A Visk Jótékonysági Alapítvány szervezésében november 7-én bemutatták A kiskondás című meseelőadást a viski óvodában. A szervezők célja az volt, hogy a népmese műfaján keresztül közelebb hozzák a gyerekekhez a színház világát. Az óvodások nagy lelkesedéssel fogadták az interaktív előadást, melybe aktívan bekapcsolódva tanulhatták meg a bátorság, az önzetlenség és a segítségnyújtás fontosságát.
A Visk Jótékonysági Alapítvány már nem első alkalommal szervez színházi programot a községben, az alapítvány jótékonysági akciói mellett lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni az oktatást és a kultúrát is a településen. A mostani előadással reflektálva a háborús helyzetre a helyi magyar óvodát szerették volna segíteni. Az intézménybe jelenleg harminc kis csöppség jár, akik számára a háború óta egyre ritkább a kulturális esemény. Váradi Enikő, a Visk Jótékonysági Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: „A Visk Jótékonysági Alapítvány számára kiemelten fontosak a kulturális jellegű rendezvények, s nagyon örültünk annak, amikor a beregszászi színház igent mondott a megkeresésünkre. Többször láttuk, hogy az Ungvári, illetve a Beregszászi járásban sikeres a népmeseprojekt, és mi is szerettük volna elhozni ezt a viski óvoda számára. Napjainkban nagyon nehéz körülmények között kell működnie az oktatási intézményeknek, és azt gondolom, hogy ha ezzel is tudunk segíteni a helyi vezetőség számára, illetve az idejáró gyerekeknek, akkor minden ilyen lehetőséget meg kell ragadni.”
„A népmese tanít, fejleszt és olyan világot nyit meg a gyermekek előtt, mely által szárnyra kelhet a képzelet” – véli Gál Natália színművész, aki szerint a jelenlegi helyzetben kiemelten fontos, hogy a gyerekek minél többször halljanak élőszavas mesemondást. A színművész igyekszik minél több helyre eljuttatni a magyar népmese csodálatos világát, ezáltal is erősítve a gyerekek magyar identitását. „Az utóbbi időben egyre fontosabbnak tartom, hogy meséljünk a gyerekeknek, nemcsak a gyermek fejlődés szempontjából, de amiatt is, mert itt vagyunk Kárpátalján magyarok. Egyre kevesebben, és akik itthon maradtunk, össze kell tartanunk, s ezeknek a gyerekeknek, akik még itt vannak, át kell adnunk az anyanyelvünkön a mesét, a történetet, a varázslatot azért, hogy érezzék, ez mennyire fontos, hogy tudjanak majd ők is valamit továbbvinni a saját életükben” – emelte ki Gál Natália.
Az óvoda vezetősége nagy örömmel fogadta a programot, elmondásuk szerint kevés olyan alkalom van, amikor magyar kulturális program érkezik a községbe, így minden olyan lehetőséget nagyra értékelnek, mely hozzájárul a gyerekek fejlődéséhez. Tudósi Tímea, a Viski Mustármag Óvoda igazgatója az előadás kapcsán kifejtette: „A mai program rengeteget jelentett az óvoda számára, mert bár megkeresnek ukrán előadók és ukrán bábosok, és volt rá alkalom, hogy befogadtuk őket, de az első öt perc után a gyerekek érdektelenné váltak. Vannak vegyes családból származó gyerekeink, akik értették az előadást, de a magyar anyanyelvű gyermekek számára ez nem volt érdekes. Nagyon megörültem, amikor a Visk Jótékonysági Alapítvány igazgatója megkeresett, nagyon örülünk, amikor ilyen jellegű dolgok történnek az óvodában, és úgy gondolom, hogy a gyerekeknek nagyon sokat jelentett, mert láttam az arcukon a lelkesedést, azt, hogy tetszik nekik, és értik.”
Az óvodások nagyon élvezték az előadást, és nemcsak szemlélői, de interaktív résztvevői is voltak a mesének. A Visk Jótékonysági Alapítvány munkatársai szeretnék, hogyha a jövőben minél több hasonló kulturális program jutna el Viskre, mely által erősíthetik a helyi magyarság identitását és a magyar kultúrához való kötődését.
A Visk Jótékonysági Alapítvány szervezésében a viski óvodában is bemutatták A kiskondás meseelőadást. A szervezők szerették volna a népmese műfaja által közelebb hozni a színházi világot a gyerekek számára. Az ovisok nagy lelkesedéssel fogadták az interaktív mesejátékot, melybe ők is aktívan bekapcsolódtak és megtanulhatták, hogy milyen fontos a bátorság, az önzetlenség és a segítségnyújtás. A Visk Jótékonysági Alapítvány már nem első alkalommal szervez színházi programot a községben, az alapítvány jótékonysági akciói mellett lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni az oktatást és a kulturált szórakozást is a településen. A mostani előadással a háborús helyzetre való tekintettel a helyi magyar óvodát szerették volna segíteni. Az intézményben jelenleg harminc kis csöppség jár, akik számára a háború óta egyre ritkább a kulturális esemény. A népmese tanít, fejleszt és olyan világot nyit meg a gyermekek előtt, mely által szárnyra kelhet a képzelet – véli Gál Natália színművész, aki szerint a jelenlegi helyzetben kiemelten fontos, hogy a gyerekek minél többször halljanak élőszavas mesemondást. A színművész igyekszik minél több helyre eljuttatni a magyar népmese csodálatos világát, ezáltal is erősítve a gyerekek magyar identitását. Az óvoda vezetősége nagy örömmel fogadta a programot, elmondásuk szerint kevés olyan alkalom van, amikor magyar kulturális program érkezik a községbe, így minden lehetőséget nagyra értékelnek, amely hozzájárul a gyerekek fejlődéséhez. Az óvodások nagyon élvezték az előadást, és nemcsak szemlélői, de interaktív résztvevői is voltak a mesének. A Visk Jótékonysági Alapítvány munkatársai szeretnék, ha a jövőben minél több hasonló kulturális program jutna el Viskre, mely által erősíthetik a helyi magyarság identitását és a magyar kultúrához való kötődését.
Október 20-án a Viski Kölcsey Ferenc Líceum diákjai emlékműsor keretében idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit. Az előadás során a diákok egy különleges időutazásra hívták a közönséget, ahol kisebb színdarabok formájában meséltek, énekeltek és szavaltak az akkori történésekről.
Vasárnap a délutáni órákban egy igazán szívhez szóló előadással készültek a viski magyar iskola diákjai. A gyerekeket felkészítő Szabó Gabriella tanárnő szerint fontos, hogy a fiatalok ne csak tanuljanak az eseményekről, de valóban meg is értsék a dolgok miértjét. Szerinte egy-egy ilyen előadás elkészítése során nyílik meg előttük valóban az akkori kor valósága, hiszen hozzájuk hasonló korú fiatalok is sokan részt vettek akkoriban a pesti utcák történéseiben.
A megható és színvonalas prózai-zenés-verses összeállítás során a fiatalok nemcsak azt mesélték el, hogy hogyan zajlottak az egykori események azokon a szomorú őszi napokon Pest utcáin, hanem hitet tettek hazaszeretetről, mindarról, hogy bár több évtizede volt, de nem lehet és nem szabad feledni a szörnyűségeket és azt, amikor a magyar szív egyszerre dobbant és sóhajtott fel, hogy elég: „Súlya volt itt minden fordulatnak. Valamit elvettek – ám valamit mégis adtak. […] Érted, értem, egy nemzetért, egy élhetőbb életért… Életük árán is visszaadták a reményt, egy születendő gyermekért, egy megálmodott holnapért.”
Az esemény végén Czébely Ilona, a Viski Kölcsey Ferenc Líceum igazgatója köszönetét fejezte ki a diákoknak és tanároknak a tartalmas és sokatmondó, megható előadásért. Az igazgató kiemelte: amíg vannak olyan fiatalok, akik értik és elő is tudják adni az 1956-os eseményeket, addig nincs veszve a remény itt, Kárpátalján sem.
A közönség lelkes tapssal jutalmazta a kiváló előadást.
14 elsős tanuló számára szólalt meg az első csengő a Viski Kölcsey Ferenc Líceumban.
Az állami és a nemzeti himnusz elhangzása után a jelenlévők egyperces csenddel adóztak a háborúban elhunytak emlékének.
Az ünnepséget Popovics Ildikó, az iskola nevelői igazgatóhelyettese nyitotta meg Maria Montessori gondolatával, aki a gyermek lelkét lágy viaszhoz vagy fehér papírhoz hasonlította, ahová magának a gyermeknek kell bevésni a képzeteket.
Ezt a gondolatmenetet folytatta Jenei Károly református lelkész, aki nemcsak a kis elsősökhöz, de a végzősökhöz is szólt. Luther Márton szavait idézte: „Abba nincs beleszólásom, hogy a madarak a fejem felett repülnek, de az az én felelősségem, hogy hagyom-e őket a fejemen fészket rakni…” Rajtunk múlik, hagyjuk-e, hogy a külvilág történései befészkeljék magukat az elménkbe, a lelkünkbe és a szívünkbe. Ezekben a vészterhes időkben ez a legfontosabb feladatunk: a magunk kis világát, a családunkat, a közösségeinket széppé formálni és túlélni, közben pedig Pál apostol intelmeit követve: szeretni. Mert ha tetteinket ez irányítja, betöltjük az Isten törvényét. Enélkül azonban semmik vagyunk.
A következőkben Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, az iskola volt tanára fordult a jelenlévőkhöz, felhívva a figyelmet a tanulás fontosságára, értékeinek megőrzésére, megmaradásunkra.
Ezek után Varenka Renáta, a Viski kistérség alpolgármester asszonya köszöntötte a kis elsősöket, megköszönte a tanárok lelkiismeretes és odaadó munkáját. Sok erőt, szerencsét és jó egészséget kívánt a következő tanévhez.
Ezt követte az elsősök ünnepi műsora és fogadalomtétele. Idén is, mint minden évben, a Rákóczi Szövetség értékes ajándékot, felszerelt iskolatáskát adományozott a kis nebulóknak.
A köszöntések sorát a líceum igazgatója, Czébely Ilona zárta. Örömét fejezte ki, hogy ezekben a nehéz időkben is van miért hálát adni, hiszen 14 elsős tanulóval bővült az iskola közössége. Köszönetet mondott a szülőknek, akik intézményünk mellett döntöttek, mert fontosnak tartják anyanyelvünk, identitásunk megőrzését és továbbadását. Az igazgatónő mindenki számára egészséget, békét, erőt és bölcsességet kívánt az új tanévhez.
Az első csengő megszólalásával kezdetét vette a 2024–25-ös tanév.
A végzős tanulók elkísérték a kis elsősöket a község templomaiba, majd egy-egy szál virágot helyeztek el az elesettek emlékparkjában.
A közös kiállítás kialakításán dolgoznak az idén negyedik alkalommal, felnőttek számára szervezett kézművestábor résztvevői. A Hagyományok Háza által kezdeményezett program célja, hogy a Kárpátalján gyerekekkel foglalkozó kézművesek megismerhessék és elsajátíthassák a természetes anyagokkal való kézművestechnikákat. Az alkalomnak immáron második alkalommal az egykori koronaváros, Visk adott otthont. A Fodó Sándor Kulturális Központban megtartott képzésen 19 pedagógus, nevelő, óvónő és játszóházvezető vett részt. A foglalkozásokat a Hagyományok Háza szakoktatói tartották. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a felhalmozott tudásunkat átadjuk a kárpátaljai kézműveseknek, hangsúlyozta Vörös Zsuzsa, a Hagyományok Háza hálózati szakreferense. A hét során a pedagógusok gyakorlati foglalkozásokon vettek részt, amelyeken a gyöngyfűzés, a kosárfonás, a fafaragás illetve bőrözés különböző technikáit sajátíthatták el. Csíki Lóránt kézműves nem először jár Kárpátalján. Ezúttal a természetes anyagból készült gyermekjátékok és bőrkarkötők elkészítésének fortélyait mutatta be. Sári Adél kosárfonó szakoktató gyékény, csuhé és vessző alapanyagokat használt a foglalkozások során. Elmondása szerint a program során nem csak az oktatók osztják meg a kézművesség fortélyait, hanem ők maguk is élményekkel és újabb tapasztalatokkal gazdagodva térnek haza. A vidékünkön is nagyon népszerű gyöngyfűzés technikájának különböző trükkjeivel és tájegységeivel Péter Szidónia, gyöngyfűző, népi iparművész ismertette meg a kézműves tábor résztvevőit. Trescsula Mária a csepei Tulipán Tanoda koordinátora, néptánc és népi játékok oktató első ízben jelentkezett a kézműves táborba. Ködöböcz-Gerzsenyi Ilona, Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja hálózati szakreferense, a program helyi szervezője elmondta, a nehézségeket sikerült leküzdeni, és örül annak, hogy egy színvonalas és eredményes tábor valósult meg. A tábor végén a kézművesek a szakoktatókkal közösen a kiállítás keretein belül értékelték a képzés eredményeit. A Hagyományok Háza IV. Kárpátaljai kézművestábora felnőtteknek a magyar kormány támogatásával valósult meg.
Idén negyedik alkalommal szervezett felnőttek számára kézművestábort a Hagyományok Háza. A program célja, hogy a Kárpátalján gyerekekkel foglalkozó kézművesek megismerhessék és elsajátíthassák a természetes anyagokkal való kézművestechnikákat. Az alkalomnak immáron második alkalommal az egykori koronaváros, Visk adott otthont. A Fodó Sándor Kulturális Központban megtartott képzésen 19 pedagógus, nevelő, óvónő és játszóházvezető vett részt. A foglalkozásokat a Hagyományok Háza szakoktatói tartották. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a felhalmozott tudásunkat átadjuk a kárpátaljai kézműveseknek, hangsúlyozta Vörös Zsuzsa, a Hagyományok Háza hálózati szakreferense.
Az egykori máramarosi koronavárosban, Visken csöndes koszorúzás keretében méltatták a nemzeti összetartozás napját s emlékeztek meg a trianoni békediktátum aláírásáról, amelynek következtében egy egészen új határokkal rendelkező Európa jött létre, szétszakítva ezáltal több milliónyi magyar lelket.
A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-től június 4-ét a nemzeti összetartozás napjának tekinti, ezáltal is erősítve magyar közösségeinket, hiszen „határai csak az országnak vannak, a nemzetnek nincsenek”. Azonban mindmáig jelen van a történelmi múlt fájdalmának hozadéka is közösségeink életében, amikor egyik pillanatról a másikra szakadtak szét családok, közösségek, életek a nagyhatalmak tollvonásainak következtében, figyelembe nem véve emberek millióinak sorsát. Ma, amikor a nemzeti összetartozásba kapaszkodva a leghányattatottabb sorsú elszakított kárpátaljai magyar közösség emlékezik, hasonló nehézségeket él meg, hiszen közösségek, családok szakadtak szét, üldöztetnek a háború árnyékában. Azonban minden nehézség ellenére a maroknyi kárpátaljai magyarság erős sziklaként őrzi őseitől örökölt hagyományait, kultúráját, múltját és jelenét, együtt emlékezik a nemzettel a kárpátaljai magyarság Ungvártól Rahóig, és reménykednek egy csendesebb, békésebb létben.
Ennek a reménységnek adtak hangot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Viski Alapszervezetének tagjai, akik a helyi református templom kertjében gyülekeztek és helyezték el az emlékezés koszorúit az udvarban található emlékműnél.
Szabó Gabriella, a KMKSZ Viski Alapszervezetének elnöke hangsúlyozta: nagyon fontos minden éven megemlékezni az összetartozás napjáról. „Sajnálatos és szomorú az az esemény, amely 1920-ban történt, mert szétdarabolták anyaországunkat, nemzetünk egy része más országok fennhatósága alá került. De mindezek ellenére is láthattuk, hogy van remény, hiszen a fiatalabb generációk is itt vannak, ami arról tanúskodik, hogy van jövőnk. Ezek a fiatalok átélik mindazokat a történelmi eseményeket, amelyek minket körülvesznek, amelyek minket táplálnak, és amelyekből a jövőnket alakíthatjuk” – fogalmazott az elnök.
Dr. Gyebnár István beregszászi magyar ideiglenes ügyvivő konzul beszédében kiemelte: „104 év telt el azóta, hogy a magyarságra lesújtott nemzeti történelmünk legsötétebb napja. 1920. június 4-én zúgtak a harangok, a magyarok pedig csendben álltak öt percig. A veszteséget egyetlen magyar sem tudta feldolgozni.” Hozzátette: 2010 óta a trianoni gyásznap, a magyarság részekre szakításának emléknapjából a nemzeti összetartozás napjává emelkedett. Fontos, hogy aki magyarnak született, megmaradhasson magyarnak, akkor is, hogyha a szülőföld a politikai földrajz vagy közigazgatás szempontjából nem Magyarországon található. A magyar kormány igyekszik mindent megtenni és segíteni a kárpátaljai és külhoni magyarokat, hogy megmaradhassanak kultúrájukban, nyelvükben, hagyományaikban.
Varenka Renáta, a Viski kistérség alpolgármestere köszöntőjében elmondta: a trinoni döntést követően Kárpátalja és az itt élő magyarság egy új, kihívásokkal teli korszakba lépett. Bár elszakadtunk az anyaországtól, de soha nem veszítettük el identitásunkat, kultúránkat, és összetartozásunk érzését. „Ma, visszatekintve az elmúlt időszakra, kijelenthetjük, hogy megmaradtunk és vagyunk még” – tette hozzá.
A köszöntő gondolatokat követően a helyi iskola növendékei verssel és énekkel színesítették a megemlékezést, valamint a koszorúk elhelyezése alatt a viski református gyülekezet énekkarának szolgálata tette meghitté az eseményt. A program végén a jelenlévők elénekelték nemzeti imádságunkat.
Az egykori máramarosi koronavárosban Visken is méltatták a Nemzeti Összetartozás Napját. A református templom belsőudvarában megtartott eseményen a megjelenteket dr. Gyebnár István, a beregszászi magyar konzulátus ideiglenes ügyvivő konzulja köszöntötte, aki mint fogalmazott, a magyar kormány igyekszik mindenben segíteni és támogatni a leghányatatottabb sorsban lévő határon túli közösséget a kárpátaljai magyarságot. Az eseményen a helyi magyar iskola diákjai versben és dalban fejezték ki gondolataikat a nemzeti összetartozás kapcsán. A megjelent civil, oktatási és egyházi intézmények vezetői pedig emlékezvén a 104 éve történtekre elhelyezték az emlékezés koszorúit. A program kapcsán a KMKSZ Viski Alapszervezetének elnöke megjegyezte: bár a magyarságot szétszakították, mégis van remény, hiszen ennyi év távlatából sem veszett el a magyar szó és kultúra közösségeinkből. Mint kiemelte az ifjú generációk aktivitása az ilyen és ehhez hasonló eseményeken azt fémjelzi, hogy van jövőnk a nehézségek ellenére is.
A napokban kárpátaljai zenekedvelő, és a népi hagyományok iránt érdeklődő gyermekekből álló csoportot fogadtak a Hagyományok Házában. A fiatalok Budapesten még citerázni is tanultak, azonban a legfontosabb az, hogy kicsit kiszabadulhattak a háború által terhelt hétköznapokból. A helyszín a viski magyar iskola udvara. Ez az egyik olyan kárpátaljai település, ahonnan a budapesti Hagyományok Házába indultak útnak a tehetséges zenekedvelő diákok. Tanáraik a mostani útra a citerásokat vitték magukkal. Visk híres magyar zenészeket adott a Kárpát-medencének, innen származik a világhírű Pál István Szalonna és családja is. Ez pedig már Budapest, a budai vígadó épülte, ahol a fiatalokat két csoportra osztották: míg az egyik citerázni tanult, addig a másik tárlatvezetésen vehetett részt. A szervezők rendkívül fontosnak tartják, hogy rendszeresen kiszakítsák a gyermekeket a háborús országból. Fontos ugyanis, hogy ők is fel tudjanak kicsit lélegezni, elvonatkoztatni attól a nyomasztó állapottól, mely mindenkit megvisel odahaza. A Hagyományok Háza Kárpátaljai Hálózatánál már több év működik a néptáncosok mentorprogramja és ennek mintájára jött létre a népzene oktatásának a mentorálása is. A kárpátaljai műhelyekhez folyamatosan érkeznek anyaországi oktatók, akik citera, cimbalom, hegedű, harmónika, valami népi ének oktatást tartanak. Most azonban nem az anyaországi tanárok utaztak Kárpátaljára, hanem a zenészpalánták Budapestre. Vörös Zsuzsanna hozzátette: azok a gyerekek, akik most Budapestre látogattak, a Hagyományok Háza mentorprogramjának a részesei. De fontos, hogy nemcsak a kicsiknek, hanem a kárpátaljai tanáraiknak is rendszeresen legyenek tartva zenei-, ének-, tárgyalkotó-, illetve táncfoglalkozások is. A Kárpát-medencei néphagyományok továbbadása ugyanis a legfontosabb feladata és küldetése a Hagyományok Házának.
A Katolikus Karitász jóvoltából a Viski Kölcsey Ferenc Líceumban egy korszerűen berendezett és felszerelt német szaktantermet adtak át. Az intézményben korábban nem volt lehetőség a német nyelv elsajátítására, azonban a vezetőség célja, hogy bővítsék az idegen nyelvek oktatásának palettáját, így az angol mellett ezentúl németet is szeretnének oktatni.
A Karitász már korábban is segítette a községet, akkor a helyi ukrán iskolában adtak át egy hasonló termet, a mostani alkalommal a magyar iskolának hoztak taneszközöket és technikai felszerelést. Écsy Gábor atya, a Magyar Katolikus Karitász országos igazgatója az átadón elmondta: a Katolikus Karitász fontosnak tartja, hogy ne csak a lakosságot támogassa és a menekülteket, hanem azokat az intézményeket is, ahol magyar nyelven folyik az oktatás. Így rendszeresen hoznak támogatást magyar óvodáknak, líceumoknak, iskoláknak. Mint mondta, mindezt azért, hogy segítsék megyeszerte a magyar nyelvű oktatás fennmaradását. „A mostani alkalommal iskolafelszereléseket hoztunk: padokat, könyveket, táskákat és egyéb olyan dolgokat, melyek számukra hasznosak lehetnek. Mindezt egy német adományozónk segítségével s a magyar támogatóink adományaiból sikerült összeállítani, eljuttatni. Reméljük, ez is segít megőrizni itt a magyar nyelvet, és hozzájárul ahhoz, hogy az oktatás is eredményes legyen” – jegyezte meg Écsy Gábor atya.
A német nyelv oktatására nagy igény lenne a kistérségben, mivel jelentős azok száma, akik családtagjai Németországban dolgoznak. Jaroszlav Hajovics polgármesterben fogalmazódott meg az ötlet, hogy jó lenne mielőbb beindítani a kistérség iskoláiban a német nyelv oktatását, s a Katolikus Karitász által hamar segítő partnerekre talált. Jaroszlav Hajovics, a Viski kistérség polgármestere kérdésünkre elmondta: „A mai jeles nap a kistérségünkben, gyakorlatilag egy régi vágyam valósult meg. A mostani alkalommal a viski magyar iskolában nyitjuk meg a német szaktantermet. Ez már a második ilyen tanterem, az elsőt korábban az ukrán iskolában nyitottuk meg, ott már oktatják a német nyelvet. Nagy igény van a kistérségünkben arra, hogy a németet középiskolai szinten oktassuk, mivel nagyon sokan a kistérségből Németországban dolgoznak. Ebből adódóan fontos ezt a nyelvet megtanulni. Nagyon hálás vagyok a magyarországi és németországi partnereinknek, akik segítségével mindez létrejöhetett.”
A taneszközöket, padokat, székeket, laptopokat, segédanyagokat egyenesen Németországból hozták el a viski iskolák számára Klaus Höhn, a Karitász jószolgálati nagykövetének közreműködése által, aki az első pillanattól kezdve a szívén viseli a kárpátaljaiak sorsát, így minden alkalommal személyesen is ellátogat egy-egy programra.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy támogassam a polgármesternek az oktatást segítő munkáját – jegyezte meg Klaus Höhn, a Katolikus Karitász németországi jószolgálati nagykövete. – Mi egy jól összeszokott csapat vagyunk, és a Katolikus Karitász segítségével állítottuk össze és hoztuk el ide ezt az adományt. Összesen négy osztályterem berendezését hoztuk el, korábban a másik iskola számára, most pedig ide a magyar iskolába. Mindezt azért, hogy mind a két iskolában modern feltételek között működhessen a nyelvoktatás.”
Az iskolában korábban nem oktattak német nyelvet, így nagy örömmel fogadta az intézmény vezetősége a lehetőséget, hiszen ezáltal bővülhet az idegen nyelvek oktatása az iskolában.
Czébely Ilona, a Viski Kölcsey Ferenc Líceum igazgatója elmondta: „Kaptunk egy felhívást az önkormányzat részéről, hogy szeretnénk-e részt venni egy olyan programban, ahol bővítik a nyelvképzések körét. Német nyelvű oktatás eddig nálunk, az intézményben nem volt, franciát tanultunk régebben, jelenleg angol nyelvet tanulnak a diákjaink. Örültünk a nyelvoktatási lehetőség bővítésének, és szívesen csatlakoztunk a programhoz. A mostani átadó alkalmával az oktatás beindításához felszerelést kaptunk, a múlt héten érkeztek hozzánk padok székekkel, illetve egy nagyon szuper mozgatható tábla, valamint ma érkeztek különböző technikai eszközök, amelyek segíteni fogják a nyelvnek az oktatását, úgyhogy a terveink között szerepel a németnyelv-oktatás mielőbbi beindítása iskolánkban.”