A NATO békefenntartó missziójának (KFOR) megerősítésére több mint 130 katona érkezett Koszovóba Romániából – számolt be a Jevropejszka pravda az észak-atlanti szövetség sajtószolgálatára hivatkozva.
A román katonák a hónap elején bevetett 200 brit katonához csatlakoznak.
Újabb csapatok bevonására a koszovói rendőrség elleni szeptember 24-i brutális támadást és a térségben tapasztalható fokozódó feszültséget követően kerül sor.
A NATO békefenntartó missziójának megerősítése összhangban van a Szövetségesek Európai Parancsnokságának felkérésével, és a Szövetség Észak-atlanti Tanácsának tagjai hagyták jóvá.
Ze względu na zmniejszenie poziomu zagrożenia, operowanie dyżurnego lotnictwa w polskiej przestrzeni powietrznej zostało zakończone, a uruchomione siły i środki powróciły do standardowej działalności operacyjnej.#WojskoPolskie na bieżąco monitoruje sytuację na terytorium… pic.twitter.com/5rlfmTFqCc
A Financial Times számolt be arról, hogy hétfőn megkezdődik egy nemzetközi eljárás a koszovói háborúban elkövetett háborús bűnök ügyében. Az esettel kapcsolatban arra a következtetésre jutottak: ha az ukrajnai háborús bűnök felelőseit el akarják számoltatni, akkor arra jobban fel kell készülni, mint ahogy a mostani esetben tették.
Mint írták, hétfőn Hashim Thaci volt koszovói elnök és három bűntársa áll a vádlottak padjára az 1998–1999-ben elkövetett háborús bűnökért és emberiesség elleni bűnökért.
A Financial Times szerint nem valószínű, hogy az ítélet a szerbeket vagy a koszovóiakat kielégíti, vagy a megbékélést szolgálja majd a régióban. Az ügyben eljáró rendkívüli ítélőszék függetlenségét ugyanis gyakorlatilag mindkét fél megkérdőjelezi – és nem minden ok nélkül.
A gyakorlatban az egészet az Európai Unió irányítja. Az ügyészeket és a bírákat az EU diplomatái választották ki, vagyis bizonytalan a mandátumuk, és ki vannak téve a politikai befolyásolásnak – írta a Financial Times szerzője, aki a cikk végén azt is megjegyezte: bízik benne, hogy ha az ukrajnai háborúban is feláll egy hasonló ítélőszék, akkor azt nem így fogják megszervezni.
Megváltozott a helyzet Szerbiában és Koszovó területén is – ezzel kezdte sajtótájékoztatóját Alekszandar Vucsics szerb elnök, miután találkozott Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával – számolt be a Szabad Magyar Szó.
A szerb személyi igazolványok betiltása mellett arról is döntés született, hogy továbbra is matricával kell leragasztani a szerb járművek rendszámtábláit. Vucsics úgy nyilatkozott, hogy Szerbia részéről mindig is nyitva állt a dialógus lehetősége, de a Pristina intézményeinek lépése egyértelművé tette, hogy nem akarnak egy asztalhoz ülni, hogy megbeszéljék a dolgokat.
Úgy tudják, hogy azok, akiknek szerb rendszámtáblás autójuk van, szeptember 30-ig átregisztrálhatják a járműveiket. Ha ezt visszautasítják, akkor egyszerűen elveszik tőlük. Vucsics úgy véli, hogy Pristina megsemmisítő támadást tervez Észak-Koszovó ellen.
A mi válaszunk józan lesz, de halálos, viszont semmilyen katonai műveletet nem hajtunk végre. Mi tíz éve keressük a kompromisszumos megoldást, de azt más nem akarja, csak a népünk elüldözése a céljuk – mondta a szerb elnök, aki szerint fordulatokban gazdag lehet a nyár és az ősz, majd hozzátette, nagyon kíváncsi arra, ki irányítja ezt az egészet, és felszólította őket arra, hogy vegyenek vissza az arroganciájukból.
A Belgrád és Pristina közt folyó egyeztetés júliusban folytatódik, a legfelsőbb szintű egyeztetés ezután jöhet. Vucsics hangsúlyozta, Szerbia legnagyobb kérése az, hogy ne üldözzék el a szerbeket szülőföldjükről, majd hozzátette, Pristinának háromszor is meg kellene gondolnia, mielőtt cselekszik.
Újra kijárási tilalmat vezetnek be Koszovóban a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – közölte Faik Hoti, az egészségügyi minisztérium szóvivője a Koha Ditore című pristinai napilap szombati beszámolója szerint.
Faik Hoti elmondta, 22 óra és másnap reggel 5 óra között Koszovó egész területén tilos lesz az utcára lépni, a vendéglátóhelyek pedig 21 óráig tarthatnak nyitva.
A szóvivő tájékoztatása szerint az intézkedéstől azt várják, hogy a koronavírus omikron variánsának terjedése lelassul, és megelőzhető lesz a kórházak túlzsúfoltsága.
Mindezek mellett a Koszovóba beutazóknak vagy három oltásról szóló igazolással, vagy két oltással és negatív PCR-teszttel kell rendelkezniük.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 16 403-mal 1 518 024-re, Koszovóban 2943-mal 175 283-ra, Észak-Macedóniában 2071-gyel 252 947-re, Montenegróban 1212-vel 210 931-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 2574-gyel 329 569-re nőtt.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában harminccal 13 211-re, Koszovóban hárommal 2997-re, Észak-Macedóniában 11-gyel 8177-re, Montenegróban kilenccel 2505-re, Bosznia-Hercegovinában pedig harminccal 13 984-re emelkedett.
Koszovóban is azonosították a koronavírus omikron variánsát, az elmúlt tíz napban összesen kilenc ilyen esetet regisztráltak – közölte a koszovói egészségügyi minisztérium a Koha Ditore című pristinai napilap hétfői beszámolója szerint.
Az egészségügyi minisztérium azt is közölte, hogy a vírus omikron változatával megfertőződött emberek közül kettő az Egyesült Államokból, kettő az Egyesült Királyságból, egy pedig Franciaországból érkezett Koszovóba, míg a többi négy esetben a koszovóiak azt állították, nem utaztak külföldre.
A térségben korábban Szerbiában, Montenegróban, Albániában és Horvátországban azonosították a koronavírus új, Afrika déli részén felfedezett változatát.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 976-tal 1 290 469-re, Koszovóban 12-vel 161 339-re, Észak-Macedóniában 280-nal 223 211-re, Montenegróban 545-tel 163 373-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 92-vel 287 276-ra növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 26-tal 12 594-re, Koszovóban eggyel 2990-re, Észak-Macedóniában tízzel 7904-re, Montenegróban öttel 2394-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 12-vel 13 269-re növekedett.
Koppenhága büntetés-végrehajtási intézetei túlzsúfoltsága miatt folyamodna a szokatlan megoldáshoz – írta meg az Euronews.
„Tennünk kell valamit, mert a rendszer katasztrofális helyzetben van. Nincs elég dolgozó és férőhely. Konkrét problémára találtunk megoldást, vészhelyzetben vagyunk, itt pedig van háromszáz ágy, ami enyhít a nyomáson” – indokolta a döntést Karina Lorentzen Dehnhardt szocialista képviselő. Elsősorban olyan külföldi foglyokat szeretnének Koszovóba küldeni, akik dán börtönökben raboskodtak, de elrendelték a kitelepítésüket – tette hozzá.
A dán parlament arról is döntött, hogy 2025-ig ezer új belföldi férőhelyet hoznak létre. A helyzet kezelése azért is szükséges, mert a várakozások szerint a bebörtönzöttek száma tovább fog növekedni a következő években – írta meg az Euronews.
Az 1998–99-es koszovói háború utolsó hónapjaiban több százezer albán nemzetiségű embert űztek el hazájukból. Koszovóban emlékfalat adtak át tiszteletükre, melyet annak a menekülttábornak a közelében állítottak, ahol gyülekeztek a Macedónia felé tartó emberek – számolt be az Euronews.
„Ez az emlékeink fala. Annak a 440 ezer embernek állít emléket, akik itt keltek át 1999-ben. Humanitárius válság tombolt, miután a progresszív erők beavatkoztak, hogy megállítsák az egész lakosság eltűnését” – nyilatkozta a menekültek szervezetének egyik képviselője, Jahja Luka.
„Emlékszem a napra. A lányom ott volt a karjaimban, menekültek ezrei sétáltak fáradtan, étlen-szomjan. A lányom végig a karjaimban, ott is szoptattam, egy véget nem érő úton” – mondta Sherife Ljuta, akiről a falon látható mozaik főszereplőjét mintázták.
A jugoszláv hadsereg 1999 márciusa, a NATO beavatkozása után kezdte meg az albán lakosság módszeres elűzését Koszovóból, bár olyanok is vannak, akik szerint már 1998 nyarától zajlott ilyen program. A Patkó-hadművelet következtében nagyjából egymillióan voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat, sokan meghaltak, és falvak ezrei pusztultak el. Néhány hónappal később, a háború vége után már a szerbek menekültek az albán vezetés alá került Koszovóból.