A KMKSZ Választmánya Makkosjánosiban, a Helikon Hotel konferenciatermében tartotta meg soron következő ülését, ahol a háborúról, az európai parlamenti választásokról, valamint a KMKSZ alapítványainak működéséről tájékoztatták a megjelent 68 választmányi tagot a Szövetség és az alapítványok vezetői, valamint döntöttek a magyar Szövetség által tervezett rendezvényekről is.
Brenzovics László elnöki beszámolója elején kijelentette, hogy a Választmány által elfogadott nyolc napirendi pont mutatja: „A KMKSZ él és működik. Megpróbál megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket a kárpátaljai magyar közösség támaszt a szervezet felé.” A KMKSZ elnöke emlékeztette a Választmány tagjait arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Békemenet alkalmával, a Margit-szigeti beszédét azzal kezdte, hogy kifejezte együttérzését a kárpátaljai magyarság iránt és azt a reményét, hogy hamarosan a helyzetünk jobbra fordulhat. Brenzovics László kiemelte, hogy a mostani EP-választások középpontjában a háború és a béke kérdése áll, ebben a magyarság álláspontja elég karakteres. Következetesen a béke mellett szólalnak fel akkor, amikor Nyugat-Európa bizonyos országaiban háborúpárti megnyilvánulásokat látunk. Az elnök kifejtette, hogy a magyarság béke melletti kiállásának az oka a XX. században megélt történelmi tapasztalatainkból fakad. Majd kijelentette: „Reméljük, azok az erők jutnak hatalomra, akik elősegítik majd a békének a megteremtését Európában.”
A KMKSZ elnöke megköszönte Bocskor Andreának, a kárpátaljai magyarság leköszönő EP-képviselőjének az elmúlt tíz évet. A magyarság történetében igen jelentős eredménynek nevezte azt, hogy a Fidesz‒KDNP jelöltjeként a kárpátaljai magyarság, a KMKSZ képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe. „A képviselő asszony helytállt Brüsszelben. Kiválóan teljesítette a rábízott feladatokat, felhívta a figyelmet a kárpátaljai magyarsággal történő folyamatokra. Az, hogy nem alakult ki jó kapcsolat az ukrán kormányzatok és a képviselő asszony között, nem az ő hibája” – jelentette ki az elnök.
Bocskor Andrea, aki tíz éven keresztül képviselte a kárpátaljai magyarságot az Európai Parlamentben, hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyarság él, mert élni akar. Ezt nagyon jól tanúsítja a KMKSZ tevékenysége, a nemzeti ünnepeink méltatása, és az, hogy még most, a legnehezebb időszakban is működik a magyar intézményrendszer, a főiskola, a színház, az egyházak, az iskolák és az önkormányzatok.” A képviselő asszony rámutatott, hogy az európai parlamenti választásoknak a mi életünkre is befolyása van közvetetten és közvetlenül is, hisz az európai emberek arról döntenek, hogy milyen legyen a jövő Európája.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Jótékonysági Alapítványának igazgatója elmondta, hogy ebben az évben eddig egy pályázati rendszert bonyolítottak le, az oktatási-nevelési támogatást, melynek keretében 17 463 pályázat került be a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest 0,7%-kal kevesebb. Az alapítvány igazgatója elmondta, hogy idén először lehetőség nyílt arra is, hogy online formában, önállóan adja be valaki a pályázatát. Ezzel a pályázók körülbelül 10%-a élt, de azok között rengeteg a hibás pályázatbenyújtás. Felszólította az érintetteket, hogy figyeljenek oda az e-mailben küldött hiánypótlási felszólításra, és minél hamarabb reagáljanak rá. Folyik továbbá az oktatási dolgozók támogatását célzó pályázatok benyújtása is, eddig 3 755-en nyújtották be a pályázatukat, amire június 14-ig még van lehetőség. Június közepétől indul majd az egészségügyi és kulturális dolgozók pályázata, július második felétől pedig a gyermekétkeztetési pályázat.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója beszámolójában elmondta, hogy a 2023 novemberében meghirdetett vetőmagpályázatra 389 pályázat érkezett be, ebből 200 pályázó volt támogatott első körben. Az alapítvány már 180 pályázónak kiutalta a támogatást, mert a többiek visszaléptek. Illetve van még 103 feltételesen, forrás függvényében támogatandó pályázójuk, akiknél folyik a helyszíni ellenőrzés és a pályázat pontosítása. Az igazgató asszony elmondta még, hogy az alapítvány továbbra is működteti a falugazdász-hálózatát.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul részletesen tájékoztatta a jelenlévőket az Európai Parlament képviselőinek megválasztásával kapcsolatos szabályokról, azon belül a külképviseleti szavazás módjáról. Elmondta, hogy bár Ukrajna egyelőre még nem EU-tag, de a magyar kormánypártoknak köszönhetően egy kárpátaljai származású jelölt így is bekerülhet a brüsszeli–strasbourgi döntéshozók népes táborába. Ferenc Viktória a FIDESZ‒KDNP választási listáján befutó helyet kapott.
Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára a nemrég átadott Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontról, az ott folyó munkáról és a központtal kapcsolatos tervekről számolt be a KMKSZ Választmányának.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a Szövetség tervezett rendezvényeiről tájékoztatta a Választmányt. Beszámolt a magyarországi Vándormozi produkció, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a KMKSZ által megkötött háromoldalú szerződésről, melynek keretében már bemutatták vidékünkön a Most vagy soha! és a Semmelweis című filmeket. Ősztől folytatják majd az iskolások tiszacsomai látogatóközpontban bonyolított programját. Június 22-én ünneplik az Ősök napját Tiszacsomán.
Idén csak minimális kulturális programot és koszorúzást terveznek a Turul-ünnepségre, amely 2024. július 14-én, vasárnap kerül megrendezésre. Magyar idő szerint 9 órakor kezdődik a tiszaújlaki Sóház épületénél, 9.30-kor pedig a Turul-emlékműnél. Ugyancsak a Rákóczi-szabadságharcra emlékezik idén a KMKSZ a Huszti járásban, Vilsani (Égermező) településen, a Rákóczi-forrásnál. Az ottani megemlékezésre ugyancsak július 14-én, délután 13 órától kerül sor. A KMKSZ kulturális titkára felszólította a jelenlévőket, hogy aki teheti, csatlakozzon a jövő hónap közepén kezdődő Magyarok Kenyere programhoz.
Sin József, a KMKSZ alelnöke a határátkelés aktuális szabályozásával kapcsolatos kérdésekről tájékoztatta a Szövetség Választmányát, valamint felszólította az alapszervezeti elnököket, hogy tegyenek lépéseket a településeiken lévő emlékművek hivatalos bejegyeztetésére.
Brenzovics László zárszavában elmondta, hogy a KMKSZ továbbra is működteti a jogsegélyszolgálatát, és támogatják a súlyos betegeket is. Mindenkit biztatott, hogy ezekben az ügyekben bátran forduljanak a KMKSZ-irodákhoz. Kiemelte, hogy hamarosan befejeződik Makkosjánosiban a hulladékfeldolgozó építése, folyik a tiszapéterfalvai sportcsarnok rekonstrukciója, illetve a nevetlenfalui iskola felújítása. Ungváron pedig a volt kormányzó palotája a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány tulajdonába került, ahol az átalakítások és felújítások után egy új líceum fog nyílni.
A KMKSZ elnöke végül bemutatta Ferenc Viktória EP-képviselőjelöltet, akiről elmondta, hogy a KMKSZ által javasolt személyek közül a Fidesz Elnöksége választotta ki erre a feladatra. „Mindenben számíthat a KMKSZ támogatására. Őszintén remélem azt, hogy megfelelőképpen fogja képviselni közösségünket Brüsszelben ebben a nem könnyű időszakban” – hangsúlyozta Brenzovics László, aki felhívta a figyelmet arra, hogy aki teheti, vegyen részt a választáson.
1885. március 4-én Beregrákoson született a XX. század közepének egyik legismertebb magyar komikusa, a túlélni iparkodó-ügyeskedő budapesti kisember alakjának klasszikus megformálója, Salamon Béla. Felvett alakításait máig játsszák, szerepmondatai közt voltak olyanok, amelyek őt magát is túlélő szállóigévé váltak, mint például „Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni”, „Lepsénynél még megvolt”, vagy a „szintén zenész”. Szülőháza előtt az ő tiszteletére állított emléktáblát és padokat a Kárpátaljai Magyra Kulturális Szövetség. Salamon Béla 6 éves korában családjával Berettyószentmártonra költözött, majd később Budapesten a Wesselényi utcai izraelita iskolába járt, ahol padtársa Kabos Gyula volt. Pályáját nagyban befolyásolták a világháborúk, kiváltképp a második, hiszen zsidó vallása miatt munkát sem vállalhatott. Bár élete és pályája messze sodorta Salamont Beregrákostól, a helyiek most is büszkén emlékeznek rá, ezért is kezdeményezték évekkel ezelőtt az emlékhely kialakítását. A KMKSZ minden olyan kezdeményezést igyekszik felkarolni, amelyek által méltó emléket állíthatunk vidékünk nagyjainak, emelte ki köszöntő beszédében Gulácsy Géza a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Az emlékhely felavatását követően a résztvevők elhelyezték a tisztelet virágait.
A hagyományhoz híven, a KMKSZ Szürtei Alapszervezete, a kistérség világi és egyházi vezetőivel és vendégeivel közösen, a helyi református templom udvarán felállított emlékműnél tartotta meg a Nemzeti Összetartozás napi csendes megemlékezést. Stábunknak nyilatkozva Palkó Katalin, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének alelnöke elmondta, hogy még soha nem volt olyan nagy szükség arra, hogy az Isten a tenyerén őrizzen bennünket, mint most. A nemzeti imádság eléneklését követően Kótyuk Zsolt, a szürtei gyülekezet lelkésze mondott imát és kérte Isten áldását az egybegyűltekre, a kárpátaljai magyarságra és az egész magyar nemzetre. Végezetül a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit és elénekelték a Szózatot.
16 óra 32 perckor felcsendültek a harangok Nagydobronyban. 104 évvel ezelőtt, június 4-én ekkor írták alá a trianoni békediktátumot. 2010 óta ezen a napon méltatja a világ magyarsága a nemzeti összetartozás napját. A KMKSZ képviselői és a helyi közösség a Hatrác patak mellett 2020 októberében felállított Nemzeti Összetartozás Emlékműve mellett gyűltek össze, hogy megemlékezzenek erről a napról. Az emlékművet a falu szülötte, ifj. Hidi Endre alkotta, amely négy homokkőoszlopból áll, szimbolizálva a világ négy égtája felé szakított magyarságot, amelyet a tetején mégis összetart egy fényesre csiszolt, vörös gránitgömb. A magyarságunkat összekötő gömb pedig a közös értékek, kultúra, vér és a történelmi emlékezet.
Mezőgecsén hagyományosan az egykori Kajdy kúria előtti emlékparkban, a Magyar Élet Terén felállított életfánál gyűltek össze az emlékezők. A KMKSZ, a beregszászi magyar konzulátus és a helyi magyar közösség képviselői, hogy elhelyezzék az emlékezés koszorúit a Nemzeti Összetartozás napja alkalmából.
A KMKSZ a háború miatt csupán csendes megemlékezésekkel, ünnepi beszédek nélkül méltatta a Nemzeti Összetartozás Napját Kárpátalja szerte. A szövetség alelnöke, Sin József, a beregszászi magyar konzulátus és a helyi magyarság képviselői Nagybégányban, a Nemzeti Összetartozás Emlékparkjában felállított Turul emlékműnél helyezték el a tisztelet koszorúit.
Nagybégányban a Nemzeti Összetartozás Parkban, a Turul-szobornál emlékeztek csendes koszorúzással nemzetünk legnagyobb tragédiájára, a trianoni békadiktátum aláírásának 104. évfordulójára, és egyben méltatták nemzeti összetartozásunk napját.
A nagybégányi római katolikus gyülekezet énekkara a trianoni tragédia lelkekre gyakorolt hatását idéző dalokat énekelt, majd Buczkó István beregszászi magyar vezető konzul, Sin József, a KMKSZ alelnöke és a helybéliek elhelyezték koszorúikat és virágaikat a Turul-szobor talapzatán.
Sin József a koszorúzást követően a sajtónak elmondta: „Számtalan helyen tartanak ma megemlékezést a nagyvilágban Trianonról, ezt tesszük mi is itt, Kárpátalján nagyon sok helyen, jelét adva annak, hogy mi is a magyar nemzethez tartozunk. A magyarok számára – éljenek határon belül vagy kívül – nincs fontosabb a nemzeti egység megőrzésénél. Csak így tudunk előre lépni. Mi itt csak úgy tudunk bizakodva nézni a jövőbe, ha érezzük az anyaország bátorító, segítő kezét” – fogalmazott a KMKSZ alelnöke.
A KMKSZ Kárpátalja minden hetedikes, magyar osztályban tanuló diákja számára élő történelemórát szervez a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontban. A hagyományok ápolását és a honfoglalás korának megismerését célzó program során több mint ezer iskolás jut el az elmúlt években jelentős fejlesztéseken átesett központba. Íjászkodás, lovaglás, népi játékok és honfoglaló őseink életének megismerése. Nagyjából így lehetne summázni a nap programját. A központban négy helyszínen zajlottak foglalkozások, előadások, amelyeken a résztvevők csoportokra osztva vettek részt. Az Ungvári Dayka Gábor Líceumból 41 tanuló és 4 tanár érkezett a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontba. A kirándulás a kísérő tanárok szerint is hasznos és tanulságos volt. A KMKSZ programjának sikerét jelzi, hogy másfél hónappal ezelőtti beindulása óta az iskolák kétharmada már élt a lehetőséggel. Az ungvári járásból is több oktatási intézmény elhozta ide tanulóit a szövetség járási szervezetének támogatásával.