A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a permafroszt, vagyis az úgynevezett állandóan fagyott talaj olvadása miatt a víz egyre több talajt mos el – írja a Magyar Nemzet.
Az erózió mértéke aggasztó – közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet és a Helmholtz Sarkvidék- és Tengerkutató Központ munkatársai. Csak a Szibériában lévő Léna folyó egyik sziklájánál évente 16 méter szakad le a partvonalból – emelték ki a Frontiers in Earth Science című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
Ez egyre gyakrabban fordul elő az 1960-as évek óta. A kutatócsoport munkájához műholdas felvételeket elemzett.
A klímaváltozás miatt a permafroszt, amely normál esetben egész évben egészen a mélyebb rétegekig fagyott, lassan felolvad. Ilyen ősi, állandóan fagyott területek elsősorban Kanadában, Alaszkában, valamint Szibéria északi és keleti részén találhatók. Ezekben a talajrétegekben nagy mennyiségű szén-dioxid raktározódik, amely olvadáskor a légkörbe kerül.
A Léna deltájában lévő szikla példájának bemutatásával a tudósok azt szemléltetik, hogy a klíma felmelegedése egész tájegységeket változtathat meg.
A tudósok a Szobo-Szisze-sziget 1,7 kilométer hosszú és 27 méter magas Jedoma nevű szikláját vizsgálták, ahol a permafroszt talaj meredeken a Léna egy mellékágába zuhan. Itt különösen nagy talajveszteség figyelhető meg.
Az 1960-as évek közepén a folyó az 1,7 kilométer széles szakaszon évente öt méter földet hordott el. 2015 és 2018 között ez már évente csaknem 16 méter volt. A szikla 1965 és 2018 között, helyszíntől függően, összesen 322-679 métert veszített – állapították meg a szakértők.
Hasonló jelenség figyelhető meg a tudósok szerint Kanada és Alaszka északi-sarkvidéki partjainál. Egyre erőteljesebb hatással vannak ezekre a hullámverés és a folyami áramlatok elsősorban azért, mert egyre hosszabb ideig tart a meleg évszak.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
Private jets in Munich on the way to Dubai global warming conference are literally frozen on the runway, which has turned into a glacier. https://t.co/Q2s9J5cLkE
Private jets in Munich on the way to Dubai global warming conference are literally frozen on the runway, which has turned into a glacier. https://t.co/Q2s9J5cLkE
A gleccserek által erodált alapkőzetek vizsgálata egy teljesen új módszer lehet a nukleáris hulladék biztonságos tárolására alkalmas helyszínek azonosításában – olvasható a Nature Communications-ben publikált cikkben.
A tudósok megerősítették, hogy a gleccser áramlási sebessége fontos az erózió mértékének a meghatározásában. Azonban a kutatás során váratlan eredmény került a napvilágra, miszerint az áramlás sebességének növekedése nem egyértelmű növekedést mutat az erózió mértékében. Két egymás melletti gleccser esetében, ha az egyik kétszer olyan gyors, mint a másik, akkor nem biztos, hogy kétszer akkora pusztítást is okoz az alatta lévő alapkőzetben.
Ezt azzal magyarázták, hogy a sebesség növekedése miatt hézagok alakulnak ki az alapkőzet és a jég között, aminek következtében a gleccser alja bizonyos helyeken fokozatosan leválik a kőzetről vagy egyes esetekben teljesen megszűnhet az érintkezés. Viszont tapasztalatok hiányában néhány tudós úgy gondolja, ez a folyamat inkább az erózió felerősítéséért lehet a felelős. Ebben az esetben a gleccser azon pontjain ahol még van érintkezés az alapkőzettel, ott sokkal nagyobb lehet a nyomás, ezáltal pedig sokkal erősebb lehet az erózió is.
A gleccserek sebessége és eróziós munkája közötti kapcsolat megértése nagyon fontos, hiszen kihatással lehetnek a veszélyes nukleáris hulladékok tárolására is. Az ilyen típusú hulladékok tárolása fajtától függően eltérő. A felszín közeli, illetve felszín alatti elhelyezést követelnek a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése. A nagy aktivitású hulladéknak (ideértve a kiégett fűtőelemeket) pedig szükségszerűen a mélygeológiai tárolót kell biztosítani. A legmélyebben fekvő tárolók pár száz méter mélyen helyezkednek el.
A Föld életében folyamatosan voltak hidegebb és melegebb periódusok, így nem szabad elmenni amellett a tény mellett, hogy a következő évtízezredekben bekövetkező hidegebb időszakok (jégkorszakok) során, több száz méter alapkőzet fog az erózió áldozatául esni. Ennek következtében pedig az akár több, mint 100 000 évig is sugárzó veszélyes hulladékok kerülnek egyre közelebb a felszínhez vagy jutnak felszínre.
A jelenkorban is sok olyan területen létesítettek mélygeológiai intézményeket, amelyeket korábban jég borított. Ezen elgondolás mentén valószínűsíthető, hogy ezeken a területeken a jövőben ismét jegesedés, ezáltal jégerózió tapasztalható majd, ami az alapkőzet erőteljes pusztulását hozza magával.
