Újabb, csaknem 25 ezer sertés elpusztításáról döntöttek a romániai hatóságok, miután a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA) afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki a bánsági Gátalján (Gataia) a Smithfield húsfeldolgozó tröszt egyik sertésfarmján – közölte a román közszolgálati rádió csütörtökön.
Egy másik fertőző gócot, a szintén Temes megyei Honoros (Honorici) község egy háztáji gazdaságában azonosítottak. Németh Zoltán, Temes megyei prefektus szerint a helyi hatóságok meghozták a szükséges intézkedéseket a települések állategészségügyi elszigetelésére: az érintett kereskedelmi sertésfarmon és háztáji gazdaságban minden sertést leölnek, a két település 13 kilométeres körzetét pedig megfigyelés alá vonták. Az állatok nagy száma miatt elpusztításuk és a tetemek elásása legalább tíz napot vesz igénybe. Az ANSVSA legutóbbi, múlt heti összesítése szerint Romániában csaknem 400 aktív ASP-gócot tartanak nyilván. Az ASP négy évvel ezelőtti megjelenése óta csaknem 5500 vaddisznónál is kimutatták a kórokozó jelenlétét. Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter szerint az afrikai sertéspestis több mint 600 millió eurós veszteséget okoz Romániának, olyan körülmények között, amikor a hazai sertéshús-fogyasztás legfeljebb 30 százalékát fedezik a belföldi termelők. A kórokozó megjelenése előtt részesedésük még elérte a 60 százalékot. A román sertésfarmokon 3,6 millió hízósertés nevelésére van kapacitás, de számuk nem sokkal haladja meg a 900 ezret. A farmok jelentős része üresen áll vagy tönkrement, az ASP megjelenése óta pedig évente több százmillió lejes (100 ezer eurót meghaladó) összegű kártérítést kell kifizetni az állami költségvetésből – részletezte egy márciusi sajtóértekezletén a miniszter. A romániai sertéshústermelők szövetsége szerint 2020-ban 3,7 millió sertést vágtak le Romániában, ami 12 százalékos visszaesés az előző évhez képest.
Ezt a Máramaros megyei tanács alelnöke ismerte el, miközben az illetékesek még mindig hulladékmentesítési programokon törik a fejüket.
„Olyanok vagyunk, mint a rossz felső szomszéd egy tömbházban, aki mindig eláztat: mi a magyar szomszédokat folyamatosan elárasztjuk szeméttel” – ezt Radu Trufan, a Máramaros megyei tanács alelnöke foglalta össze egy őszinteségi rohamában, aki úgy tudja, Romániából percenként legalább 50-70 PET-palack úszik át Magyarországra a Tiszán és a Szamoson,
ez pedig „igen nagy szégyen ránk nézve”. A hatóságok megannyi botrány után még mindig hulladékmentesítési programokon törik a fejüket, hatékony megoldás azonban még mindig nem született, a lakosság pedig továbbra is a vízfolyások árterében szokta lerakni a szemetet. Trufan szerint
nem ártana mozgó gátakat létrehozni a két folyón, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét.
Arról a Főtér korábban is beszámolt, hogy Áder János magyar köztársasági elnök tavaly levélben kérte román kollégáját, Klaus Iohannist és Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt, vessék latba befolyásukat, hogy sikerüljön „megnyugtató megoldást” találni a két ország területéről a folyókon keresztül Magyarországra áradó szemét ügyében.
A hulladékszennyezés már ott tart, hogy a Magyarországon 2019-ben üzembe helyezett hulladékmentesítő rendszer sem bírja már a a határon túlról növekvő mennyiségben érkező szemétáradatot.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Romániában egyre több gyalogost ütnek el az utakon, még a zebrán is. A hatóságok úgy akarják megelőzni a baleseteket, hogy meg fogják bírságolni azokat a gyalogosokat, akik a telefonjukat nyomkodva lépnek az útra.
A román belügyminisztérium új törvénytervezete szerint büntethetőek lesznek azok a gyalogosok, akik a zebrán is a telefonjukkal vannak elfoglalva. A bírság minden olyan tevékenységre kiterjed, ami elvonja a gyalogos figyelmét, miközben átmegy az úton.
A hatóságok azzal indokolják a tervezetet, hogy megnőtt a gázolások száma, ami a gyalogosok figyelmetlenségének is köszönhető – írja a Főtér.ro.
2019 januárja és 2020 szeptembere között 1711 szabálytalanul útra lépő gyalogost ütöttek el, ebből 457-en bele is haltak a sérüléseikbe, több mint ezren pedig súlyosan megsérültek.
A tervezetben egyelőre nincs benne, mekkora pénzbüntetésre számíthatnak a mobilozók.
We unboxed the #Mi10TLite - Atlantic Blue variant ? You'll get all the essentials, just with less plastic waste. Starting in Europe, we've committed to reducing plastic packaging by about 60%. ? pic.twitter.com/ai1yq3YR92
Romániában péntektől előjegyzés nélkül is megkaphatja bárki az AstraZeneca gyógyszeripari cég Vaxvevriára keresztelt vakcináját, amennyiben az illető oltóközpontban vannak szabad helyek, és senki sincs a várólistán.
Ezt keddi sajtóértekezletén jelentette be Valeriu Gheorghita katonaorvos, a koronavírus elleni oltáskampány koordinátora. Hozzátette: Romániában a jelenleg működő 1062 oltóközpontban elvileg 115 ezer vakcinát lehetne beadni naponta, de eddig legfeljebb 65 ezer embert sikerült beoltani 24 óra alatt. A koordinátor szerint nem lehet az oltás iránti érdeklődés csökkenésére következtetni abból, hogy a korábbi 800 ezerről félmillióra csökkent az előjegyzési portálon várólistára feliratkozottak száma. Gheorghita úgy vélekedett: azért vannak egyre kevesebben a várólistákon, mert felgyorsult az oltás üteme, sokan pedig arra várnak, hogy előjegyzés nélkül a családorvosi rendelőben oltathassák be magukat.
A koordinátor optimizmusának azonban ellentmond az, hogy a családorvosi rendelőkben csak a – speciális mélyhűtést nem igénylő – Vaxvevriát fogják használni. Romániában nem függesztették fel az immunizációt az AstraZeneca oltóanyagával, de az esetleges vérrögképződéses mellékhatásokról szóló hírek még jobban megingatták a lakosság bizalmát a brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinában. Romániában mintegy 300 ezren visszamondták az AstraZeneca oltás-előjegyzésüket, amely korábban sem volt túl népszerű Romániában, tekintettel arra, hogy maga a gyártó – a másik két oltóanyagnál – szerényebb hatékonyságot ígért, másrészt magasabb arányban regisztráltak mellékhatásokat. Míg a Pfizernél a beadott oltások 0,28, illetve a Moderna 0,4 százalékánál, addig az AstraZeneca esetében a beadott oltások 1,3 százalékánál jegyeztek fel kisebb-nagyobb panaszokat a beoltottak részéről.
Romániában eddig 410 ezer dózist használtak fel az AstraZeneca oltóanyagából, és 910 ezer adag van készleten, kedden pedig újabb 57 ezer érkezett. Az országban február 15-e óta használják az AstraZeneca oltóanyagát, és mivel az emlékeztető dózist nyolc héttel később adják be, hétfőn kezdődött az AstraZeneca első adagjável beoltott 400 ezer ember beoltása a második dózissal.
A mintegy húszmilliós lakosságú Romániában augusztus 1-jéig legalább tízmillió embert szeretne immunizálni a kormány. Florin Citu miniszterelnök szerint akkor hagyhatnak fel a kötelező maszkviseléssel, ha meghaladják ezt a küszöbértéket.
Romániában a gyerekeket sem kíméli a koronavírus-járvány harmadik hulláma – közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján a román egészségügyi miniszter.
Vlad Voiculescu elmondta: százhatvanhét gyereket kezelnek a koronavírusos esetekre szakosodott kórházakban, közülük tizenhatot intenzív osztályon, kettőt pedig lélegeztetőgépre kötve.
A miniszter arról számolt be, hogy a járvány harmadik hulláma minden eddiginél jobban próbára teszi az egészségügyi rendszert. Amint az elmúlt hetekben rendszeresen megtörtént, vasárnap is megdőlt a kórházban ápolt és az intenzív terápiára szoruló koronavírusos betegek rekordja. A vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint 13 714 Covid-19-beteg fekszik a kórházakban, közülük 1456-an intenzív terápiás osztályokon.
A decemberben elfogadott jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság, az ombudsman és az akkori kormány is alkotmányossági óvást emelt, de hiába. Akit adócsaláson kapnak, annak mostantól elég visszafizetnie az elcsalt adót egy büntetőkamattal együtt, és nem kerül börtönbe.
Elkerülhetik ezentúl a börtönt Romániában azok az adócsalók, akik kamatostul megfizetik az államkincstárnak okozott kárt. Az erről szóló törvénymódosítást szerdán hirdette ki Klaus Iohannis államfő.
A változás lényege az, hogy a jövőben nem ítélik szabadságvesztésre azokat az adócsalókat, akik jogerős elítélésük előtt 20 százalékos büntetőkamattal megfizetik az államkincstárnak általuk okozott kárt. Amennyiben az adócsalást többen követték el, elegendő, ha a vádlottak egyike visszafizeti a teljes kárt, ez esetben a bíróság valamennyiükkel szemben megszünteti a büntetőeljárást. A jogszabály egyébként háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtja az adócsalást, az e célból alakult bűnszövetkezetek tagjainál pedig öttől tizenöt évig terjedhet a börtönbüntetés.
A törvénymódosítást tavaly decemberi utolsó plenáris ülésén szavazta meg a korábbi szociáldemokrata képviselőházi többség. A tervezet támogatói szerint ez egy korszerű megközelítés, amely nem a börtönöket akarja megtölteni, hanem az államnak okozott kár megtérítését ösztönzi. A jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság, az ombudsman és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori kisebbségi kormánya is alkotmányossági óvást emelt, arra hivatkozva, hogy a tervezet sérti a jogállamiságra és a törvények tiszteletére vonatkozó alkotmányos előírásokat, és valósággal „bátorítja a feketézőket”, hiszen az elkövető legfeljebb azt kockáztatja, hogy ha elkapják – 20 százalékos többlettel –, mégis be kell fizetnie az adót. Az alkotmánybíróság azonban február 16-án szavazattöbbséggel meghozott döntése megalapozatlannak minősítette a kifogásokat. Az államfő visszaküldhette volna megfontolásra a jogszabályt az időközben megváltozott összetételű parlamentnek, mégis úgy döntött, hogy kihirdeti az adócsalók által okozott kár megtérítését ösztönző jogszabályt.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik Európában, 49,5 százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész „elszakítását” célozza.
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet hétfőn tette közzé a Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérésének harmadik, a nemzeti elfogultsággal kapcsolatos részét.
A felmérés készítői arra voltak kíváncsiak: egyetértenek-e a megkérdezettek azzal, hogy „Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától”. A válaszadók 49,5 válaszolt igennel, 43,2 százalékuk nemmel, 7,4 százalékuk nem válaszolt, vagy nem tudta, mit válaszoljon.
Azzal az állítással, hogy Romániának védenie kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, a megkérdezettek 87,2 százaléka értett egyet, 11 százalékuk viszont nem.
A felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok gazdasági érdekei állnak, míg 43,5 százalékuk véli úgy, hogy Románia nem teljesíti az összes csatlakozási feltételt.
A megkérdezettek még nagyobb aránya – több mint 78 százaléka – szerint a románokat másodrangú állampolgároknak tekintik Európában, valamivel több mint 20 százalékuk azonban nem ért egyet ezzel az állítással.
A megkérdezettek csaknem 56 százaléka szerint főleg a külföldi cégek felelősek a romániai környezetszennyezésért, míg csak 35 százalékuk véli úgy, hogy erről főleg a román vállalatok tehetnek. Hasonlóképpen többen hiszik azt , hogy inkább a külföldi cégek (47,3 százalék), mintsem a hazai cégek és román állampolgárok (45,8 százalék) felelősek a romániai illegális erdőirtásokért.
A megkérdezettek több mint 35 százaléka azzal is egyetért, hogy azért topog egy helyben az autópálya-építés, mert „idegen hatalmak akarják megakadályozni Románia fejlődését”, 58,2 százalékuk szerint viszont ez nem igaz.
Az INSCOP felmérésének korábban közzétett első része rávilágított: Románia lakóinak többsége úgy véli, hogy országának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja.
A múlt szerdán ismertetett második részből kiderült, hogy az EU-ban a megkérdezettek 51,6 százaléka bízik (47,5 százalékuk nem), a NATO-ban pedig 49,4 százalékuk (47,9 százalékuk nem). Ami az egyes országokat illeti, a románok körében Németország bizalmi indexe 58, az Egyesült Államoké 47, Kínáé 19, Oroszországé pedig 16 százalékos.
A román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Black Sea Trust for Regional Cooperation alapítvány pénzügyi támogatásával végzett INSCOP közvélemény-kutatást három százalékos hibahatárral, telefonos módszerrel végezték március 1-12. között.
A koronavírus-járvány megfékezését célzó erőfeszítések részeként a tavaszi vakáció a nyugati kereszténység húsvéti ünnepétől az ortodox húsvétig, vagyis április 2-ától május 4-éig tart idén a közoktatásban, kivéve a záróvizsgákra készülő osztályokat, amelyeknél a tanév szerkezete nem módosul Romániában.
Ezt Sorin Cimpeanu oktatási miniszter jelentette be csütörtökön, miután a szülők és diákok képviselőivel, illetve a szakszervezetekkel egyeztetett.
A nyolcadikosok és tizenkettedikesek tehát mind a katolikus, illetve protestáns, mind pedig az ortodox húsvét utáni héten egy-egy hét vakációra mennek, a közbeeső három héten azonban ők sem járhatnak be az iskolába, ebben az időszakban online folytatják a felkészülést.
Cimpeanunak – aki két napja állt elő a meghosszabbított tavaszi szünetre vonatkozó javaslatával – úgy sikerült leszerelnie a diákok, szülők és tanárok ellenkezését, hogy az új, kompromisszumos megoldás szerint már nem kell megváltoztatni a záróvizsgák menetrendjét. A nyolcadikosok országos felmérőjét (amelynek alapján felvételt nyernek a líceumi osztályokba) június 22–25 között, az érettségi írásbeli vizsgáit pedig június 28-július 1 között, az eredeti terveknek megfelelően rendezik meg. A többi – a tervezettnél két héttel hosszabb, egyhónapos tavaszi szünetre küldött – osztály számára a nyári vakáció a tervezettnél egy héttel később, június 25-én kezdődik. A második félév tehát a legtöbb diák számára egy héttel rövidebb lesz, a kieső órákat nem pótolják be. Az oktatási tárca vezetője szerint ebben a rendkívüli tanévben, amelyben nem lesznek félévi dolgozatok, és kevesebb osztályzat szükséges a tantárgy lezárásához, a tanév hátralévő részébe is be lehet sűríteni a tananyag leadását és elsajátításának ellenőrzését.
Sorin Cimpeanu elismerte: az egészségügyi minisztérium csak a tavaszi szünet meghosszabbításának feltételével járult hozzá ahhoz, hogy az iskolák legalább a kisdiákok és végzősök számára mindenütt nyitva maradjanak, a vesztegzár alá vont települések kivételével.
Romániában – három hónapos távoktatási időszak után – február 8-tól kezdődően, a helyi fertőzési arány függvényében térhettek vissza az osztályokba a diákok. Az eredeti szabályozás szerint viszont nem tarthattak volna nyitva az iskolák azokon a településeken, ahol meghaladta a lakosság 6 ezrelékét az utóbbi két hétben diagnosztizált fertőzések aránya. Mivel a héten Bukarestben is meghaladta ezt küszöböt a fertőzési ráta, a fővárosi iskolák nyitva tartása érdekében a karantén bevezetéséhez kötötték a tanintézmények bezárását.
A hatóságok azt remélik, hogy a meghosszabbított tavaszi szünet idején sikerül megfékezni a járvány harmadik hullámát és tovább növelni a beoltott pedagógusok arányát.
Eddig a tanári kar 50 százalékát sikerült immunizálni – közölte Cimpeanu.
Romániában az utóbbi 24 órában újabb 6651 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést: ez csaknem 30 százalékkal haladja meg az előző két hét átlagát.
Az áldozatok száma 140-nel nőtt, ami több mint 35 százalékkal magasabb az átlagosnál. A súlyos esetek száma két napja nem emelkedett, de előtte csaknem egy héten keresztül naponta rekordot döntött: jelenleg 1348 beteget ápolnak a Covid-kórházak intenzív osztályain.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Romániában tovább növelik az éjszakai kijárási tilalom időtartamát, és csökkentik az üzletek nyitvatartási idejét azokon a településeken, amelyeken felgyorsult a koronavírus-fertőzések terjedési üteme, a húsvéti ünnepek idején azonban országszerte feloldják a kijárási tilalmat.
Az új járványügyi intézkedéseket egy csütörtökön elfogadott kormányhatározat részletezte.
Azokon a településeken, ahol az utóbbi két hétben az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések aránya meghaladta a lakosság négy ezrelékét, hétvégén 20 óra után már csak indokolt esetben szabad utcára lépni, az üzleteknek pedig 18 órakor be kell zárniuk.
Ott, ahol a fertőzési ráta a 7,5 ezreléket is meghaladja, a hét minden napjára kiterjesztik a kibővített kijárási tilalmat és a nyitvatartás korlátozását.
Az üzletekben tartózkodók számát is korlátozni fogják, de ezt nem a csütörtökön hozott kormányhatározat, hanem egy később megjelenő miniszteri rendelet fogja szabályozni.
Csütörtökön Florin Citu kormányfő az egyházi vezetőkkel arról állapodott meg, hogy április 4-ére, illetve május 2-ra virradó éjszaka hajnali 2 óráig országszerte feloldják a kijárási tilalmat, hogy a keresztény hívők felkereshessék templomaikat, és részt vehessenek a húsvéti szertartásokon. A nyugati kereszténység idén április 4-én, az ortodox egyház pedig május 2-án ünnepli Jézus feltámadását.
Szombaton és vasárnap a zsidó pészah ünnepen részt vevők 22 óráig szabadon közlekedhetnek azokon a településeken is, amelyeken egyébként a magas fertőzési ráta miatt korábban kezdődne a kijárási tilalom. A vallásos ünnepekkel kapcsolatos kivételeket is kormányhatározatba foglalták.
Addig húzta-halasztotta az önkormányzat az út beígért felújítását, hogy a helyi lakosok ezt megelégelték, és zöldségekkel vetették be a hatalmas lyukakat.
A romániai Szatmár megyében található Krasznaszentmiklós lakói kreatív módon álltak hozzá az évek óta tartó problémához.
A Buletindecarei.ro riportja alapján a település lakosai tragikomikus módon tiltakoztak az önkormányzat inkompetenciája ellen, mégpedig úgy, hogy zöldségeket ültettek az óriási kátyúkba.
A 195C jelzésű megyei út egyik szakaszán tehát nem aszfalttal töltötték fel a réseket, hanem hagymákkal és burgonyákkal ültették tele őket. Az útszakaszt szimbolikusan fel is avatták, szalagvágással és ünnepi beszéddel, ahogy azt ilyenkor szokás.
A Nagykárolyt és Szatmárnémetit összekötő útba kapcsolódó megyei út évek óta felújításra vár; az elmúlt időszakban megszaporodtak rajta a kátyúk.
Ezek a hézagok nem csupán az autósoknak okoznak gondot, hanem a 370 fős lélekszámú falu lakóinak is kihívást jelent, amikor el szeretnének valahogy jutni a legközelebbi községig.
Bár a probléma nem szűnt meg, mostantól kezdve friss hagymát és krumplit szedhetnek fel a kátyúkból, amelyeket saját felhasználásra később el is fogyaszthatnak.
