Többek között egy mindeddig kiadatlan, ismeretlen József Attila vers kéziratára is lehet licitálni az antikvarium.hu portál online árverésén.
A kézzel írt, nyolcsoros költeményt 1935. március 8-án vetette papírra József Attila töltőtollal egy noteszbe. A vers címe Edit, címzettje József Attila analitikusa és szerelme, Gyömrői Edit. Az eddig ismeretlen vers nem egy korai zsenge költemény, hanem már József Attila érett korszakából származik – derül ki a szervezők MTI-hez eljuttatott összefoglalójából. Legutoljára 17 évvel ezelőtt találtak Magyarországon a kutatók előtt ismeretlen József Attila-verset.
A kéziratlapot 1945-ben a rendőrség kobozta el tulajdonosától, Barta István bankhivatalnoktól, aki József Attila közeli barátja volt élete utolsó éveiben. Az erről szóló igazolás egy szintén ugyanakkor elkobzott kötetből, Ballagi Mór Uj teljes magyar és német szótárából került elő, amelyet Arany János dedikált 1881-ben. A kötet, amely eredetileg akár József Attila könyvtárának darabja is lehetett, szintén szerepel az árverésen.
Az aukció összesen 223 tétele között van Radnóti Miklós Pogány köszöntő című aláírt és számozott könyve. Ez volt a költő első önálló verseskötete, amelynek első 25 példánya Túri-Tauber Vilmos illusztrációval együtt jelent meg. Az árverésre kínált példányban az illusztrációk mellett Túri-Tauber Vilmos és Radnóti Miklós kézjegye is megtalálható.
Szerepel az árverésen Gárdonyi Géza A kékszemü Dávidkáné című kisregényének dedikált példánya. Az Egri csillagok „melléktermékeként” született, török időkben játszódó történet első kiadását a szerző Werner Adolf Vilmosnak írta alá. A ciszterci szerzetes és irodalomtörténész egyike volt azoknak, akik utoljára beszélhettek az íróval.
Az aukción licitálni lehet még mások mellett Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Füst Milán, Gobbi Hilda, Puskás Ferenc, Kertész Imre, Babits Mihály, Boncza Berta és Rákosi Mátyás kézjegyével ellátott kötetekre is. A dedikált vagy autográf bejegyzéssel ellátott könyveket kínáló árverésen csütörtöktől tíz napig lehet online licitálni.
December 3-án, ma 83 éve Balatonszárszón öngyilkos lett József Attila, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
Budapesten született 1905. április 11-én. Hatodik gyermekként jött a világra, három testvére még az ő születése előtt meghalt. Apja elhagyta a családot, anyja kénytelen volt nevelőszülőkhöz adni, ahol Pistának szólították. Nevéhez ragaszkodva, olvasott Atilla hun királyunkról, ez keltette fel érdeklődését az irodalom iránt.
3 év után visszakerült Édesanyjához, keményen dolgozott már egészen kisgyermek korától. Édesanyja korai halála megviselte, nővére és annak férje nevelte fel, járatták iskolába.
A Szegeden élő Juhász Gyula ismerte fel József Attila költői tehetségét és melléállt. Támogatásával jelent meg 1922-ben első verseskötete, amikor József Attila még csak 17 éves volt. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam” – írta később önéletrajzában.
Országos ismertséget „Nem, nem soha!” című versével szerzett. Magyar-francia szakos tanárnak kezdett tanulni a Szegedi egyetemen, ahonna Horger Antal nyelvész versei miatt eltanácsolta. Ezután Bécsben majd Párizsban járt egyetemre. 1927-ben tért vissza Budapestre, barátságot kötött számos költővel és íróval, műveit folyóiratok közölték, azonban állandó munkája nem volt.
Nem volt szerencsés a szerelemben, választottja jómódú családból származott, a lány szülei tiltották őket egymástól.
Belépett az illegális kommunista pártba, a halálbüntetés ellen szónokolt, nyíltan támadta a pártot. Röpiratokat írt és terjesztett, aktívan politizált. Emiatt gyakran zaklatták, bíróság elé idézték, házkutatásokat tartottak nála. A mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot.
1934-ben elfordult a politikától, beleszeretett egy művészettörténész nőbe és a pszichoanalízis kezdte érdekelni. 1930-tól járt pszichoanalízisre, 1935-től szerelmes lett új pszichológusába, Gyömrői Editbe, aki skizofréniát állapított meg nála. A diagnózis valószínüleg a kornak megfelelő volt, azonban mára úgy tudjuk, hogy borderline szindrómában szenvedett. A téves diagnózis valószínüleg hozzájárult korai halálához.
1935-ben a Szép szó szerkesztője lett, ez volt első rendes munkahelye. Utolsó verseskötete azonban nem volt sikeres, ez megviselte.
1937-ben újabb viszonzatlan szerelemre lobbant, és miután törékeny egészségi állapotán a szanatórium sem segített, nővére balatonszárszói panziójába került. December 3-án vesztette életét, amikor máig tisztázatlan körülmények között a vonat alá esett.
NEM! NEM! SOHA!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel, Ha eljő az idő – a magyar talpra kel, Ha eljő az idő – erős lesz a karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk! Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre És mindent letiprunk! – Az lesz a viadal!! – Szembeszállunk mi a poklok kapuival! Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen. A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk – hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk. Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen, Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
