Az elmúlt években Ukrajnában jelentősen csökkent az iskolák száma. Az elmúlt 4 évben országunk elvesztette a vidéki iskolák ötödét.
Az Education.ua oktatási portál az Oktatáselemzési Intézet adatait elemezte, és a következő eredményeket közölte. A városokban is riasztó a helyzet: 5%-kal csökkent az iskolák száma.
Ukrajnában folyamatosan csökken a különböző tulajdonformájú – állami, kommunális és magániskolák száma.
A 2020/2021-es tanévben 14 815 iskola működött, ebből 2023/2024-re már csak 12 701 maradt 4 év alatt 14%-kal csökkent az iskolák száma.
A legnagyobb csökkenés a vidéki iskolák körében tapasztalható. Míg a 2020/2021-es tanévben 9293 intézmény működött a falvakban, akkor 2023-ban/2024-ben már csak 7439 intézmény maradt. Ez közel 2000-es csökkenést jelent. 4 év alatt 20%-kal csökkent a vidéki iskolák száma.
Miért tűnnek el az iskolák?
Az iskolák tárgyi és technikai bázisának jelentős veszteségei ellenére az iskolabezárások fő oka a tanulói létszám csökkenése. 2024-ben 14%-kal kevesebb első osztályos tanuló indult iskolába, mint tavaly. Ezt befolyásolják a demográfiai problémák, a háború miatti kényszermigráció stb.
A közösségek számára anyagilag megterhelő a létszámhiányos iskolák fenntartása.
Egy másik budapesti két tannyelvű iskolát is meglátogatott Miroszlav Bileckij és Andrij Szibiha munkaútja során. Ukrajna különböző részeiből és a helyi zsidó közösségből származó gyerekek tanulnak itt.
A multikulturális környezetben való felnövekedés és tanulás a harmonikus és sokoldalú személyiségfejlődés kulcsa.
„Pedagógusokkal és az iskola vezetőségével beszélgettönk, megvitattuk az aktuális kérdéseket, az intézmény igényeit, a diákok kárpátaljai nyári vakációjának kilátásait és sok minden mást. Az oktatási folyamat javítása érdekében tankönyveket és írószereket vittünk az intézménybe” – írta Miroszlav Bileckij.
Az ukrán iskolákban már idén megkezdik a munkájukat az Oktatásbiztonsági Szolgálat felügyelői, az újítás célja az oktatási intézményekben a tanulók és tanárok biztonságának megőrzése országszerte – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a kormánytitkárság kommunikációs főosztályára hivatkozva.
A jelentés szerint a biztonsági felügyelők feladata lesz a biztonsági előírások ellenőrzése, a veszélyhelyzetekre való reagálás, valamint a konfliktusok és egyéb krízishelyzetek megoldásában való segítségnyújtás. „Céljuk, hogy minden oktatási intézményben biztosítsák a tanulók védelmét” – áll a közleményben
Ma már Ukrajna 20 megyéjének 763 iskolájában dolgoznak az ilyen szakemberek. A tervek szerint 2024 végére 2000-re növelik a számukat az oktatási intézményekben.
A biztonsági felügyelő összekötőként működik az iskola, a szülők, a gyerekek és a tanárok között, biztosítva az interakciót és a válaszadást bármilyen kihívásra. Az ilyen szakember feladatai közé tartozik: veszélyhelyzetek megelőzése, beléptetési rendszer megszervezése, interakció az oktatási folyamat minden résztvevőjével, kommunikáció a segélyszolgálatokkal, reagál a szabálysértésekre, szükség esetén hívja a rendőrséget.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között kötött megállapodások eredményeként megnyílt az első állami kéttannyelvű középiskola és gimnázium az ukrán gyerekek számára Budapesten. A hírt az ukrán Külügyminisztérium sajtószolgálata közölte.
Mint elhangzott, a kijevi Orbán–Zelenszkij találkozó során Ukrajna elnöke hangsúlyozta az ukrán oktatási intézmények létrehozásának fontosságát külföldön, és magyar részről is garanciákat adott a projekt támogatására.
Az iskola megnyitásának hosszú távú előkészítő munkáját az Ukrán Hagyományok Háza (Magyarország) ukrán társaság végezte, amely átvette az oktatási intézmény irányítását.
Az oktatási folyamat 1-től 12. évfolyamig ukrán anyanyelven folyik majd, a program része lesz a magyar és az angol mint idegen nyelv tanulása. Az oktatási intézmény finanszírozása Magyarország állami költségvetésének terhére történik.Az intézmény megnyitóján részt vett Viktor Mikita, megyénk katonai adminisztrációkának vezetője, Julia Hrisina, a Legfelső Tanács Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottsága Felsőoktatási Albizottságának elnöke és Marjana Beca nagykövet.
Miközben egyre gyakoribb Ausztriában, hogy a diákok az iskolai tanórákon és a szünetben a Koránt olvassák, a keresztény szentírás, a Biblia elfogadottsága egyre csökken. A bécsi gimnáziumokban csendben terjeszkedik az iszlám, a muszlim vallású diákokkal szembeni túlzott tisztelet pedig nem ismer határokat – írja a Kronen Zeitung.
Meghökkentő eset történt a minap Bécs Döbling kerületének egyik gimnáziumában. Az egyik diák, akinek nem volt kedve a Harry Potterből vagy más, a diákok körében népszerű irodalmi műből felolvasni németórán, megkérdezte a tanárnőtől, hogy a változatosság kedvéért felolvashatna-e néhány bekezdést a Bibliából.
A tanárnő azt felelte: „Azt nem lehet, mert nem lenne tisztességes Mohameddel szemben.”
Amikor a diák később elmesélte az esetet a szüleinek, az apja felháborodott. „A fiam szeret a Bibliából olvasgatni, nem értem, miért nem teheti ezt meg az iskolában?” – panaszolta a katolikus férfi a Kronen Zeitungnak.
A lap megkeresésére az osztrák oktatási minisztérium továbbította a kérdést az oktatási igazgatósághoz, amely végül közölte, hogy „nincsenek elfogadott normák a vallásos szövegek németórán való felhasználására.”
A lap szerint a fenti eset arra is rámutat, hogy a szabályozók, illetve az iskolavezetés gyakran magukra hagyja a tanárokat olyan gyakori kérdések, problémák megoldásában, mint például a különböző vallási felekezetekbe tartozó diákok oktatása. Mindezt annak ellenére, hogy a vallási jellegű feszültségek már régóta az iskolai mindennapok részei – írja az osztrák lap.
Legalább két napra iskolákat zártak be, és az elektromos hálózat túlterhelésére figyelmeztettek a hatóságok a hőhullám miatt a Fülöp-szigeteken, amely Délkelet-Ázsia több más országát is súlyosan érinti.
Az előrejelzések szerint a Fülöp-szigeteken a hőmérséklet a következő három napban eléri majd a 37 Celsius-fokot úgy, hogy a hőérzet a magas páratartalom miatt akár 45 fok is lehet, miközben sok osztályterem túlzsúfolt, és nincs felszerelve légkondicionáló berendezéssel.
A helyi meteorológiai szolgálat szerint ezek az értékek rekordnak számítanak az országban, és az ilyen körülmények hosszabb távon hőgutát okozhatnak.
A thaiföldi meteorológia szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban Bangkokban, valamint az ország középső és északi régióiban a hőmérséklet meghaladja majd a 40 Celsius-fokot, ezért azt tanácsolják az embereknek, hogy ne tartózkodjanak hosszabb ideig a szabadban.
A hőmérséklet április 22-én 44,2 Celsius-fokig emelkedett az északi Lampang városában, és a meteorológusok szerint a héten várhatóan folytatódik a rendkívüli hőség.
Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az utóbbi egy hónapban már 30 ember halt meg hőguta következtében Thaiföldön.
Vietnamban is súlyos a helyzet, az emberek a hőség elől a légkondicionált bevásárlóközpontokban keresnek menedéket. Az ország meteorológiai hivatala erdőtüzek, az emberek kiszáradása és hősokk veszélyére figyelmeztetett.
A legmagasabb hőmérsékleteket az északi és a közép-vietnami régióban mérték, ahol 40 és 44 Celsius-fok között mozgott a hőmérséklet.
A vietnami állami villamosenergia-vállalat felszólította a fogyasztókat, hogy tartózkodjanak a légkondicionáló berendezések túlterhelésétől, miután az áramfogyasztás már rekordot döntött az elmúlt napokban.
Malajzia meteorológiai hivatala vasárnap hőségriadót adott ki az ország 16 régiójára, ahol három egymást követő napon 35 és 40 Celsius-fok közötti hőmérsékletet mértek. Számos hőséggel összefüggő megbetegedésről érkezett bejelentés, a malajziai egészségügyi minisztérium szerint ketten életüket is vesztették a súlyos hőség következtében.
A hőhullámok miatt Délkelet-Ázsia legnépesebb országában, Indonéziában a szúnyogok által terjesztett dengue-lázas megbetegedések az egy évvel korábbi esetszám duplájára nőttek az ország egészségügyi minisztériuma szerint.
Indiában is többen életüket vesztették a nagy hőség következtében, az ország meteorológiai hivatala a következő öt napra 12 körzetre adta ki a legmagasabb fokú hőségriasztást.
Idén a hőhullámokat súlyosbítja az El Nino-jelenség, amelynek következtében a világ számos térségében emelkedik a hőmérséklet, és vagy szárazság alakul ki, vagy éppen ellenkezőleg több lesz a csapadék.
Elkészült az első 3D nyomtatott iskola Ukrajnában, egyes szakértők szerint ezzel a futurisztikus módszerrel lehet majd gyorsan újjáépíteni Ukrajna lerombolt városait.
Lembergben lévő közel négyezer négyzetméteres oktatási létesítmény falait mindössze 40 óra alatt nyomtatták ki 3D nyomtatóval. Ez az első 3D nyomtatott oktatási központ Európában és az első olyan épület, amelyet egy háborús övezetben ezzel az eljárással hoztak létre.
Ukrajnában, ahol sok technikus, építőmunkás és ipari szakértő a frontvonalakon harcol, az automatizáció segíthet ellensúlyozni a munkaerőhiányt – idézi az Eduline Olha Havurát, a projekt egyik munkatársát. A szakértő hozzátette: Lemberg is azon városok közé tartozik Ukrajnában, ahol az orosz légitámadások a mai napig pusztítanak, civileket gyilkolnak és otthonokat rombolnak le.
Éppen ezért elengedhetetlen lesz a 3D-nyomtatás a helyreállítandó épületek számára.
Néhány szakértő szerint a 3D nyomtatott építészet jelentősen gyorsabb és talán fenntarthatóbb is, mint a hagyományos építési módszerek.
Minden negyedik ukrán iskolás diák külföldre szeretne költözni az iskola befejezése után – derül ki a Vox Populi ukrán közvélemény-kutató ügynökség által végzett, február 10-én közzétett kutatásból, írja a The Kyiv Independent.
Összesen 1397 14 éves és idősebb diákot, 1288 szülőt és 1141 tanárt kérdeztek meg Ukrajna különböző régióiban. A diákok közül a megkérdezettek 33–36 százaléka a frontvidékről származott.
A felmérés szerint a diákok 53 százaléka az iskola után is Ukrajnában akar maradni, 23 százalékuk viszont meg szeretné változtatni jelenlegi lakóhelyét. Míg 26 százalék kifejezte, hogy külföldre szeretne költözni, a maradék 20 százalék még nem döntötte el, hogy hol fog élni.
A külföldre költözni vágyók aránya 31 százalékra emelkedett a városi iskolások körében, míg a vidéki diákok 16 százaléka szeretne külföldre költözni.
A frontrégiókban a diákok 81 százaléka nem fizikai tantermekben, hanem online tanul. Ukrajna nyugati részén a diákok 64 százaléka tanul többnyire vagy mindig online.
A frontrégiókban a tanárok 87 százaléka mondta, hogy a teljes körű orosz invázió miatt megnőtt a munkaterhelésük, és a biztonsági kihívásokra, valamint arra hivatkoztak, hogy több időt kell fordítaniuk a diákok pszichológiai és érzelmi támogatására.
Ukrajna-szerte a tanárok 63 százaléka mondta azt, hogy diákjaik tanulmányi teljesítménye csökkent a háború miatt.
A felmérés kimutatta, hogy míg a tanárok 83 százaléka és az iskolások szüleinek 70 százaléka optimistán tekint a jövőbe, a tizenéveseknek csak 52 százaléka gondolja így, 24 százalékuk pedig pesszimistán nyilatkozott Ukrajna jövőjét illetően.
A felmérés a lányok és fiúk közötti különbségeket is feltárta. A felmérés szerint a fiúk 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pszichológiai vagy érzelmi támogatásra van szüksége, a lányok körében viszont ez az arány 32 százalékra emelkedett.
A megkérdezett fiúk 67 százaléka mondta azt, hogy inkább vagy nagyon nyugodtnak érzi magát, ami a megkérdezett lányok 48 százalékára volt jellemző.
A kutatást az ukrán oktatási minisztérium és az Európai Unió, valamint az unió tagállamai, Németország, Lengyelország, Dánia és Szlovénia támogatták.
