A Feszty-kilátót ‒ ahol egy betonkörben tizenhat trapéz alakú bazalttáblát helyeztek el, melyeken Feszty Árpád ismert festőművész 1892 és 1894 között alkotott, A magyarok bejövetele című hatalmas, 15×120 méteres körképének kicsinyített, gravírozott másolata látható ‒ 2013 szeptemberében adták át a Munkácstól keletre található kendereskei (Коноплівці) magaslaton. A kilátóhely a turisták kedvelt célpontja lett, ahová a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete és Magyarország Ungvári Főkonzulátusa ‒ anyagi források szűkössége miatt ‒ négy részletben építtetett ki műkővel kirakott gyalogutat.
Eddig a kilátóhoz egy meredek kaptatókkal tarkított köves földúton lehetett eljutni, amely esős időben ugyancsak sáros és balesetveszélyes volt, mondta el Gulácsy Géza megyei tanácsi képviselő, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke: „Az általunk kezdeményezett projekt megvalósítása 2020 októberében kezdődött, végül négy részletben sikerült befejezni. Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványnak a közös erőfeszítésével indult el az egész, majd két részletben, két év alatt a Bethlen Gábor Alap támogatásával folytatódott a hegyre vezető gyalogút műkövezése, a mostani befejező etap esetében a költségek felét Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, a másik felét pedig a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete állta. Tehát több támogatónak köszönhetően, a lassan csordogáló források miatt több részletben, összességében körülbelül hétmillió forintból, de hála Istennek, mostanra megvalósult ez a lekövezett gyalogút, ahol szükség esetén még egy tolókocsit is fel lehet tolni” – összegezte Gulácsy Géza.
Kuti László ungvári magyar konzul, aki Albertné Simon Edina konzul asszonnyal együtt képviselte az ungvári magyar külképviseletet, munkatársunknak elmondta: „Kiemelt projektként kezelünk minden olyan kezdeményezést, amelyek a Kárpátalján létező – hála Istennek, nagyszámú – magyar vonatkozású emlékhelyek megközelítését teszik lehetővé és könnyebbé. Ez a pont, ahol most vagyunk, hosszú időn keresztül nehezen megközelíthető volt a turisták számára, de ma már egy babakocsis anyuka is könnyen fel tud jönni. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy sok szereplő összefogott annak érdekében, hogy ez az út elkészüljön, reméljük, hogy segíteni fog a környék turizmusának a fejlesztésében, és segíteni fog mindazoknak, akik nemzeti emlékhelyünkön oly nagy tisztelettel látogatják a Feszty-körképet. Jó lenne, ha ide is eljöhetnének, és saját szemükkel láthatnák, hol is készültek a nagy festő vázlatai” – összegezte a magyar diplomata.
Mikola Dub, a Kölcsényi kistérség polgármestere elmondta, hogy örülnek a kikövezet gyalogút elkészültének. Kezdettől fogva támogatták a kilátó létesítésének a tervét és annak megvalósítását. Minden kezdeményezést támogatnak, amely ismertebbé teszi településüket a világban, egyúttal növeli annak turisztikai vonzerejét – hangsúlyozta a polgármester, aki a háború okozta, az önkormányzat mindennapjaiban tapasztalható nehézségekről is beszámolt a magyar diplomatáknak.
A műkővel kirakott gyalogutat Ribacsuk Richárd munkácsi vállalkozó és munkatársai építették ki, az átadásnál a már említettek mellett jelen volt Lapatyukné Csehy Krisztina, a Munkácsi Kistérségi Tanács képviselője, aki sokat kilincselt egykor a kilátóhoz szükséges engedélyek beszerzéséért, valamint Korolyova Erzsébet, a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének elnöke, a Munkácsi Kistérségi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja.
A Munkács melletti egyik magas dombtetőre kapaszkodik fel a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének néhány tagcsaládja. A Kendereskei kilátó az idén először megszervezett honismereti kirándulásuk első állomása. A gyönyörű panoráma azonban sokkal többet jelent puszta látványánál, hiszen a domb tetején 2004-ben Popovics Béla munkácsi helytörténész fedezte fel azt a pontot, ahol Feszty Árpád 1892-ben vászonra vitte a ma Ópusztaszeren látható Honfoglalás című panoráma-festmény vázlatait. Mivel az alkotás témája a magyarok bejövetele, ezért sokáig azt gondolták, hogy a háttér Verecke vidékét ábrázolja. Ám a festőművész teljes egészében Munkács környékét vitte vászonra. A Munkácstól északkeletre, 18 kilométerre, egy hatalmas 50 hektáros park közepén, a Latorca völgyében álló beregvári Schönborn-kastély Kárpátalja legszebb műemlékei közé tartozik. Egy legenda szerint Ferenc Ferdinándot különösen lenyűgözte Beregvár varázslatos természetvilága. A főherceg egyszer azt mondta Friedrich von Schönborn grófnak, hogy szívesen elfogadna valamikor egy meghívást vadászatra Beregvárra. Friedrich Karl megfelelő körülményeket akart biztosítani magas rangú vendégének és azonnal hozzálátott a fényűző vadászkastély építéséhez, birtoka szívében. Akkor kezdődött a fenséges Beregvár kastélyának felemelkedése, a gyönyörű erdők között. A kastély ámulatba ejtő hatását fokozza az Osztrák−Magyar Monarchia kontúrját követő mesterséges tavacska is. A lenyűgöző parkot számos forrás gazdagítja, legismertebb közülük a legendák övezte Örök Fiatalság forrása. A Kárpátokban őshonos növényzet között egzotikus fák, bokrok, szebbnél szebb példányai találhatók. A Beregszentmiklósi várkastély Kárpátalja egyik legkorhűbb látványossága. A látogató a falai közt sétálva érezheti a várkastély különleges légkörét és báját. Történelme során számos tulajdonosa volt, de a jelentős események mellett az egyik legismertebb és legromantikusabb kétségkívül az, hogy Thököly Imre és Zrínyi Ilona e falak között ismerkedett meg. Mielőtt 2001-ben Bartos József festőművész, költő és zeneszerző, a vár jelenlegi „ura” bérbe nem vette 50 évre az államtól, elhagyatott és sanyarú sorsa volt, azóta azonban a magyar állam támogatásának köszönhetően valamelyest sikerült rendbe hozni a történelmi épületet, de még mindig volna mit javítani rajta. Ottjártunkkor több turistacsoport is volt a várkastélyban, főleg belső-Ukrajnai területekről származók, akik most ismerkednek Kárpátalja történelmével. A vidék magyarsága azonban már visszajáró vendégnek számít, hiszen fontos számukra, hogy gyermekeikkel is megismertessék azt, miért is ragaszkodnak ennyire szülőföldjükhöz. A kulturális élmény fokozása érdekében a kirándulók ellátogattak Bokotej Lóránt festőművész alkotóházába is. A birtok már maga is felér egy múzeummal, hiszen a mellett, hogy festői szépségű helyen található és még egy patakocska átszeli, megannyi fából faragott műalkotás is díszíti. A művész úr megmutatta a festményeit is, melyek csodálatos színvilága ámulatba ejti a látogatókat. Mivel egészen pici gyermekek is részt vettek a kiránduláson, ezért egy könnyebb erdei sétával is megközelíthető természeti látványosságot vettek célba a nagycsaládosok. A Beregszentmiklós melletti Alsógereben határában található a Szkakalo-vízesés, más néven Pattogó-vízesés. A négy méter magas természeti kincs elnevezését arról kapta, hogy messziről olyan, mintha a lezúduló víztömeg egyik szikláról a másikra ugrálna. A kárpátaljai emberek számára mindig is fontos volt a szülőföld iránti mérhetetlen hűség. A több mint egy éve zajló háború szörnyű pusztításai és a folytonos fals történelmi nyomás még inkább felerősítette bennük, hogy a magyar történelem itteni helyszíneit fontos megbecsülni, minél többször felkeresni és rendben is tartani azokat.
A Munkács melletti kendereskei domboldalról gyönyörű kilátás tárul az ide látogatók elé. A táj, a hegyek évszázadok óta tanúi a történelmi eseményeknek. Az itt található emlékmű belső körvonalán a Feszty körkép miniatűr változatát láthatjuk.
Az emlékhelyet 2013-ban építette a KMKSZ munkácsi középszintű szervezete, Magyarország Külügyminisztériuma, Közigazgatási és Igazságügyi minisztériuma, a Munkácsi 1-es számú Zrínyi Ilona cserkészcsapat és a Kölcséni Nagyközségi Tanács támogatásával.
