Az amerikai szarvasmarhákban és tejben megjelenő madárinfluenza terjedése felgyorsította a tudósok erőfeszítéseit arra vonatkozóan, hogy az emberek számára is vakcinát fejlesszenek ki. Egyre nagyobb ugyanis a vírus emberre való átugrásának kockázata.
A madárinfluenza, amely már régóta jelen van az emberiség történetében, újra aggodalomra ad okot a tudósok körében, különösen az amerikai szarvasmarhák és tejtermékek közötti terjedése miatt – emlékeztet a BBC beszámolója. A csatorna Maria Van Kerkhove epidemiológussal, a WHO járványokra és pandémiára való felkészültségért és megelőzésért felelős ideiglenes igazgatójával beszélgetett arról, hogyan nézhet ki a madárinfluenza elleni emberi vakcina előállításának és bevezetésének folyamata.
Az 1918-as nagy influenzajárvány óta ismert a betegség emberre gyakorolt pusztító hatása, de a H5N1 törzs megjelenése óta főként állatokban okozott járványokat. Az Egyesült Államokban már macskák is elpusztultak a vírussal fertőzött szarvasmarhák tejétől.
Az emberek közötti terjedés egyelőre ritka, 2003 óta 463 halálesetet okozott, több mint 50%-os halálozási ráta mellett. A vírus emlősök közötti terjedési képességének változása azonban aggodalomra ad okot, mivel ez növelheti a mutációk esélyét és így az emberek közötti hatékonyabb terjedést.
A WHO szerint jelenleg nincs szükség emberi vakcinára, de rendszerek és tervek állnak rendelkezésre egy esetleges vakcina előállításához. A Globális Influenza Felügyeleti és Reagálási Rendszer (GISRS) és a Pandemic Influenza Preparedness Framework (PIP) segítségével már fejlesztés alatt állnak H5N1 vakcinák.
A vakcinagyártás felgyorsításának lehetősége fennáll, ha bebizonyosodik, hogy a vírus világjárványt okozhat. Jelenleg tojásalapú gyártási eljárásokat használnak, amelyekkel 12 hónap alatt négy-nyolc milliárd adag vakcinát lehetne előállítani. A WHO hozzáférhetne e termelés egy részéhez sürgősségi esetekben.
A kormányoknak kiemelt szerepük van a vakcinákba vetett bizalom növelése tekintetében – emelte ki a BBC-nek nyilatkozó szakember. A dezinformáció kezelése kulcsfontosságú lesz a lehetséges humán védőoltás sikeres bevezetése során.
A világszerte jelentősen, csaknem megduplázódott kanyarós megbetegedések száma aggodalomra ad okot, és az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetése szerint több ország, köztük az Egyesült Királyság is elveszítheti „kanyarómentes” státuszát a szeptemberi felülvizsgálatkor, ami a védőoltások terén mutatkozó hiányosságokra és a betegség terjedésének növekedésére hívja fel a figyelmet – számolt be az Index.
A globális egészségügyi közösséget aggasztja a kanyarós megbetegedések számának jelentős növekedése, amely egy év alatt világszerte majdnem kétszeresére emelkedett.
Ez a tendencia különösen az Egyesült Királyságban vált érzékelhetővé, ahol a betegség terjedése potenciális vészhelyzetet idéz elő, és veszélyezteti az ország „kanyarómentes” státuszát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által szeptemberben esedékes felülvizsgálat során.
A WHO előrejelzése szerint 2024-ben a kanyarós esetek száma legalább olyan magas lesz, mint 2023-ban. Dr. Patrick O’Connor, a WHO munkatársa, az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Infektológiai Társaság (ESCMID) barcelonai kongresszusán hangsúlyozta, hogy néhány ország elveszítheti „eliminációs státuszát”. O’Connor kiemelte a kanyaróvírus rendkívüli fertőzőképességét és az immunizációs lefedettség hiányosságait mint potenciális járványkitörési kockázatokat.
Az Egyesült Királyságban 1968 óta elérhető a kanyaró elleni védőoltás, amely hosszú ideig sikeresen visszaszorította a betegséget. Az oltások arányának csökkenése azonban aggodalomra ad okot. A WHO 2017-ben még „kanyarómentesnek” nyilvánította az országot, de ez a státusz 2019-ben elveszett az esetszámok növekedése miatt. Bár a Covid-19 terjedését célzó intézkedések ideiglenesen megtörték a kanyaró terjedését is, Anglia most újra vészhelyzetbe került: csaknem 900 esetet regisztráltak idén, ami jelentős növekedést jelent a tavaly regisztrált 368 esethez képest.
Globálisan 2023-ban több mint 321 ezer megbetegedést jegyeztek fel, ami 88%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A betegség leginkább alacsony és alsó-közepes jövedelmű országokban fordul elő, legmagasabb arányban Azerbajdzsánban, Kirgizisztánban és Jemenben.
A világ nem áll készen egy esetleges újabb világjárvány kezelésére, ezért a felkészülés érdekében sokkal többet kellene tenni – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a járványkészültség közelgő – szerdai – világnapja alkalmából kedden.
Véget kell vetnünk annak a morális és egészségügyi szempontból katasztrofális helyzetnek, hogy a gazdag országok felhalmozzák és ellenőrzik az egészségügyi készleteket. Biztosítanunk kell, hogy a világon mindenki hozzáférjen a diagnosztikus eszközökhöz, a kezeléshez használt készítményekhez és az oltóanyagokhoz – szögezte le az ENSZ főtitkára utalva a koronavírus-járványból levont tanulságokra.
Charles Michel, az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére jelenleg is tárgyalásokat folytatnak az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) egy globális pandémiaegyezményről, amelynek célja javítani a szabályozást és elősegíteni a hatékonyabb felkészülést egy esetleges világjárványra. A WHO közgyűlése a tervek szerint jövő év május végén fogadhatja el a megállapodást, amelynek ugyan több pontja ma még igencsak ellentmondásos.
Az egyezmény többek között szabályozná azt, hogy milyen gyorsan kellene az országoknak megosztani információkat új kórokozókról, ki és hol állíthatna elő vakcinákat és gyógyszereket, valamint azokat milyen módon osztanák szét a világban. A gazdagabb országok kifogásolják azt, hogy kötelesek lennének részleteket felfedni a kutatásfinanszírozásukról és hogy a gyógyszeripari vállalatoknak áttekinthetővé kellene tenniük az árképzésüket.
Ha a WHO el is fogadja a tervezetet, az egyezmény csak akkor lépne hatályba, ha elegendő számú ország ratifikálja azt, és csak a részes államokban lenne kötelező érvényű.
A világ nem áll készen egy esetleges újabb világjárvány kezelésére, ezért a felkészülés érdekében sokkal többet kellene tenni – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a járványkészültség közelgő – szerdai – világnapja alkalmából kedden.
Véget kell vetnünk annak a morális és egészségügyi szempontból katasztrofális helyzetnek, hogy a gazdag országok felhalmozzák és ellenőrzik az egészségügyi készleteket. Biztosítanunk kell, hogy a világon mindenki hozzáférjen a diagnosztikus eszközökhöz, a kezeléshez használt készítményekhez és az oltóanyagokhoz – szögezte le az ENSZ főtitkára utalva a koronavírus-járványból levont tanulságokra.
Charles Michel, az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére jelenleg is tárgyalásokat folytatnak az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) egy globális pandémiaegyezményről, amelynek célja javítani a szabályozást és elősegíteni a hatékonyabb felkészülést egy esetleges világjárványra. A WHO közgyűlése a tervek szerint jövő év május végén fogadhatja el a megállapodást, amelynek ugyan több pontja ma még igencsak ellentmondásos.
Az egyezmény többek között szabályozná azt, hogy milyen gyorsan kellene az országoknak megosztani információkat új kórokozókról, ki és hol állíthatna elő vakcinákat és gyógyszereket, valamint azokat milyen módon osztanák szét a világban. A gazdagabb országok kifogásolják azt, hogy kötelesek lennének részleteket felfedni a kutatásfinanszírozásukról és hogy a gyógyszeripari vállalatoknak áttekinthetővé kellene tenniük az árképzésüket.
Ha a WHO el is fogadja a tervezetet, az egyezmény csak akkor lépne hatályba, ha elegendő számú ország ratifikálja azt, és csak a részes államokban lenne kötelező érvényű.
A koronavírus-járványnak újabb 2 205 496 fertőzöttje van. A betegségben 1489 ember veszítette életét az elmúlt napon. Világszerte 568 960 638 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 6 382 237 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai alapján.
Két nappal korábban, csütörtökön 566 755 142 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma pedig 6 380 748 volt.
A fertőzés 193 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid–19-nek
az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 90 367 064. A halálos áldozatok száma 1 026 883.
Indiában 43 652 944 fertőzöttet és 525 474 halálos áldozatot jegyeztek fel.
Franciaországban 32 570 121 fertőzöttet és 151 218 halálos áldozatot regisztráltak.
Brazíliában 32 940 507 fertőzöttről és 673 758 halálos áldozatról tudni.
Németországban 29 180 489 fertőzöttet és 142 035 halottat tartanak nyilván.
Az Egyesült Királyságban 23 088 074 a fertőzöttek száma, és 181 398-en haltak meg a betegségben.
Olaszországban 19 523 262 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 169 233.
Oroszországban 18 195 924 az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 373 896.
Törökországban 15 180 444 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 99 057.
Spanyolországban 12 973 615 fertőzöttet és 108 730 halálos áldozatot regisztráltak.
Iránban 7 251 429 a fertőzöttek és 141 444 a halottak száma.
Lengyelországban 6 022 454 fertőzöttet és 116 453 halálesetet tartanak nyilván.
Kínában 2 167 619 fertőzöttet regisztráltak, és a hivatalos adatok szerint 14 647 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Az amerikai hadsereg egyik orvosa olyan, a bőr alá helyezhető „lámpán” dolgozik, amely érzékelői révén azonnali visszajelzést küld, ha a viselője megbetegedett – írja a hvg.hu.
Matthew Hepburn, az amerikai hadsereg orvosa, az Operational Warp Speed nevű kezdeményezés egyik vezetőjeként többek között a koronavírus elleni vakcinák fejlesztését és forgalmazását segítette, most pedig egy olyan „ellenőrzőlámpán” dolgozik, amely szerinte képes lenne megakadályozni, hogy egy kórokozó ismét pandémiaszerű eseményekhez vezessen.
A készüléket a bőr alá kellene beültetni, de a szakember elmondása szerint a chip teljesen biztonságos, a vele kapcsolatos kutatás pedig már régebb óta zajlik. A fejlesztést először cukorbetegek számára készítették, de Hepburn rájött, hogy egy sokkal komolyabb célra is bevethető.
Az orvos által bioérzékelőnek nevezett, parányi chipet egy hidrogélnek nevezett anyag borítja és a viselése nem okozna semmilyen kellemetlenséget. A terv szerint az eszköz szöveti szintén mérné, mi történik az emberi szervezetben, és ha a chip viselője megbetegszik, akkor a szenzor egy jelzést küld. A technológia az emberi test laktátszintjét ellenőrizné, ami többnyire mérgezéskor, de akár gyógyszerek hatására is képes megemelkedni.
Hepburn szerint ha a bőr alatti jeladó bejelezne, abból gyorsabban le lehetne vonni következtetéseket, és így elejét lehetne venni egy fertőzés továbbterjedésének.
A munkát a USS Theodore Roosevelt hadihajó esete ihlette, ahol több mint ezer tengerész lett koronavírus-fertőzött, miután a kórokozó oda is bejutott. A hajó a tömeges megbetegedések miatt mintegy két hónapig állt.
Munkacsoportot hoztak létre a jövőbeli világjárványok elleni összehangolt fellépésre a 19 legfejlettebb országot és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport pénzügyi és egészségügyi miniszterei Rómában pénteken, az országcsoport hétvégi csúcstalálkozóját megelőző napon. A miniszterek hangsúlyozták, hogy intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy 2022 közepére a világ lakosságának 70 százalékát beoltsák a koronavírus ellen.
A tanácskozásról beszámoló Reuters brit hírügynökség szerint lehetséges, hogy nem tudnak megegyezni az Egyesült Államok és Indonézia által javasolt külön finanszírozási módozatról, de a miniszterek közölték, hogy
a munkacsoport különböző lehetőségeket fog feltárni pénzeszközök gyűjtéséhez a világjárványokra való felkészülés, azok megelőzése, illetve az azokra történő reagálás érdekében.
A világ lakosságának 2021 végéig történő legalább 40 százalékos, illetve 2022 közepéig 70 százalékos átoltottságával kapcsolatos célkitűzés eléréséhez való hozzájárulás érdekében intézkedéseket hozunk a védőoltásoknak és alapvető egészségügyi felszereléseknek a fejlődő országokba történő szállítása, illetve a pénzügyi hozzájárulás felgyorsítása érdekében, és feloldjuk a szállításokra és a finanszírozásra vonatkozó korlátozásokat — áll a pénzügy- és egészségügy-miniszterek közleményében.
A miniszterek azért hozták létre az új testületet, mert a Covid-19-világjárvány „jelentős hiányosságokra” mutatott rá a járványra való nemzetközi reagálás stabilitásában.
A miniszterek ígéretet tettek arra, hogy támogatnak minden együttműködő erőfeszítést, amely a biztonságos, elérhető áru, minőségi és hatásos védőoltásokhoz, kezelésekhez, diagnosztizáláshoz és személyi védőfelszerelésekhez való hozzájutásra irányul, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban.
Az oltási célokkal kapcsolatban a miniszterek közölték, hogy a fejlődő országoknak szánt vakcinák, az alapvető egészségügyi felszerelések szállítása, illetve a pénzügyi hozzájárulások biztosítása érdekében munkálkodnak, és feloldják a szállításokat és a finanszírozást akadályozó korlátozásokat, de konkrét részletekre nem tértek ki.
A miniszterek szorgalmazták, hogy a szállítóláncok tanúsítsanak nagyobb rugalmasságot a technológiáknak a különböző térségek részére történő átadásával, illetve közös gyártással.
Az RNS-hírvivő technológia önkéntes átadása utalás arra, hogy jelenleg megrekedtek a tárgyalások az Egészségügyi Világszervezetnél az eredetileg a Dél-afrikai Köztársaság, illetve India által javasolt, és most az Egyesült Államok által támogatott elgondolásról a Covid-19 elleni védőoltások és kezelések szerzői jogainak ideiglenes feloldásáról.
Teljesen egyértelmű, hogy a világ országainak egy új nemzetközi megállapodást kell megkötniük a járványok leküzdésére egy globális cselekvési mechanizmus kidolgozása érdekében.
Az új nemzetközi megállapodás ötletét a március 30-i sajtókonferencián ismertették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió vezetői. A projektet már 25 ország támogatta, köztük Franciaország, Németország és Nagy-Britannia vezetői.
Egy különleges, a világjárványok elleni küzdelemről szóló nemzetközi megállapodás megkötésének ötletéről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke még a múlt évben beszélt, a projektet Tedrosz Adan Gebreiszusszal, a WHO főigazgatójával közös sajtókonferencián mutatta be.
Az új nemzetközi megállapodást a világ 25 országa vezetője írta már alá. A globális világjárvány-paktum ötletét Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel, Németország kancellárja, Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, valamint Dél-Afrika, Chile, Indonézia, Dél-Korea, Szenegál és Tunézia elnökei támogatták. A felhívás alatt állnak Spanyolország, Görögország, Szerbia, Ukrajna és más országok vezetői aláírásai egyaránt.
„A Covid-19 járvány jelentette a legnagyobb sokkot a világ közösségére az 1940-es évek óta” – olvasható a felhívásban, amely „egy erősebb nemzetközi struktúra létrehozására szólít fel az egészségügyi ágazatban a jövő generációinak védelme érdekében”.
„Lesznek még járványok és más nagyszabású egészségügyi vészhelyzetek is. És egyetlen, de akár egy sokoldalú intézmény sem képes egyedül megbirkózni ezzel a fenyegetéssel. Nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor történik meg” – figyelmeztetnek a globális megállapodás kezdeményezői.
Ami az új nemzetközi megállapodást illeti, lehetővé teszi a világ országai számára, hogy hatékonyan és összehangoltan cselekedjenek a megelőzés, megállapítás, a gyors reagálás és értékelés” érdekében egy járvány esetén a jövőben.
A globális megállapodásnak a „biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokhoz, kezelési módszerekhez és diagnosztizáláshoz való egyetemes és méltányos hozzáférés elvén kell alapulnia”.
A javasolt globális megállapodás, kezdeményezői véleménye szerint, lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés megerősítését a bejelentés, az értesítés és az információcsere területén, valamint az oltóanyagok, gyógyszerek, diagnosztikai és egyéni védelmi eszközök előállítását és forgalmazását.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Teljesen egyértelmű, hogy a világ országainak egy új nemzetközi megállapodást kell megkötniük a járványok leküzdésére egy globális cselekvési mechanizmus kidolgozása érdekében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1617478560
[modified] => 1617446478
)
[title] => Globális megállapodás a világjárványok ellen: Az EU és a WHO ötletét már 25 ország vezetője támogatta
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=51440&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51440
[uk] => 50985
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 50986
[image] => Array
(
[id] => 50986
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-26-1.jpg
[original_lng] => 35466
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-26-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-26-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-26-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-26-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-26-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-26-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-26-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1617435679:12
[_thumbnail_id] => 50986
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3086
[_oembed_c9cfb4292bfb25c9aeb12f4e475ad4f1] =>
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
A világjárvány kezdete óta a Covid-19 koronavírus áldozatainak száma meghaladta az egymillió embert. Ezt a Johns Hopkins Egyetem adatai bizonyítják, amelynek térképe a koronavírus betegek és áldozatainak számát mutatja világszerte.
Az áldozatok fele négy országban volt: az Egyesült Államokban – az áldozatok több mint 20%-a, Brazíliában – több mint 14%-a, Indiában – majdnem 10%-a, Mexikóban – csaknem 8%-a.
Ugyanakkor többször megkérdőjelezték Irán és Kína által szolgáltatott, az áldozatokra vonatkozóstatisztikát, ahol a hivatalos adatok szerint 4739 ember halt meg a koronavírusban. A tudósok a közeljövőben nem számítanak a járvány áldozatainak számának csökkenésére.
„Nem látjuk, hogy csökkenne az elhalálozás” – mondta a BBC-nek Nancy Baxter orvoskutató, a melbourne-i Népesedési és Globális Egészségügyi Iskola (Melbourne’s School of Population and Global Health) vezetője. – Május 18. óta a világban naponta több mint ezer halálesetet regisztráltak, és úgy tűnik, hogy amíg a Covid-19-t egy helyen irányítás alatt tartják, egy másik helyen kikerül az ellenőrzés alól. Ez sajnos így lehet, amíg ki nem dolgozzák, és nem kezdik használni az oltást.
Számos európai ország új intézkedéseket hoz a koronavírus leküzdésére, miközben a Covid-19 fertőzöttek száma növekszik. Franciaországban az új esetek száma gyorsan növekedik – csak a hétvégén 30 ezret regisztráltak. Párizsban október 5-én bezárnak a bárok és kávézók, a hatóságok a korlátozások részleteinek bejelentését tervezik.
Az éttermek továbbra is nyitva maradhatnak, de csökkentik nyitvatartási időt és regisztrálják az ügyfelek adatait. Ösztönzik a home-office-t. Az ARS regionális egészségügyi ügynökség szerint Párizsban az új koronavírus-esetek száma továbbra is több mint 250/100 000 ember, és a Covid-19-ben szenvedő betegek az intenzív osztályok ágyainak több mint 30 százalékát foglalják el. Más francia nagyváros, köztük Lille, Lyon, Grenoble és Toulouse is közel vannak ehhez a küszöbhöz.
Eközben New Yorkban, amely korábban az Egyesült Államokban a járvány epicentruma volt, a polgármester október 4-én jelentette be, hogy a város kilenc járását valószínűleg ismét bezárják.
A bevezetendő korlátozó intézkedések várhatóan néhány vállalkozás és iskola bezárását eredményezi, és mintegy 500 000 embert érintenek Brooklynban és Queensben, ahol a Covid-19 esetek hirtelen kitörését észlelték.
A koronavírus-fertőzést Donald Trump amerikai elnököt is elkapta – egy hónappal a november 3-i elnökválasztás előtt. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban korlátozásokat vezetettek be tömegrendezvényekre vonatkozóan, és a 66 milliós országban a lakosság egyharmadára vonatkoznak a korlátozó intézkedések. Részleges zárlat alá került Spanyolországban Madrid és a környező régió, több mint hatmillió ember él azon területen.
A Covid-19 esetek megugrása okán a cseh kormány október 5-től rendkívüli állapotot hirdetett, újabb korlátozó intézkedésekkel.
Eközben rekordszámú Covid-19 esetet jegyeztek fel Ukrajnában, több napon keresztül egymás után – 4661 – közölte a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács. Összesítve az adatokat, a járvány során a koronavírus esetek száma elérte a 222 322-t, 4335 ember meghalt és 98 737 gyógyult meg.
A legtöbb beteg Kijevben (15 974), Harkiv (15 347) és Lemberg (12 679) megyékben van.
Ukrajnában a Covid-19-ben szenvedő betegek számára biztosított kórházi ágyak kihasználtsága meghaladja az 50%-ot – mondta Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter.
„Jelenleg 16 076 beteg van megerősített diagnózissal és fertőzés gyanújával a kórházakban” – mondta Sztepanov egy tájékoztatón. Az egészségügyi miniszter becslése szerint Ukrajna ezen a héten átlépi a napi 5000 új Covid-19 esetet.
Sztepanov szerint át kell gondolni a járványellenes szabályokhoz való hozzáállást, hogy megakadályozzák a betegek számának növekedését.
– Feszült a helyzet, de nem kritikus. Azonban azzal a hozzáállással, ahogyan ma a ma a szabályokhoz viszonyulunk, akkor nagyon gyorsan növekedni fog a megbetegedések száma. A múlt héten több mint 4,5 ezren voltak. Szinte biztos vagyok benne, hogy ezen a héten a hozzáállásunk alapján átlépjük az 5000-es határt. A statisztika tovább nőhet – jelentette ki a miniszter.
Érdekes, hogy például Csernyivci megyében már csaknem 20, újrafertőzéses esetet regisztráltak. Erről a csernyivci megyei adminisztráció honlapján számoltak be. Sőt, a jelentés szerint a betegsége nem mindig volt enyhe lefolyású.
Október 5-én, hétfőn Ukrajnában a régiók új felosztása lépett életbe, amely összhangban van a koronavírus betegség terjedésének ütemével. Ennek alapján október 5-én éjféltől 14 napra két város lépett a piros zónába:
Ternopil és a cserkaszi megyei Kanyiv.
Kijev továbbra is a sárga zónában maradt.
A kárpátaljai Ungvár, Perecseny és az Ungvár járás a narancssárga zónába kerültek.
Bankován viszont meg van győződve arról, hogy Ukrajnában a Covid-19 helyzetet ellenőrzés alatt van.
– Néhány helyi tisztviselő, gyors politikai osztalékot kergetve sajnos elfelejti, hogy az ember élete a legdrágább. Persze tényezőnek számít, hogy nyár volt, az emberek kissé ellazultak. Mindez növekedéshez vezetett. És plusz – az ősz kezdete. Ez mindig a fertőző és az influenzás betegségek növekedésével jár – mondja Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője. – De biztos vagyok benne, hogy átvészeljük, egy percig sem lazulunk el. Minden szigorú ellenőrzés alatt van, figyelemmel kísérjük. Ha pedig bármilyen probléma merül fel, vannak azonnali megoldások.
Megjegyezte, hogy a koronavírus terjedésének úgynevezett második hulláma sok országban nem kerülhető el.
– A világon senkinek sem sikerült elkerülnie. Ma a második hullám szinte minden országban megfigyelhető. Különböző tendenciák vannak, és egyes országokban, ahol az első hullám során nagyon magas és mondjuk tragikus helyzet volt, sajnos a (második) során megismétlődhet. Ez egy általános tendencia – tette hozzá az Elnöki Hivatal vezetője.
Szakértők szerint a Covid-19 mindaddig velünk lesz, amíg meg nem jelenik az oltóanyag. Tehát addig nyilvános helyeken (üzletek, tömegközlekedés) ajánlott védőmaszkot viselni, nem érinteni kezünkkel az arcunkat, legalább 1,5 m távolságot tartani egymástól, és gyakran mosni kezet és fertőtlenítőszert használni. Aki a betegség jeleit tapasztalja, forduljon háziorvosához, és vonuljon karanténba.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön bejelentette: független bizottságot állít fel annak kivizsgálására, hogy miként kezelte a szervezet, valamint a tagállamok kormányai a világjárványt.
Helen Clark korábbi új-zélandi miniszterelnök és Ellen Johnson Sirleaf volt libériai elnök beleegyezett, hogy vezessék a bizottságot, és hogy kiválasszák tagjait – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szakosított ENSZ-szervezet főigazgatója a 194 tagállam képviselőinek virtuális találkozóján.
„Eljött az önvizsgálat ideje” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a tagállamok májusban egyhangúlag vizsgálatra szólítottak fel a világjárvány kezeléséről.
„Ez nem olyan tucatjelentés, amely bekerül egy dobozba, az meg a polc tetejére, hogy porosodjon. Ezt a vizsgálatot komolyan vesszük” – mondta, és bejelentette egyúttal, hogy novemberben terjeszti elő a jelentést a bizottság a tagállamok egészségügyi minisztereinek éves találkozóján.
A bizottság megalakításának bejelentése előtt két nappal Donald Trump amerikai elnök hivatalosan közölte, hogy az Egyesült Államok kilép a szervezetből egy éven belül. Trump előzőleg már jó ideje hevesen ostorozta a WHO-t azzal vádolva, hogy „Kína-központú”. A világon eddig már több mint 12 millióan fertőződtek meg bizonyítottan a koronavírustól, és csaknem 550 ezren haltak meg a ragály miatt.
