A TISZA projekt célja egy új regionális, közép-európai partnerség létrehozása és a helyi ifjúsági vezetők környezetvédelmi képzése. A partnerszervezetek bevonásával a projekt vezetői fontosnak tartják a helyi, specifikus programok megvalósítását is. Így például az Ukrajnai partnerszervezet, a Bodnár Gábor Jótékonysági Alapítvány szervezésében a Kárpátaljai Izbonya településen zajlott a projekt legutóbbi, mobilitás programja. A táborban középiskolás diákok, valamint főiskolás hallgatók is részt vettek. Az észak-keleti Beszkidek egyik völgyében található üdülőben megtartott tábor célja a környezetvédelem, különösen a vizeink, kiemelten az öt országban folyó Tisza megóvása iránti közös felelősségvállalás erősítése volt. A tábor során a résztvevők számos előadást hallgathattak meg. Dr. Kohut Erzsébet docens, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia tanszékének vezetője a természeti értékek megóvásáról, a Kárpát-medence vízrajzáról és a felszín alatti vizek szennyezettségéről beszélt a fiataloknak. A környezetszennyezés problémájának tudatosítása mellett, a fiataloknak azt is fontos megtudniuk, hogy mit veszítenek az által, ha nem tesznek ellene semmit. Ha pedig valaki Kárpátalja szépségéről és értékeiről akar hallani, akkor erről – ahogy ezt a tábor szervezői is vallják – Popovics Bélát kell kérdezni, aki egy ismert helyi természetjáró és helytörténész. Előadásában a Tiszához köthető kulturális, történelmi és természetrajzi kincseinket mutatta be a résztvevőknek. Natalja Visnevszka ökológus, természetvédő aktivista Kárpátalja olyan ökológiai problémáiról beszélt a fiataloknak, mint a Tisza mellékfolyóinak és patakoknak hulladékkal való szennyezése, a mértéktelen erdőkivágások, az off-road élményvezetés elterjedése és annak veszélyei, valamint a szélerőművek hegyvidékre történő telepítésének brutális környezeti hatásai, amivel többek között a „Save Pikuj” mozgalom is felvette a harcot. A diákok részt vettek egy szemétgyűjtő akcióban is, ahol a Zsdenyivka-patak megtisztításával több zsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze. Ezenkívül többféle újrahasznosítási kézműves foglalkozáson is részt vettek, mindezt a fenntarthatóság jegyében. A tábor során a résztvevők kreatív játékok segítségével ismerkedhettek meg a környezettudatos életvitel különböző tárgyaival és tetteivel. Így például mindenki kiszámolhatta a saját ökológiai lábnyomát, amely személyes rálátást adott arra, milyen hatással van az életmódjuk a környezetre. A programokat helytörténeti kirándulások is színesítették: ellátogattak az Árpád-vonal Felső-Gerebenben található fő bunkeréhez és a Latorca völgyében található Vereckei-szoroshoz is. A tábor végére a résztvevők értékes tudással és élményekkel gazdagodtak, hogy a jövőben aktívan hozzájárulhassanak környezetünk megóvásához.
A Védelmi Minisztérium a miniszteri kabinet rendelkezésének eleget téve megtisztítja Ukrajna területét az orosz haditechnika maradványaitól – jelentette a TSZN a tárca sajtószolgálatára hivatkozva.
Tájékoztatásuk szerint Ukrajnában hozzávetőleg 80 helyszínen gyűjtik össze és csoportosítják a megsemmisült ellenséges haditechnika maradványait. Mielőtt a Védelmi Minisztérium szakértői megérkeznének ezekre a helyszínekre, a technikát ellenőrzik a tűzszerészek.
A maradványok további sorsa az állapotuktól függ. Ezzel kapcsolatban három lehetőség kínálkozik:
szolgálhatnak alkatrészforrásul az Ukrán Fegyveres Erők haditechnikája számára;
lehet belőlük múzeumi tárgy vagy egy kiállítás részévé válhatnak;
„fémhulladékként” ártalmatlaníthatók a meghatározott eljárások szerint.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem a közelmúltban együttműködési megállapodást írt alá a „Projektna 3” hulladékszelektáló állomással. Ezt követően, néhány nap alatt az egyetemi épületek közelében megjelentek az új tárolók: a rektori hivatal és a kémia tanszék mellett is. A szelektáló állomás vezetője megjegyezte: gyakran szembesül azzal a problémával, hogy a lakosok az éjszaka folyamán válogatás nélkül, mindent beletesznek ezekbe a speciális gyűjtőkbe. Ezért arra kér mindenkit, hogy olvassák el az egyes konténereken található információt, hogy mit, hova kell bedobni. Ruszlan Svarc emlékeztet arra, hogy mit dolgoznak fel a másodlagos nyersanyag-készletező állomáson. Az újrahasznosító állomáson a terméktől függően mindent altípusok és színek szerint válogatnak szét, majd az anyagokat az üzembe szállítják, ahol újra hasznosítják. Az egyetem Kémiai és Ökológiai Oktatási és Kutatóintézetének dolgozói örülnek a kezdeményezésnek. A szakértők szerint, az intézmény figyelemfelkeltő kampányt folytat az alkalmazottak és a diákok körében, és arra ösztönzi őket, hogy a szétválogatott újrahasznosítható anyagokat ide hozzák. Az újrahasznosító állomás kész együttműködni a különböző szervezetekkel annak érdekében, hogy növeljék a városban a szelektív konténerek számát, és csökkentsék a szeméttelepek terhelését. A legjobb módszer csökkenteni a hulladék keletkezését, a meglévőt szelektálni kell és felelősségteljesen kell viszonyulni a környezetünkhöz.
Papír, üveg, műanyag… Azok kényelmének biztosítására, akik nap mint nap szelektíven gyűjtik a szemetet, az ungvári „Proektna, 3” hulladékfeldolgozó állomás újításokat vezetett be: korszerűsítették a szelektív hulladékot tároló konténereket. A régi rétegelt lemezből készült ládák helyett már takaros fadobozok vannak. Emellett tetőről is gondoskodtak, nehogy az időjárás megakadályozza az ökotudatosságot. Ruszlan Svarc, az állomás vezetője felsorolta, hogy mit lehet újrahasznosítani. És ha valakinek kétségei vannak, hogy ez a fajta hulladék alkalmas-e az újrahasznosításra, érdeklődhet az állomáson. A háború nem ok arra, hogy megfeledkezzünk a környezet tisztaságáról. A hadi állapot idején nem csökkent a szemét mennyisége, mondja Ruszlan Svarc, a „Proektna 3” hulladékfeldolgozó állomás vezetője. Az állomáson már megvalósított projektek állandó jelleggel bővülnek: az Ungváron kéthetente közlekedő ökobuszjárat újabb megállókkal bővült, mert kereslet van rá, tette hozzá Ruszlan. Ne gondolják, hogy a háztartási hulladék szelektálásával nem lehet megoldani a szennyezettség globális problémáját. Például minden egyes szelektíven gyűjtött PET-palack egy új termék alapanyagává válik. A „Proektna 3” technológiai futósora kifejezetten PET-palackok feldolgozására van kialakítva. Jelenleg a nyersanyagot halmozzák fel. És hamarosan elszállítják feldolgozásra. A háború természetesen korrigálta a terveket. Ennek ellenére az állomás továbbra is a környezet megőrzésén és új projektek tervezésén dolgozik. Idén már 3 üvegpalack-szállítmányt indított el az állomás, legutóbb 12 ezer darabot. És folytatják a különféle típusú, újrahasznosítható hulladék fogadását.
Tetyána Vajda már gyermekkora óta foglalkozik varrással, néhány éve, hogy különféle varrási technológiákkal kezdett kísérletezni. A háború idején ez a foglalkozás egyfajta mentőöv lett a számára. Most is, miközben férje az Ukrán Fegyveres Erőknél szolgál, aktívan foglalkoztatja a környezettudatosság. Mint fogalmazott: az öko-tarisznyák elkészítése egyfajta kikapcsolódás a számára. Az alapvető varrási technikákat Tatyánának ez egyik barátnője tanította meg. A tiszta környezet szempontjából Tetyána örül, hogy a régi holmik újrahasznosításával sikerül csökkentenie a hulladék mennyiséget is. Dzvinka Bilonohnak több régi ruhadarabja is átment egy ilyenfajta átalakuláson. Tetyána elmondta, hogy elégedett ügyfelei is motiválják őt. Tetyána sokat kísérletezik. Nemrégiben például egy régi asztalterítőből egy babzsák-fotelt készített.
A népszerű szörf és ruházati márka olyan kollekciót készített, amely 86%-ban újrahasznosított műanyagokból gyártott darabokból áll. Az O’Neill Blue elnevezésű óceánmentő misszió célja, hogy felhívja a figyelmet az óceán szennyezettségére.
A márka Jack O’Neill szörfös nevéhez fűződik, aki 1996-ban álmodta meg a Tenger Odüsszeia edukációs misszióját, hogy felvilágosítsa a diákokat a tengerrel és a környezettel való szoros kapcsolat fenntartásának fontosságáról. A márka azóta is kiemelt figyelmet fordít a témára, most éppen ezzel a különleges kollekcióval.
Több mint 10 millió palackot hasznosítottak újra a ruházatokhoz
Az újrahasznosított ruhákat bionikus, azaz tengerparti műanyag hulladékból készült szállal varrják. A márka újrahasznosított PET-palackokból készült úgynevezett REPREVE®-et használ, amelyet megtisztítanak és fonalaikba szőnek. A fonalat ezt követően a U TRUST® által tanúsított legjobb minőségű újrahasznosított rostforgácsok és pelyhek felhasználásával sodorják. A szintetikus szálak ezen formája kevesebb üvegházhatású gázra támaszkodik, és a folyamat során vizet és energiát takarít meg.
2025-re az O’Neill Blue kollekció kizárólag újrahasznosított ruhadarabokat tartalmaz majd
A 2022-es tavaszi/nyári kollekció 86%-a ezzel a technológiával készült. Céljuk, hogy 2025-re egy 100%-os O’Neill Blue termékcsaláddal álljanak elő. „Arra törekszünk, hogy teljes mértékben megfeleljünk magatartási kódexünknek, és felhívjuk az emberek figyelmét az óceán szennyezettségére.
Az O’Neill Blue nem a szezonális trendekről szól, nem is egy kapszula kollekció, sokkal inkább a hosszú távú fenntarthatóságot és az óceánok egészségét helyezzük előtérbe – tette hozzá Kun Álmos, az O’Neill márkamenedzsere.
A program megálmodói azt remélik, hogy nem csak ennyivel járulhatnak hozzá az óceánok tisztaságához, hanem missziójuk inspirációként hat a vásárlók számára is egy környezettudatosabb életre és az óceánok tisztaságának megőrzésére.
Az újrahasznosított szennyvíz ma már Szingapúr vízigényének 40 százalékát képes fedezni – ez az arány 2060-ra várhatóan 55 százalékra emelkedik az ország vízügyi hivatala szerint.
Óriási szivattyúk kavarognak mélyen a föld alatt egy szingapúri üzemben, amely segít a szennyvizet olyan tiszta vízzé alakítani, hogy az emberi fogyasztásra is alkalmas legyen, miközben csökkenti az óceánok szennyezését. Az apró szigetország kevés természetes vízforrással rendelkezik, és már régóta főként a szomszédos Malajziából származó vízellátásra szorul.
Az önellátás fokozása érdekében a kormány fejlett szennyvíztisztító rendszert fejlesztett ki, amely alagúthálózatot és csúcstechnológiás üzemeket foglal magában. Az újrahasznosított szennyvíz ma már Szingapúr vízigényének 40 százalékát képes fedezni – ez az arány az ország vízügyi hivatala szerint 2060-ra várhatóan 55 százalékra emelkedik.
Bár a legtöbbet ipari célokra használják fel, egy részét az 5,7 millió lakosú városállam víztározóiban lévő ivóvízkészletekhez adják hozzá. A rendszer pedig segít csökkenteni a vizek szennyezését, mivel a kezelt víznek csak kis része kerül a tengerbe. Ez ellentétben áll a legtöbb ország gyakorlatával – az ENSZ becslései szerint a világ szennyvizének 80 százaléka tisztítás vagy újrafelhasználás nélkül folyik vissza az ökoszisztémába.
“Szingapúrnak nincsenek természeti erőforrásai, és a területe is korlátozott, ezért mindig keressük a vízforrások feltárásának és a vízkészletünk bővítésének lehetőségeit” – mondta az AFP-nek Low Pei Chin, a Közműszolgáltatási Hivatal vízrekultivációs részlegének főmérnöke.
Az egyik legfontosabb stratégia “minden csepp összegyűjtése” és “végtelen újrafelhasználása” – tette hozzá. Ez kiegészíti a városállam vízkészletének biztosítására szolgáló egyéb fő megközelítéseit – a víz importálását, a víztározók használatát és a tengervíz sótalanítását. Az újrahasznosítási rendszer középpontjában a város keleti partján található csúcstechnológiás Changi vízvisszanyerő üzem áll.
A szűkös földterületű Szingapúrban a létesítmény egy része a föld alatt van – némelyik akár 25 emelet mélyen –, és a szennyvíz egy hatalmas, 48 kilométeres alagúton keresztül áramlik, amely a csatornákkal van összekötve.
A telephelyen acélcsövek, csövek, tartályok, szűrőrendszerek és egyéb gépek labirintusa található, és naponta akár 900 millió liter szennyvizet is képes kezelni – ez egy olimpiai méretű úszómedence 24 órás feltöltéséhez elegendő egy éven át. Az egyik épületben ventilátorok hálózatát szerelték fel, hogy a levegő friss maradjon, bár a rendszer még mindig elég bűzös szagot áraszt.
Ma már számos esemény hívja fel a figyelmet a környezet- és természetvédelem egyre sürgetőbb választ igénylő kérdéseire, a környezeti pusztításokra, rávilágítva a változtatás lehetőségére, hiszen mindenki felelősséggel tartozik az életet jelentő Föld iránt. Ehhez járul hozzá a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is azzal, hogy április 22-én, a Föld születésnapján rendezvény keretében méltatták a földi élet kialakulását, bolygónkat, globális értelemben vett otthonunkat.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán már több mint egy évtizede több tanszék – a Biológia és Kémia, a Földtudományi és Turizmus, a Matematika és Informatika –, valamint a Fodor István Kutatóközpont közreműködésével szerveznek a Föld napjához kapcsolódó rendezvénysorozatokat fókuszban azokkal a kérdéskörökkel, amelyek aktuálisan foglalkoztatják az embereket. Idén általános iskolás tanulók is csatlakoztak a programhoz, amely játékos interaktív bemutatóval vette kezdetét.
Az intézmény Gross Arnold termében tartott megnyitón elsőként Csernicskó István rektor köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében rámutatott: környezetünk védelme életünk egyre meghatározóbb részévé válik, amelyre nemcsak az év egyetlen napján, hanem mindig figyelmet kell fordítani. Kihangsúlyozta, hogy az oktatási intézményeknek nagy szerep jut a környezettudatos magatartásra való ösztönzésben, hiszen a Föld sorsának alakításához a fiatal generáció nagy mértékben hozzájárul.
Beszédében Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék vezetője, a rendezvény kezdeményezője aláhúzta: a mai napra a környezet védelmét szem előtt tartó emberek száma növekvő tendenciát mutat, s az tapasztalható, hogy egyre többen belátják: bolygónk tud létezni az ember nélkül, az embernek azonban lételeme a Föld.
Kolozsvári István, a Fodor István Kutatóközpont vezetője kihangsúlyozta, hogy a világjárvány sok embert ráébresztett a tiszta és rendezett környezet hatalmas értékére, s ez remélhetőleg ennél is több embert fog ösztönözni a Föld védelmére, hiszen fontos, hogy szembenézzünk a problémákkal, és együtt tegyünk a szebb jövőért.
A köszöntőket követően pódiumbeszélgetés vette kezdetét Hulladékproblémák Kárpátalján és a régióban címmel.
Ljasuk Dimitrij, a Tisza nevében című film készítője a közelmúltban megjelent filmjéről beszélt, amelyben nyomon követi a folyón úszó hulladék útját annak forrásától egészen a Fekete-tengerig. „Az a hely, ahol élünk, mindig olyan, mint amilyennek látni szeretnénk. […] Amikor elutaztam Kárpátaljára, megdöbbentem a látottakon, s eldöntöttem, szeretnék valamit tenni. Két eszközöm van a környezetszennyezés ellen: az egyik az a két kezem, a másik pedig a filmkészítés a problémáról” – mondta, leszögezve: bárhol is élünk, az a mi saját kincsünk, amit kötelességünk megóvni és vigyázni rá. A film szerzője kiemelte, hogy célja ráébreszteni a nézőket: csakis az ember tehet arról, hogy környezete fokozatosan hanyatlik, ugyanakkor az ember az egyetlen, aki megmentheti azt a pusztulástól. Elmondása szerint a forgatás során tapasztalta azt, hogy a legtöbb emberben ott van a tettvágy és a felismerés, hogy a környezetvédelem mellett közös erővel lehet csak hatékonyan fellépni. „Egy nagyon fontos üzenete a filmnek, hogy emlékezzünk arra, hogy mit kaptunk szüleinktől, s legyen olyan felelősségtudatunk, hogy mi lesz az, amit továbbadunk gyermekeinknek, unokáinknak” – emelte ki Ljasuk Dimitrij.
Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektvezetője a mikroműanyagok környezetre gyakorolt káros hatásairól tartott meglehetősen informatív előadást. Az emberi szem számára sokszor láthatatlan mikroműanyagok fizikai kockázatuk – élőlények tápcsatornáját elzárva annak pusztulását eredményezheti – mellett kémiai hatásuk is lehet, ugyanis nincs műanyag adalékanyag nélkül – figyelmeztetett az előadó. Számos filmet találhatunk az interneten is, amelyben elszomorító és megrendítő képsorokon keresztül láthatjuk a természetbe kerülő műanyag és szemét okozta káros hatásokat, melyeknek a Föld és annak élővilága az elszenvedője.
A Beregszászban másfél éve működő Színes tartályok nevet viselő hulladékudvar üzemeltetője, Viktor Bucsinszkij bemutatta tevékenységüket és az eddigi eredményeket. Elmondása szerint a hulladékudvar megnyitását kilenc hónap szervezői munka előzte meg. Az udvar létrehozásával lehetőséget kívántak teremteni a város és a járás lakóinak a szelektíven összegyűjtött hulladék megfelelő helyre történő szállítására. A szelektív hulladékgyűjtés ugyanis felelős értékrenddel bíró magatartásról tanúskodik.
Az elmúlt években a főiskolán szervezett, a Föld napjához kapcsolódó rendezvényekről és környezetvédelmi akciókról Hadnagy István, a Biológia és Kémia Tanszék koordinátora számolt be. Elmondta, hogy az intézmény udvarán hamarosan konténereket helyeznek el, amelyek alkalmasak lesznek a hulladék szelektív gyűjtésére, s ennek megkönnyítése céljából egy információs táblát is kihelyeznek majd.
A pódiumbeszélgetést követően bemutatták egy műanyag palackprés használatát, amelynek segítségével egy mozdulattal összetömöríthető egy nagyobb űrtartalmú palack is. A program Ljasuk Dimitrij A Tisza nevében című filmjének levetítésével zárult.
A jövő évre halasztott tokiói olimpia és paralimpia szervezőinek bejelentése szerint elegendő műanyag palackot gyűjtöttek ahhoz, hogy azok újrahasznosításával készítsék el az éremátadásokhoz a dobogókat – írja az MTI.
A pódiumok összeállításához 24,5 tonna használt műanyagot, valamint nagyjából 400 ezer mosószeres palackot szedtek össze. A szervezők azt remélik, ezzel is hozzájárulnak az ötkarikás játékok fenntartható lebonyolításához, mivel a klímaszakértők a sportrendezvényeket illetően is felhívták a figyelmet a környezetvédelmi szempontok fontosságára.
A műanyagok újrahasznosítására vonatkozó programot tavaly júniusban indították el, Tokió lakosait kérték fel arra, hogy a használt palackokat gyűjtsék össze. Ezenkívül nagykereskedések és 113 japán iskola, valamint az olimpia egyik szponzora, a P&G Group is hozzájárult a gyűjtéshez.
A kampány már márciusban elérte a kitűzött célt, de a koronavírus-járvány miatt abban a hónapban született meg a döntés a játékok jövőre halasztásáról.
Az olimpiák és a paralimpiák történetében ez az első alkalom, hogy ilyen gyűjtéssel és ezen a módon gyártják a dobogókat, de a szervezők abban bíznak, hogy a játékok lebonyolítása során 99 százalékban újrahasznosított anyagokkal tudnak majd dolgozni.
Az újrahasznosított műanyagból készült nyilvános vizeldék a város ökoszisztémáját is segítik, és a levegőt is tisztítják továbbá.
A holland hatóságok felkérték a várostervezéssel foglalkozó Urban Senses nevű céget, hogy telepítsenek nyilvános vizeldéket városszerte. Nyolc, kendernövénnyel beültetett, újrahasznosított műanyagból készült, növényládára hasonlító nyilvános vizeldét raktak ki, amelyeket kenderrosttal töltöttek fel: a GreenPee nevű holland megoldás pedig üzenetet küld, mielőtt a tartály megtelik, és az ürítés után a vizelet és a kenderrost keveréke organikus műtrágyaként kerül felhasználásra a városi parkok gondozása során – számol be az Octogon.hu.
A rovarok mikroökoszisztémájaként is szolgálnak a zöld toalettek, ugyanis méheket vonzanak a városba, és tisztítják a levegőt is.
Az elemzések szerint a megoldásnak köszönhetően a felére csökkent a nem megfelelő helyen elvégzett vizelések száma.
