A lengyel ombudsmani hivatal másodszor fordult az ukrajnai menekültekkel foglalkozó kormánybiztoshoz, Pawel Šefernakerhez az UKR-státuszukat elvesztő menekültek, valamint az ország 30 napnál rövidebb időre történő elhagyása által biztosított kiváltságok miatt. Erről a Yavp.pl számolt be.
Az ombudsman hivatalához számos panasz érkezett az ukrán állampolgároktól az UKR-státusz indokolatlan elvesztésével kapcsolatban. Elmondták, hogy a határátlépés után 30 napon belül visszatértek Ukrajnából Lengyelországba, de így is elvesztették az ingyenes gyógyszerre és a szociális ellátásra való jogukat. Emellett több olyan eset van, amikor az UKR-státuszt visszavonták, annak ellenére, hogy egy személy folyamatosan Lengyelországban tartózkodott.
Budapest főpolgármesterének kezdeményezésére 2023. december 31-ig meghosszabbításra került az Ukrajnából érkező menekült személyek ingyenes utazási lehetősége a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közösségi közlekedési járatain.
A díjmentes utazásra jogosító személyazonosításra alkalmas ukrán úti okmányokat továbbra is elfogadják a BKK-járatokon – kivéve a 100E reptéri gyorsjáratot, a siklót, a nosztalgia járatokat és a hajókat –, valamint a HÉV és a környéki „kék” buszok Budapesten belüli szakaszán.
A Legfelső Tanács emberi jogi biztosának hivatala 240 olyan esetet regisztrált, amikor az európai országok szociális szolgálatai ukrán gyerekeket vettek el az ott tartózkodó családoktól.
Az ombudsman képviselője úgy véli, Ukrajna is hibás ebben, figyelmeztetni kellett volna az embereket a különböző országok konkrét törvényeire vagy eljárásaira.
„Tájékoztatnunk kellett volna az embereket, hogy mondjuk van egy törvény, amely előírja, hogy Németországban ilyen és ilyen eljárásokat kell elvégezni.” Illetve, hogy a 65. életévét betöltött személy nem lehet gyám Olaszországban vagy Franciaországban. Az ombudsmani hivatal igyekszik követni az eseményeket, figyelemmel kíséri a helyzetet, és jogi segítséget nyújt azoknak a nőknek vagy családoknak, akik ilyen helyzetbe kerültek” – jelentették ki.
[type] => post [excerpt] => Az ukrán ombudsmani hivatalnak 240 olyan esetről van tudomása, amikor az európai országok szociális szolgálatai ukrán menekültek családjaitól vettek el gyerekeket – jelentette ki Irina Szuszlova. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1687205580 [modified] => 1687189909 ) [title] => Az európai szociális szolgálatok több mint 200 gyermeket vettek el az ukrán családoktól – ombudsman [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=151506&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 151506 [uk] => 151517 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 151518 [image] => Array ( [id] => 151518 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/a275e71020f757951d578983e636e680-orig.jpg [original_lng] => 81239 [original_w] => 800 [original_h] => 500 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/a275e71020f757951d578983e636e680-orig-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/a275e71020f757951d578983e636e680-orig-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/a275e71020f757951d578983e636e680-orig-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/a275e71020f757951d578983e636e680-orig.jpg [width] => 800 [height] => 500 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/a275e71020f757951d578983e636e680-orig.jpg [width] => 800 [height] => 500 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/a275e71020f757951d578983e636e680-orig.jpg [width] => 800 [height] => 500 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/a275e71020f757951d578983e636e680-orig.jpg [width] => 800 [height] => 500 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1687179109:5 [_thumbnail_id] => 151518 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2464 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_6fad8a78765b036d16bb8465d0af0e87] => [_oembed_time_6fad8a78765b036d16bb8465d0af0e87] => 1692120948 [_oembed_75e71ce086d854e0090433c4ca417825] => [_oembed_time_75e71ce086d854e0090433c4ca417825] => 1692688841 [_oembed_03f2bb448f4df9a640e30350f506d119] => [_oembed_time_03f2bb448f4df9a640e30350f506d119] => 1692688841 [_oembed_a03e56bda15083468c6a81d9388804b9] =>
? On 30 June 2023, almost 4.07 million non-EU citizens who fled ?? Ukraine had temporary protection status in EU countries.
Main countries hosting: ?? Germany (1 133 420 people; 28% of the total) ?? Poland (977 740; 24%) ?? Czechia (349 140; 9%)
Az év eleje óta mintegy 1, 3 millió ukrán menekült kapott munkát az uniós tagállamokban, bár a nyelvi akadályok és a szakképesítés elismerésének hiánya miatt sokan a képzettségi szintjük alatti munkakörben dolgoznak – számolt be Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
A biztos az ukrajnai menekültek uniós integrációjával kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Bizottság iránymutatást adott a tagállami hatóságoknak a szakmai képesítések gyorsabb elismerése, valamint a munkaerőpiachoz, a szakképzéshez és a felnőttképzéshez való hozzáférés érdekében.
Tavaly októberben a testület egy uniós tehetségbázis online platformot hozott létre, amely segít, hogy az álláskeresők készségeiknek megfelelő állásajánlatot kapjanak az álláshelyeket meghirdető uniós munkáltatóktól. Emellett az ukrajnai menekültek támogatására irányuló kohéziós politikai fellépés maximális rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a rendelkezésre álló 2014-2020-as kohéziós politikai forrásokat az orosz invázió miatt Ukrajnából elmenekülő emberek megsegítésére fordítsák – taglalta Schmit.
Ylva Johannson belügyekért felelős uniós biztos elmondta: az orosz invázió kezdete óta 16 millió ukrán menekült lépett be az Európai Unióba, közülük 4 millióan továbbra is itt tartózkodnak. A biztos sikeresnek nevezte az ukrán menekültek integrációjára irányuló uniós kezdeményezéseket, de felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültek aránya szempontjából több tagállamra – különösen Németországra és Lengyelországra – rendkívül nagy nyomás nehezedik.
Mint mondta, a tagállamok tanácskozni fognak az ukrán menekültek számára bevezetett átmeneti védelemről szóló irányelv 2025 márciusáig történő meghosszabbításáról, de arról is tárgyalnak majd, hogyan lehetne támogatni azokat, akik vissza kívánnak térni hazájukba. Hangsúlyozta, hogy fontos lesz egy olyan jogalap megteremtése, amely egyenlő jogokat biztosit minden ukrán menekültnek az EU-ban.
Lodewijk Asscher, az Európai Bizottság ukrán menekültek befogadásával foglalkozó tanácsadója szerint a gyors és hatékony munkaerőpiaci integráció mind a befogadó közösségek, mind a háborús menekültek számára fontos – segít abban, hogy a menekültek újrakezdjék az életüket és továbbfejlesszék képességeiket, végső soron pedig Ukrajna újjáépítését is előmozdítja.
Mint mondta, fontos hogy az ukrán menekülteket befogadó települések és az őket segítő civil szervezetek számára elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre. Végezetül felhívta a figyelmet, hogy az unió polgárai példátlan szolidaritást tanúsítottak az ukrán menekültek felé, azonban tapasztalható egyfajta „kimerülés” ezen a téren néhány tagállamban.
Az Ukrajnából Németországba érkező menekültek száma az elmúlt hónapokban csökkent. A hírt a német kormány közölte – írja a DW.
A Külföldiek Központi Nyilvántartása (AZR) szerint áprilisban mintegy 19 300 ukrán menekült érkezett Németországba, májusban pedig 15 600-ra csökkent a szám. Az év első három hónapjában ez a szám 81,6 ezret tett ki.
Nem közölnek adatokat arról, hogy az év eleje óta hány ukrán hagyta el Németországot. Németországban egyszerűsített eljárás vonatkozik az Ukrajnából érkező menekültek befogadására, nem kell menedékjogot kérniük. Eközben Németországban növekszik a más országokból – főként Szíriából, Afganisztánból és Törökországból – érkező menedékkérők száma. A szakértők egyre inkább attól tartanak, hogy a helyi hatóságok kifogynak a menedékkérők befogadásának lehetőségéből.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Az elmúlt hónapokban több ezer ukrán menekült hagyta el az Európai Uniót, csak Portugáliából több mint négyezer ukrán távozott – írta hétfői elemző cikkében az rbc.ua hírportál.
A kiadvány szerint idén márciusban a portugál hatóságok hat hónappal meghosszabbították az ukrán menekültek ideiglenes védelmének határidejét. A teljes körű ukrajnai háború kezdete óta Portugália 58 043 ukrán állampolgárnak biztosított ideiglenes védelmet. Az országban azonban csökken a számuk.
A hírportálnak nyilatkozó egyik ukrán nő, aki ideiglenesen él Portugáliában, és az ukrajnai orosz invázió első napjai óta segíti a háború elől menekülő honfitársakat, elmondta, hogy a tömeges távozás oka az, hogy az ukrán menekültek „elfáradtak a nehéz körülményektől, és hiányzik nekik a szülőföld”. Sok nő belefáradt a nehéz külföldi életkörülményekbe, és hiányzik az otthona és a rokonai – tette hozzá Tetyana Szolohub, aki február 24-e után Lisszabonba költözött, és segít az ukránoknak az alkalmazkodásban, dokumentumokat fordít, és lakást keres nekik.
„Az állampolgárainkon azt látom, hogy a többség haza akar menni. Azt mondják, hiányzik a család, hiányzik a szülőföld. Volt, aki figyelmeztetés nélkül tért haza: ilyen meglepetést szerveztek a rokonoknak. Mindenki nagyon boldog volt. Általánosságban elmondható, hogy mindenkinek megvan a maga oka a visszatérésre. A legfőbbeket kiemelném: a nőknek hiányzik az otthonuk, nehéz lakást és munkát találni Portugáliában, a fizetések pedig alacsonyak” – mutatott rá Szolohub.
A nyilatkozó szerint főleg azok térnek haza, akiknek a lakása nem sérült meg, és akik látják, hogy lehet otthon is munkát találni. „Portugáliában kicsi a fizetés. A pénz néhány termék vásárlására elég az üzletben. Körülbelül 190 eurót adnak, de nem mindenkinek. Az összeget minden esetben egyedileg számítják ki” – jegyezte meg.
Szolohub szerint további probléma lehet, hogy sok menekültek olyan körülmények között élnek, amire nem számítottak. A kifizetések nem fedezik a lakhatás költségeit, azt elsősorban saját költségen kell bérelni. Ez pedig azt jelenti, hogy munkát kell találni. A fizetések pedig nem túl magasak az országban. Sokaknak a főállásuk mellett további részmunkaidős munkát is el kell vállalniuk – mondta.
„Azt is hozzátenném, hogy sok ukrán nem csak Ukrajnába távozik Portugáliából, hanem más európai uniós országokba is. Egy ismerősöm Ausztriába költözött, ahol magasabbak a fizetések. Azok szerencsések, akik Portugáliában többé-kevésbé tisztességes lakást kapnak, és itt maradnak” – fejtette ki Tetyana Szolohub.
Hasonlóan vélekedik Pavlo Szadoha, a Portugáliai Ukránok Szövetségének elnöke, aki a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy sok ukrán, különösen nők és gyerekek tértek vissza Ukrajnába. De előfordultak olyan esetek is, amikor az emberek lakhatási nehézségek, a magas bérleti díjak miatt hagyták el Portugáliát, vagy inkább más országokba mennek – például Németországba vagy Svájcba jobb életkörülményeket keresni.
Az állandó lakhelyüket kényszerből elhagyó ukránok 19% nyilatkozott úgy 2023 júniusában, hogy a háború befejeződése után sem tervezi a hazatérést –derült ki a Rating szociológiai csoport frissen végzett felmérésének adataiból, közölte az rbc.ua hírportál.
A kutatásból kiderült, hogy a belső menekültek többsége a keleti makrorégióból származik – több mint 60%-uk lakóhelyet változtatott. A felmérés szerint az áttelepültek 75%-a fejezi ki hazatérési szándékát: 12% a közeljövőben, 14% szeretne visszatérni, de vár, 49% visszatér, de a háború befejeződése után.
Ugyanakkor a megkérdezettek 19%-a nyilatkozott úgy, hogy nem tér vissza, és ez az arány dinamikusan növekszik: a tavalyi év nyarához képest megduplázódott azok száma, akik nem tervezik a hazatérést.
A felmérés 2023. június 1-2-án készült 1000 válaszadó bevonásával minden megyében, kivéve az ideiglenesen megszállt Krím és Donbász területét, valamint azokat a térségeket, ahol a felmérés időpontjában nem volt ukrán mobilkommunikáció. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat reprezentativitási hibája legfeljebb 3,1%.
Továbbra is ezrekkel csökken az ukrán menekültek száma Portugáliában, a helyi migrációs hivatal és határőrség szerint az elmúlt két hónapban mintegy 4000 ember hagyta el az országot – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a theportugalnews.com internetes oldalra hivatkozva.
A jelentés szerint jelenleg 56 528 ukrán menekült rendelkezik ideiglenes védelmi státussal Portugáliában. Május elején a portugál migrációs hivatal és határőrség arról számolt be, hogy mintegy 2000 ukrán kérte az ideiglenes védelem megszüntetését. További 1663 ukrán státuszát vonták vissza a hónap során. Ezenkívül néhány menekült egy év státusz után sem hosszabbítja meg a védelmi jogállását.
Májusban Pavlo Szadoha, a Portugáliai Ukránok Szövetségének elnöke azt mondta, hogy sok ukrán, különösen nők és gyerekek tértek vissza Ukrajnába. De előfordultak olyan esetek is, amikor az emberek lakhatási nehézségek, a magas bérleti díjak miatt hagyják el Portugáliát, vagy inkább más országokba mennek – például Németországba vagy Svájcba jobb életkörülményeket keresni.
A háború kezdete óta Portugália több mint 58 000 ukrán menekültnek nyújtott védelmet, köztük 14 249 gyermeknek. A többség Lisszabonban telepedett le – 11 096 fő. Emellett számos ideiglenes védelmi státuszt adtak ki Cascais (3845), Porto (2683), Sintra (1952) és Albufeira (1465) városokban.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Továbbra is ezrekkel csökken az ukrán menekültek száma Portugáliában, a helyi migrációs hivatal és határőrség szerint az elmúlt két hónapban mintegy 4000 ember hagyta el az országot. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1686087000 [modified] => 1686085454 ) [title] => Tömegesen hagyják el az ukrán menekültek Portugáliát [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=150154&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 150154 [uk] => 150159 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 150155 [image] => Array ( [id] => 150155 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-menekultek.jpg [original_lng] => 54234 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-menekultek-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-menekultek-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-menekultek.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-menekultek.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-menekultek.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-menekultek.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-menekultek.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1686074654:5 [_thumbnail_id] => 150155 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3043 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_a03e56bda15083468c6a81d9388804b9] =>
? On 30 June 2023, almost 4.07 million non-EU citizens who fled ?? Ukraine had temporary protection status in EU countries.
Main countries hosting: ?? Germany (1 133 420 people; 28% of the total) ?? Poland (977 740; 24%) ?? Czechia (349 140; 9%)
Ukrajnából érkező szülők kérésére a Nemzetközi Ukrán Iskola fiókjait nyitják meg Litvániában – Kaunasban és Šiauliaiban. Az oktatás ötnapos lesz, számolt be az LRT.
„A vilniusi és klaipédai ötnapos iskoláink jól működnek, Litvánia már városaiból rendszeresen kaptunk felkéréseket ukrán szülőktől a Nemzetközi Ukrán Iskola újabb fiókjainak megnyitására. És Európa legnagyobb ukrán iskolája, amely állami bizonyítványt ad, és az ukrán oktatási minisztérium által jóváhagyott programok szerint oktat. És ez a mi iskolánk is” – mondta Olena Vnukovszka, a Nemzetközi Ukrán Iskola igazgatója.
Hozzátette, hogy a regisztráció első három napjában több mint 450 ukrán gyermek jelentkezett a két városban.
Vilnius és Klaipéda ukrán iskoláiban több mint 1300 ukrán gyermek tanul.
Meg kell jegyezni, hogy a Nemzetközi Ukrán Iskola kétnyelvű oktatási intézmény, ahol az ukrán és az angol mellett nagy figyelmet fordítanak a litván nyelv elsajátítására. Ehhez új speciális programokat dolgoztak ki az oktatási intézményben.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
Gáspár Zsolti, a magyarországi Kham Drom Roma Integrációs Egyesület főtitkára hosszú évek óta járja az országot, hogy ajándékokkal lepjen meg beteg és hátrányos helyzetű gyerekeket. Ezúttal két gyermekkórházba és ukrán menekültek munkásszállójára látogatott el.
– Számtalan egységcsomagot állítottunk össze, amelyek tartalmaztak gyümölcslét, gyümölcsöt és rengeteg finomságot. Mindenhol örömmel fogadtak minket, az első kórházban még énekléssel is készültek a gyerekek – számolt be az élményeiről Zsolti, majd azt is elárulta, hogyan kezdődött a jótékonykodás az életében.
– Hosszú évekkel ezelőtt a kisfiamat kórházban kezelték, és egy látogatás során ajándékcsomagot vittem neki. Amikor átnyújtottam neki a meglepetést, észrevettem, hogy a szomszéd ágyon fekvő kisfiú nagyon kukucskál. Rögtön leszaladtam a boltba, ahol neki is megvettem ugyanazt, mint a saját gyermekemnek. Ekkor megfogadtam, ha rajtam múlik, egy gyerek sem marad ajándék nélkül – szögezte le Zsolti.
