Kijev és Varsó listát cseréltek azokról a helyekről, ahol a volinyi tragédia áldozatainak földi maradványait kutatják további exhumálás céljából, a pontos helyszíneket azonban nem hozták nyilvánosságra – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Polska Agencja Prasowa lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Andrij Nadzsosz, Ukrajna európai integrációért felelős kulturális miniszterhelyettese elmondta, hogy Ukrajna és Lengyelország meghatározta azokat a helyeket, ahol a volhíniai mészárlás áldozatainak holttestei után kutatnak exhumálás céljából.
„Első nagyon fontos lépést tettünk: kéréseket cseréltünk. Lengyel részről kérések érkeztek ukrajnai munkálatok elvégzésére, a lengyel részre pedig kérések érkeztek tőlünk lengyelországi munkák elvégzésére. Most ezeket a kéréseket elemezzük, dokumentumokat gyűjtünk annak érdekében, hogy mindkét fél egyetértésével jóváhagyjuk a pozitív döntéseket, és nyilvánosan kommentáljuk az eredményeket” – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Nadzsosz reményét fejezte ki, hogy ezek a művek „ki fogják elégíteni a lengyel és az ukrán társadalmat”. „Tisztában vagyunk azzal, miben él a lengyel társadalom, ahogy a lengyel társadalom is megérti az ukránok igényeit. Megértjük, hogy a történelmi emlékezet kérdései fontosak a lengyel társadalom számára, és nem akarjuk átpolitizálni” – hangsúlyozta.
Egy másik, névtelenséget kérő tisztviselő azt mondta a PAP-nak, hogy Ukrajna engedélyt adott a földi maradványok felkutatására azon a helyen, ahol 2023-ban lengyel temetkezési helyekre bukkantak. A kiadvány forrása nem részletezte a pontos helyeket, de 2023-ban Mateusz Morawiecki, Lengyelország akkori miniszterelnöke ellátogatott a Ternopil régióban lévő Szadovéba. A szakértők ott találtak egy tömegsírt, amelyben 1945-ben meggyilkolt falusiak holttestét temették el. A forrás hozzátette: az ukrajnai kutatási és exhumálási engedélyeket temetkezési helyenként külön-külön adják ki.
Lengyelországban előfordul, hogy a kiképzésre érkező ukrán katonák dezertálnak, de az ilyen esetek „marginálisak”, és nem befolyásolják akiképzést – mondta Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes a Ragyio Szvobodának adott interjújában, kommentálva az ukrán katonák az európai kiképzésről való elszökésével kapcsolatos információkat.
Tomczyk kijelentette, hogy a dezertálás és az alárendeltség hiánya a világ bármely hadseregében előfordul. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország már több mint 26 ezer ukrán katonát képezett ki.
„A 26 ezres csoportban vannak olyanok, akiknek más terveik vannak, vagy úgy gondolják, hogy nem az ukrán hadseregben van a jövőjük? Bizonyára előfordulnak ilyen esetek. Úgy gondolom, hogy a részleteknek köztünk kell maradniuk” – mondta.
Elmondása szerint a szökés tényei nem befolyásolják Ukrajna és Lengyelország együttműködését a hadgyakorlatokon. Hangsúlyozta: Lengyelország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna tudja: lehet rá számítani, és folytatni kívánja az ukrán hadsereg kiképzését.
„Szerintem nyilvánvaló, hogy dezertálások történnek, és ez a világ minden hadseregében előfordul. Másrészt, ha (ilyen esetek – szerk.) előfordulnak Ukrajna esetében is, akkor ez egy marginális dolog, aminek nincs hatása az ukrán honvédség lengyelországi kiképzésére”, mondta a lengyel védelmi miniszter-helyettes.
Újságírói kérdésre, miszerint az ukrán féltől érkeztek-e megkeresések ukrán katonák franciaországi tranzit közbeni szökésével kapcsolatban, Tomczyk azt válaszolta, hogy nem emlékszik ilyesmire.
A külföldön élő ukránok második csoportja Lublinban megkötötte a szerződést, és az Ukrán Légió keretein belül Lengyelországban kezdte meg a kiképzést. Most először nők is jelentkeztek – számolt be a védelmi minisztérium, írta a Jevropejszka Pravda.
A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az Ukrán Légió új önkéntesei többsége Lengyelországban él, de vannak ukrán állampolgárok Dániából, Csehországból, Németországból, Litvániából és más európai országokból is.
Az egységhez ezúttal először csatlakoztak olyan nők, akik az orvostudományhoz és a kommunikációhoz kapcsolódó szakterületeket választották.
A védelmi tárca megjegyezte, hogy az Ukrán Légió toborzóközpontjába összesen mintegy 1300 kérelem érkezett be.
„Ma több újoncot fogadtunk az egységbe, mint novemberben. Ez jelzi polgáraink ezen kezdeményezésbe vetett növekvő bizalmát. Motivált, választásukkal tisztában lévő emberek érkeznek hozzánk”, mondta Petro Horkusa alezredes, az egység parancsnokságának képviselője.
A védelmi minisztériumnál elmondták, a szerződések aláírása után az önkéntesek egy csoportja a lengyel fegyveres erők egyik kiképzőközpontjában kap katonai alapkiképzést, ami lengyel oktatók irányításával valósul meg, és a NATO-országok modern fegyvereit használják.
[type] => post [excerpt] => A külföldön élő ukránok második csoportja Lublinban megkötötte a szerződést, és az Ukrán Légió keretein belül Lengyelországban kezdte meg a kiképzést. Most először nők is jelentkeztek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1736611500 [modified] => 1736586507 ) [title] => Bővül a lengyelországi Ukrán Légió, az újoncok között most először vannak nők is [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=229057&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 229057 [uk] => 229025 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 229026 [image] => Array ( [id] => 229026 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/89-big-v1725960233.webp [original_lng] => 59468 [original_w] => 1300 [original_h] => 866 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/89-big-v1725960233-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/89-big-v1725960233-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/89-big-v1725960233-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/89-big-v1725960233-1024x682.webp [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/89-big-v1725960233.webp [width] => 1300 [height] => 866 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/89-big-v1725960233.webp [width] => 1300 [height] => 866 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/89-big-v1725960233.webp [width] => 1300 [height] => 866 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1736579308:12 [_thumbnail_id] => 229026 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3361 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_02690a22cf2cd97ada9d9cfaf05b2890] =>
2025. január 13-tól A lengyel Nemzeti Adóhivatal megkezdi az RMPD nyilvántartásában szereplő szállítási jelentések átfogó ellenőrzését.
Lengyelországba való belépés előtt kötelező regisztrálni a nemzetközi közúti fuvarozók RMPD nyilvántartásába a PUESC.GOV.PL platformon.
A járművezetőnek ellenőriznie kell az RMPD-jelentés minden részletét (beleértve a feladót, a címzettet, az útvonalat), és beleértve a földrajzi helymeghatározást.
Ez segít elkerülni az esetleges problémákat a lengyel oldalon történő vámkezelés során.
Sikorski egy képernyőképet tett közzé a banki alkalmazásából, amely tartalmazza a lengyel Külügyminisztériumtól érkező decemberi utalást. Az összeg 9 892 zloty (több mint kétezer dollár) volt.
Örömteli, hogy a kormány 5%-os pótlékot kap. Jó, hogy a minimálbér is nő
– kommentálta a lengyel külügyminiszter.
A bejegyzés alatt Sikorski hozzátette, hogy ő „nem kap semmilyen bónuszt, jutalmat vagy pótlékot a Külügyminisztériumtól”.
Nincs hivatalos lakásom, és parlamenti pótlékom sem, mivel nem vagyok parlamenti képviselő
– tette hozzá.
Sikorski elmondta, hogy a Külügyminisztériumtól származó egyetlen kiegészítő jövedelme a külföldi utazások napi költségtérítése, amely körülbelül 45 euró naponta a külföldi tartózkodás ideje alatt.
Lengyelország azt tervezi, jövő nyárra befejezi megerősített határkerítésének építését, és lezárja a Fehéroroszországgal közös határt, hogy megfékezze az illegális migrációt, Oroszország és Fehéroroszország „hibrid háborúját” – mondta Maciej Duszczyk lengyel belügyminiszter-helyettes a The Kyiv Independent tudósítása szerint.
A kezdeményezés azt követően született meg, hogy Lengyelország, valamint az Oroszországgal szoros szövetséges Belarusz között feszült viszony alakult ki az orosz–ukrán háború kitörését követően. Varsó ugyanis azzal vádolta Minszket, hogy azért szervezi a Lengyelországba irányuló migránsáradatot, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra a szankciók miatt, azonban ezt Minszk következetesen tagadja.
A 400 kilométeres keleti határ mentén végrehajtott további megerősítések közé tartozik az éjjellátó kamerák, a hőkamerák telepítése és egy új járőrút kialakítása, valamint a 2022-ben épített ötméteres acélkerítés megerősítése. Lengyelország több mint 611 millió dollárt fektet a projektbe, a finanszírozás felét a lengyel kormány biztosítja.
🇧🇾 Mass conscription is taking place in the military departments in Belarus
🔹 In the city of Grodno and other western cities of Belarus, women are widely reporting urgent summons and men being "taken directly from their workplaces." According to local women, men are taken for… pic.twitter.com/fF5DBI7ohe
A lengyel határőrök visszautasították a Kreml-barát források által a lengyel–ukrán határon áthaladó ukránok tömeges beáramlásáról szóló információkat.
Nem felel meg az igazságnak az a hír, miszerint naponta közel 150 000 ember érkezik Lengyelországba. Amint azt a lengyel határszolgálat megjegyezte, a határforgalom decemberi növekedése szezonális jelenség – írta a PAP.
„A forgalom növekedése hagyományosan, mint minden évben, a karácsonyi és újévi időszakhoz kötődik” – hangsúlyozta Darius Sjenickij, a Bug-folyói Határőrség sajtótitkára.
A forgalomnövekedés a be- és kilépésre egyaránt vonatkozik, és a határt átlépő ukrán állampolgárok többsége elhagyja Lengyelországot. December 22-én például csaknem 89 ezren lépték át a határt, ebből 49 ezren hagyták el az országot.
A menekülteket segítő civil szervezetek ráadásul nem regisztrálták a kérelmek számának növekedését. Ez cáfolja azokat az állításokat, amelyek szerint a kiskorú fiukat nevelő anyákat mozgósítás miatt tömegesen evakuáltak volna.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az ilyen kijelentések a Kreml dezinformációs kampányának részét képezik. Céljuk, hogy ukránellenes érzelmeket szítsanak a lengyel lakosság körében.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint jövő évtől munkaszüneti nap lesz a karácsonyt megelőző szenteste (december 24.) – közölte a varsói államfői hivatal a honlapján.
A november végén a szejmben, majd december elején a szenátusban is megszavazott törvénymódosítás minden munkavállaló, ezen belül a boltok dolgozói számára is munkaszüneti nappá nyilvánítja december 24-ét.
Lengyelországban a bolti alkalmazottak számára eddig délután 14 óráig munkanap volt a szenteste napja, míg a közalkalmazottak esetében formálisan munkanap, a hivatali idő azonban a munkahelyi felettesek döntése alapján – a bevett hagyomány szerint – rövidebb lehetett, a kora délutáni órákig tartott.
Malgorzata Paprocka, az elnöki hivatal főnöke pénteken a PAP hírügynökségnek elmondta: az államfő egyúttal utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kér az új jogszabályról.
Ezt Paprocka egyebek mellett a munkavállalói szervezetek, köztük a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás fenntartásaival indokolta, melyek szerint a szabályozás hátrányosan érinti a bolti dolgozókat. Eszerint ugyanis a karácsonyt megelőző három vasárnapon nyitva tarthatnak a boltok.
Lengyelországban a Szolidaritás kezdeményezésére 2018-ban vasár- és ünnepnapokra bevezették a boltok zárva tartását. Ennek értelmében vasárnap csak a kisboltok lehetnek nyitva, mégpedig akkor, ha maga a tulajdonos áll a pult mögött.
A nagyobb üzletek csak az év hét – általában a jelentősebb ünnepeket megelőző – vasárnapján, ezen belül a karácsony előtti két vasárnapon tarthatnak nyitva.
Lengyelországban aktívan jelentkeznek önkéntesek az Ukrajnai Légióba. Erről Vaszilij Bodnar, Ukrajna lengyelországi nagykövete beszélt egy interjúban.
A nagykövet hozzátette, hogy jelenleg bővül az információs kampány a légió tevékenységéről különböző országokban. Ezen kívül folyik a harc az orosz dezinformációs kampányok ellen, és részletesen elmagyarázzák, hogyan működik ez az egység.
Elmagyarázzuk, mennyire fontos és szükséges ez a kezdeményezés a teljes ukrán közösség számára, nemcsak azoknak, akik Európában élnek
– mondta el.
A lengyel hatóságok beleegyeztek abba, hogy Ukrajnai Légiót alakítanak az ukrajnai, de Európában tartózkodó ukrán állampolgárok számára. Ez az kezdeményezés lehetővé teszi az Ukrajnán kívül ideiglenesen vagy tartósan élő ukránok számára, hogy csatlakozzanak a katonai kiképzésekhez.
Bodnár szerint az Ukrajnai Légió egy sikertörténet, amelyet egyes politikusok és az orosz propaganda próbálnak negatív fényben feltüntetni.
Lengyelország kormánya döntést hozott arról, hogy kötelező biztonsági oktatást vezetnek be az általános és középiskolákban, amely magában foglalja a lövészeti és elsősegély-nyújtási képzést. Erről az Euronews számolt be.
A döntés hátterében a régió biztonsági helyzetének romlása áll, amit az Ukrajnában zajló háború és Oroszország fenyegetései indokolnak.
A 14 évtől idősebb diákok számára szervezett lőgyakorlatok célja olyan készségek fejlesztése, amelyek segítenek kezelni a háborús fenyegetésekkel kapcsolatos helyzeteket. Az oktatás programja olyan témákat tartalmaz, mint a fegyverek biztonságos kezelése és az alapvető taktikai mentés. A biztonság érdekében a foglalkozásokat lézerpisztolyokkal tartják, nem valódi lőszerekkel, és speciálisan felkészített tornatermekben.
A „Biztonsági nevelés” tantárgy kötelező lesz a 14 és 16 év közötti gyermekek számára. A diákok heti egy órában tanulják meg az állami biztonságra vonatkozó ismereteket, a vészhelyzeti mentési tevékenységeket, az elsősegély-nyújtás alapjait.
