
Demcsenko szerint az új rendszer biztosítja „a határt átlépő személy fényképével kapcsolatos szükséges információk gyűjtését”. „Ezek ujjlenyomatok, az útlevéladatokkal kapcsolatos információk bevitele… És valójában ez az adatbázis az európai országokba való be- és kilépéssel kapcsolatos információkat is tartalmazni fogja” – jelezte.
A szóvivő ugyanakkor megjegyezte, hogy „a biometrikus adatok gyűjtése és a fénykép készítésének szükségessége miatt ez természetesen kismértékben növelheti a feldolgozási időt”. „Bár valószínűleg ez csak akkor fog megtörténni, amikor ezt a rendszert tesztelik. Ezért az embereknek ezt figyelembe kell venniük, amikor kiutaznak Ukrajnából” – hangsúlyozta.
Amikor újságírók arról kérdezték, hogy szükség lesz-e „minden határátlépéskor ujjlenyomatot venni és fényképet készíteni”, Demcsenko igennel válaszolt. „A rendelkezésre álló információk szerint igen. Mind a belépéskor, mind a kilépéskor. Ez ismét a személy teljes körű azonosítása érdekében történik” – mondta a szóvivő. Ugyanakkor elismerte, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog történni, azt jelenleg nehéz megmondani. „Mert ez Ukrajnán kívül történik. És mi is felhasználjuk azokat az információkat, amelyeket vagy a határ túloldalán lévő kollégáinktól, vagy az Európai Unió hivatalos jelentéseiből kapunk” – mutatott rá Andrij Demcsenko.
Az orosz propaganda hamis információkat terjeszt arról, hogy 22 év alatti ukrán férfiak tömegesen menekülnek el az országból, jelentette be Andrij Demcsenko, az Állam Határőrszolgálat szóvivője.
Elmondta, hogy ezek a hírek nem igazak. Elmondása szerint a határőrök nem vezetnek statisztikát az állampolgárok távozásáról korcsoportonként, de elemzik az utasforgalmat az ellenőrző pontokon.
„A 18–22 éves férfiak kategóriája nem domináns a határt átlépők között. Naponta lépnek ki- és be az országba, és ez nem befolyásolja jelentősen az utasforgalmat” – hangsúlyozta Demcsenko.
A fiatal 22 éven aluli ukrán férfiak tömeges külföldre való kimeneküléséről szóló információ az orosz propaganda egy újabb álhíre.
A határőrök felkészültek a megnövekedett húsvéti utasforgalomra: bővítették a határátkelők kapacitását és megnövelték a személyzet létszámát. Ígéretük szerint még még az utazók számának jelentős növekedése esetén is legfeljebb 30-60 percig tart majd a sorban állás.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ismételten a magyar belügyminiszterhez, Pintér Sándorhoz fordult, hogy segítséget kérjen a határátkelés körülményeinek javításában. A határátkelők fontos szerepet játszanak a Kárpátalján élők kapcsolattartásában, illetve a gazdasági és családi kapcsolatok ápolásában. A húsvéti ünnepek közeledtével növekedni fog a határátkelők forgalma, és számos kárpátaljai már most is hosszú órákat kénytelen várakozni a határon. Emellett több megkeresés érkezett a KMKSZ-hez, amelyek arról számolnak be, hogy a határátkelés során, a magyar oldalon szolgálatot teljesítő határőrök lekezelő, sokszor sértő bánásmódot tanúsítanak a Kárpátaljáról érkező utasokkal szemben. A KMKSZ hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok többsége családi kapcsolatok, tanulmányok, egészségügyi problémák vagy a háborús helyzet miatt kényszerül Magyarországra utazni. A KMKSZ levelében kiemelte, hogy a Beregsurány–Asztély határátkelő magyarországi oldalán nem alakítottak ki sem járdát, sem bicikliutat, amelyek összekötnék a települést a határátkelővel. Ez azt eredményezi, hogy a gyalogosok a négysávos főút szélén kénytelenek közlekedni, ami rendkívül balesetveszélyes. A Szövetség javasolja, hogy – a barabási határátkelőhöz hasonlóan – egy gyalogos és biciklis forgalom számára alkalmas úttestet alakítsanak ki, elkülönítve azt az autós forgalomtól, hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés a határátkelőn. A KMKSZ arra kéri Pintér Sándor belügyminisztert, hogy támogassa a járdaszakasz megépítését, és járuljon hozzá a határátkelés körülményeinek javításához, hogy a kárpátaljai magyarok számára könnyebbé váljon az átkelés, s ezáltal életminőségük is javuljon a háborús és jogfosztott környezetben.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ismételten a magyar belügyminiszterhez, Pintér Sándorhoz fordult, hogy segítséget kérjen a határátkelés körülményeinek javításában. A határátkelők fontos szerepet játszanak a Kárpátalján élők kapcsolattartásában, illetve a gazdasági és családi kapcsolatok ápolásában.
A húsvéti ünnepek közeledtével növekedni fog a határátkelők forgalma, és számos kárpátaljai személy már most is hosszú órákat kénytelen várakozni a határon. Emellett több megkeresés érkezett a KMKSZ-hez, amelyek arról számolnak be, hogy a határátkelés során a magyar oldalon szolgálatot teljesítő határőrök lekezelő, sokszor sértő bánásmódot tanúsítanak a Kárpátaljáról érkező utasokkal szemben. A KMKSZ hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok többsége családi kapcsolatok, tanulmányok, egészségügyi problémák vagy a háborús helyzet miatt kényszerül Magyarországra utazni.
A KMKSZ levelében kiemelte, hogy a Beregsurány–Asztély határátkelő magyarországi oldalán nem alakítottak ki sem járdát, sem bicikliutat, amelyek összekötnék a települést a határátkelővel. Ez azt eredményezi, hogy a gyalogosok a négysávos főút szélén kénytelenek közlekedni, ami rendkívül balesetveszélyes.
A Szövetség javasolja, hogy – a barabási határátkelőhöz hasonlóan – egy gyalogos és biciklis forgalom számára alkalmas úttestet alakítsanak ki, elkülönítve azt az autós forgalomtól, hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés a határátkelőn.
A KMKSZ arra kéri Pintér Sándor belügyminisztert, hogy támogassa a járdaszakasz megépítését, és járuljon hozzá a határátkelés körülményeinek javításához, hogy a kárpátaljai magyarok számára könnyebbé váljon az átkelés, s ezáltal életminőségük is javuljon a háborús és jogfosztott környezetben.
Az ukrán kormány megszüntette a „Sljah” rendszert azon sofőrök számára, akik humanitárius és egészségügyi szállítmányokat visznek át a határon. A Miniszteri Kabinet módosította a katonaköteles korú férfiak határátlépését szabályozó rendeletet. Mostantól ahhoz, hogy valaki akadálytalanul elhagyhassa az országot, jogszerű indokra van szükség, mint a rokkantsági igazolás, a nagycsaládos státusz vagy a nyugdíjas igazolvány. A határt szabadon átléphetik a parlamenti képviselők és azok a katonák, akik megfelelő kiküldetési parancsot kaptak. Hozzátette: amennyiben a 18 és 60 év közötti férfi nem rendelkezik jogszerű halasztási indokkal és így nem jogosult a határátlépésre, akkor nem hagyhatja el az országot. Mint ismeretes: a „Sljah” rendszert a teljes körű orosz invázió kezdetén vezették be, hogy regisztrálják a kereskedelmi fuvarozók és humanitárius szállítmányozók határátlépését. Az évek során azonban sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és a határon való átlépés után nem tértek vissza Ukrajnába. Csak a Tisza határátkelőhelyen havonta körülbelül 4500 sofőr lépi át a határt a „Sljah” rendszeren keresztül. Az ukrán kormány megbízta a Szociálpolitikai Minisztériumot és a Védelmi Minisztériumot, hogy dolgozzanak ki új, megbízható mechanizmust azon katonaköteles korú férfiak határátlépésére, akik humanitárius vagy egészségügyi szállítmányokat szállítanak.
Az ukrán miniszteri kabinet úgy döntött, hogy megszünteti a humanitárius és egészségügyi rakományokat szállító járművezetők számára létrehozott „Sljah” rendszert. Ezentúl az 57. számú határozatban foglalt általános jogcímen utazhatnak külföldre, számolt be az RBC-Ukrajina a Közösségi és Területfejlesztési Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
Hogyan léphetik át a határt a kamionsofőrök?
A február 25-én jóváhagyott kormányhatározat értelmében a Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium és a regionális katonai adminisztrációk a továbbiakban nem regisztrálnak járművezetőket a „Sljah” rendszerbe.
Emellett a kormány utasította a szociálpolitikai és védelmi Minisztériumot, hogy közösen dolgozzanak ki egy új mechanizmust a humanitárius rakományt szállító hadkötelesek határlépésére.
Korábban a járművezetők kiutazási engedélyét a Közösségi és Területfejlesztési Minisztérium vagy a katonai adminisztráció hagyta jóvá. Az Állami Határőrszolgálat megjegyezte, hogy a humanitárius segélyek szállításához ezentúl más jogi indokokra van szükség a határátlépéshez.
A fejlesztési minisztérium ismertette a humanitárius rakományok sofőrjei határlépését illetően bevezetett változásokat
A Közösségi és Területfejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy a továbbiakban nem felelős a humanitárius segélyeket szállító sofőrök kiutazásának mechanizmusáért. Ezentúl a szociálpolitikai minisztérium feladata a hadkötelesek humanitárius rakományért való kiutazására vonatkozó új eljárás kidolgozása és végrehajtása.
A kormány által február 25-én jóváhagyott 57-es számú határozat módosításai szerint a humanitárius és egészségügyi rakományokat szállító sofőrök általános alapon léphetik át a határt, nem pedig a „Sljah” rendszerben való regisztrációval. A Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium és a katonai adminisztráció már nem illetékesek, és nem regisztrálják járművezetőket a rendszerbe, írta az Ekonomicsna Pravda.
Emlékeztetőül, a „Sljah” rendszert a teljes körű invázió kezdetén indították el, hogy megszervezze az engedéllyel rendelkező fuvarozók és gépjárműveik számára a humanitárius segélyek szállítását. Működését a Közösségfejlesztési Minisztérium biztosította a fenntartható logisztika támogatása érdekében.
