Array
(
[count_posts] => 3
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEzMzY3OTQ7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 222444
[content] =>
Zelei Miklós pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődött. A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg, és jelentősen hozzájárult a Nagyszelmenc és Kisszelmenc közötti határnyitáshoz. A két Szelmencet évtizedeken keresztül szögesdrót választotta el egymástól: a kisszelmencieknek például ahhoz, hogy átmehessenek az utca másik végébe, nyolcvan kilométert kellett utazniuk. Szelmencet éppen emiatt nevezte a nép Kisberlinnek. Zelei Miklós, az ikerfalvak tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja. 2005 december 23-án, a falu közepén végül megnyílt a határátkelő. Megható pillanat volt, hiszen sokaknak akkor még volt rokona a másik oldalon, 60 év után pedig ismét elmondhatták, hogy összetartoznak. Sokan a könnyeikkel küszködtek, míg átlépték a határt. Testvérek, unokatestvérek ölelhették át újból egymást. Persze a vízumkényszer miatt főleg a nagyszelmenciek mentek át Kisszelmencre, de akkor is nagy volt a boldogság. A határnyitás után több mint húsz évvel, sajnos még mindig nem beszélhetünk arról, hogy a falu az Európai Unióban egyesülhetett volna, de Zelei Miklós munkássága sokat segített az ügyön. Azonban a történelem továbbra zajlik körülöttük, hiszen most Nagyszelmencen béke, Kisszelmencen pedig hadiállapot van.
Három éve hunyt el Zelei Miklós. Az utolsó interjút az íróval a Tv21 Ungvár készítette.
Lassan két évtizede annak, hogy megnyílt a határátkelő a két Szelmenc között, melynek kisebbik része ma Ukrajnában, a nagyobbik pedig Szlovákiában található. A valaha egy faluban ma is az a közös, hogy hiába van a főutcája közepén meghúzva a határ, mindkét oldalon magyarok laknak. A népnyelvben csak Kisberlinként emlegetett község viszontagságos történetét, kollégánk, K. Debreceni Mihály foglalta össze. Kelet-Európában sok olyan hely van, ahol még mindig kísért a múlt, de olyanból kevés, ahol egyszerre két unió leheletét is lehet érezni: az európaiét és valamennyire még a szovjetét is. Ilyen, hely a félig Szlovákiában, félig pedig Ukrajnában található Szelmenc község, melynek főutcáján keresztül van meghúzva a határ, és melynek mindkét oldalán magyarul beszélnek az emberek. Az 1945-ben felállított szögesdrót miatt született meg a szlovák oldalon lévő Nagyszelmenc, és a szovjet, vagyis ma már az ukrán oldalon fekvő Kisszelmenc. A két Szelmencet évtizedeken keresztül szögesdrót választotta el egymástól: a kisszelmencieknek például ahhoz, hogy átmehessenek az utca másik végébe, nyolcvan kilométert kellett utazniuk, már ha kiengedték őket, hiszen a Szovjetunióban ezt sem volt egyértelmű. Amikor meg Ukrajnához került a falu ezen része, akkor meg közel három évtizedig csak vízummal mehettek át a szlovák oldalon élő szomszédhoz, vagy rokonokhoz. Szelmencet éppen emiatt nevezte a nép Kisberlinnek. Míg Kisszelmencen ma a kijevi idő a hivatalos, Nagyszelmencen a közép-európai. De a kisszelmenciek is a közép-európai szerint élnek, hiszen az első világháború végéig az Ung vármegyei az ikerfalu Magyarország szerves része volt. A Párizs környéki békeszerződésekkel került Csehszlovákiához. Majd 1938-1944 között újra Magyarország volt. Amikor pedig a Szovjetunió nyugatra tolta a határait, akkor bekebelezve Kisszelmencet, meghúzta az átláthatatlan vasfüggönyt a falu két része közé. Ezt a szögesdrótot hosszú évtizedekig megközelíteni sem lehetett, az is a szabadságát kockáztatta, aki átszólt a túloldalra. Viszont ennek ellenére át-át kiabáltak egymásnak, ha éppen nem volt határőr a közelben, ha meg igen, akkor kapálás közben, énekelve mondták el egymásnak a híreket. Sőt, a szögesdrót alatt a házi kacsa szárnya alá levelet raktak, amivel átküldték a túloldalra, és amikor az állat visszatért este, akkor a gondosan összehajtogatott válaszlevéllel érkezett vissza. Többször előfordult, hogy a nagyszülők nem lehettek jelen az unokájuk lakodalmán, csak a domboldalban láthatták a menyasszonyt vagy a vőlegényt. Ha testvér halt meg, a hatóságok akkor sem engedélyezték könnyen az átjárást, így előfordult, hogy már eltemették, mire sikerült megszerezni az utazási papírokat. Sokáig még a két polgármester is csak kiáltozva tudott érintkezni egymással, de aztán a két falu lakói 2000-ben az illetékes hatóságokhoz és a nemzetközi szervezetekhez fordultak, egy átkelő megnyitása érdekében. Hatalmas munka folyt ennek érdekében, amit az anyaroszági, a kárpátaljai és felvidéki politikai szervezetek, valamint az amerikai magyar lobbi is felkarolt. Az abszurditás fokát emeli, hogy akkoriban a két polgármester, Illár József és Tóth Lajos is Washingtonban találkozott egymással először, amikor a szenátusban meséltek a fennálló helyzetről. Az egyik szenátor fel is tette azt a kérdést a településvezetőknek, hogy: „És mondják, nem lehetne egy szuverén ország Szelmenc?” Ezt megmosolyogták, de a jó szándékú és naiv kérdés legalább annyira abszurd volt, mint a két országba szakított, színmagyar falu története. 2005 december 23-án, a falu közepén végül megnyílt a határátkelő. Megható pillanat volt, hiszen sokaknak akkor még volt rokona a másik oldalon, 60 év után pedig ismét elmondhatták, hogy összetartoznak. Sokan a könnyeikkel küzködtek, míg átlépték a határt. Testvérek, unokatestvérek ölelhették át újból egymást. Persze a vízumkényszer miatt főleg a nagyszelmenciek mentek át Kisszelmencre, de akkor is nagy volt a boldogság. A határnyitás után húsz évvel sajnos még mindig nem beszélhetünk arról, hogy a falu az Európai Unióban egyesülhetett volna. Ráadásul a történelem továbbra zajlik körülöttük, hiszen most Nagyszelmencen béke, Kisszelmencen pedig hadiállapot van.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
We appreciate it. 🇨🇿🫶🇺🇦 Дякую! pic.twitter.com/GsxchzXtK7
— Jan Lipavský (@JanLipavsky) September 22, 2024
[_oembed_time_5d13cd9d35a2f89691d5a06ee0bf728c] => 1727273407
[_oembed_f1db2d4f0feb1cc0a4988c5b89066a98] =>
[_oembed_time_f1db2d4f0feb1cc0a4988c5b89066a98] => 1727273407
[_oembed_7e7a6a1c536fd33d99b02165f885957d] =>
[_oembed_time_7e7a6a1c536fd33d99b02165f885957d] => 1728460461
[_oembed_2eeccb7a504a1c76fbc2907cb5cb0a82] =>
[_oembed_time_2eeccb7a504a1c76fbc2907cb5cb0a82] => 1728930187
[_oembed_9c8df2214541b6c2471a35d4b60ab0d0] =>
[_oembed_time_9c8df2214541b6c2471a35d4b60ab0d0] => 1733411846
[_oembed_eead70676fc7003e3c36fc0de5a12f5c] =>
[_oembed_time_eead70676fc7003e3c36fc0de5a12f5c] => 1735154511
[_oembed_88467f4743b6f5d54430ea9494e727ab] => Toto ste zachytili? Ten chalan je u mňa akoze macher pic.twitter.com/g65ZZLn8eL
— Jakub Bajzath (@BajzathJakub) January 13, 2025
[_oembed_time_88467f4743b6f5d54430ea9494e727ab] => 1737650092
[_oembed_a9644040901627095ff8714317957002] =>
[_oembed_time_a9644040901627095ff8714317957002] => 1740801278
[_oembed_c86099c788c2f21c7effabd469b46f58] =>
[_oembed_time_c86099c788c2f21c7effabd469b46f58] => 1743267536
[_oembed_7f5d3b573f83b472f6749f0cf960cd86] =>
[_oembed_time_7f5d3b573f83b472f6749f0cf960cd86] => 1743267536
[_oembed_18c0f4731b7e0f46b8c3c93bddfd9d2c] =>
[_oembed_time_18c0f4731b7e0f46b8c3c93bddfd9d2c] => 1743857304
[_algolia_sync] => 508473916000
[_oembed_80ce9dcfb5693a1a601af0e84a44f208] =>
[_oembed_time_80ce9dcfb5693a1a601af0e84a44f208] => 1744535738
[_oembed_d7f3e38300114896959be4fe41d595b9] =>
[_oembed_time_d7f3e38300114896959be4fe41d595b9] => 1745376978
[_oembed_c23e05a51c382a8848bfff7632d356cd] =>
[_oembed_time_c23e05a51c382a8848bfff7632d356cd] => 1746523383
[_oembed_464f24f40f190efc36941ae8f314f262] =>
[_oembed_time_464f24f40f190efc36941ae8f314f262] => 1746523383
[_oembed_981e33dca304a71357ffc57cb8ae374e] =>
[_oembed_time_981e33dca304a71357ffc57cb8ae374e] => 1746523383
[_oembed_9f68e2a30a62504cd8fc2ba81d6a6e10] =>
[_oembed_time_9f68e2a30a62504cd8fc2ba81d6a6e10] => 1747045672
[_oembed_c8be92044ea14ef99b76efcc76547f27] =>
[_oembed_time_c8be92044ea14ef99b76efcc76547f27] => 1748430950
[_oembed_112d0887d318e0f59c0f0ddecbe151b1] =>
[_oembed_time_112d0887d318e0f59c0f0ddecbe151b1] => 1749756326
[_oembed_eff133974d7b91f129abea21ccfce2ba] =>
[_oembed_time_eff133974d7b91f129abea21ccfce2ba] => 1753480325
[_oembed_fdcb3d1d75246a6c4dfa76acd1e2e5ae] =>
[_oembed_time_fdcb3d1d75246a6c4dfa76acd1e2e5ae] => 1753716774
[_oembed_50875aab2222b6a27edfc3d543fdd91d] =>
[_oembed_time_50875aab2222b6a27edfc3d543fdd91d] => 1754060437
[_oembed_753359ce4914d8e85a7ce616ac808452] =>
[_oembed_time_753359ce4914d8e85a7ce616ac808452] => 1755365063
[_oembed_40deaaf5856a26a2ddbbfb3b9bc0bf84] =>
[_oembed_time_40deaaf5856a26a2ddbbfb3b9bc0bf84] => 1755365063
[_oembed_c9df3c62696e88436abc9e5ee989dd22] =>
[_oembed_time_c9df3c62696e88436abc9e5ee989dd22] => 1756560062
[_oembed_5823e99b94b755f3d4f95046132477c4] =>
[_oembed_time_5823e99b94b755f3d4f95046132477c4] => 1756900971
[_oembed_6eead405ae278ed09e980dac21335c7a] =>
[_oembed_time_6eead405ae278ed09e980dac21335c7a] => 1757603157
[_oembed_3b337dd6fa701f566509c9a53f91c1af] =>
[_oembed_time_3b337dd6fa701f566509c9a53f91c1af] => 1757690135
[_oembed_835dd7a7d17ef8f905bb91233d75231b] =>
[_oembed_time_835dd7a7d17ef8f905bb91233d75231b] => 1758910545
[_oembed_19611456e2ca629687e90159d9162c35] =>
[_oembed_time_19611456e2ca629687e90159d9162c35] => 1760381265
[_oembed_63a2c8a288bd2622c949b3e902f4757f] =>
[_oembed_time_63a2c8a288bd2622c949b3e902f4757f] => 1761212749
[_oembed_0c3fc62e7a3d07ebca7bcf55b14cf2c2] =>
[_oembed_time_0c3fc62e7a3d07ebca7bcf55b14cf2c2] => 1761212749
[_oembed_268e5c4d3a432b12153196d085d65a3d] =>
[_oembed_time_268e5c4d3a432b12153196d085d65a3d] => 1761212749
[_oembed_e92057ce05c2bc8f492c39cdd9074a7f] =>
[_oembed_time_e92057ce05c2bc8f492c39cdd9074a7f] => 1764245057
[_oembed_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] =>
[_oembed_time_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => 1764245057
[_oembed_390f1cecf73a2a80facf3f3cca3fc136] =>
[_oembed_time_390f1cecf73a2a80facf3f3cca3fc136] => 1764245057
[_oembed_9d824af75e485e334c9edce2f3011501] =>
[_oembed_time_9d824af75e485e334c9edce2f3011501] => 1764245057
[_oembed_708e6db99ed815c0eeca9cc0a2dbbef6] =>
[_oembed_time_708e6db99ed815c0eeca9cc0a2dbbef6] => 1764768669
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 31
[4] => 592
[5] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
[4] => Társadalom
[5] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 942660
[1] => 1336795
[2] => 1336794
[3] => 1336792
[4] => 2553
[5] => 291
)
[tags_name] => Array
(
[0] => K. Debreceni Mihály
[1] => Kisszelmenc
[2] => Nagyszelmenc
[3] => Szelmenc
[4] => Szlovákia
[5] => Ukrajna
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 1336794
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 1336794
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Nagyszelmenc (1 Oldal)
