Az év eleje óta több mint 400 panaszlevél érkezett jogszabálysértés miatt, 49 alkalommal figyelmeztetést és 16-szor pedig bírságot szabtak ki – jelentette be Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos a Facebookon.
„2024 eleje óta 421 panaszlevél érkezett „Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló”, az államnyelv internetes használatát szabályozó törvény 27. cikkelye 6. részének megsértése miatt, (ami közel 50%-kal kevesebb, mint 2023-ban ebben az időszakban)”, – jegyezte meg az ombudsman.
Elmondása szerint az év eleje óta a panaszlevelek alapján 161 szervezetnél indítottak ellenőrzést, amelynek idején a legtöbb internetes oldal kiküszöbölte a nyelvtörvény megsértését.
Ugyanakkor szeptember 10-ig 49 figyelmeztetést és 16 bírságot szabtak ki az internetes oldal ukrán nyelvű változatának hiánya vagy az oldal alapértelmezés szerinti, nem állami nyelven történő betöltése miatt.
Az államnyelvről szóló törvény interneten való megsértéséért a szabálysértők 200-300 nem adóköteles minimálbérig terjedő pénzbírsággal (3400-5100 UAH) vagy figyelmeztetéssel vonhatók adminisztratív felelősségre, ha valaki azt először követte el – emlékeztetett Kreminy.
Egy éven belül ismétlődő jogsértésért 500-700 polgári nem adóköteles minimumjövedelem (8500-11900 UAH) összegű bírságot szabnak ki.
Egy éven belül ismétlődő jogsértésért 500-700 nem adóköteles minimálbérig terjedő (8500-11900 UAH) összegű bírságot szabnak ki.
A legtöbb indítvány kivizsgálása során megállapítást nyert, hogy a toborzó központok képviselői nem sértették meg az ukrán állampolgárok jogait, közölte Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa zsitomiri látogatásán – írta az Ukrinform.
„A nap mint nap beérkező panaszok kivizsgálása során a legtöbb esetben megállapítást nyert, hogy a toborzó központok képviselői nem sértették meg az ukrán állampolgárok jogait. Meg kell mutatni a társadalomnak, hogy nemcsak jogok, hanem kötelességek is vannak. A toborzó központok jogainak megsértésének eseteit illetően megfelelő mechanizmusok állnak rendelkezésre arra, hogyan reagáljunk. Amikor megállapítjuk, hogy tetteik nem sértették az ukrán állampolgárok jogait, elmagyarázzuk az állampolgároknak, hogy nem történt jogsértés” – mondta Lubinec.
Az ombudsman megjegyezte, hagyományosan a biztoshoz érkezik a legtöbb indítvány a Nemzeti Rendőrségtől. A procedúra értelmében az ombudsman eljárást indít, leveleket ír, választ kap, és dönt arról, hogy megsértették-e a jogokat.
„Jogsérelem esetén követelem a megsértett jogok helyreállítását, megelőző intézkedéseket, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset. Ha megállapítjuk, hogy nem történt jogsértés, személyesen magyarázzuk el a kérelmezőnek, hogy az állam kizárólag jogszerűen járt el, és jogait nem sérültek” – tette hozzá.
A Legfelső Tanácsban előbb bejelentették, a hadkiegészítők munkatársainak nincs joguk az ukrán állampolgárok feltartóztatására és motozására, ezt most az ombudsman is megerősítette, az ügyészség azonban mégis szemet huny a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) cselekményei fölött – közölte csütörtökön a Rezident Telegram-csatorna.
Az orgánum közlése szerint az egyetlen lehetőség, hogy az emberek megvédjék magukat – a visszaélések nyilvánosság elé tárása és a nők határozott fellépése a jogsértések ellen, mert őket a toborzók nem merik bántani. Talán ideje lenne, hogy a parlamenti képviselők vizsgálóbizottságot hozzanak létre, és nem tennének úgy, mintha ez a kérdés nem tartozna a hatáskörükbe – emlékeztetett a kiadvány.
A Telegram-csatornának az Elnöki Hivatalban lévő forrása elmondta, hogy a vezérkar direkt fegyvereket osztott ki a toborzóknak, hogy félelmet keltsenek az állampolgárokban, és ezáltal ellehetetlenítsék az önvédelmüket, jóllehet a katonáknak tilos használni a fegyverüket, még figyelmeztető lövést sem adhatnak le.
Az internetes orgánum rámutatott, hogy a területi toborzási és szociális támogatási központok jelenleg a törvényi kereteken kívül működnek, és a parancsnokaik utasításainak nincs jogerejük, amit jól tudnak maguk a toborzók is, de a feladatuk az, hogy megijesszék az állampolgárokat, kihasználva a járatlanságukat a jogban.
A Telegram-csatorna emlékeztetett Dmitro Lubinecnek, a Legfelső Tanács emberjogi biztosának a napokban tett nyilatkozatára, miszerint a TCK munkatársainak nem áll jogukban igazoltatni és erőszakkal feltartóztatni az állampolgárokat mozgósítás céljából.
„A fő kérdés, amelyet felvetnek Ukrajna állampolgárai, hogy a TCK-munkatársaknak nincs felhatalmazásuk Ukrajna állampolgárainak az igazoltatására, okmányaik elkobzására és fizikai őrizetbe vételére. Nincsenek ilyen jogaik” – hangsúlyozta az ombudsman.
„Az Alkotmányunk szerint katonai egységek nem vehetnek részt Ukrajna állampolgárainak jogkorlátozásában, még akkor sem, ha jogilag hadiállapot van bevezetve országunkban. Az állampolgárok igazoltatására a következő hatóságoknak van joguk: elsősorban a Nemzeti Rendőrségnek, az Állami Határőrszolgálatnak, a Nemzeti Gárdának. De nem a katonáknak” – erősítette meg Dmitro Lubinec.
(vb/t.me/rezident_ua/21179)
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanácsban előbb bejelentették, a hadkiegészítők munkatársainak nincs joguk az ukrán állampolgárok feltartóztatására és motozására, ezt most az ombudsman is megerősítette, az ügyészség azonban mégis szemet huny a területi toborzási és sz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705590300
[modified] => 1705590039
)
[title] => A hadkiegészítők toborzóinak tilos igazoltatni, motozni, feltartóztatni az állampolgárokat, de a hatóságok ezt engedik
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175711&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175711
[uk] => 175827
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 140585
[image] => Array
(
[id] => 140585
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/uzeufbv2myeaxzvec7g5kjtn1d1uvrcp.jpeg
[original_lng] => 81278
[original_w] => 968
[original_h] => 504
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/uzeufbv2myeaxzvec7g5kjtn1d1uvrcp-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/uzeufbv2myeaxzvec7g5kjtn1d1uvrcp-300x156.jpeg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/uzeufbv2myeaxzvec7g5kjtn1d1uvrcp-768x400.jpeg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/uzeufbv2myeaxzvec7g5kjtn1d1uvrcp.jpeg
[width] => 968
[height] => 504
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/uzeufbv2myeaxzvec7g5kjtn1d1uvrcp.jpeg
[width] => 968
[height] => 504
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/uzeufbv2myeaxzvec7g5kjtn1d1uvrcp.jpeg
[width] => 968
[height] => 504
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/uzeufbv2myeaxzvec7g5kjtn1d1uvrcp.jpeg
[width] => 968
[height] => 504
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1705645724:3
[_thumbnail_id] => 140585
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2904
[_hipstart_feed_include] => 1
[_bold_post] => 1
[_oembed_27b88d22548ebbec833726cb7085ead2] =>
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 15 April 2024.
Ukrajnában a hadiállapot idején a katonai behívók bárhol kézbesíthetők nyilvános helyeken, de a hadkiegészítő parancsnokságok munkatársai csak rendőrökkel közösen és csak bizonyos jogsértések esetén vehetnek őrizetbe hadköteles férfiakat – közölte vasárnap Anton Marinics ügyvéd, a Nota Group vezető jogi tanácsadója az rbc.ua hírportál érdeklődésére.
Marinics a kérdést kommentálva hangsúlyozta, hogy a területi toborzási és szociális támogató központok munkatársai csak a rendőrséggel együtt és csak bizonyos szabálysértések esetén vehetnek őrizetbe embereket. „Vannak úgynevezett meghatalmazott személyek vagy járőrök is. Ezekben a Nemzeti Rendőrség tagjai és a Nemzeti Gárda katonái vannak. Őket a parancsnok utasítására kell kijelölni. A parancsnoknak parancsot vagy egyéb adminisztratív utasítást kell kiadnia, amelyben meg kell határozni, hogy pontosan mi az, amit ezek meghatalmazott személyek tehetnek. Két külön szabály határozza meg, hogy ezek a felhatalmazott személyek mit tehetnek hadiállapot idején. Ez vonatkozik az ellenőrző pontokon végzett tevékenységre, a lakások és irodahelyiségek átvizsgálására, valamint a személyek tárgyainak vizsgálatára” – magyarázta a szakember.
Az ügyvéd szerint maga az őrizetbe vétel csak akkor történhet meg, ha bűncselekmény történt. Ha pedig a személy egyszerűen megtagadja a behívó átvételét, vagy idegesen, agresszíven viselkedik, még ez sem lehet ok az őrizetbe vételre – tette hozzá. Szerinte ha a személyt nyilvánvalóan a törvényes eljárás megkerülésével vették őrizetbe, akkor egy ügyvéd felhívása önmagában nem sokat old meg, ezért érdemes egyszerre több hatóságnál is panaszt tenni.
„Ha egy hasonló őrizetbe vételre bűncselekmény elkövetése nélkül kerül sor, a rendőrök cselekedete miatt először az Állami Nyomozó Irodánál (DBR) lehet panaszt tenni. A rendőrséghez is fordulhat az érintett, attól függően, hogy milyen járőr vette őrizetbe, csak a területi toborzási és szociális ellátási központ munkatársaiból, vagy a területi toborzási és szociális ellátási központ és a rendőrség tagjaiból álló. Abban az esetben, ha a rendvédelmi szervek munkatársai nyíltan megsértik a törvényt, érdemes különböző hatóságoknál panaszt tenni” – zárta mondandóját Anton Marinics.
