Volodimir Zelenszkij elnök nem írja alá azt az ukrán parlament által júliusban elfogadott törvényt, miszerint az országban eltörlik az óraátállítást – írja a The Kyiv Independent.
A törvény szerint Ukrajna eltörölte volna a nyári időszámítást, így a hét végén utoljára tekerték volna vissza az órákat, ezt követően már a téli időszámításban maradtak volna.
Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök augusztus 21-én küldte el Zelenszkijnek a július 16-án elfogadott törvényt, ám az államfő azóta sem írta alá.
A BBC ukrajnai kiadása az elnöki hivatalból és a Zelenszkij-féle a Nép Szolgája párt frakciójából is úgy értesült, hogy Zelenszkij nem fogja aláírni a törvényt.
Bár az Európai Unióban annak ellenére nem szüntették még meg az óraátállítást, hogy a lakosság nagy része az eltörlés mellett áll, illetve az Európai Parlament 2021-ben meg is szavazta ezt, az ukrán parlament a változtatást az európai uniós csatlakozás felé történő lépésként értékelte.
Hogy mi áll Zelenszkij ellenkezésének hátterében, nem derült ki.
Az ukránok a jövőben nem állítják át óráikat a nyári és a téli időszámításra. A Legfelső Tanács második olvasatban elfogadta az ukrajnai időszámításról szóló törvénytervezetet – számolt be Jaroslav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegramon.
„A Parlament elfogadta a 4201. számú törvénytervezetet a téli időszámításról a nyári időszámításra való átállásról Ukrajnában. A dokumentumot összesen 261 képviselő támogatta” – írta.
A parlamenti képviselő pontosított, hogy idén október utolsó vasárnapján (27-én) az ukránok óramutatóikat átállítják téli időszámításra, a jövőben, 2025-től pedig nem térnek át a nyári időszámításra.
[type] => post [excerpt] => Az ukránok a jövőben nem állítják át óráikat a nyári és a téli időszámításra. A Legfelső Tanács második olvasatban elfogadta az ukrajnai időszámításról szóló törvénytervezetet. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1721152800 [modified] => 1721152406 ) [title] => Ukrajnában eltörölték a nyári időszámításra való átállást: mikor állítjuk át utoljára az órát? [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=208186&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 208186 [uk] => 208168 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 208167 [image] => Array ( [id] => 208167 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/160720241721134661.jpeg [original_lng] => 59527 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/160720241721134661-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/160720241721134661-300x169.jpeg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/160720241721134661-768x432.jpeg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/160720241721134661-1024x576.jpeg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/160720241721134661.jpeg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/160720241721134661.jpeg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/160720241721134661.jpeg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1721141607:5 [_thumbnail_id] => 208167 [_edit_last] => 5 [views_count] => 910 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_15e8e807477f312f48bf197245c07e01] => [_oembed_time_15e8e807477f312f48bf197245c07e01] => 1721758344 [_oembed_64584ccf0e762037e2ddc7920264c6be] => [_oembed_time_64584ccf0e762037e2ddc7920264c6be] => 1721758344 [_oembed_5d13cd9d35a2f89691d5a06ee0bf728c] =>
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
A Legfelső Tanács a közeljövőben megvitatja a téli és nyári időszámításra való átállás eltörléséről szóló törvénytervezetet, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
„Az előzetes napirend értelmében a soron következő plenáris héten a Legfelső Tanács második olvasatban megvitatja a házelnök 4201-es számú törvénytervezetét, amely előírja Ukrajnában a nyári időszámításról a téli időszámításra való átállás eltörlését és fordítva” – jegyezte meg a parlamenti képviselő.
A nyári időszámításról a téli időszámításra való áttérés eltörléséről szóló 4201. számú törvényjavaslatot a soron következő plenáris héten második olvasatban tárgyalják. A dokumentum kezdeményezője és szerzője Ruszlan Sztefancsuk, az Parlament elnöke.
2024. március 31-én éjszaka Ukrajna átállt a nyári időszámításra – az óra mutatóit egy órával előre húzta.
Emlékeztetőül, 2021 márciusában Ukrajnában eltörölhették volna a nyári és téli időszámításra való átállást, de az erre vonatkozó törvénytervezetet a második olvasatban nem hagyták jóvá.
Március utolsó vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás, azaz hajnali 2 órakor kell egy órával előbbre állítani az órákat hajnali 3 órára.
A jelenleg még érvényben lévő irányelv szerint az uniós tagállamoknak és Ukrajnának is minden át kell állni a nyári időszámításra.
Nyíregyháza, 2023. március 25. Kazinczi Ferenc órás az üzletében Nyíregyházán 2023. március 25-én. Kezdõdik a nyári idõszámítás, 26-án vasárnap hajnalban az órákat 2 óráról 3 órára kell átállítani. MTI/Balázs Attila
Az Európai Unió először 1980-ban hozta összhangba a nyári időszámítást, Ukrajnában pedig 1996-ban fogadták el annak érdekében, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás.
Az Európai Bizottság 2018-ban nyújtotta be az időzónák eltörlésére vonatkozó javaslatát, aminek egyeztetése még nem zárult re. Így idén még maradt a téli is és a nyári időszámítás is.
Március utolsó hétvégéjén mégis lesz óraátállítás Ukrajnában. Az óramutatókat a hónap utolsó vasárnapján, azaz március 27-éről 28-ára virradóra kell egy órával előre húzni.
A világon szinte mindenütt március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítják át az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos. Az évi kétszeri óraátállítás miatt évek óta zajlik a vita. Összegyűjtöttük a legfontosabb érveket az óraátállítás mellett és ellen.
Érvek az óraátállítás mellett
A Nap járásához jobban igazodó időszámítás
Az óraátállítás mellett egyértelműen a legfontosabb érv az, hogy segítségével az emberek aktív időszaka jobban igazodhat a Nap természetes járásához.
Ha megszüntetnék, nem kellene sötét téli reggeleken munkába menni, illetve a nyári estéken emiatt élvezhetjük tovább a napfényt. Ha egész évben nyári időszámítás lenne, akkor a legrövidebb téli nappalokon 8.30 után kelne fel a nap. Nyáron pedig a téli időszámítás szerint a 3.45-től 4.45-ig tartó napfényes időszakot kapnánk meg a mostani 19.45-től 20.45-ig tartó óra helyett. Ha nincs óraátállítás, akkor mindenképpen választanunk kell a két kellemetlennek hangzó lehetőség között.
Amikor 6.30-kor ébrednénk, akkor még két óránk lenne a napfelkeltéig. A nyári korai sötétség azonban talán még kellemetlenebb lenne. Télen a nyári időszámítás használatával a reggeli sötétségért cserébe megkapnánk egy délutáni világos órát, amit sok mindenre lehetne használni. Nyáron a téli időszámítással viszont egy hajnali világos órát kapnánk, amit szinte mindenki átaludna. Ma ezt az esti órát a nyári időszámításnak köszönhetően az ügyeink intézésével, kültéri sportolással vagy akár egy teraszon eltöltött kellemes vacsorával is eltölthetjük. A nyári időszámítás eltörlése a hangulatunk mellett minden bizonnyal a gazdaságnak is ártana ezért.
Jót tesz az egészségnek a nyári plusz egy óra világosság
Ahogy az imént írtuk, az óraátállításnak köszönhetően nyáron többet sportolhatnak az emberek, ez pedig pozitív lehet az egészségére is. Ráadásul a több napfény következtében több D-vitamin is termelődik, ami erősíti az immunrendszert. A világosság miatt jobb lesz az emberek hangulata is, ami szintén jó hatással van az egészségünkre.
Világosság = biztonság
Számos kutatás alátámasztja, hogy világosban kisebb az esélye a közlekedési baleseteknek, ezért az óraátállítás ebből a szempontból jót tesz a közlekedésbiztonságnak. Ráadásul egyes tanulmányok szerint a betörések esélyét is csökkenti egy kicsit az óraátállítás hatására.
Érvek az óraátállítás ellen
Nincs jó hatással az emberek egészségére
Fontos érv lehet az óraátállítás eltörlése mellett ugyanakkor, hogy az egész évben egységes időszámításhoz van hozzászokva a bioritmusunk, ezért az emberek nehéz napokat élnek át félévente az óraátállítás után. Egyesek akár egy–két hétig is fejfájással, figyelmetlenséggel küszködnek ilyenkor. Amikor ősszel átállunk a téli időszámításra, akkor sokan lesznek amiatt depressziósok, mert hirtelen hamarabb lesz sötét.
Közlekedési problémák
Egyes tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a különböző közúti balesetek és az óraátállítás között. Érdekes kérdés, hogy ez valójában így van vagy csak legenda. Az Országos Rendőr-főkapitányság például cáfolta, hogy Magyarországon bármiféle összefüggés lenne az óraátállítás és a balesetek száma között.
Néhány embernek az is problémát okozhat, hogy egyes hajnali vonatok az őszi óraátállításkor hajnalban egy óráig vesztegelnek, tavasszal viszont egy órát késve érkeznek meg.
Macerás az átállítás
Bár sok eszközünk már automatikusan vált, azért még sok órát kell átállítani. Ugyanakkor még a felhasználók számára automatikusan átálló eszközök elkészítésénél is erőforrásokat igényel a probléma megoldása. A mai világban bár nem túl nagy, de azért érzékelhető költsége van annak is, hogy a különböző számítógépes rendszereket alkalmassá kell tenni az óraátállítás kezelésére. Ráadásul ellenőrizni is kell a működésüket, ennek pedig munkaerőigénye is van.
Spórolunk egyáltalán?
Az óraátállítás bevezetésekor az energiamegtakarítás volt a legfontosabb szempont. Magyarországon is először az első világháború alatt, a hadigazdálkodás miatt vezették be.
Az elmúlt száz évben azonban nagyon megváltozott a világ. Az utóbbi években a LED-s lámpák elterjedésével a világításnak sokkal kisebb lett az energiaigénye. Ugyan a fényforrások működésén még valamennyit biztosan spórolunk az óraátállítással, de összességében már nem biztos, hogy jelentős megtakarítás lesz az eredménye. Amerikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy összességében nagyobb energiafogyasztást eredményez az óraátállítás, mivel nyáron ennek következtében melegebb órákban érnek haza az emberek, és ezért több energiát használnak a légkondicionálók. A nyári aktívabb esti órák nemzetgazdasági szinten ugyancsak magasabb energiafelhasználást vonnak maguk után.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. néhány éve úgy nyilatkozott, hogy évente 4–5 milliárd forintot spórolunk évente Magyarországon az óraátállítással. Ez ugyan nem kis összeg, de az ország GDP-jének csak a nagyjából 0,01 százaléka.
Sok országban vitatkoznak tehát még, hogy manapság spórolunk-e az óraátállítással, azonban az szinte biztos, hogy ha spórolunk is valamennyit, akkor ez nem akkora összeg, ami egyértelműen eldöntené az óraátállítás körüli vitát, tehát a többi fenti érvet is figyelembe kell venni a mérlegeléskor.
Úgy tűnt megszűnik, de most még nem világos mikor
Az Európai Bizottság egy 2018-as közvélemény-kutatásra reagálva gyorsan, még 2019-ben hozott határozatot az óraátállítás eltörléséről. A bizottság eredetileg már tavalyelőtt megszüntette volna a félévenkénti váltást, azonban hamar lelassult a folyamat.
A magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium legutóbb azt közölte, hogy az ügyben „elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta.”
Korábban Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az óraátállítás tipikusan egy olyan kérdés, ahol annak van értelme, ha az Európai Unió hoz döntést, hiszen ha például Ausztriától eltérő döntést hozunk, akkor a két szomszédos ország különböző időzónába kerül, és az senkinek sem az érdeke. Ezért jó lenne, ha összeurópai döntés születne az óraátállítás kérdésében. Ugyanakkor Gulyás Gergely elmondta, Magyarország álláspontja egyértelműen az, hogy ha nem tartjuk fent a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb.
Ukrajnában már megszavazta első olvasatban a Legfelső Tanácsa az óraátállítás megszüntetését előíró törvénytervezet elfogadását. Ha a törvényt véglegesen elfogadják, akkor Ukrajnában márciusban nem állítják át az órákat nyári időszámításra, és továbbra is marad a téli időszámítás.
Március 28-ról 29-re virradóan Ukrajna is átáll a nyári időszámításra. Az intézkedés fő célja az energiával való takarékosság, a nap világos óráinak jobb kihasználása.
https://youtu.be/txJ42vWrVnw
Ukrajnában a szovjet idők óta, 1981-től alkalmazzák rendszeresen az óraátállítást. Az országban máig egy 1996-os kormányrendelet szabályozza a kérdést. Kijevi gazdasági elemzők szerint a nyári időszámításra való áttéréssel Ukrajna mintegy 40 millió dollárt takarít meg. Az ukrán parlament még 2011-ben kísérletet tett az óraátállítás eltörlésére, ám utóbb visszavonta saját erre vonatkozó határozatát.
A március 28-ról 29-re virradóan átállunk a nyári időszámításra.
A nyári időszámítást mindig március utolsó vasárnapjától számoljuk, az óramutatókat egy órával előre kell majd húznunk. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. A tudósok szerint az emberek sokkal könnyebben állnak át a téli időszámításra, mint a nyárira.
#Pressefreiheit darf nicht nach Belieben ein- und ausgeschaltet werden. Unten stehende Journalisten können auch uns ab heute nicht mehr folgen, kommentieren und kritisieren. Damit haben wir ein Problem @Twitter. pic.twitter.com/Cliuih8Gyq
