Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA 10 milliárd dolláros James Webb űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE asztrofizikai kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd az űrtávcső segítségével.
A James Webb űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap–Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően hétfőn kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát.
Az SZTE közleményében felidézi, hogy a kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között lehet találkozni szegedi vezetéssel, valamint közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.
Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb űrtávcső adatait.
A tájékoztatás szerint a szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikuspor-gyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem.
A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.
„A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget” – idézi a közlemény Szalai Tamást, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusát.
A kutató szerint a vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.
Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai.
Szegedi kutatók kísérletei alapján szemlélet váltásra van szükség az epilepsziarohamok kezelésében, és erre ki is dolgoztak egy új módszert.
Betegközpontú, új megközelítésű módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal, az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóorvosa. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.
Meggátolni az epilepsziás rohamot. Ez a célja az MTA–SZTE Lendület programján kétszer is eredményes, továbbá az NKFI Hivatal „Élvonal” pályázatát is elnyert kutatónak, dr. Berényi Antalnak. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar adjunktusa és 6 kollégája jegyzi azt a cikket, amelyet a patinás idegtudományi szaklap, az oxfordi Brain közölt 2021. január 27-én.
„Az epilepszia 60–70 millió embert érint a világon. Ez a betegség a gyógyszeripar számára csak az Európai Unióban 20 milliárd eurós piacot jelent, miközben a betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek. Az ilyen gyógyszerrezisztens esetekre fejlesztett klinikai agyingerlő eszközök hatásossága – minden erőfeszítés ellenére – csak 50 százalék körüli. Ennek oka, hogy mindegyik egy előre meghatározott ingerlési mintát alkalmaz” – jellemezte a helyzetet dr. Berényi Antal – Ezzel szemben kísérleteink eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség. Minden rohamhoz egyedi ingerlési minta szükséges, mivel a „konzervingerlés” sok esetben akár meg is hosszabbítja a görcsös állapotot.
Az időzítés mellett az ingerlés helye is kritikus. Sok epilepsziás roham a hippokampuszból indul el. Ez a C betűhöz hasonló alakú, kiterjedt agyterület, érthető okból, nem stimulálható egyetlen elektródával. A Brain-beli cikk az ilyen „problémás” esetek elektroterápiájához javasol hatékony beavatkozási pontot. Pici agyterületet kerestünk, amelyhez jól illeszthető az ingerléséért felelős elektróda. Ez a mediális septum, ami jól célozható mérete ellenére nagyon erős kontroll alatt tudja tartani az egyébként átfogóan ingerelhetetlen hippokampusz egészét – mutatott az agy mélyebb részen található területre az SZTE kutatóorvosa – Nem véletlenszerű volt ez a választás. Korábbi kutatásaink során láttuk már, hogy ennek a területnek komoly hatása van az agyi ritmusokra. De epilepsziaterápia vonatkozásában korábban nem vizsgálták ezt az agyterületet.
Az SZTE kutatói azt feltételezik, hogy a koponyacsonton kívülről érkező elektromos ingerek is elegendően hatnak majd a mediális septum idegsejtjeire.
Ha elindul az epilepsziás roham, nagyon gyors algoritmusok kellenek ahhoz, hogy szinte azonnal, a másodperc tört része alatt tudjunk olyan ingert generálni, amely illeszkedik ahhoz, ami éppen az agyban történik – magyarázta. Eredményeikben az orvostudományon kívül a matematika, az informatika, az elektronika fontos szerepet játszik, mert így sikerült megtalálni azt az eljárást, amellyel az ingerlés jellegét az adott roham mintázatához tudják igazítani.
Az SZTE Berényi Antal-féle kutatócsoportjának a mediális septummal kapcsolatos 2014-es első alapkutatási megfigyeléseit követően, 2020-ra születtek meg azok az alkalmazott kutatási eredmények, amelyeket a közeljövőben az ipari alkalmazás követ. – Azt fogjuk vizsgálni, hogy az új módszer alkalmazásához milyen eszközt készíthetnénk. Ezzel a tervezett humán- és klinikai alkalmazással majd elérkezhetünk az út végére, a betegágyhoz – fogalmazott. Emellett dr. Berényi Antal és nemzetközi csapata az epilepszia kialakulásának megértéséhez hozzájáruló újabb kérdések megválaszolása felé is fordul a jövőben.
