A radikális iszlamista tálibok „belügyminisztériuma” arról rendelkezett szerdán, hogy mostantól külön engedély hiányában tilos a fegyvertartás és -viselés az országban.
Az X közösségi oldalon megjelentetett rendelet hatálya kiterjed „minden tisztségviselőre, mudzsahedre (harcosra), valamint az Afganisztáni Iszlám Emírség katonáira és civiljeire”. Kivételt azok fognak képezni, akik erre a „belügyminisztériumtól” külön engedélyt kapnak.
A tálibok 2021 augusztusában kerültek ismét hatalomra Afganisztánban az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció csapatainak kivonását követően.
Elbocsájtották a biztonsági erők 281 tagját Afganisztánban, mert nem akartak szakállt növeszteni – közölte kedden az országot irányító szélsőséges tálibok erkölcsrendészetért felelős minisztériuma.
Az Afganisztánban hatalmat gyakorló radikális iszlamisták minisztériumának tájékoztatása szerint tavaly több mint 13 ezer embert vettek őrizetbe „erkölcstelen viselkedés” címén. Éves jelentésében a tárca azt is kiemelte, hogy az ilyen ügyek miatt a hatóságok kezére kerültek nagyjából felét 24 órán belül szabadlábra helyezték.
Mohibulláh Mohlisz, a tárca tervezésért és törvénykezésért felelős igazgatója kabuli sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy tavaly 21 328 hangszert semmisítettek meg, és számítógép-kezelők ezreit akadályozták meg abban, hogy „erkölcstelen, illetve etikátlan” filmeket árusítsanak a piacokon.
Az erkölcsrendészetért felelős minisztérium a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételét követően feloszlatott nőügyi minisztérium helyiségeibe költözött be Kabulban. A tárca a nők jogainak csorbítása és a szólásszabadság elleni intézkedések miatt jogvédők és az ENSZ heves bírálatainak kereszttüzében áll.
A világszervezet afganisztáni képviselői több olyan esetet is jelentettek, amelyek során a minisztérium alkalmazottai azért vettek őrizetbe nőket, mert ruházatuk nem felelt meg az iszlám öltözködési szokások általuk vallott értelmezésének. A tálibok alaptalannak nevezték a bírálatokat, mondván, hogy az általuk alkalmazott szabályok megfelelnek az iszlám jognak és az afgán szokásoknak.
A dél-afganisztáni Kandahár tartomány belügyminisztériuma vasárnap a polgári és katonai tisztségviselőknek címzett körüzenetben sürgette az érintetteket, hogy „tartózkodjanak olyan felvételek készítésétől, amelyeken élőlények is láthatók a hivatalos és nem hivatalos találkozóikon, mert mindez több kárt okoz, mint ami jót tesznek”.
A tájékoztatás szerint a tisztségviselők tevékenységét rögzítő hangfelvételekkel és szövegekkel kapcsolatban nincsenek kifogások.
Az iszlám művészetben általánosan igyekeznek kerülni az emberek, illetve állatok ábrázolását, amely felfogást egyes muszlimok kiterjesztenek az élőlényekről készített felvételekre is.
A kandahári kormányzó szóvivője az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a körlevél hiteles. Egyelőre azonban nem világos, hogy az utasítást, hogyan fogják alkalmazni, illetve kikényszeríteni.
Az afganisztáni tálibok korábbi uralma alatt, 1996-tól 2001-ig betiltották az élőlényekről készült televíziós, illetve fényképes felvételeket.
Több helyi sajtóorgánum már nem közöl felvételeket emberekről, illetve állatokról azóta, hogy több mint két éve a radikálisok visszatértek a hatalomba. Ugyanakkor a központi kormányzat gyakran tesz közzé felvételeket magas rangú vezetőkről, ahogy külföldi országok képviselőivel találkoznak.
A tálib hatóságok úgy próbálják megvédeni az erőszakos támadások fokozott veszélyének kitett afgán nőket, hogy börtönökben helyezik el őket – derült ki egy csütörtökön közzétett ENSZ-jelentésből.
Jellemzően olyan nőket küldenek börtönökbe, akiknek nincs olyan férfi hozzátartozójuk, akiknél lakhatnának, vagy olyanokat, akiknél fennáll a veszély, hogy férfi hozzátartozóik esetleg bántalmazhatják őket. A hatóságok az érintett férfiaktól kötelezettségvállalást vagy eskü alatt tett nyilatkozatot is kértek arra vonatkozóan, hogy nem fogják bántani női rokonukat.
A nőket saját védelmük érdekében küldik börtönbe, „hasonlóan ahhoz, ahogyan Kabulban a börtönöket drogfüggők és hajléktalanok elhelyezésére használják” – állt a jelentésben.
Az ENSZ értesülései szerint nők már nem dolgoznak az igazságszolgáltatásban vagy a bűnüldözésben, nem foglalkozhatnak a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos bűncselekményekkel, és csak akkor vehetnek részt a munkában, ha erre férfi felettesük kéri őket.
Mielőtt a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat, Afganisztánban 23 olyan államilag támogatott védelmi központ működött, ahol a nők elleni erőszak áldozatai menedékre lelhettek. Ma már egyetlen ilyen központ sem működik – áll az ENSZ jelentésében.
A tálib kormányzat korábban közölte az ENSZ afganisztáni segélymissziójával, hogy nincs szükség ilyen menedékhelyekre, mert szerintük ezek nyugati elképzeléseken alapulnak.
A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta a nők és lányok egyre inkább otthonukba zárkóznak. A hatodik osztályosnál idősebb lányokat az egyetemistákkal együtt az oktatásból, a közparkokból és a legtöbb munkahelyről is kitiltották. A 72 kilométert meghaladó utakra férfi kísérőt kell magukkal vinniük, és megszabott öltözködési szabályokat kell követniük.
Jogvédő csoportok arra figyelmeztettek, hogy a tálibok uralma teret enged a nők és lányok elleni erőszaknak, és jelentősen korlátozza a számukra biztosított jogi védelmet.
Guatemala: Members of the Barrio 18 gang were found operating a call center and enjoying luxuries like TVs and air conditioning in the prison nicknamed "El Infiernito". 1/2 pic.twitter.com/x2kYpfRN2N
Guatemala: Members of the Barrio 18 gang were found operating a call center and enjoying luxuries like TVs and air conditioning in the prison nicknamed "El Infiernito". 1/2 pic.twitter.com/x2kYpfRN2N
A tálib kormány elrendelte, hogy egy hónapon belül zárják be a szépségszalonokat Afganisztánban.
A döntés következtében több ezer vállalkozás szűnik meg, amelyeket nők tartanak fenn, akiknek a családjában gyakran nincsen más jövedelemforrás. Egyben megszűnik az afgán nők számára még meglévő utolsó lehetőségek egyike, ahol szabadon és társaságban érezhetik magukat.
A hatalomba való visszatérésük – 2021 augusztusa – után a tálibok kizárták a nőket a középiskolák többségéből, az egyetemekről és a közigazgatásból. Azt is megtiltották többségüknek, hogy az ENSZ-nek vagy más nemzetközi szervezeteknek dolgozzanak.
A nőknek már nincs joguk belépni a közparkokba, kertekbe, sporttermekbe és fürdőkbe, férfi rokon nélkül utazni, valamint egész testüket elfedő burkát és köpenyt kell viselniük, ha távoznak otthonról.
Mohammad Szadek Akif Muhadzsir, a bűnmegelőzési és erkölcsügyi minisztérium szóvivője az AFP francia hírügynökségnek megerősítette, hogy bezárják a szépségszalonokat, de a döntést nem indokolta.
A rendelet egy másolata szerint, amely az AFP birtokába jutott, a döntés Hibatulla Ahundzada, Afganisztán legfőbb vezetője szóbeli utasítása alapján született meg.
Az amerikai és NATO-csapatok húszéves afganisztáni jelenléte idején virágoztak a szépségszalonok Kabulban és a nagyvárosokban.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a múlt héten benyújtott jelentésében Richard Bennett, a világszervezet afganisztáni jelentéstevője úgy vélte, hogy a nők és a lányok helyzete az országban egyike a legrosszabbaknak.
„A nők és lányok elleni súlyos, rendszeresített és intézményesített diszkrimináció áll a tálibok ideológiájának és hatalomgyakorlásának a középpontjában” – írta Richard Bennett.
Hibatulla Ahundzada mindezt azzal magyarázta, hogy „kényelmes életet és jólétet akarnak biztosítani a nőknek a sariának, az iszlám törvénykezésnek megfelelően”.
A beszámolók szerint a tálibok megfenyegették a fogamzásgátló gyógyszereket árusító gyógyszerészeket, miközben afgán szülésznők és aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy nagyon sok nő élete kerülhet veszélybe.
A tálib harcosok leállították a fogamzásgátlók árusítását Afganisztán két nagyvárosában, azt állítva, hogy azok használata a muszlim lakosság ellenőrzésére irányuló nyugati összeesküvés. A The Guardian értesülései szerint a tálibok házról házra járnak, bábákat fenyegetnek, és utasítják a gyógyszertárakat, hogy vegyék le a polcaikról a fogamzásgátló gyógyszereket és eszközöket.
„Kétszer jöttek a boltomba fegyverrel, és megfenyegettek, hogy ne tartsak fogamzásgátló tablettákat. Rendszeresen ellenőriznek minden kabuli gyógyszertárat, és mi már nem áruljuk a termékeket” − mondta egy gyógyszertár tulajdonosa.
Egy névtelenséget kérő helyi szülésznő elmondta, hogy többször megfenyegették. Elmondása szerint egy tálib parancsnok azt mondta neki, hogy „nem mehetsz, és népszerűsítheted a népességszabályozás nyugati koncepcióját. Ez egy felesleges munka.”
Kabulban és Mazar-i-Sharifban más gyógyszerészek is megerősítették, hogy utasítást kaptak arra, hogy ne tartsanak készleten fogamzásgátló gyógyszereket.
Ez a tálibok legújabb támadása a nők jogai ellen, akik 2021 augusztusi hatalomra kerülésük óta megszüntették a lányok hozzáférését a felsőoktatáshoz, bezárták az egyetemeket a fiatal nők előtt, a nőket elüldözték a munkahelyükről, és korlátozták őket abban, hogy elhagyhassák otthonukat. A fogamzásgátló szerek forgalmazása korlátozása jelentős csapás lesz egy olyan országban, amelynek egészségügyi rendszere amúgy is törékeny.
Minden tizennegyedik afgán nő terhességgel összefüggő okok miatt hal meg, és ebben az országban hal meg a legtöbb nő szülés közben.
A tálibok kabuli közegészségügyi minisztériuma nem adott ki hivatalos nyilatkozatot az ügyben. A Kabul utcáin járőröző tálib harcosok azt mondták a lap által megszólaltatott forrásoknak, hogy a fogamzásgátlás és a családtervezés nyugati téma.
A tálibok megtiltották, hogy a nők hazai és külföldi civil szervezetnek dolgozzanak Afganisztánban egy szombati rendelet szerint. Ezzel nem csak az ott dolgozó nők vesztik el megélhetésüket, de a segítségre szorulók is magukra maradnak.
Az egyetemek látogatásának tilalma után szombaton azt is megtiltották a tálibok az afgán nőknek, hogy civil szervezeteknél vállaljanak munkát. Azzal érvelnek, hogy az ilyen szervezeteknél dolgozó nők megsértik a sariját azzal, hogy nem hordanak hidzsábot – jelentette a BBC.
A csatorna több olyan nővel is beszélt, akiket érint a tiltás. Volt, aki arról számolt be, hogy ezzel ellehetetlenül az élete, mert ő volt a kereső, és nem tudja ellátni családját, más jelezte, mindig eleget tett a tálibok szigorú öltözködési előírásainak, de volt olyan nő is aki megkérdőjelezte a tálibok képviselte “iszlám erkölcsöket”, mivel így nem tudja fizetni számláit és etetni gyerekeit.
A tálibok azzal fenyegetik az érintett szervezeteket, hogy a továbbra is alkalmaznak nőket, akkor bevonják működési engedélyüket. Az ugyanakkor nem világos, hogy az ENSZ helyben dolgozó különböző szervezeteit is érinti-e a lépés. Ezek a szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak a segélyezési és fejlesztési programok végrehajtásában Afganisztánban.
A BBC arra is figyelmeztet, hogy ha a civil szervezeteknél csak férfiak dolgozhatnak, akkor a nők teljesen elesnek bármiféle segítségtől, hiszen a mostanitól független más tálib szabályok értelmében a férfiak nem dolgozhatnak nőkkel. Megnőhet így a gyermekhalandóság kockázata is.
Még egy afgán imám is arról beszélt – név nélkül –, hogy a tálibok nem törődnek az iszlám értékekkel. Az iszlám soha nem állította, hogy a férfiak tanulhatnak, a nők pedig nem, ahogy azt sem, hogy a férfiak dolgozhatnak, a nők pedig nem.
Afganisztánban a tálib kormány kedden megtiltotta a nőknek, hogy magán- és állami egyetemekre járjanak – számolt be a 24.hu a New York Times-ra hivatkozva. A hírt az oktatásügyi tárca is megerősítette.
A Talibán kormányzása a 2001 előtti hagyományokat folytatja, az elmúlt húsz év emberi- és szabadság jogi vívmányai pedig szisztematikusan épülnek le az országban.
A tálib vezetés a győzelem utáni napokban ígéretet tett arra, hogy a lányok is részt vehetnek az oktatásban, melyet az új tanév kezdetekor is megerősítettek. Amikor a nyugati forgatócsoportok már várták a sulik előtt a kendőben érkező kislányokat, váratlanul reggel Kandahárból érkezett az ukáz, hogy egyelőre nem kezdődhet meg számukra a tanítás a hatodik osztály felett.
Ekkor a tisztviselők közölték: több időre van szükségük ahhoz, hogy tervet készítsenek ahhoz, hogy az iszlám törvényeknek megfelelően nyithassák újra az iskolákat a lányok számára. Sok középiskolás korú lány reménykedett abban, hogy iskoláik újra megnyílnak, mivel az egyetemek továbbra is engedélyezték a nők számára az órák látogatását. A keddi döntés azonban minden reményt eloszlatott.
A hatalomba való visszatérésük után a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítve az iszlám szigorú előírásait, kizárva őket így a közéletből és az oktatásból. A nők oktatási, munkavégzési és egyéb szabadságjogaiért tüntetők megmozdulásait sorra elfojtották. Mindemellett a nők sérelmére elkövetett, felderítetlenül maradt, gyilkosságok száma növekedett.
A vidámparkok után konditermekből és a közparkokból is kitiltották a nőket a tálibok. A nőkkel szembeni újabb korlátozó intézkedéseket a radikálisok egyik tisztségviselője jelentette be csütörtökön Kabulban.
Mohammad Szadik Akif Muhadzsir, az erkölcs terjesztéséért és bűnmegelőzésért felelős minisztérium, közismertebb nevén a tálibok erkölcsrendészete szóvivője azzal indokolta az új rendelkezést, hogy az emberek nem tartották be a nemek elkülönítésére vonatkozó előírásokat, illetve a nők nem viselték a kötelező fejkendőt, a hidzsábot.
Muhadzsir közölte, hogy a rendelet a héten lépett hatályba. Mint mondta, a tálibok „mindent elkövettek” az utóbbi 15 hónapban, hogy elkerülhessék a nők kizárását a parkokból és edzőtermekből, így például külön napokat hirdettek meg a nők és a férfiak számára.
„De sajnálatosan az utasításokat semmibe vették és a szabályokat megsértették, ezért be kellett zárnunk a parkok és edzőtermek kapuit a nők előtt” – nehezményezte a szélsőségesek szóvivője. „Sok esetben vettünk észre férfiakat és nőket is a parkokban, hidzsábot sajnos azonban nem láttunk. Ezért más megoldással kellette előhuzakodnunk, és egyelőre nem engedjük be a nőket az edzőtermekbe és parkokba” – húzta alá.
Muhadzsir közölte azt is, hogy a tálibok ellenőrizni fogják a szabályok betartását.
A névtelenséget kérő személyi edzőnő az AP amerikai hírügynökségnek elmondta, hogy nők és férfiak nem edzettek közösen abban a kabuli edzőteremben, ahol dolgozik. „A tálibok hazudnak. Külön edzettünk” – jelentette ki a megtorlástól tartó nő. Mint mondta, csütörtökön két férfi lépett be az edzőterembe azt állítva, hogy az erkölcsrendészet tagjai, és felszólították a nőket, hogy hagyják el az épületet.
„A nők próbáltak tiltakozni, de a tálibok őrizetbe vették őket. Jelenleg azt sem tudjuk, hogy életben vannak-e, vagy sem” – tette hozzá.
Alison Davidian, az afgán nők ügyeiért felelős ENSZ-különmegbízott elítélte a tilalmat. „Ez újabb példája annak, hogy a tálibok folyamatosan és módszeresen próbálják kitörölni a nőket a közéletből. Követeljük, hogy a tálibok állítsák vissza a nők és lányok szabadságjogait” – hangsúlyozta.
Muhadzsir egyébként szerdán jelentette be, hogy a vidámparkokból is kitiltották a nőket.
Az afganisztáni tálibok nőkkel szembeni újabb korlátozó intézkedésként elrendelték, hogy a vidámparkok üzemeltetői ne engedjenek be nőket. Márciusban még csak a nemi elkülönítés volt kötelező.
Mohammad Szadik Akif Muhadzsir, az erkölcs terjesztéséért és bűnmegelőzésért felelős minisztériumának – közismertebb nevén a tálibok erkölcsrendészetének – szóvivője megerősítette szerdán a dpa német hírügynökség értesülését, ugyanakkor nem fűzött indoklást az intézkedéshez.
A tárca még márciusban elrendelte, hogy a fővárosban, Kabulban működő vidámparkok látogatóit nemük szerint el kell különíteni.
A hatalomba való visszatérésük után a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítve az iszlám szigorú előírásait, kizárva őket így a közéletből és a felsőoktatásból. A nők oktatási, munkavégzési és egyéb szabadságjogaiért tüntetők megmozdulásait sorra elfojtották.
Mindemellett a nők sérelmére elkövetett – felderítetlenül maradt – gyilkosságok száma növekedett. Munesza Mubarez afgán nőjogi aktivista szerint a tálibok a nőket eszközként használják politikai céljaik elérése érdekében. „Ezek a korlátozások tulajdonképpen túszul ejtésnek minősülnek, nincsen semmilyen vallási vagy humanitárius vetületük” – tette hozzá.
