Példátlan hőhullám sújtja az észak-európai országokat, a norvégiai és finnországi mérőállomások történelmi rekordokat rögzítettek júliusban.
Norvégia sarkköri térségében egy állomás 13 napon keresztül mért 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet, míg Finnországban három egymást követő héten át tartott ugyanilyen hőség. A tudósok szerint a mérések 1961-es kezdete óta ez az eddigi leghosszabb ideje egyhuzamban tartó forró periódus, ráadásul 50 százalékkal hosszabb, mint a korábbi rekord – írja a The Guardian.
„Valóban példátlan hőhullám tombol – a mai csúcsérték eléri a 32-33 fokot” – írta Mika Rantanen, a Finn Meteorológiai Intézet klímakutatója a közösségi oldalán. Hozzátette: „Még a sarkvidéki régiókban is három héten át 25 fok feletti hőmérsékletet mértek.” Norvégiában egy állomás a három legészakibb megyében 12 napon keresztül regisztrált 30 fok feletti értékeket legalább egy állomáson, míg Svédország északi részén Haparandában 14, Jokkmokkban, Lappföldön 15 napon át tartott a hőség.
„Hosszabb időszakot ezeken a mérőállomásokon csak több mint egy évszázaddal ezelőtt lehetett mérni” – jelentette ki Sverker Hellström, a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet kutatója.
Szombaton és vasárnap Romániában tovább fokozódik a hőség, az ország déli részén a hőmérő higanyszála meghaladja a 40°C-ot.
A Román Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki a július 26-án, szombaton kezdődő hőhullám miatt, az ország déli harmadában a legmagasabb, vörös riasztási szintet rendelték el.
A vörös figyelmeztetéssel ellátott területeken a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 43°C-ot, hőérzetben pedig akár 45–46°C is lehet. Bukarestben 42°C-ot jósolnak.
Éjszaka a hőmérséklet 22–25°C között marad, nem hoz enyhülést.
A szombat várhatóan a legforróbb nap lesz, de sok térségben a szélsőséges hőség vasárnap és hétfőn is folytatódik.
Ezt követően az ország nagy részén viharos időjárásra számítanak, heves esőzésekkel, szélviharokkal és jégesővel.
Európa a nyár első hőhullámától szenved, a hétvégén figyelmeztetéseket adtak ki európai országokban – írja az AP.
A BBC adatai szerint a londoni hőhullám során akár 33 Celsius-fokig is emelkedhet a hőmérséklet az Egyesült Királyságban.
A nyári napfordulóra esett csúcsforróság ezen a héten több ezer embert arra késztetett, hogy úszómedencéknél és tavaknál hűsöljenek. A nyílt vízben való úszás során, a hőséggel kapcsolatos lehetséges egészségügyi problémákról és biztonsági óvintézkedésekről szintén figyelmeztetést adtak ki.
Angliában és Walesben a halálos áldozatok száma csütörtöktől vasárnapig közel 570.
Délben a Heathrow repülőtéren a hőmérséklet elérte a 31 fokot. Az előrejelzések szerint szombaton Délkelet-Angliában elérte a 32 fokot a hőmérséklet, de csütörtökön Londonban már elérték ezt a szintet.
A The Telegraph szerint az iskolák a rendkívül meleg időjárás miatt lemondják a sportnapokat.
A hőhullám Franciaországot sem kímélte. A Le Monde arról számol be, hogy csütörtök óta Franciaországban a nyár első hőhulláma tombol, az ország több részén a hőmérséklet megközelíti vagy meghaladja a 35°C-ot, gyakran 10-15°C-kal meghaladva az évszakos átlagot. Szombaton várhatóan fokozódik a hőség, délen és nyugaton helyenként 40°C-ot is elérhet a hőmérséklet.
Az előrejelzések szerint Nyugat-Németországban szombaton 33 fokig melegszik a hőmérséklet, ami a csillagászati nyár kezdetét jelzi. A DWD nemzeti meteorológiai szolgálat szerint a szél várhatóan elviselhetőbb időjárást biztosít az ország part menti területein.
Vasárnapra Délnyugat-Németországban a hőmérséklet várhatóan eléri a 37 Celsius-fokot, bár országszerte valószínűleg 31 és 35 fok között alakul a hőmérséklet.
Vasárnap este heves záporok és viharok várhatók, amelyek nyugaton és északnyugaton csökkentik a hőmérsékletet, az eső éjszaka keletre és délkeletre húzódik. Hétfőn várhatóan 30 fokig melegszik a levegő. A forró hétvége egybeesik a nyár hivatalos kezdetével – a szombati nyári napfordulóval.
Hollandiában az amszterdami 750. évfordulós ünnepség szervezői – ahogy az AP hírügynökség is beszámolt róla – további vízadagoló pontokat telepítettek és csökkentették a jegyek számát a magas hőmérsékletre számítva. A tisztviselők aggódnak amiatt, hogy a rendezvény helyszínéül szolgáló körgyűrű aszfaltburkolata súlyosbítja a hőséget.
Hollandia más részein a maratonoktól kezdve a koncertekig törölték a rendezvényeket. A Philzuid Szimfonikus Zenekar több szabadtéri előadást is lemondott a dél-afrikai Eindhovenben, mivel attól tartanak, hogy a magas hőmérséklet károsíthatja a hangszereiket.
Az ilyen figyelmeztetések egyre gyakoribbak Európa-szerte, mivel a globális felmelegedés növeli a hőmérsékletet.
Az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban tapasztalhatunk szélsőséges időjárási jelenségeket szerte a világon. Rekordmagas hőmérsékletek, pusztító erejű viharok, szokatlanul hosszú aszályok és özönvízszerű esőzések tizedelik a termést, rombolják az infrastruktúrát és veszélyeztetik az emberi életeket. De mi áll valójában e szélsőséges események hátterében?
Éghajlatváltozás és globális felmelegedés
A szakértők egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás az egyik legfőbb kiváltó oka a szélsőséges időjárási eseményeknek. Az ipari forradalom óta folyamatosan növekvő üvegházhatású gázok kibocsátása – elsősorban a szén-dioxid légköri koncentrációjának emelkedése – globális felmelegedéshez vezet. A melegebb légkör több energiát és nedvességet képes tárolni, ami felerősíti az időjárási szélsőségeket.
A globális átlaghőmérséklet emelkedése nem egyenletesen oszlik el a bolygón.
Az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közös jelentése szerint Európa hőmérséklete kiemelkedő ütemben emelkedik – csaknem kétszer olyan gyorsan, mint a globális átlag. A hőség emiatt minden évben egyre elviselhetetlenebb.
Meteorológusok szerint a rendkívüli hőség hátterében két jelenség együttes hatása áll: a globális éghajlatváltozást egy erőteljes El Nino-jelenség fokozza. Azt már a magyarok is megtapasztalták, hogy az afrikai forró légtömegek egyre gyakrabban érik el Európát. A térségben Magyarország lehet az egyik legsúlyosabban érintett ország, idén nyáron akár a 46 Celsius-fokot is elérhetik a maximum-hőmérsékletek.
A legfrissebb ötéves átlagok azt mutatják, hogy Európában a hőmérséklet már 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet, szemben a globális 1,3 fokos emelkedéssel.
Az óceánok szerepe
Az óceánok kulcsfontosságú szerepet játszanak bolygónk éghajlatának szabályozásában. A tengervíz hőmérsékletének változásai jelentősen befolyásolják az időjárási mintázatokat. Az El Niño és La Niña jelenségek például – amelyek a Csendes-óceán egyenlítői régiójának hőmérséklet-ingadozásait jelentik – globális hatásúak az időjárásra.
A melegedő óceánok több energiát adnak át a légkörnek, ami erősebb trópusi ciklonok kialakulásához vezethet.
Emellett az olvadó sarki jégtakaró megváltoztatja az óceáni áramlatok mintázatait, ami szintén hozzájárul a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásához.
Légköri blokkoló rendszerek
A jet stream – a magaslégkörben futó erős szélcsatorna – meanderei (hullámzó, kanyargós mintázatai) időnként lelassulnak és „beragadnak”, létrehozva az úgynevezett légköri blokkoló rendszereket. Ezek a rendszerek hetekig, sőt akár hónapokig is fennmaradhatnak, ugyanazt az időjárási mintázatot tartva fenn egy adott régióban. Ez vezethet tartós hőhullámokhoz, aszályokhoz vagy éppen hosszan tartó esőzésekhez.
Egyes kutatások szerint a globális felmelegedés növeli az ilyen blokkoló rendszerek kialakulásának esélyét, ami hozzájárul a szélsőséges időjárási események gyakoribbá és intenzívebbé válásához.
Erdőirtások és földhasználat-változás
Az emberi tevékenység okozta földfelszín-változások is jelentősen befolyásolják a helyi és regionális időjárást. Az erdőirtások például megváltoztatják a felszín albedóját (fényvisszaverő képességét), a párolgás mértékét és a szén-dioxid megkötését. Ez lokálisan módosíthatja a csapadékeloszlást és a hőmérsékleti viszonyokat.
A városiasodás szintén hozzájárul a szélsőséges időjáráshoz a városi hősziget-hatás révén.
A beton és aszfalt felületek jobban elnyelik és tárolják a hőt, ami különösen hőhullámok idején okozhat extrém magas hőmérsékleteket a városokban.
Természetes éghajlati ciklusok
Fontos megjegyezni, hogy bizonyos mértékű természetes változékonyság mindig is jellemezte Földünk éghajlatát. Hosszú távú ciklusok, mint például a napfolttevékenység változásai vagy az óceáni-légköri oszcillációk (pl. az Észak-atlanti Oszcilláció) szintén befolyásolják az időjárási mintázatokat.
A probléma az, hogy az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás felerősíti és módosítja ezeket a természetes ciklusokat, ami még kiszámíthatatlanabbá és szélsőségesebbé teszi az időjárást.
Az éghajlati rendszerben számos pozitív visszacsatolási mechanizmus működik, amelyek felerősíthetik a kezdeti változásokat.
Például az olvadó sarki jégtakaró csökkenti a felszín fényvisszaverő képességét, ami további melegedéshez vezet. A melegedő permafroszt talajból felszabaduló metán szintén fokozza az üvegházhatást.
Ezek a visszacsatolások felgyorsíthatják az éghajlatváltozást és növelhetik a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását.
Légköri aeroszolok, sarki örvény, ózonréteg
A légkörben lebegő apró részecskék – az aeroszolok – szintén befolyásolják az időjárást és az éghajlatot. Bizonyos aeroszolok, mint például a vulkáni hamu vagy a légszennyezésből származó részecskék, hűtő hatást fejtenek ki a légkörre azáltal, hogy visszaverik a napfényt. Mások, mint a korom, elnyelik a hőt és melegítő hatásúak.
Az aeroszolok jelenléte befolyásolja a felhőképződést és a csapadék eloszlását is, hozzájárulva a regionális időjárási mintázatok változásához.
A sarki örvény egy alacsony nyomású légtömeg, amely télen alakul ki a sarkvidékek felett. Az éghajlatváltozás miatt azonban ez az örvény egyre gyakrabban gyengül meg vagy szakad szét, ami lehetővé teszi, hogy a hideg sarki levegő délebbre hatoljon. Ez vezethet a „sarkvidéki betörés” jelenségéhez, amikor szokatlanul hideg időjárás alakul ki alacsonyabb szélességi körökön.
Bár az ózonréteg védelmére tett globális erőfeszítések sikeresnek bizonyultak, az ózonkoncentráció változásai még mindig hatással vannak az időjárásra.
Az ózonréteg elvékonyodása a sztratoszférában befolyásolja a légköri cirkulációs mintázatokat, ami hozzájárulhat a szélsőséges időjárási események kialakulásához.
Végül, de nem utolsósorban, az emberi tevékenység közvetlenül is befolyásolhatja a helyi időjárást. A városi hősziget-hatás mellett például a nagy víztározók építése megváltoztathatja a helyi páratartalmat és csapadékeloszlást. Az ipari létesítmények hőkibocsátása és a mezőgazdasági tevékenységek (pl. öntözés) szintén módosíthatják a mikroklímát.
Következtetések és kilátások
A szélsőséges időjárási események hátterében tehát számos összetett és egymással kölcsönhatásban álló tényező áll. Míg egyes folyamatok természetes eredetűek, az emberi tevékenység jelentősen felerősíti és módosítja ezeket, növelve a szélsőségek gyakoriságát és intenzitását.
A klímamodellek előrejelzései szerint a jövőben még több és még erősebb szélsőséges időjárási eseményre számíthatunk, hacsak nem teszünk jelentős lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Ez komoly kihívások elé állítja a társadalmakat az alkalmazkodás és a felkészülés terén.
A megoldás kulcsa a kibocsátások drasztikus csökkentése mellett a természetes ökoszisztémák védelmében és helyreállításában, valamint a fenntartható földhasználati gyakorlatok elterjesztésében rejlik.
Emellett fontos a tudományos kutatások folytatása, hogy még jobban megértsük az éghajlati rendszer működését és pontosabb előrejelzéseket tudjunk adni a jövőbeli változásokra vonatkozóan.
Júliusban rekordmagasságokba emelkedett a japán átlaghőmérséklet, és hiába adtak ki a kánikulára riasztást a hónap nagy részében, sokaknak így is tragédiával végződött. A hőhullámban száznál is többen haltak meg – derült ki a hatóságok közléséből.
Fokozott éberségre szólították fel a tokiói lakosokat a hatóságok a hőség miatt. Csak a júliusi hőhullámban többtucatnyian vesztették életüket hőguta miatt Japán fővárosában, és a meteorológusok augusztusra is rekkenő hőséget mondanak – tájékoztatott az Euronews.
A japán egészségügyi hatóságok többször is arra kérték a lakosságot a nyáron, hogy maradjon a lakásban és igyon sok folyadékot. Ezzel együtt 123, többségében idős ember hunyt el hőguta miatt, akiket kettő kivételével beltérben ért a halál a tokiói orvos szakértői hivatal szerint. A felfoghatatlan az egészben, hogy a legtöbben annak ellenére nem használtak klímaberendezést, hogy a lakásuk rendelkezett azzal.
Mivel az idősek gyakran úgy gondolják, hogy a légkondicionálás nem tesz jót az egészségnek, inkább kerülik a légkondi használatát.
A katasztrófavédelem szerint 37 ezernél is több embert kezeltek kórházakban hőguta miatt Japánban július első négy hetében.
A kitartó hőhullám miatt az idei július volt a valaha mért legmelegebb Japánban
A júliusi átlaghőmérséklet 2,16 Celsius-fokkal haladta meg az elmúlt 30 év átlagát, aminek következtében ez volt a legmelegebb ilyen hónap, amióta 1898-ban a japán meteorológiai szolgálat megkezdte a nyilvántartását.
Tokió belvárosában a héten is 34 Celsius-fokot mértek, a hőség pedig várhatóan fokozódik.
Negyven fok feletti hőmérsékletet mérnek Szicília és Szardínia szigetén, de Olaszország többi részén is rendkívüli hőség várható legalább tíz napon át a kedden közölt előrejelzések szerint.
Az Afrikából érkező forró levegő leginkább a szigeteken érezteti hatását: Szicíliában és Szardínián akár 43 Celsius-fokig is emelkedhet a hőmérő higanyszála.
A többi dél-olaszországi területen és az ország középső részén szintén negyven fokhoz közeli értékeket várnak, de az északi Milánóban is harminchárom fok fölötti lesz a nappali hőmérséklet rendkívül magas páratartalommal.
A kánikula éjjel sem csökken jelentősen, az előrejelzések szerint trópusi éjszakák várhatók.
A meteorológiai adatok azt mutatják, hogy a hőség már megérkezett Olaszországba, és az értékek szombatig folyamatosan emelkednek, majd legalább a következő hét közepéig nem lesz enyhülés.
A nyár kezdete óta ez a negyedik hőhullám, amely elérte Olaszországot: a hőmérsékletek hat-nyolc fokkal magasabbak a megszokottnál.
Egyelőre közepes fokozatú, narancssárga színű riasztás lépett életbe a közép-olaszországi Róma, Latina, Frosinone, Rieti és Perugia térségében. Az egészségügyi minisztérium elrendelte készültség szerdán már Bologna, Bolzano, Campobasso, Firenze, Palermo, Pescara, Trieszt és Viterbo városára és környékére is vonatkozik.
A nyári kánikulához hozzászokott Olaszország nagy részén a fő nehézséget a csapadékhiány jelenti: korábbi felmérések szerint a déli térségeket, köztük Szicíliát a sivatagosodás veszélyezteti, miközben az ország középső régióiba trópusi időjárás költözött be.
A special moment for Their Majesties as they privately met His Holiness Pope Francis at the Vatican yesterday.
The King and Queen were deeply touched by The Pope’s kind remarks about their 20th wedding anniversary and honoured to be able to share their… pic.twitter.com/5WAZu9nN5q
Négy ország összekötött hálózata nem bírta a júniusi hőhullámot.
A júniusi hőhullám sújtotta Balkán négy országában összeomlott az áramszolgáltatás pénteken.
Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és a horvátországi Dalmáciában, leálltak a gyárak, nem működnek a jelzőlámpák, az emberek pedig légkondicionáló nélkül olvadoztak a hőségben.
A horvát hálózat vezetője az infrastruktúra hibáit okolta.
„Nem akarok elhamarkodott következtetéseket levonni, de az előzetes információk szerint a Görögország és Albánia közötti hálózat összeomlott, de ez egyelőre csak spekuláció és meg nem erősített információ.”
A boszniai állami áramszolgáltató szerint a kiesést egy regionális elosztóvezeték hibája eredményezte, míg az albán állami áramszolgáltató szerint a „rendkívüli hőség” okozta a problémát.
A montenegrói tisztviselők a megnövekedett napi terhelést okolták, amit a nagyon magas hőmérséklet tetézett.
„Egyszerűen nem lehetséges és nem is szükséges egyszerre mindent visszakapcsolni, mert az egy komoly támadás lenne az elosztóhálózat ellen. Ezért óvatosnak kell lennünk, a polgárokat egy kis türelemre kérjük. Ezek olyan vészhelyzetek, amelyek nem gyakoriak, de előfordulhatnak az áramrendszerekben” – fogalmazott a montenegrói szakminiszter.
Montenegró, Horvátország, Bosznia és Albánia elektromos hálózatai 1990 óta összeköttetésben vannak az Adriai-tenger partvidékén.
Veszélyes hőség és magas páratartalom várható a héten az USAközép–nyugati és észak–keleti részén – írta a The New York Times.
Az előrejelzések szerint az Egyesült Államok közép-nyugati és északkeleti városait rekordnagyságú hőhullám sújtja ezen a héten, a páratartalom és a hőmérséklet kombinációja 30 fok fölött lesz. Az időjárás várhatóan veszélyes lesz.
„A hőhullám időtartama jelentős, és egyes helyeken az elmúlt évtizedek képest a leghosszabb ideig tart” – közölte az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata vasárnap.
Pennsylvaniában Philadelphiában, Allentownban és Readingben a hőmérséklet várhatóan öt egymást követő napon eléri a 35 fokot vagy magasabbat. Ilyet nem regisztráltak 2022 júliusa, 1953 augusztusa és 2011 júliusa óta, állítja az időjárási szolgálat New Jersey állambeli Mount Holly-i irodája.
A meteorológiai szolgálat adatai szerint vasárnap gyorsan kialakult a heves hőség, és átterjedt a Közép-Alföldre, a Nagy-tavakra és az Ohio-völgyre.
Ohióban és Pennsylvaniában egész héten meleg és párás időjárás várható – közölte az időjárási szolgálat clevelandi irodája a közösségi médiában.
A hivatal tájékoztatása szerint hőségriadó van érvényben hétfőtől péntekig Clevelandben, Detroitban, Pittsburghben és Erie-ben, Pennsylvaniában, ahol a hőmérséklet napközben 32 fok fölé emelkedhet.
A New York-i meteorológiai szolgálat vasárnap a közösségi médiában közölte, hogy a hőhullám kedden északkelet felé terjedés és szombatig tart.
A hő és a páratartalom kombinációja 35 és 40,5 fok közötti hőindex értékeket produkál – közölte a hivatal, utalva arra, hogy milyen meleg lesz az utcákon. A legmelegebb New Jersey-ben, a Hudson-völgyben és Connecticut belső kerületeiben lesz.
New England déli részén is hőségriadó van érvényben, ahol a meteorológiai szolgálat bostoni irodája „veszélyes hőségre” és páratartalomra figyelmeztetett keddtől péntekig.
„Ehhez hasonló hőhullámok nyáron egyszer vagy kétszer fordulnak elő” – mondta vasárnap Rob Magnia, az időjárási szolgálat meteorológusa.
A hőséggel összefüggő betegségek az enyhétől az életveszélyesig terjedhetnek. Az enyhe hősérülések kiütéseket, kéz- és lábduzzanatokat, izomgörcsöket, míg a hőség okozta kimerültség fejfájást, hányingert, hányást és szédülést okozhat.
A New York-i Rendkívüli helyzetekért felelős főosztálya szerint New Yorkban körülbelül 350 ember hal meg idő előtt minden nyáron a megelőzhető hősérülések következtében. Az ügynökség arra figyelmeztetett, hogy az idősek és a szívbetegségben vagy asztmában szenvedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A hírek szerint New Englandben kedden intenzív hőség várható, szerdán és csütörtökön lesz a csúcspont. – A hőmérséklet 20 fokkal lesz a megszokottnál magasabb – mondta Meghnia.
Szerdán az előrejelzések szerint a hőmérséklet Bostonban eléri a 34,4 fokot, a massachusettsi Springfieldben 37,2 fokot, a Connecticut állambeli Hartfordban 35,5 fokot és a Rhode Island állambeli Providence-ben a 31,6 fokot.
A part menti területek, mint például Cape Cod, hűvösebbek lesznek.
A meteorológusok előrejelzései szerint Vermont és New Hampshire északi részén a legmagasabb hőmérséklet várhatóan meghaladhatja a 32 fokot.
[type] => post
[excerpt] => Veszélyes hőség és magas páratartalom várható a héten az USA közép-nyugati és észak-keleti részén – írta a The New York Times.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1718911320
[modified] => 1718877765
)
[title] => Veszélyes hőhullám éri el ezen a héten az Egyesült Államok közép-nyugati és észak-keleti részét
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=190890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190890
[uk] => 190633
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190635
[image] => Array
(
[id] => 190635
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/1718634609-2576-large.webp
[original_lng] => 146864
[original_w] => 1200
[original_h] => 587
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/1718634609-2576-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/1718634609-2576-large-300x147.webp
[width] => 300
[height] => 147
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/1718634609-2576-large-768x376.webp
[width] => 768
[height] => 376
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/1718634609-2576-large-1024x501.webp
[width] => 1024
[height] => 501
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/1718634609-2576-large.webp
[width] => 1200
[height] => 587
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/1718634609-2576-large.webp
[width] => 1200
[height] => 587
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/1718634609-2576-large.webp
[width] => 1200
[height] => 587
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1718866966:12
[_thumbnail_id] => 190635
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2534
[_oembed_f67667fb7626af3f307b91e8f4b23af3] =>
[_oembed_time_f67667fb7626af3f307b91e8f4b23af3] => 1718900527
[_oembed_3cffa26802aa18540defbbaaa10fec49] =>
[_oembed_time_3cffa26802aa18540defbbaaa10fec49] => 1719488114
[_oembed_6380ecb5ab7fdd8cd319d72e8a4a8efc] =>
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
A szombat délutáni órákban 40 fokot mértek a belvárosi Observatory Hill-i meteorológiai állomáson, ami csaknem 15 fokkal melegebb a város decemberi átlaghőmérsékleténél.
A Sydney nyugati peremén fekvő Richmondban ennél is nagyobb forróság volt, 43,8 fokos maximumot regisztráltak, Anthony Albanese miniszterelnök sajtótájékoztatón figyelmeztette az embereket a hőségre.
„Az éghajlatváltozás az emberek egészségét és a környezetünket is veszélyezteti, és el kell ismernünk, hogy átfogó válaszlépésekre van szükség. Itt az ideje, hogy vigyázzunk egymásra” – fogalmazott.
Mindeközben a tűzoltók csaknem hetven bozóttűzzel küzdenek, az oltási munkálatokat pedig tovább nehezíti a száraz és szeles időjárás – számolt be róla a CNA.
A mentőszolgálat egyetlen nap alatt 20%-kal több hívást kapott, Mark Gibbs, az új-dél-walesi mentőszolgálat főfelügyelője ezért arra kérte a lakosságot, hogy kiemelten figyeljenek az idős embertársaikra, és maguk is ügyeljenek arra, hogy elkerüljék a kiszáradást.
Félő, hogy Ausztráliában újra bekövetkezhetnek a 2020-ban tapasztalt tragikus események, amikor óriási területeken pusztítottak tüzek, 33 ember halálát okozva.
Check out the white platypus we found living with our endangered freshwater turtles! Rare white platypus spotted near Armidale - Australian Geographic https://t.co/IAzwWV9lpp
Check out the white platypus we found living with our endangered freshwater turtles! Rare white platypus spotted near Armidale - Australian Geographic https://t.co/IAzwWV9lpp
Australia has just sweltered through its hottest 12 months on record, a weather official said Thursday, a period of drenching floods, tropical cyclones and mass coral bleaching. https://t.co/ikmC4SRSk5pic.twitter.com/cF7n8zv1R9
Brazíliában példátlan hőhullám tombol. Rio de Janeiro városában a déli órákban 52,5 Celsius-fokot is mértek. Több mint százmillió ember szenved a hőségtől, amely várhatóan legalább péntekig tart.
Az ország nagy részére vörös riasztást adtak ki. Sao Paulo városában kedd délután 37,3 Celsius-fokot mértek.
A hőhullám rekordszintre emelte Brazília energiafogyasztását, mivel az emberek megpróbálják hűteni a lakásokat.
A szakértők a hőséget az El Niño jelenségnek és az éghajlatváltozásnak tulajdonítják.
