Az Ukrzaliznicja december 19-től elindítja a hagyományos szezonális Intercity+ gyorsvonatot, amely a következő útvonalon közlekedik: Darnicja – Kijev-Paszazsirszkij – Lemberg – Szlavszko.
A közlekedési társaság sajtószolgálata szerint ez a gyors, kényelmes Hyundai vonat ideális választás azok számára, akik gyorsan és kényelmesen szeretnének eljutni a síparadicsomba a szezon közepén.
Az Európai Csendőri Erők magas szintű tárcaközi bizottságának (EUROGENDFOR) ülésén Ukrajna hivatalosan is megkapta a megfigyelői státuszt – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Belügyminisztérium sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az Olekszandr Pivnyenko parancsnok vezette Nemzeti Gárda-küldöttség aláírta a határozatról szóló nyilatkozatot. „Az ukrán Nemzeti Gárda beépült a katonai státuszú rendfenntartó alakulatok európai közösségébe, hogy megvalósítsa az állam stratégiai irányvonalát az EU és a NATO teljes jogú tagságának megszerzésére” – közölte a Belügyminisztérium.
Mindenekelőtt az a döntés, hogy Ukrajnának megadják ezt a státuszt az Európai Csendőri Erőkben, fontos lépés Ukrajna európai integrációs folyamatában, amelynek célja az EU-ban és a NATO-ban való teljes jogú tagság elérése. A megfigyelői státusz új távlatokat nyit a Nemzeti Gárda előtt, mindenekelőtt az EUROGENDFOR missziókban és gyakorlatokon való részvétel, tapasztalatcsere, az európai szabványok tanulmányozása és végrehajtása a közbiztonság fenntartása, a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem területén.
Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy ne csak megerősítse potenciálját a közbiztonság területén, hanem a nemzetközi missziókban való részvétel kiterjesztését és közös technikai segítségnyújtási projektek megvalósítását is lehetővé teszi.
Az EUROGENDFOR 2006-ban jött létre Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Portugália kezdeményezésére. Státuszát a 2007. október 18-i velseni szerződés határozta meg. Ide tartoznak azok az országok, amelyek saját nemzeti csendőrséggel vagy hasonló alakulattal rendelkeznek, amelyek egyesítik a rendőri és katonai funkciókat.
Magyarország és Ukrajna 2013-ban írta alá azt az első memorandumot, amely a közös határszakaszok fejlesztésére irányult volna. Az Ukrajnában végbemenő válságok, majd pedig a háború kitörése miatt nem születtek érdemi eredmények. „Közel húsz évig semmi nem történt a magyar-ukrán határ fejlesztésben, a mai lépések mögött komoly fejlesztések állnak már most” – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Beregsurány-Asztély határátkelőn, ahol mától teherautók is áthaladhatnak. Ukrajnából közúton eddig kizárólag a Csap-Záhony határátkelőt vehették igénybe kamionok, mostantól azonban a forgalom egyharmadát tehermentesítheti a beregsurányi átkelő. Magyar Levente elmondta: a két ország közös fejlesztési tervet terjeszt be Brüsszelnek, ami tartalmazni fog két új autópályakapcsolatot, egy új teherforgalmi határátkelőhelyet, illetve útfejlesztéseket is. Magyar Levente emlékeztetett arra is, hogy hamarosan megnyílik a nagyhódosi határátkelőhely is, illetve szeretnék teherforgalomra alkalmassá tenni a Lónya és Harangláb között lévő, jelenleg csak személyforgalomra használható határállomást. A tájékoztatón Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese közölte, mindkét ország tranzitútvonalon fekszik, az áthaladó hatalmas áruforgalom miatt mindenképpen fejleszteni kell a határátkelőket. A magyar oldalon Beregsuránynál egy korábbi projektben már kiépítették a teherforgalmi átkelő részt, az ukrán oldalon azonban még csak most kezdődik és várhatóan 2026-ban fejeződik be. Miroszláv Bileckij, a Kárpátaljai megyei adminisztráció vezetője a tájékoztatón kifejtette, a háború miatt átalakultak Ukrajna logisztikai útvonalai, ez pedig új feladatokat, azaz új határátkelők megnyitását jelenti. Magyar Levente, parlamenti államtitkárnak megmutatták Kárpátalja egyik legnagyobb zöldmezős beruházásának építkezését is. A bátyúi ipari park a magyar–ukrán határ közelében fekvő területen épül. Profilját tekintve a termelési és logisztikai központ elsődleges tevékenysége faipari termékek exportra történő előállítása lesz, ehhez Kárpátalján keletkező faipari melléktermékek, hulladékok, havi 94 ezer, azaz évi több mint 1,1 millió köbméter faanyag hasznosítását tervezik. Ezt követően a delegáció Csapra érkezett, ahol a magyar politikus tárgyalásokat folytatott az ukrán vasúttársaság megjelent képviselőivel a vasúti forgalom fejlesztéséről és az új vasútvonalak létrejöttéről. Szó esett például a Kijev-Budapest vonatjáratról, ami december 15-én indul el elsőként. A háború kitörése óta Magyarország minden segítséget megadott a bajba jutott Ukrajnának: a villamosenergia-beszállítástól kezdve menekültek millióit látta el, emellett pedig történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre. Legutóbb pedig óvodát és iskolát épített a Kijevi régióban, ahol egy többfunkciós önkormányzati központ is átadására került Zahalci községben.
A HIV-esetek 70%-a szexuális úton terjed Ukrajnában, míg a fennmaradó 30% intravénás kábítószer-használat révén. 2024 első kilenc hónapjában 9653 új HIV-esetet regisztráltak, és minden negyedik eset már AIDS-stádiumban van.
A leggyakoribb átviteli mód a szexuális érintkezés, amely több mint 70%-át teszi ki az összes HIV-esetnek Ukrajnában. Ezt Alexander Jurcsenko, a Központi Egészségügyi Hatóság helyettes vezetője közölte.
Jurcsenko elmondta, hogy 2024-ben, a 2021–2023-as évekkel összehasonlítva jelentősen megnövekedett a HIV-tesztek száma.
A HIV-fertőzés legfőbb átvitelének módja a szexuális kapcsolat, amely a fertőzött esetek csaknem 70%-át teszi ki. A fennmaradó 30% pedig az intravénás kábítószer-használatból ered, amikor a fertőzés a szennyezett tűk vagy kábítószer-nyersanyagok által terjed
– tette hozzá Jurcsenko.
Mi a különbség a HIV és az AIDS között?
A HIV a humán immundeficiencia vírusa, tehát egy kórokozó. Aki HIV pozitív, vagy HIV beteg, az megfertőződött a vírussal, hordozza azt, de a legtöbbször tünetmentes és nincs panasza. Az AIDS a HIV betegség végstádiuma, amikor a HIV évtizedek alatt teljesen legyengíti az immunrendszert, és az emberi test elveszíti az ellenállóképességét.
Több mint 4000 tűzszerész és több mint 150 technikai egység foglalkozik aknamentesítéssel Ukrajnában, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a Demine Ukraine fórumon.
Amint arról korábban beszámoltunk, 70 aknamentesítő tevékenységet üzemeltető, több mint 4000 tűzszerész és több mint 150 technikai egység erőfeszítésének köszönhetően csaknem 35 500 négyzetkilométernyi ukrán területet sikerült visszaadni használatba.
„A potenciálisan aláaknázott terület ma mintegy 139 ezer négyzetkilométer” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Smihal kiemelte a nemzetközi támogatás fontosságát is az aknamentesítési folyamatban. Mintegy 50 partnerország csatlakozott a humanitárius aknamentesítési koalícióhoz, amelyek több mint 1 milliárd dollár értékben nyújtottak pénzügyi segítséget.
Ezek a források a miniszterelnök elmondása szerint hozzájárulnak a területek aknáktól és robbanásveszélyes tárgyaktól való megtisztításának felgyorsításához, ami biztosítja a helyi lakosok biztonságát és a békés élethez való visszatérést.
Smihal elmondása szerint azonban az aknamentesítés üteme nem elégséges – már több mint 760 civil, köztük 86 gyerek sérült meg az orosz aknák miatt. Ezenkívül tűzveszélyt, a talaj vegyszermérgezését, az ökoszisztémák teljes megváltozásának veszélyét is jelenti. Az aláaknázott mezők miatti éves veszteség pedig eléri a 11,2 milliárd dollárt. Ezért a humanitárius aknamentesítés ösztönzi az átfogó megközelítést. Ennek végrehajtása már folyamatban van a Nemzeti Aknaelhárítási Stratégiával összhangban.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy egyetlen ország sem szembesült olyan napi szintű támadásokkal ilyen hosszú időn keresztül, mint Ukrajna.
Az orosz megszállók egy hét alatt összesen 120 rakétatámadást hajtottak végre, 500 légibombát indítottak el, és közel 660 drónt használtak. Ezt az információt Zelenszkij a Telegram-csatornáján osztotta meg.
Államunk megállta a helyét, fegyveres erőink továbbra is harcolnak az agresszorral, népünk dolgozik egy erős Ukrajnáért, és partnereink támogatnak bennünket. Együtt vagyunk azok, akik képesek kényszeríteni Oroszországot igazságos békére és a béke, valamint a biztonság helyreállítására Európában. Köszönet mindenkinek, aki ezt megérti és támogat minket
Az orosz megszálló hadsereg az ukrán Tupoljev Tu–160 és Tu–95MS stratégiai bombázókat használja, amelyeket Ukrajna átadott Moszkvának 1999-ben a felhalmozott orosz gázszámlák kiegyenlítéseként. Erről a Szabadság Rádió újságírói számoltak be.
A kutatás során az újságírók összevetették az akkori megállapodásban szereplő repülőgépek sorozatszámait és a nemzetközi légi nyilvántartások adatait az orosz megszállók által használt bombázók számaival.
A jelentés szerint legalább hat, Ukrajnától átvett Tu–160 bombázó még mindig az orosz hadsereg szolgálatában van.
Emellett sikerült azonosítani az orosz pilóták személyazonosságát, akik irányítják ezeket az ukrán repülőgépeket, és akik valószínűleg részt vesznek az Ukrajna ellen indított rakétatámadásokban.
Kanada védelmi minisztere, Bill Blair, bejelentette, hogy a Kanada által az Egyesült Államoktól közel két évvel ezelőtt megrendelt NASAMS légvédelmi rendszer már Ukrajnában van.
A Jevropejszka Pravda a CBC-re hivatkozva számolt be róla, hogy Blair a kanadai parlamentben azt mondta: „Nem tudok további információkat adni a műveleti biztonságra hivatkozva, de végre sikerült leszállítanunk őket. Úgy gondolom, hogy ez nagy jelentőséggel bír, mivel lehetővé teszi, hogy megvédjék az embereket”.
1932-ben és 1933-ban zajlott az ukrán történelem egyik legnagyobb drámája: a Holodomor, vagyis éhhalál minimum 3, de egyes számítások szerint közel 7 millió áldozatot követelt. A népirtásért a történészek mára egyhangúan Joszif Sztálint teszik felelőssé. A Holodomor történetét kollégánk K. Debreceni Mihály foglalta össze. A kilenc évtizeddel ezelőtti, 1932–1933-as nagy ukrajnai éhínség, melyet ma Holodomor néven ismerünk, a rendszerváltásig az ukrán történelem egyik legelhallgatottabb témája volt. A holodomor egy összetett szó, az ukrán “golod”, azaz éhség és “mor”, azaz halál kifejezésekből épül fel, amely magyarra fordítva: éhhalál. A szovjet hatóságok folyamatosan tagadták, a nemzetközi közvélemény pedig emiatt lekicsinyelte azt. Szabadon mindössze az emigrációban élő ukránok gyászolhattak, ők emelhettek emlékműveket is a hozzátartozóknak, illetve tudományos kiadványokat szerkeszthettek a témában a tanúvallomások alapján. Akik viszont a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában éltek, azoknak csak a hallgatás jutott. Se megemlékezés, se történetírás, de még a téma felvetése a magánbeszélgetésekben is szigorúan tilos volt. A nagy ukrajnai éhség egyike volt a Szovjetunióban kialakult számos éhínségnek, a katasztrófát vélhetően az okozhatta, hogy a mezőgazdaságot erőltetett módon próbálták meg korszerűsíteni és kollektivizálni, Sztálin első ötéves terve keretében. A kutatások, a holodomor közvetlen halálos áldozatainak számát közel négymillióra becsülik, mások szerint viszont akár 7 millió is lehet. Akkoriban ugyanis a Szovjetunióban a dokumentumok megsemmisítése és hamisítása gyakori eszköz volt, hogy elfedjék mi is történt valójában. Aki pedig beszélni mert róla, azt szovjetellenes provokátoroknak bélyegezték. A történészek szerint Sztálin, látva az ukrán nemzettudat erősödését a szovjettel szemben, megrettent az ukránok esetleges kiválásától, és felgyorsította a kollektivizálást, azaz a termelőszövetkezetekbe történő erőszakos beléptetést. Ez viszont ellenállásba ütközött, így a parasztokat kuláknak minősítették, és kivégezték. A rossz időjárás és a kollektivizálás miatt az 1932-es betakarítás során az államnak járó, nagyjából harminc millió tonna búza helyett, az ukránok csak mintegy 18 és fél milliót tudtak átadni. Emiatt megkezdődtek a padláskisöprések, amikor is a gabonán túl minden más élelmiszert elvittek, és halál várt arra, aki bármit is elrejtett a hatóságok elől. Bevezették a “kuláktalanítás” programját, így kuláknak bélyegeztek mindenkit, aki ellenállt. Így sorra szabadultak meg a politikai ellenfeleiktől is. A szovjet állam a hadiipar fejlesztését a gabonaexportból fedezte, így ahelyett, hogy az éhínségre miatt a szovjetek meghagytak volna bármit is a lakosságnak, minden gabonát eladtak, még azt is, amely a következő évben a vetőmag lett volna. Aki pedig olyan községben élt, mely alulteljesített az ötéves tervben, az nem kapott élelmet, csak annyi gabonát hagytak meg az embereknek, amennyivel a földeken dolgozókat életben tartották. A betegekről teljesen lemondtak. Az éhínség által sújtott régiókat hermetikusan lezárták, hogy minél kevesebb hír jusson ki onnan, és hogy az ott élők ne tudjanak elmenekülni. Az emberek ételnek nem nevezhető dolgokon éltek, így füvet, gyökereket, leveleket, döglött állatokat ettek. Emiatt pedig sok esetben a kannibalizmus is felütötte a fejét. Az ukrán települések utcái pedig tele voltak holttestekkel. Az éhínségben elhunytak közel fele gyermek volt. Az események után a szovjet vezetés igyekezett meghamisítani a népszámlálás eredményét, és tilos volt beszélni a holodomorról egészen 1991-ig. A rendszerváltás után viszont megkezdődhetett a vita arról, hogy népirtásnak számít-e a holodomor. Ma a világ 20 országa, köztük Magyarország is, népirtásnak tekint az akkori eseményekre. Kárpátaljai stábunk 2008-ban készített nagydokumentumfilmet az 1932-33-as időszakról, felkutatva azokat a közép- és kelet-ukrajnai falvakat, ahol a szörnyűségek történtek. Az idősebbekben még akkor is annyira elevenek voltak a sebek, hogy sokan csak a könnyeikkel küszködve tudták felidézni a borzalmakat.
Bár egyre több pletyka kering arról, hogy a polgári légiforgalom már januárban visszatérhet Ukrajnába, a Miniszteri Kabinet jelenleg nem látja indokoltnak a légi közlekedés visszaállítását.
Az Ukrinform tudósítása szerint ezt Olekszij Kuleba, Ukrajna újjáépítéséért felelős, illetve a községek és területek fejlesztéséért felelős minisztere jelentette ki.
A tisztségviselő megerősítette, hogy az intézmények felkészültsége a légiforgalom visszaállítására Ukrajna légterében már elérte a 95%-ot. A lembergi vagy kijevi repülőtér megnyitásához mindössze 45 napra van szükség.
Azonban a biztonsági helyzet jelentős akadályt jelent. Kuleba meggyőződése, hogy a jelenlegi légvédelmi rendszerek nem elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák az egyik legfontosabb feltételt a légiközlekedés újraindításához: az utasok biztonságát. Így egyelőre még túl korai beszélni a légi közlekedés megnyitásáról.
