Brüsszelben, az európai döntéshozás egyik fontos városában immár kilencedik éve minden év novemberében egy nap biztosan Kárpátaljáról szól. A Liszt intézetben megszervezett Kárpátalja nap célja, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, múltjára és jelenére. Az idei esemény témája a kárpátaljai nők helyzete volt napjainkban és a Málenkij robot idején. 80 évvel ezelőtt, miután a férfiakat elhurcolták a vidékről, sokszor teljesen magukra maradva embert próbáló időket éltek meg a sztálini diktatúra alatt. Idén szeptembertől Ferenc Viktória képviseli a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat az Európai Parlamentben, aki az elődje, a Bocskor Andrea által meghonosított hagyományokat és programokat kívánja folytatni. Az előző két ciklusban Bocskor Andrea tett meg mindent azért, hogy a kárpátaljai magyarokról magas európai szinten is halljanak. Beszédében most felidézte, hogy 2014-ben lett EP-képviselő, akkor a málenkij robot 70. évfordulójára emlékeztek. Abban az évben merült fel a Kárpátalja nap ötlete is. Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: az élni akarás, ami jellemezte ezt a nemzeti közösséget az elmúlt 100 évben, erőt ad és erőt adjon erőt a jövőben is túlélni és megmaradni Kárpátalján magyarként. A nőket egyetlen háború sem kímélte a történelemben. Az ő fiaik és férjeik estek el, kerültek lágerekbe, ők váltak özveggyé vagy árvává, őket alázták meg és ők gyászolták meg a halottaikat, ők próbáltak elviselhető körülményeket teremteni a gyermekek számára. Molnár D. Erzsébet főiskolai tanár tartott erről előadást a jelenlévőknek. Egy másik előadás keretében bepillantást nyerhettek a jelenlévők a kárpátaljai nők jelenébe is, akik amint őseik, ismét kihívásokkal teli időket élnek meg az Ukrajnát több mint ezer napja sújtó háború következtében. A két Jászai Mari-díjas színművésznő, Szűcs Nelli és Tarpai Viktória vitte színpadra ezen nők sorsát, Nők országa címmel. A darab első felében egy asszony életén keresztül játszódik le ezer női sors, míg a második felvonás a jelenről szól, mégpedig arról, hogy 80 évvel később, a háború miatt a kárpátaljaiaknak ugyanez a nehéz sors jut. Fontos cél volt a közönség figyelmét felhívni ezen nők bátorságára és kitartására, és hogy megosszák történeteiket, amelyek mindannyiunk számára elgondolkodtatók és tanulságosak. A mostani Kárpátalja nap a korábbiakhoz hasonlóan, idén is teltházas volt. Az est végén pedig a vendégek megkóstolhatták a közkedvelt kárpátaljai ételt, a káposztás paszulyt is.
A malenkij robot 80. évfordulója volt a IX. Brüsszeli Kárpátalja Nap központi témája, ezen belül is a kárpátaljai nők akkori és mostani helyzete. Idén szeptembertől Ferenc Viktória képviseli a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat az Európai Parlamentben, aki elődje, a Bocskor Andrea által meghonosított hagyományokat és programokat kívánja folytatni. 80 évvel ezelőtt, az akkori nehéz időkben is helyt kellett állniuk a kárpátaljai magyar nőknek, sokszor teljesen magukra maradva. A mostani rendezvényen előadó kutatók és a színpadi előadás is összehasonlította a múlt viszontagságait a jelenkor problémáival. A két Jászai Mari-díjas színművésznő Szűcs Nelli és Tarpai Viktória vitte színpadra azt a korszakot Nők országa címmel. A színdarab első felében egy asszony életében jelenik meg ezernyi sors, a második rész pedig a máról szól, hogy eltelik 80 év és a kárpátaljaiaknak megint nehéz sors jutott.
A Szarvasi Vízi Színház idei „Színház a víz felett” programjában Szűcs Nellinek, a magyar Nemzeti Színház színésznőjének ítélték a Legjobb női alakítás díját, Fedák Sári megformálásáért.
A XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének életét Szűcs Nelli még 2015-ben dolgozta fel, melyet nagysikerrel mutattak be Kárpátalja több helyszínén is.
A majd kétórás önálló estben Szűcs Nelli elementáris erővel mutatja be „földije”, a beregszászi születésű Fedák élettörténetét, hogy láthassuk ezt a nagy művészt igaz valójában, minden nagyszerű emberi tulajdonságával, hibáival, gyarlóságaival együtt – olvasható a Nemzeti Színház honlapján.
2021-ben Fedák Sári nevét viselő színházművészeti díjat hozott létre Szűcs Nelli beregszászi színművésznő kezdeményezésére a Kárpátaljai Megyei Tanács „Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színháza” K(Ö)I Jótékonysági Alapítványa, mely díjat ünnepélyes keretek között október 26-án első alkalommal adták át.
A Fedák Sári-díj olyan anyaországi vagy külhoni magyar színészek tevékenységét kívánja elismerni, akik számára kiemelten fontosak a Fedák Sári által is szem előtt tartott értékek, így a haza és a szülőföld iránti szeretet, valamint hivatásuk: a színház iránti odaadás és elkötelezettség. Az elismerést olyan magyar ajkú színészeknek ítélhetik oda, akik legalább 15 éve ugyanannál a színházi társulatnál tevékenykednek Kárpát-medence-szerte.
A díjazottak kiválasztására a színház jótékonysági alapítványa bizottságot hozott létre, melynek mindenkori tagja a kezdeményező Szűcs Nelli és az alapítvány megbízott képviselője, továbbá az általuk javasolt személy vagy személyek. Ebben az esztendőben a bizottság tagjai között szerepel Sin Edina, a színház jótékonysági alapítványának igazgatója, a beregszászi színház képviseletében Sütő Mária, valamint Szabó K. István Jászai Mari-díjas rendező.
A díjátadó ünnepséget megtisztelte jelenlétével Petneházy Attila magyar színművész, a magyar–magyar kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, Bacskai József ungvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Ötvös Sándor, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladataiért felelős miniszteri bizottság képviselője. Jelen volt Kudlotyák Krisztina és Széles András a Kárpátaljai KultúrKaraván képviseletében, Hrivnák Tünde Pro Urbe díjas divattervező, Török István, a Marosvásárhelyi Spektrum Színház igazgatója, Darcsi Karolina, a Kárpátalja hetilap főszerkesztője, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára, Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Pallagi Marianna, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet ügyvezető igazgatója.
A díjátadó ünnepség Fedák Sári beregszászi köztéri szobránál vette kezdetét, ahol a meghívott vendégek elhelyezték koszorúikat.
Ezt követően az esemény a beregszászi színház nagytermében folytatódott.
Az ünnepség kezdetén Szilágyi Mátyás köszöntötte a megjelenteket, majd beszédében hálás szavakkal illette a beregszászi színház társulatát, valamint Szűcs Nelli színművésznőt, hogy hőn szeretett és közkedvelt Zsazsánk emlékét ily hűen őrzik, ápolják.
Sin József köszöntőjében így fogalmazott: „Fedák Sári mindent elsöprő energiával és újító szándékaival uralta a színpadot, ahol csak fellépett – mint Bécs, London, Párizs és New York –, ott és akkor róla szólt minden. Elmondhatjuk tehát, hogy a Vérke-parti kis városból eljutott a világot jelentő deszkákig.”
Majd Ady Endre sorait idézte: „Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni… Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát.”
Még mielőtt a díjat átadták volna, Sin Edina is köszöntötte a vendégeket, és így fogalmazott a díj névadójáról: „Nekünk, kárpátaljai, beregszászi magyaroknak ismernünk kell a valódi Fedák Sárit. Hiszen ki őrizné, ki ápolná emlékét, ha nem mi! Kinek lenne feladata, ha nem nekünk, hogy az ő nevét és alakját visszahelyezzük az őt megillető helyre.”
A vendégek rövid köszöntőit követően ünnepélyes keretek között átadták a Fedák Sári-díjat. A kuratórium döntése alapján az újonnan létrehozott díjat idén Bogdán Zsolt kolozsvári színművész vehette át.
Bogdán Zsolt 1964-ben született Csíkszeredában. Általános és középiskolai tanulmányait követően, 1990 és 1994 között a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult Marosvásárhelyen, majd 1994-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.
Munkásságát számos díjjal ismerték már el, többek között 2002-ben Jászai Mari-díjjal tüntetették ki, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. 2012-től érdemes, 2020-tól pedig kiváló művész.
Valamint a Fedák Sári-díjat odaítélő bizottság egyöntetű döntése alapján meglepetésdíjban részesült Vass Magdolna, aki a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésznője.
Vass Magdolna 1998-tól tagja a beregszászi színházi társulatnak, amely idő alatt számos színpadi darabban vett részt színészként és rendezőként egyaránt. Felelősségteljes és önfeláldozó munkáját a társulat minden tagja elismerően jellemezte, valamint meghatódva és örömteli hangulatban fogadták Beregszász első Fedák Sári-díjas színésznőjét.
Szűcs Nelli beregszászi színművésznő, a Fedák Sári-díj ötletgazdája elmondta: „Ezzel a díjjal szerettem volna összekötni a múltat, a jelent és a jövőt.”
A Fedák Sári-díj egy Fedák Sárit ábrázoló szobor, melyet a kárpátaljai származású, ismert szobrászművész, Kolodko Mihály készített. A szoborral együtt a díjazott egyszeri – százezer forintos – pénzjutalomban is részesül, továbbá meghívást kap vendégelőadás bemutatására Kárpátalján.
A díjátadó után, hogy még inkább felelevenedjen Fedák Sári élete és munkássága, a beregszászi színház társulata ünnepi zenés előadással ajándékozta meg a meghívott vendégeket. Mégpedig a Dobronyi rózsát Zsazsának, avagy Ki a Tisza vizét issza… darabot tekinthették meg Szűcs Nelli, Tarpai Viktória és Zsazsa bandája, azaz Király Miklós, Sárközi Áron, Herédi Zsombor és Laukó Tamás előadásában.
A rendezvény Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, Grezsa István és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával valósulhatott meg.
Július 27-én a Nagydobronyi Magyar Ház kertjében Dobronyi rózsát Zsazsának, avagy Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza címmel Fedák Sári életének fontos pillanatait bemutató új előadást vitt színre Szűcs Nelli. A Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat részeként a Munkácsy Mihály Magyar Házban is megtekinthető volt az előadás, mely ott is nagy sikert aratott. Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművésznő a darabról, Fedák Sárihoz fűződő viszonyáról és terveiről mesélt.
– Hogyan jött létre a mostani Fedák Sári témájú előadás? Mennyiben más a korábbihoz képest?
– Fedák Sári a naplójában, írásaiban sokszor utal népdalokra, nótákra, és amikor az első róla szóló előadást csináltam, már akkor megfogalmazódott bennem, hogy jó lenne egyszer egy nótás Fedák-estet is készítenem.
Tehát ez a terv már régóta bolyongott a fejemben, amikor a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület felkért, személyesen Molnár Eleonóra, hogy a Hrivnák Tünde divattervező által megalkotott, a nagydobronyi keresztszemes mintákat felhasználó divatkollekciót jó lenne bemutatni egy műsor keretében. Mivel kárpátaljai néprajzi értékek bemutatásáról van szó, úgy gondoltam, ezt nagyon jól össze lehet kapcsolni a népdalokkal és nótákkal, amelyek ugyancsak fontos értékei magyar nemzetünknek. És mivel nagy kincsünk van nekünk Fedák Sári személyében, hát itt az alkalom! Nem hiszek a véletlenekben. Ha az ember magában elültet egy magot, előbb-utóbb eljön a pillanat, és az szárba szökken, végül a gyümölcsét is leszedhetjük majd.
Miután Eleonórával megállapodtunk, újra elővettem Fedák Sári naplóit…
– A honvágyról, a szülőföldről szól az előadás. Mit jelentett mindez Fedák Sárinak?
– Fedák Sári híres volt a hazaszeretetéről. A műsor összeállításakor azokat a gondolatokat választottam ki ismét, amelyek neki és nekem is fontosak, ilyen a hazaszeretet, a szülőföld szeretete, a honvágy – ezek nagyon egyformán lüktetnek bennünk. Hozzánk hasonlóan ő is elment Beregszászból, Kárpátaljáról, bár mi fél lábbal még mindig a beregszászi színházhoz tartozunk. Járunk haza, amikor csak tehetjük. Örülök annak, hogy a gyerekeim is vágynak ide. Azt mondják, hogy otthonról hazajönnek, annak ellenére, hogy ők nem itt nevelkedtek. A lányunk hatéves volt, amikor Debrecenbe költöztünk, a fiunk pedig másfél. Akárcsak nekünk, Fedák Sárinak is fontos maradt a szülőföld.
Eredetileg a Sodró együttessel képzeltem el ezt az előadást, de a koronavírus-világjárvány közbeszólt. Tavaly októberben lett volna a bemutató, Zsazsa születésnapjára terveztem. A határ lezárása miatt találnunk kellett ott egy zenekart, akikkel tudunk próbálni. Így is nehéz volt, mert nem volt termünk. Nálunk, odahaza próbáltunk, meg a harmonikásnál, Herédi Zsomboréknál. Számomra az volt a legfontosabb, hogy végre létrejöhessen ez az előadás, amely a tegnapi, nagydobronyi premierrel megszületett. Ott, akkor volt a főpróba, a ruhapróba, minden egyszerre, mert a nézőkön keresztül tudjuk lemérni, hogy mi működik, mi nem, hova lehet ezt vinni, miből kell faragni…Nem utolsósorban pedig létrejött a Zsazsa bandája elnevezésű népzenei együttes.
– Fedák Sári is, ha tehette, mindig hazajött Beregszászba. Mit jelent az önnek, hogy Kárpátalján született?
– Számomra mindent, a gyökereket. Ha a gyökereket elvágod, akkor meghalsz; ugyanúgy van ez, mint egy fánál. Nagyon csodálkozom azokon az embereken, akik elfelejtik, hogy honnan jöttek. Nem akarom őket megszólni, de számomra az a mentalitás értelmezhetetlen. Nekünk itt élnek a családtagjaink, a rokonaink, mi ide tartozunk. Ahogy az előadásunk alcíme mutatja, vagy ahogy a nóta is szól: „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza!”
– Fedák Sárival ez a gondolkodás köti össze önöket? Ő is egy folyton átalakuló világban élt…
– Ha belegondolok, hogy az ő generációjához tartozó emberek mi mindenen mentek keresztül… Mi most nyavalygunk, pedig az őseinknek sokkal szörnyűbb világot is át kellett élniük, mint a koronavírus! Fedák Sári 1879-ben született, akkor konzervatív, korabeli, régies ruhákat hordtak még a nők, de amikor meghalt, 1955-ben már majdnem miniszoknyában is jártak. Csak a divat mennyit változott az élete során, a világról már nem is beszélve! Felfogni is nehéz, hogy mekkora veszteséget hozott az akkoriaknak az első világháború… A Trianon okozta sokkba bele lehetett halni. Megdöbbenek, amikor egyesek még ma sem értik, hogy mit jelentett a magyarság számára Trianon. „Mit kell itt nyavalyogni?” – kérdezik. Persze élnünk kell tovább. Itt, Munkácson is kevés magyar maradt. Amennyiben az ember ép ésszel gondolkodik, belátja, már nem lehet Magyarországhoz csatolni ezt a várost. Bár a szívem azt szeretné, muszáj a realitást is figyelembe venni. Aztán eltelt húsz év, megtörtént a visszacsatolás, és jött öt olyan év… El sem tudjuk képzelni azt a boldogságot, amit megéltek az akkori emberek, és megélt maga Fedák Sári is, amikor Kárpátalja visszakerült az anyaországhoz. Majd jött a második világháború, utána a kommunizmus. Fedák Sárira is nagy terheket rakott a Jóisten. Nem is tudom, hogy tudta mindet elviselni. Úgy tűnik, hogy ebben az elkényelmesedett világban kicsit gyengébbek vagyunk lelkileg. Azért csinálom ezeket az előadásokat, mert erősödöm az ilyen emberek példája által. A munkásságomra is hatással van Fedák Sári, mert úgy érzem, hogy nem vagyok egyedül a világban. Az az ember időben korábban, de épp úgy érzett, mint én most. Neki is fontos volt, ahogy nekem is az Isten, a haza, a hivatás.
– A mai, munkácsi előadást követően több kárpátaljai előadásra is sor kerül…
– Legközelebb augusztus 24-én látható az előadás Tiszaújlakon. Nagy dolog lesz számomra, hogy augusztusban a szülőfalumban, az én községemben létrejöhet egy előadás. Nagyon régen nem léptem már ott színpadra, ha jól emlékszem, 1995-ben játszottunk Újlakon.
Gyerekként annyit szerepeltem a fafeldolgozó vállalat vagy a cipőgyár hatalmas művelődési házaiban. A településen volt még egy harmadik kultúrház is, de ez mind tönkrement, így azóta nem volt hová menni, nem volt hol játszani. A mostani azért is különleges alkalom, mert abban az épületben lépünk fel, ahová én iskolába jártam.
Nagyon szép emlékek fűznek Tiszaújlakhoz, nagyon boldog gyerekkorom volt. Odahaza a szüleim megtanítottak mindenféle munkára, amire a házban, a ház körül szükség lehet, felkészítettek az életre. Akkor mehettem játszani, ha előtte elvégeztem az anyám által kijelölt feladatot. Attól még készen volt a leckém is, játszani is maradt időm, egyszersmind megtanultam tisztelni a munkát is.
– Október 26-án Beregszászban is látható az előadás az első Fedák Sári-díj-átadó keretében. Mit kell tudni a most alapított Fedák Sári-díjról?
– A történelmi Magyarország területén élő és alkotó színész vagy színésznő kapja majd a díjat. Jó lenne, ha a díjazott be is tudna majd másnap mutatkozni a beregszászi közönség előtt. Persze ez nem lesz feltétel, mert nincs mindenkinek magánestje vagy -előadása. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítványa által létrehozott és gondozott díj lesz ez, amit persze, mint mindent, a magyar államnak köszönhetünk. Az alapítványi kuratórium a színművész addigi munkáját, hazájához való viszonyát és számos más, Sári – becenevén Zsazsa – számára is fontos szempontot vizsgálva ítéli oda a díjat, melyet mindig Kárpátalján, a beregszászi színházban adnak majd át. Ezt is megálmodtam, mint a beregszászi Fedák Sári-szobrot, és mellém, pontosabban a gondolat mellé álltak, személy szerint dr. Grezsa István miniszteri biztos végül a színházi alapítvány szárnyai alá került az elképzelés. Ennek köszönhetően remélhetőleg több vendég és vendégelőadás is jöhet majd Beregszászba.
– Mennyiben változtatta meg mindennapjaikat az elmúlt másfél év, a világjárvány?
– Ahogy a férjem, Trill Zsolt mondja: „Hazudnék, ha nem vallanám be, hogy élveztük is ezt az időszakot.” Mert tudtunk töltekezni. Sok, korábban idő hiányában elhanyagolt dolgot be tudtunk pótolni, lelki felzárkózásra is lehetőséget adott ez a bezártság. Számunkra leginkább az volt benne a rossz, hogy nem tudtunk hazajönni. Édesapám egyedül él, és az a tudat, hogy nem tudok jönni, szörnyű volt. Legkevésbé azzal nem tudok megbékélni most, a XXI. században, hogy mi Kárpátalján még mindig el vagyunk zárva Európától. A Budapest és Beregszász közötti 320 kilométer a mai világban nem távolság, autópályán 2,5 óra alatt elérjük a határt, de amikor hazajövünk ünnepekre, és nyolc órát kell várnunk az átkelőn, azt nem tudom hová rakni. Ha ez nem lenne, sokkal többet jöhetnénk és jönnénk haza, még többet lehetne itthon játszani.
– Megvannak hozzá itthon a megfelelő körülmények?
– Igen! A magyar állam támogatásával jelentős technikai felújítás történt nemcsak a beregszászi színház, hanem a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színház épületében is Ungváron, aminek fejében évi akár húsz magyar rendezvényt fogad majd az intézmény. Nagyon szeretném, ha a Körhintát, amelyben játszom, elhozhatnánk Ungvárra. A nagyszínpad méretei ezt lehetővé tennék. Sok olyan nagyszerű előadást lehetne bemutatni a kárpátaljai közönségnek, amelyek eddig nem juthattak el ide. Nagyon örülök a Déryné Színház megalakulásának, amelynek Tarpai Viktória kolléganőnk is a tagja lett. Nekik köszönhetően is több produkciót lehet majd itthon bemutatni.
Több művelődési házat is rendbe hoztak Kárpátalján a magyarlakta településeken. A mai napig nem zárkózom el attól, hogy a Nemzeti Színházzal utazzunk valahová előadni. Itt Vidnyánszky Attila főrendező által hozzászoktunk ahhoz, hogy fellépjünk szinte bárhol, nem ismertünk lehetetlen helyszínt. Játszottunk focipályától kezdve templomig szinte mindenütt. Az a lényeg, hogy tudjam, mit akarok mondani a kedves kis közönségemnek. Vagy a „kedves barátomnak”, ahogy Fedák Sári nevezte a közönségét. A színházat oda kell vinni, ahol igénylik, ahol szükség van rá. Nem szabad kényeskedni, „nagyvárosi” művésszé válni! Amit létrehozol, azt oda kell adni a nézőknek. Ilyenkor sokat kap vissza az ember. Például a nagydobronyi és a munkácsi előadás után lelkileg feltöltekezve távoztam.
– A terveiről megtudhatunk valamit? Vannak kiemelt témák, amelyekkel szeretne foglalkozni?
– Téma mindig akad, ha van, ami zaklatja a művész lelkét. Van a tarsolyomban egy megírt anyag a színházszeretetről, amit zongorakíséret mellett szeretnék bemutatni. Ennek a történetét egy kulisszák mögötti kisember, egy „mindenes” szemszögéből láttatná a darab.
Másrészt mostanában azon is gondolkodtam, hogy szeretnék egyszer a színpadon oroszul vagy akár ukránul is megszólalni, mert az orosz is az anyanyelvem, hisz anyám orosz volt, iskolásként pedig jól megtanultam az ukrán nyelvet is. Úgy vélem, hogy ha más nyelven beszélnék, talán megnyílnának más zsilipek is bennem. Továbbá ezzel is lehetne békíteni, mert az ukránnak épp úgy fáj, mint a magyarnak, ha a hazájára gondol, az anyjára, a gyermekére. Ezeket a pontokat kell mindig megtalálnia a színháznak, hogy mi az, ami közös bennünk.
Dobronyi rózsát Zsazsának címmel új előadást vitt színre Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas művésznő. A Fedák Sári életének epizódjait bemutató premierre július 27-én a került sor a Nagydobronyi Magyar Ház kertjében. A nagydobronyi közönség körében hatalmas sikert aratott előadás a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület felkérésére, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósult meg. A vidékünkhöz sok-sok szállal kötődő, nagyon is aktuális gondolatokat megfogalmazó darabot a későbbiekben a Kárpátaljai KultúrKaraván szervezésében Munkácson, Tiszaújlakon és Beregszászban is láthatja még a hazai közönség.
Az előadás központi gondolata az elvándorlás és a szülőföld iránt érzett, soha nem múló szeretet. A darabban Szűcs Nelli mellett narrátorként közreműködik az ugyancsak Jászai Mari-díjas színművésznő, Tarpai Viktória, valamint a Zsazsa bandája népzenekar: Pálházi Bence (hegedű), Sárközi Áron (brácsa), Herédi Zsombor (harmonika), Laukó Tamás (nagybőgő). A produkcióban kiemelt szerepet kapott a dobronyi keresztszemes hímzés Hrivnák Tünde Pro Urbe díjas divattervező ruháin, melyeket a nagydobronyi Őr Hidi Ágnes hímzései díszítenek.
Az előadás kezdetén Kovácsné Molnár Eleonóra köszöntötte a közönséget, s kiemelte: „A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvénnyel összhangban azt a célt tűzte ki, hogy a kárpátaljai hagyományok és értékek öregbítsék a magyar nemzet hírnevét a Kárpát-medencében és a világban. Ezért dolgoztuk ki a Kárpátalja Kincsei nevet viselő programsorozatunkat, melynek keretében művészi fotókiállítást szerveztünk, ingyenesen elérhető online játék került kidolgozásra, illetve elkészült két divatkollekció, az egyik beregi szőttessel, a másik nagydobronyi keresztszemes hímzéssel lett díszítve. Ezek a kollekciók Hrivnák Tünde divattervező munkái, amelyek világszerte elismertek Washingtontól Pekingig. Ma este pedig programsorozatunk keretében láthatják a második olyan színpadi produkciónkat, amely a kárpátaljai magyarságot és a kárpátaljai értékeket hivatott népszerűsíteni. Ez az előadás a próza, a népzene és a divat egy különleges kombinációjaként jelenik meg a színpadon.”
Molnár Eleonóra virágcsokorral köszönte meg Őrhidi Ágnesnek a dobronyi hímzéseket és Hrivnák Tündének (By Me) a kollekciót, amely megismertette a divatvilággal a nagydobronyi keresztszemes hímzést.
V. Németh Zsolt, Magyarország Agrárminisztériumának kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa köszöntőbeszédében kiemelte: „Bizony, a 142 éve született Fedák Sárit már számos sikeres és híres primadonna követte, az a fajta karakter és egyediség, amely neki volt, nagyon keveseknek adatik meg. Máig tudjuk, ki ő, érezzük személyének különleges varázsát. A magyar színháztörténetnek megkerülhetetlen figurája és az operett műfajának egyik legkiemelkedőbb tehetsége volt… Egyben biztosak lehetünk: Fedák Sári, az operettprimadonna egyszeri és megismételhetetlen marad, attól függetlenül, hogy ki mit gondol társadalmi szerepvállalásáról vagy épp kissé botrányos magánéletéről. Jó látni, hogy a kárpátaljai magyarság még mindig milyen büszkeséggel viseltetik szülötte, Zsazsa iránt – ahogy becenevén szólították, és ahogy a ma esti előadásban is megjelenik. Ezzel a hírnevét és örökségét tovább éltetik” – emelte ki a miniszteri biztos.
A szabadtéri premierre a kárpátaljai magyar közélet elismert vezetői, a KMKSZ tisztségviselői és a Nagydobronyi kistérség tisztségviselői, valamint a KMKSZ kistérségbeli alapszervezeteinek aktivistái kaptak a szervezőktől meghívást. Ott volt a megszólalókon túl többek mellett Bacskai József ungvári magyar főkonzul, Kuti László ungvári vezető konzul, Gyebnár István, beregszászi magyar konzul, Gál Helga, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tanácsadója, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Balogh Attila, az Ungi Református Egyházmegye esperese és Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere.
Őrhidi László, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke az előadás végén tudósítónknak elmondta: „Egy csodálatos előadást láthattunk ma itt, Nagydobronyban köszönhetően két vezető színésznőnknek és különösen Szűcs Nelli művésznőnek. Büszkék vagyunk rá, hogy Nagydobrony kapcsolódik ehhez az előadáshoz, hisz a fellépők ruháin látható hímzések nagydobronyi keresztszemes minták. Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ezt a fantasztikus előadást itthon láthattuk.
Lusta volt ahhoz, hogy színésznő akarjon lenni, Isten mégis erre a pályára vezette. Itt pedig nem engedheti meg magának, hogy ne adja bele testét-lelkét minden előadásba, hiszen csak a legkeményebb munka hozhatja meg azt a ritka, de annál szikrázóbb pillanatot, amiért érdemes színésznek lenni. Szűcs Nellivel a nehéz út választásáról beszélgetett Gacsályi Sára a Mandiner című hetilap interjújában.
– Önnek mit jelent a jóság?
– Nehéz egyszerűen megfogalmazni. Talán azokban a helyzetekben dől el, amikor döntened kell, tudsz-e önzetlenül megnyilvánulni. Amikor nem a magad fontosságát tartod szemed előtt. Nem szeretem azokat az embereket, akik arról beszélnek, hogy éppen milyen jót tettek. A jót nem kell megnevezni, az hencegés, egyszerűen csak tenni kell, azt viszont nem lehet eleget. Megfigyeltem egy érdekes dolgot: bárkivel teszel jót, soha nem attól az embertől kapod majd vissza. És milyen szép az, amikor megérzed, hogy valami jóságot visszafizetnek neked! Ha ilyet tapasztalok, azt szoktam mondani, hogy most simogatott meg a Jóisten. Ha úgy vesszük, ezek csak apróságok, máshonnan nézve viszont ezek az igazán nagy dolgok.
– Jól belevágtunk a közepébe! Beszéljünk akkor Istenről, őt minden interjújában megemlíti.
– Igen, de ez nem azt jelenti, hogy nekem mindennap Istenről vagy a hazáról kell beszélnem, vernem a mellemet, álszentség lenne. Ez magánügy. Ő meg tudna lenni nélkülem, én viszont semmi vagyok, ha nem tudok belé kapaszkodni. Ezért ha interjút adok, nem tudom kihagyni Istent, mert ő fogta meg a kezemet, ő vezetett erre a pályára. Olyan helyen nőttem fel, ahol nem volt színház, én pedig túl lusta és tudatlan voltam ahhoz, hogy a színészi pálya felé pislogjak. Mégis színésznő lettem, és ez nem volt véletlen. A Jóisten akart velem valamit kezdeni, és adott kitartást is, megtanított az alázatra, ami nélkül nem lehet boldogulni ebben a szakmában. Amíg én tudom, ki vagyok, honnan jöttem, nem tudnak megsérteni.
– Meg lehet élni az istenhitet a színpadon?
– Talán akkor, ha nem hazudok, ha van bennem alkotóvágy, jókedv, ha kizárom egoista színészi mivoltomat, és átadom magamat az adott anyagnak, az adott jellemnek. Egyszer Nagyváradon kimentem a színpadra a Fodrásznőben, és éreztem, hogy ott engem „vártak”. Tudtam, hogy egy különleges dolog jön létre, éreztem, hogy történik valami velünk. Azt, hogy Isten volt ott velünk vagy sem, mindenki döntse el maga, de aki egyszer átél ilyet, soha nem felejti el.
Asked by @GStephanopoulos how a real bullet got on the "Rust" set, Alec Baldwin says: “I have no idea. Someone put a live bullet in a gun. A bullet that wasn’t even supposed to be on the property.”
A lot has changed since the last time Meghan, The Duchess of Sussex, was on the Warner Brothers lot. Don’t miss the rest of our interview tomorrow. pic.twitter.com/pBihJLf0um
A hagyományokhoz híven a magyar Nemzeti Színház ad otthont az évente megrendezésre kerülő Versünnep Fesztivál döntőjének, ünnepelve a magyar költészet napját. A döntőre idén április 5-én került volna sor, azonban a koronavírus járvány okozta helyzet miatt sajnos ez az ünnepi esemény is elmarad. A Versünnep Döntőjén, került volna sor a Szeleczky Zita Alapítvány által odaítélt Szeleczky-gyűrű ünnepélyes átadására – olvasható a magyar Nemzeti Színház honlapján.
Szűcs Nelli a Fedák Sári életét bemutató önálló estjében(Fotó: Nemzeti Színház)
A Szeleczky Zita emlékgyűrűt 2020-ban, egyhangú szavazat
alapján, a zsűri Szűcs Nellinek, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas, Érdemes
Művészének ítélte oda.
Az arany pecsétgyűrűt Négyessy Nedda iparművész, az
Alapítvány elnöke tervezte, rajta Szeleczky Zita aláírása, belső oldalán pedig
a száműzetés jelképeként a csodaszarvas kettétört agancsa.
Az Emlékgyűrű odaítéléséről az Alapítvány és a Nemzeti
Színház két-két tagjából álló zsűri dönt, kiegészülve az előző évi díjazottal,
aki jelen esetben az azóta Jászai Mari-díjjal is kitüntetett Bakos-Kiss Gábor
színművész volt.
A gyűrű átadásának időpontjáról, a vírus miatt kialakult
helyzethez igazodva, a Szeleczky Zita Alapítvány és a Nemzeti Színház később
dönt.
(nemzetiszinhaz.hu)
[type] => post
[excerpt] => A hagyományokhoz híven a magyar Nemzeti Színház ad otthont az évente megrendezésre kerülő Versünnep Fesztivál döntőjének, ünnepelve a magyar költészet napját. A döntőre idén április 5-én került volna sor, azonban a koronavírus járvány okozta helyz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1585950406
[modified] => 1585950461
)
[title] => Szűcs Nellié idén a Szeleczky Zita emlékgyűrű
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=10007&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10007
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 10011
[image] => Array
(
[id] => 10011
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/szucs-nelli.jpg
[original_lng] => 22001
[original_w] => 474
[original_h] => 279
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/szucs-nelli-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/szucs-nelli-300x177.jpg
[width] => 300
[height] => 177
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/szucs-nelli.jpg
[width] => 474
[height] => 279
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/szucs-nelli.jpg
[width] => 474
[height] => 279
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/szucs-nelli.jpg
[width] => 474
[height] => 279
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/szucs-nelli.jpg
[width] => 474
[height] => 279
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/szucs-nelli.jpg
[width] => 474
[height] => 279
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1585939661:12
[views_count] => 3839
[_thumbnail_id] => 10011
[_edit_last] => 12
[_oembed_09f0e1c8807afbeea6c0cbd0df51ee5c] =>
Kedves Nézőink!Ha többet szeretnének megtudni a jövő évadra vonatkozó terveinkről, nézzék meg a mai sajtótájékoztatónkon készült videót, amelyen teátrumunk vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila mellett Szabó K. István, Szász János, Trill Zsolt, Szász Júlia, Herczegh Péter és Udvaros Dorottya is beszélt.
