A „Pro Agricultura Carpatika” (PAC) Megyei Jótékonysági Alapítványt 2020-ban felkereste az Agrárminisztérium és felvázolta a Kárpát-medence-szerte elindított Vándorbölcső programot, melynek lényege, hogy a Kárpát-medence gazdálkodással foglalkozó szervezetei egy bölcsőt kapnak, amely egyik magyar mezőgazdász családtól a másikhoz vándorol.
Hidi László, a PAC-alapítvány elnöke a program kapcsán elmondta: „Továbbgondolva ezt a programot, alapítványunk némi forrást keresett, s a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) közösen úgy gondoltuk, hogy kibővítjük ezt, s újonnan készült bölcsőket is kihelyezünk Kárpátalja magyarlakta településeire azt ezeket igénylő szülőknek” – emelte ki Hidi László hozzátéve, hogy ez idáig tíz bölcső készült el a kibővített programnak köszönhetően, s amennyiben az igény növekszik, még készíttetnek újabbakat.
„Azt gondolom, hogy aki Kárpátalján most gyermeket vállal, az a megmaradást választja, itt akar családot alapítani, s remélhetőleg itt is akarja felnevelni gyermekeit. A magunk szerény eszközeivel mi így próbálunk hozzájárulni ehhez” – fűzte hozzá az alapítvány elnöke.
Az első bölcső jelenleg a nagydobronyi Hidi család újszülött babáját ringatja. Hidi Béla édesapa és családja nagy örömmel fogadták a bölcsőt, amelyben elmondása szerint a két hónapos kislányuk sokkal nyugodtabban alszik, mint előtte.
Két bölcső került Kisdobronyba, amelyek jelenleg a Lelkes, valamint a Dajka családnál vannak. Lelkes Diana elmondása szerint családjával nagyon örül a lehetőségnek, s reméli, „minél messzebb eljut a bölcső, s minél több magyar ajkú kisgyerek fog benne ringatózni.”
„Nagyon örülünk a bölcsőnek, s megtiszteltetés, hogy a mi kislányunk próbálhatja ki elsőnek” – fogalmazott Dajka Ágnes, aki férjével május végére–június elejére várja első gyermekét.
„Fontos, hogy a fiatal házasok, akik családalapítás és családgyarapítás előtt állnak, érezzék a törődést és azt, hogy odafigyelnek rájuk, hiszen ők adják nekünk a jövő nemzedékét. Tőlük függ, hogy itt mi, kisebbségben élő nemzet meg fogunk-e tudni maradni, vagy néhány évtized múlva még hírnökünk sem marad” – fogalmazott Szigeti-Séra Natália, a KMKSZ Kisdobronyi Alapszervezetének elnöke, a Nagydobronyi kistérség alpolgármestere, hozzátéve: „Sajnos az ukrán állam részéről nem nagyon tapasztalhatunk ilyen jellegű törődést vagy odafigyelést. […] Az itt működő szervezeteknek az a legfontosabb feladata és célkitűzése, hogy megteremtse azt a szociális és gazdasági környezetet, ahol az itt élők maradni akarnak, és perspektívát látnak a jövőre vonatkozóan.” Szigeti-Séra Natália elmondta, hogy a felkeresett párok örömmel fogadták az ajándékot, amelyet fél évig tudnak használni, mielőtt tovább vándorol egy másik család babájához.
A szomszédos Csongorról is jelezték igényüket egy vándorbölcsőre, így az a település is gazdagodott eggyel. Nagy Sándor, a KMKSZ Csongori Alapszervezetének elnöke a TV21 Ungvár stábjának hangsúlyozta: „Különösen nagy jelentősége van egy ilyen programnak, hiszen amikor a családba egy új gyerek érkezik, mi lehetne fontosabb egy bölcsőnél, amelyben hónapokon át ringatják a babát a szülők, nagyszülők? […] Minden hasonló program segíti a megmaradást.”
Egy tervrajz alapján talán azt gondolnánk, hogy egy bölcsőt nem nehéz elkészíteni, véleményünk azonban megváltozik, amikor rájövünk, mennyi apró alkatrészből áll össze a végén a babákat ringató kis fabútorzat. Az elkészítési folyamatról Bogáthy Miklós kisgejőci asztalosmester mesélt a stábnak, aki kiemelte, hogy a tartósság elvét követve a bölcsőket kőrisfából készítették, így azok akár generációkon keresztül szolgálhatják a vidék magyar családjait.
