Volt magyar diákok készülnek perelni a román államot a román érettségi vizsgán elért gyenge eredményeik miatt, mivel szerintük Bukarest diszkriminálja a magyar tanulókat azzal, hogy nem idegen nyelvként oktatja számukra a románt – tájékoztatta szerdán az MTI-t a Hargita megyei önkormányzat sajtószolgálata.
A székelyföldi megye önkormányzata egy Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatón ismertette a magyar diákok román érettségije kapcsán tett eddigi lépéseket és eredményeket. A közlemény szerint 17 volt diák ügyét vizsgálják, akik más tárgyakból jól vizsgáztak, de románból nem sikerült elégséges jegyet szerezniük az érettségin.
A 18. évüket betöltött fiatalok bírósági keresetet készülnek benyújtani, melyben erkölcsi kártérítést kérnek az oktatási minisztériumtól a hátrányos megkülönböztetés miatt.
A diákokat képviselő Szikszai Tamás ügyvéd közölte, újabb fiatalok csatlakozását várják a perhez. Rámutatott: egy egészséges társadalomban nem jogi eszközökkel kellene kikényszeríteni, hogy biztosítsák a gyerekek oktatáshoz való alapvető jogát.
A Hargita Népe megyei lap online kiadásában közölt beszámoló szerint a legutóbbi érettségi román vizsgáján elért Hargita megyei eredményeket is ismertették, rámutatva: ebből a tantárgyból volt a legnagyobb, 33 százalék a bukók aránya.
Demeter Levente főtanfelügyelő az eseményen közölte: a tanfelügyelőség több olyan programmal igyekszik segíteni a diákokat, amelyek elősegítik a román nyelv használatát, ezektől is remélik az eredmények javulását, és a román tanárok zöme is részt vett különböző továbbképzéseken.
Borboly Csaba tanácselnök emlékeztetett: a román legfelsőbb bíróság tavaly kimondta: diszkriminatív a román nyelv oktatása a magyar diákok számára, de nem történt változás, így azt kénytelenek perrel kikényszeríteni.
Romániában jövőre végez az az évfolyam, mely már a többségi diákoktól eltérő módon, idegen nyelvként tanulja a román nyelvet, így az érettségi vizsgán is román társaiktól eltérő tételsort kapnak. A változástatástól az oktatási szakemberek a magyar diákok román érettségi eredményeinek javulását remélik.
Az ukrán bíróságok tömegesen eltörlik a területi toborzási és szociális támogatási központok által kiszabott pénzbírságokat. 34 esetben a bírói határozatok 88%-a a felperesek javára születtek meg, számolt be az Opendatabot sajtószolgálata augusztus 7-én, szerdán.
A bíróságok 30 esetben döntöttek a felperesek javára, és törölték a bírságot, négy esetben a bírság érvényben maradt. Ezenkívül a nyilvántartásban egy fellebbezés található egy orvosi végzettségű nő által benyújtott pénzbírság ellen.
A bírságok eltörlésének nagyobb része az új jogszabályi változások hatályba lépése előtt történt szabálysértésekhez kapcsolódik. A bíróságok figyelembe veszik, hogy az új törvénynek visszamenőleg nincs hatálya, vagyis nem alkalmazható a hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre.
Egy egészségügyi dolgozó is fellebbezett a toborzó központ által kiszabott bírság ellen. Mivel a nőnek az orvosi végzettsége megszerzésekor nem kellett regisztrálnia, a bíróság a bírság törléséről döntött.
Ezenkívül a bírságok mintegy 20%-ra fellebbezést nyújtottak be az eljárási normák megsértése vagy a szabálysértés tényét alátámasztó elegendő bizonyíték hiánya miatt.
Egy férfi többek között azért kapott bírságot, mert nem volt a regionális toborzó központ katonai nyilvántartásában. Két héttel a bírság kiszabása után azonban már megkapta az ideiglenes katonai igazolását.
Egy másik férfi, aki a toborzó központba jött az információk tisztázása érdekében, pénzbírságot kapott és pert indított. A központ képviselői nem tudták bizonyítani a szabálysértés tényét, és elmulasztották a büntetés kiszabásának határidejét. Ennek eredményeként a bíróság törölte a bírságot.
A bírónők, akiket a nők jogaival foglalkozó Clara Wichmann Bureau alapítvány támogat, a kormánynak szerdán átadott levelükben egy új, rögzített bértábla bevezetését követelik. Ez az igazságszolgáltatásban kiegyenlítené a nemek közötti, átlagosan nyolcszázalékos bérkülönbséget. Céljuk továbbá, hogy az állam kárpótolja a nőket a diszkriminatív rendszer miatti jövedelemelmaradásért.
Amennyiben az állam két héten belül nem válaszol keresetükre, akkor panaszt nyújtanak be a Holland Emberi Jogi Intézethez – írták az NlTimes hírportálhoz eljutott levélben.
Marlies Vegter, a Clara Wichmann Bureau egyik munkatársa a NOS közszolgálati médiának adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatásban tapasztalható „illegális bérszakadék” egyes esetekben akár tízszázalékos is lehet. Ugyanis az igazságszolgáltatásba újonnan felveendők fizetését korábbi bérük alapján állapítják meg, és ez átlagosan a nők esetében kevesebb. „Több nő, mint férfi vállal munkát a szociális ágazatban, egyebek között jogászként, így kevesebbet is keresnek, mint azok, akik a versenyszférából lépnek át az igazságszolgáltatásba” – magyarázta Vegter. Hozzátette: a munkáltatók úgy gondolják, hogy ha nem kínálnak jobb bért egy jól fizető állásból jelentkezőnek, akkor nem lesz elég jelentkező igazságszolgáltatási állásokra.
Nemrég egy 138 bíróból és bírójelöltből álló csoport nyilatkozatot adott ki, és ők is azzal érvelnek, hogy a jelenlegi bérezési rendszer alkotmányellenes, valamint az igazságszolgáltatásban rögzített bértáblára van szükség.
Britney Spears énekesnő több mint két és fél évig tartó jogi küzdelem után végül megegyezett apjával, Jamie Spearsszel. Az egyezség értelmében Spears nem kell tovább bíróságra járjon, és jogi eljárásokba keveredjen az ügyben.
Britney Spears 2008-ban került apja, Jamie Spears gyámsága alá, amely 13 éven át állt fenn. Jamie Spearst 2021 szeptemberében távolították el a gondnokság éléről, és két hónappal később a teljes gondnokságot is felszámolták. Ennek ellenére Jamie Spears igényt tartott arra a több mint 2 millió dolláros összegre, amelyet a jogi küzdelem során ügyvédi irodáknak és saját jogi képviselőjének fizetett.
A People magazin beszámolója szerint az énekesnő és apja a Los Angeles-i Legfelsőbb Bíróságon április 25-én, csütörtökön jutottak megállapodásra egy meg nem nevezett összegben.
Britney Spears ügyvédje, Mathew S. Rosengart kijelentette, hogy ügyfele szabadságvágya most vált teljessé, hiszen a szabadság most már azt is jelenti számára, hogy nem kell tovább bírósági eljárásokba keverednie. Jamie Spears jogi képviselője, Alex Weingarten szerint ügyfele boldog, hogy végre túl lehet az elmúlt évek eseményein, és hangsúlyozta, hogy minden tettét lánya védelmében és támogatásában hajtotta végre.
A People cikke emlékeztet arra, hogy az egyezség értelmében a felek mentesülnek azon májusi tárgyalás alól, amelyen az énekesnő gyámsága alatt történt állítólagos pénzügyi visszaéléseket tárgyalták volna, a The New York Times információi alapján. A TMZ hozzáteszi, hogy forrásaik szerint Britney Spears beleegyezett, hogy kifizeti apja több mint 2 millió dolláros követelését.
Harry herceg pert nyert a bíróságon. Károly király azzal vádolta a Daily Mirrort és társait, hogy lehallgatott telefonokat, valamint más illegális módokon is próbált információkat szerezni a herceg magánéletéről.
Most a bíróság döntést hozott, kimondva, hogy a Mirror Group Newspapers 2006-2011 között kiterjedt telefonos hackertevékenységet folytatott. Ez azt jelenti, hogy Harry hercegnek nem csak a telefonját, de más eszközeit is lehallgatták.
Kiderült az is, hogy Harry herceget 2003 végétől 2009 áprilisáig figyelték a Daily Mirror, a Sunday Mirror és a People vezető munkatársai. A megszerzett információk alapján pedig rengeteg cikket gyártottak a hercegről.
A bírósági döntés értelmében 140 600 angol font (több mint 60 millió forint) kártérítést ítéltek meg – írja a The Guardian cikke nyomán a Média1.
A sussexi herceg a Daily Mail ellen indított rágalmazási pert viszont elvesztette: egy olyan bírósági ügyet, amit ő kezdeményezett. A bíró végül arra kötelezte a brit királyi családból kivált herceget, hogy fizesse ki a több ezer fontnyi perköltséget. Harry a pert azért indította, mert egy cikkben azt írták, miszerint korábban megpróbálta eltitkolni, hogy a királyi család dolgozó tagjaként betöltött szerepéből való kilépése után is igyekezett megtartani a közpénzből finanszírozott rendőri védelmét Nagy-Britanniában.
Mintegy 150 lakos bírósághoz fordult Japánban, Fukusima és Mijagi prefektúrákból a fukusimai szennyezett víz tengerbe engedésének leállítása érdekében pénteken. Ez az első ilyen jellegű per a szennyezett víz nemrégiben megkezdett kibocsátásának ügyében.
A fukusimai atomerőművet üzemeltető Tokiói Elektromos Művek Vállalat (TEPCO) és a japán kormány elleni keresletben a felperesek azt állítják, hogy a víz tengerbe engedése veszélyezteti a lakosok életét, és akadályozza a helyi halászok vállalkozásait.
A lakosok emellett kibocsátási tilalmat és az erre szolgáló létesítmények jóváhagyásának érvénytelenítését kérik a japán nukleáris szabályozó hatóságtól.
A fukusimai nukleáris erőműhöz közeli térséget 2011-ben pusztító földrengés és szökőár sújtotta, amelyek miatt az atomerőműben a világ második legsúlyosabb nukleáris balesete következett be, bár halálos áldozatai nem voltak. Az erőműnél összegyűlt szennyezett vizet óriási tartályokban tárolják, de a létesítmény felszámolásához fel kell szabadítani a helyet, ezért a vizet megtisztítják, sokszorosára hígítják, és évtizedeken át fokozatosan engedik a tengerbe.
A feldolgozás során a vízből ugyan eltávolították a sugárforrást jelentő legveszélyesebb anyagot, azonban a sugárvédelmi szempontból kevéssé veszélyes radioaktív izotópok közé tartozó tríciumot nem.
A hűtővíz óceánba engedésének tervét két éve fogadta el a japán kormány, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig júliusban hagyta jóvá az elképzelést, és kimondta, hogy a víz kibocsátása nem jelent veszélyt az emberekre vagy a környezetre.
A fukusimai atomerőművet üzemeltető TEPCO tervei szerint a mostanra felhalmozódott több mint 1,3 millió tonna hűtővíz óceánba engedése mintegy 30 évig fog tartani. Japánban több megmozduláson tiltakoztak a terv ellen – írja az MTI.
Hétfőn kezdődik az első olyan per Németországban, amelyben a BioNTech nevű cégnek védekeznie kell a koronavírus elleni oltás okozta mellékhatások miatt. A felperes egy nő, akinek a nevét a személyiségi jogot védő törvények miatt nem hozták nyilvánosságra, azt viszont tudni lehet, hogy legalább 150 ezer eurós kártérítést követel a cégtől testi sértés vádjával, valamint meg nem határozott összegű anyagi kártérítést. A pert Hamburgban tartják.
Az asszony állítása szerint fájdalmat érzett a felsőtestében, megduzzadtak a végtagjai, fáradtság és alvási zavarok kínozták az oltás miatt.
Tobias Ulbrich, az asszonyt képviselő Rogert & Ulbrich jogi iroda egyik tulajdonosa elmondta a Reutersnek, hogy a hétfőn kezdődő perben meg kívánják támadni az európai uniós és német szabályozó hatóságok értékelését, amely szerint pozitív a BioNTech-oltás előny-kockázat aránya.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a német gyógyszerjog szerint a gyógyszerek vagy vakcinák gyártói csak akkor kötelesek kártérítést fizetni a mellékhatásokért, ha az orvostudomány kimutatta, hogy az adott termékek az előnyökhöz képest aránytalanul nagy kárt okoznak, vagy ha a címkén szereplő információk tévesek.
A BioNTech alapos mérlegelés után arra a következtetésre jutott, hogy az ügy alaptalan. A cég szerint az oltás előny-kockázat profilja továbbra is pozitív, és a biztonsági profil jól jellemezhető.
A cég emlékeztetett, hogy világszerte mintegy 1,5 milliárd ember kapta meg az oltásukat, köztük több mint 64 millióan Németországban.
A BioNTech Comirnaty márkanevű oltása az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint is biztonságos. A szervezet egy múlt heti sajtótájékoztatón megerősítette az összes általa jóváhagyott koronavírus elleni oltás, köztük a BioNTech oltóanyagának előnyeit. Emlékeztetett, hogy a vakcina csak a világjárvány első évében becslések szerint csaknem 20 millió élet megmentéséhez járult hozzá világszerte.
A hatóság szerint a Comirnatyval történő oltást követően nagyon csekély a szívizom- és szívburokgyulladás kockázata, főként a fiatal férfiak esetében. Korábban jelezték azt is, hogy a vakcina kockázatot jelent az allergiások számára.
Egy gyógyszer hatósági engedélyezése után ritkán fordulnak elő váratlan mellékhatások. Az viszont tény, hogy az oltásokat példátlan gyorsasággal fejlesztették ki, és ez azt is jelenti, hogy a lehetséges mellékhatásokat nem fedezték fel olyan könnyen, mint a hagyományosan hosszabb vizsgálatok során. Az EMA szerint azonban a gyorsított értékelésben sem sérült a biztonságosság ellenőrzése.
Az EMA egyébként májusig csaknem 1,7 millió jelentést regisztrált a feltételezett mellékhatásokról, ami száz beadott adagra vetítve körülbelül 0,2-nek felel meg, miközben az Európai Gazdasági Térségben, amely az Európai Unió 27 tagállamát, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát foglalja magában, közel 768 millió adag vakcinát adtak be.
A leggyakoribb átmeneti mellékhatások a fejfájás, a láz, a fáradtság és az izomfájdalom.
A Reuters szerint nem világos, ki fizeti majd a kártérítést, ha a felperes nyer. Források szerint az EU-nak a vakcinagyártókkal – köztük a BioNTech–Pfizerrel – kötött tömeges beszerzési megállapodásai közül néhány tartalmazott teljes vagy részleges felelősségmentességet mind a jogi költségek, mind az esetleges kártérítés tekintetében, ami arra kényszerítheti az uniós kormányokat, hogy a költségek egy részét viseljék.
Számos országhoz hasonlóan Németországban is létezik egy állami pénzügyi támogatási rendszer az oltóanyagok miatt maradandó károsodást szenvedett személyek számára, de az abban való részvétel nem akadályozza meg, hogy valaki külön kártérítést kérjen.
Az Egyesült Államok mentességet biztosított a felelősség alól a koronavírus elleni vakcinák esetében azoknak a gyártóknak, amelyek megkapják a hatósági engedélyt.
A Rogert & Ulbrich azt állítja, hogy mintegy 250 ügyet nyújtott be ügyfelei számára, akik a vakcinák állítólagos mellékhatásai miatt kértek kártérítést. Egy másik ügyvédi iroda, a Caesar-Preller 100 ügyet képvisel, és mindkét cég külön-külön azt állítja, hogy Németországban szinte az összes ügyet lefedi. Olaszországban is kerültek bíróság elé hasonló ügyek, míg Lengyelországban korábban pénzügyi alapot hoztak létre a védőoltás mellékhatásainak kárpótlására.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Gwyneth Paltrow amerikai színésznőt egy polgári peres ügyben azzal vádolják, hogy még 2016-ban súlyosan megsebesített egy férfit síelés közben, írta a BBC.
Paltrow-t a most 76 éves Terry Sanderson perelte be. A férfi azt állítja, hogy a Utah államban található Deer Valley üdülőhelyen a színésznő óvatlanul síelt, nekiütközött, amivel agysérülést, négy borda törését és más súlyos sérüléseket okozott. Sanderson 300 ezer dolláros (108 millió forint) kártérítési igénnyel lépett fel, ami nagyjából tizede a korábbi 3,1 milliós igényének. Ezt a követelését viszont már korábban elvetették.
A színésznő ugyanakkor viszontkeresetet nyújtott be, mert szerinte Sanderson volt az, aki ütközött vele teljes testtel.
A 2019-ben benyújtott eredeti keresetben azt írták, hogy Paltrow siklás közben ledöntötte Sandersont, ő is elesett, de felállt, majd elsíelt nem törődve a súlyosan megsérült férfival. Ráadásul az esetet a színésznő síoktatója is látta, de ő sem nyújtott segítséget. A férfi azt állította, hogy azért várt három évet a kereset benyújtásával, mert az agyrázkódás miatt nem tudott a megszokott módon élni, és az ügyvédekkel is volt problémája.
Az esküdtszéki tárgyalás nyitóbeszédei várhatóan kedden lesznek, az eljárás a tervek szerint nyolc napig tart. Az Oscar-díjas színésznő várhatóan tanúskodni fog.
A seattle-i állami iskolák pert indítottak a technológiai óriáscégek ellen a közösségi média által okozott károk miatt. Az iskolák szerint a cégek felelősek a diákok körében egyre súlyosabb, a mentális egészséget sújtó válságért, ami közvetlenül befolyásolja az intézmények oktatási feladatainak teljesítését.
A kereset szerint, amelyet pénteken nyújtottak be az Alphabet Inc., Meta Platforms Inc, Snap Inc. és a TikTok-tulajdonos ByteDance ellen az illetékes amerikai járásbíróságon, a cégek célzottan úgy tervezték termékeiket, hogy a fiatalokat rászoktassák a platformjaik használatára, és ezzel mentálhigiénés válságot idéztek elő.
A Facebook-tulajdonos Meta erre reagálva egy e-mailes állásfoglalásban kijelentette: több mint 30 eszközt fejlesztett ki a tizenévesek és családtagjaik támogatására, és továbbra is szorosan együttműködik a szakértőkkel, a politikai döntéshozókkal és a szülőkkel.
A Google azt mondta, hogy jelentős összegeket fektetett be a gyerekek biztonságos élményeinek megteremtésébe a platformjain, és erős védelmet és célzott funkciókat vezetett be az érdekükben.
A Snap állásfoglalása szerint szorosan együttműködik számos mentálhigiénés szervezettel, hogy alkalmazáson belüli eszközöket és erőforrásokat biztosítson a felhasználók számára, és hogy a „közösség jóléte a legfontosabb prioritás”.
A Tiktok nem válaszolt azonnal a Reuters megkeresésére. Korábban a cégek állították, hogy élvezetes élményt teremtenek a felhasználók számára, kizárják a káros tartalmat és a befektetnek a tartalomellenőrzésbe és moderálásba.
A kereset szerint az alperes technológiai óriások sikeresen kihasználták a fiatalok sérülékeny, sebezhető agyát, országszerte diákok tízmillióit ejtették a vádlottak közösségimédia-platformjainak túlzott használatából fakadó pozitív visszacsatolás csapdájába.
A mentálhigiénés problémákkal küzdő diákok rosszabbul teljesítenek az iskolákban, és az intézmények, a tanárok képzésével kell lépéseket tenni a tünetek azonosítására és kezelésére, képzett szakemberek felvételére, valamint forrást kell előteremteni, hogy felhívják a hallgatók figyelmét a szociális média veszélyeire – írták a dokumentumban.
A perben az iskolák pénzbeli kártérítést és egyéb büntetőszankciókat kérnek a cégek ellen.
A BioNTech elismeri a vakcinák mielőbbi elérhetőségének fontosságát, ezért a per csak idén március után keres jogorvoslatot.
Pert indít a Pfizer és a BioNTech ellen a Moderna, mert szerintük a koronavírus elleni védőoltás fejlesztése során a Moderna által szabadalmazott technológiákat használtak fel – írja a Reuters.
A per – mely nem meghatározott pénzügyi károk kapcsán keres jogorvoslatot – párhuzamosan indul az amerikai Massachusetts államban –, igaz, annak szövetségi szintű bíróságán – és a németországi Düsseldorfban, közölte az amerikai BioNTech cég pénteken.
A Moderna döntését azzal indokolta, hogy meg kívánják védeni az innovatív, több milliárd dolláros befektetés segítségével kifejlesztett hírvivő RNS technológiát, melyet a járványt megelőző évtizedben szabadalommal is körülbástyáztak. A Moderna és a Pfizer–BioNTech az elsők között voltak a fertőzés elleni védőoltás kifejlesztésében. A massachusettsi Cambridge-ben 2010-ben alapított
Moderna valóban az egyik úttörője volt a rekordsebességű vakcinafejlesztést lehetővé tevő mRNS-technológiának, ugyanakkor azon a Pfizer partnere, a német BioNTech is dolgozott már, amikor megkezdte együttműködését a gyógyszeripari óriással.
Az Egyesült Államokban végül a Pfizer–BioNTech készítménye kapta meg először a hatóságok engedélyét az oltások használatára, igaz, mindössze egy héttel előzte meg a Moderna készítményét.
A Moderna most azt állítja, hogy versenytársai engedély nélkül lemásolták az általa 2010 és 2016 között, jóval a koronavírus-járvány kezdete előtt szabadalmaztatott technológiát. Ugyanakkor a BioNTech cég a járvány kezdetén azt is állította, hogy nem kívánják szabadalmaikhoz kapcsolódó jogaikat érvényesíteni, hogy ne akadályozzák a vakcinák mielőbbi megjelenését, főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Azonban idén márciusára már változtattak álláspontjukon, amikor is azt közölték, hogy szeretnék, ha az olyan vállalatok, mint a Pfizer és a BioNTech tiszteletben tartanák szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat. Ennek megfelelően a per során 2022. március 8-a előtti tevékenységért nem kérnek kártérítést.
Moderna files lawsuits against Pfizer and BioNTech claiming patent infringement over Covid-19 vaccine technology https://t.co/QRN3BjRHwK
A Pfizer–BioNTech páros ellen azonban több más vállalat – például a német CureVac – is indított pereket hasonló vádakat megfogalmazva, amire a válasz az volt, hogy a két cég erőteljesen fog küzdeni igazáért.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Moderna ellen nem indultak hasonló perek, így az mRNS-technológiához fűződő jogokért a cég az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézettel (NIH) is harcban áll. A pénteki közleményben a Moderna azt állítja, hogy a Pfizer–BioNTech kettős az mRNS szerkezetével és az oltás által létrehozott tüskefehérjével – mely által a vakcina beindítja a szükséges immunválaszt – kapcsolatos jogaikat sértette meg.
Ez utóbbit a MERS nevű betegséggel szemben fejlesztett – ám végül el nem készült – oltás kutatása során hozta létre a Moderna, és sokat is segített abban, hogy a védőoltások rekordgyorsan megjelenhessenek a piacon.
