Novojičínský vojenský opravárenský podnik zahájí v nejbližší době opravy ukrajinských tanků T-64, které zamíří přímo na bojiště. Smlouvu na opravu a modernizaci tanků T-64 uzavřely státní podniky ?? VOP CZ a ?? @ukroboronprom letos v únoru.
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől március végéig 3 888 345 ukrajnai állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – közölte hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az uniós hivatal szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak többek között egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint a következő országok segítettek a legtöbbet:
Németország – 1 067 755;
Lengyelország – 976 575;
Csehország – 325 245 menekültnek biztosította a legtöbb ilyen jogállást.
A márciusi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest három százalékkal, azaz 116 930-rel csökkent az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma.
A legnagyobb csökkenést Csehországban figyelték meg, ahol 122 585-tel kevesebb ilyen végzést adtak ki februárhoz képest.
A korábbi hónapokhoz képest növekedést regisztráltak:
Németországban (+33 125);
Olaszországban (+7430);
Romániában (+6640).
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya:
Csehországban (30,9);
Észtországban (27,8);
Lengyelországban (25,9);
Litvániában (24,2);
Bulgáriában (22,5) volt a legnagyobb, uniós szinten ez az adat 8,7.
Az ideiglenes védelemben részesülők 47 százalékát nők, 35 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 18 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 30 585 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
A Napraforgó kórus jótékonysági koncerteken gyűjt pénzt, amiből tartós cikkeket vásárolnak, és a zoknitól a fogkeféig mindent hazaküldenek.
Napraforgó a neve annak a kórusnak, mely a csehországi Litomyslben alakult meg. Itt együtt énekelnek a hazájuktól és szeretteiktől távol élő ukrán nők és gyerekek és az őket befogadó helybéli cseh aszonyok. Gyerekkoruk ismert ukrán és cseh dalai mellett felcsendülnek lengyel dallamok is.
Azért énekelnek, hogy pénzt gyűjtsenek az ukrajnai rászorulóknak. A jótékonysági koncerteken saját termékeiket is árulják, például pólókat, táskákat, karszalagokat vagy ukrán motívumokkal díszített apró tárgyakat.
“ Kezdetben csak a gondolat volt meg. A közös éneklés, az öröm gondolata. Aztán kiderült, hogy az énekléssel és ezzel az örömmel pénzt is tudtunk keresni, amiből aztán tisztasági eszközöket, zoknikat tudtunk vásárolni, olyan dolgokat, amelyekre az ukrajnai embereknek szükségük van” – meséli Martina Sirova a Sonjasnyk kórus vezetője
A bevételből apró praktikus tárgyakat vesznek, mint például zseblámpákat, power bankokat, zoknikat, szárított élelmiszert vagy édességet. Olyasmit amire szükség van a harctéren épp úgy, mint az óvóhelyen. Az ukrán asszonyok a gyerekeikkel menekültek el, amikor a bombázások elkezdődtek.
„Amikor megszólaltak a szirénák, a gyerekeimmel azonnal lemenekültünk a mélygarázsba, főleg azért, hogy ne féljenek” – emlékszik vissza légiriadókra Lena Koinova a kórus egyik tagja.
A csomagokba, amit hazaküldenek, mindig egy-egy személyes üzenetet is elrejtenek azoknak, akik Ukrajna szabadságáért harcolnak, mint például ezt: „Vigyázzatok magatokra és egymásra, és győztesen térjetek vissza. Mi várunk rátok.”
Jiří Skácel, az Euronews helyszíni tudósítója egy ősi latin mondásra emlékeztet: „inter arma silent musae”. Háborúban hallgatnak a múzsák. Itt ezzel szemben a művészet ajándékot ad azoknak, akiknek szükségük van rá. Forrás
Novojičínský vojenský opravárenský podnik zahájí v nejbližší době opravy ukrajinských tanků T-64, které zamíří přímo na bojiště. Smlouvu na opravu a modernizaci tanků T-64 uzavřely státní podniky ?? VOP CZ a ?? @ukroboronprom letos v únoru.
Idén áprilisban 3467 menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, ami 33 százalékos csökkenés a tavalyi év áprilisában benyújtott 5162 dokumentumhoz képest – közölte a bécsi belügyminisztérium szombaton.
Az év eleje óta 13 634 menedékkérelem érkezett az osztrák hatóságokhoz, mintegy 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az osztrák Belügyminisztérium szerint ezek a számok az emberkereskedelem elleni intézkedések hatékonyságát bizonyítják.
Eközben az Európai Unióban emelkedik a menedékkérelmek száma: április végéig 324 000 kérelem érkezett, amely 34 százalékos emelkedés. A legnagyobb növekedést
Németországban (87 százalék),
Olaszországban (63 százalék) és
Franciaországban (52 százalék) tapasztalták.
A belügyi tárca szerint a „menekültügyi fék működik”, ami az osztrák határpontok és határterületek következetes ellenőrzésének és az embercsempészek elleni, határokon átívelő küzdelemnek tudható be. Utóbbi területen Ausztria Szerbiával, Montenegróval, valamint Magyarországgal is együttműködik.
Április végéig a bevándorlási hivatal (BFA) 3049 elutasító határozatot hozott gyorsított és sürgős eljárás keretében. Emellett 14 297 személy lépett ki a folyamatból, és távozott önként Ausztriából.
Az előző hónap végéig 4999 embernek adtak menedékjogot az osztrák hatóságok, és 10 070 kérelmet utasítottak el. A származási országokat tekintve áprilisban a legtöbb menedékkérelmet szíriai állampolgárok nyújtották be (893), őket követték az Afganisztánból (602), Bangladesből (504), Törökországból (262) és Marokkóból (250) érkezők. Jelentősen csökkent a tunéziaiak (26) és az indiaiak (60) által benyújtott kérelmek száma, holott tavaly több mint 32 ezren kértek menedéket Ausztriában e két országból.
Május 1-jén 34 374 menedékkérő és védelemre jogosult személy volt alapellátásban. Rajtuk kívül 51 370 ukrajnai háborús menekültet látnak el az országban.
A kanadai határvédelmi hivatal közölte, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta mintegy 220 ezer ukrán lépte át az ország határát. Ez olvasható az osztály hivatalos honlapján.
A határvédelmi hivatal hozzátette, hogy az embereknek közül nem mindenki volt kénytelen elhagyni Ukrajnát a háború miatt – néhányuk engedélyt kapott arra, hogy 2024. február 24-ig Kanadában éljen.
2022. március 17. óta, amikor Kanada új ideiglenes migrációs programot hirdetett a három évig az országban tartózkodó ukránok számára, hogy ott éljenek és dolgozzanak, több mint egymillió ukrán kért ilyen vízumot, és már több mint 707 000 vízumot adtak ki.
[type] => post [excerpt] => A kanadai határvédelmi hivatal közölte, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta mintegy 220 ezer ukrán lépte át az ország határát. Ez olvasható az osztály hivatalos honlapján. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1684358760 [modified] => 1684334267 ) [title] => A teljes körű háború kezdete óta körülbelül 220 000 ukrán érkezett Kanadába [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=147604&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 147604 [uk] => 147561 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 147562 [image] => Array ( [id] => 147562 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/73-main-v1684258515.jpg [original_lng] => 51076 [original_w] => 630 [original_h] => 400 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/73-main-v1684258515-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/73-main-v1684258515-300x190.jpg [width] => 300 [height] => 190 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/73-main-v1684258515.jpg [width] => 630 [height] => 400 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/73-main-v1684258515.jpg [width] => 630 [height] => 400 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/73-main-v1684258515.jpg [width] => 630 [height] => 400 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/73-main-v1684258515.jpg [width] => 630 [height] => 400 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/73-main-v1684258515.jpg [width] => 630 [height] => 400 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1684323345:5 [_thumbnail_id] => 147562 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1859 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_0d6d0c5a4a2a3a395467e7f6114e1623] => [_oembed_time_0d6d0c5a4a2a3a395467e7f6114e1623] => 1684509677 [_oembed_a03e56bda15083468c6a81d9388804b9] =>
? On 30 June 2023, almost 4.07 million non-EU citizens who fled ?? Ukraine had temporary protection status in EU countries.
Main countries hosting: ?? Germany (1 133 420 people; 28% of the total) ?? Poland (977 740; 24%) ?? Czechia (349 140; 9%)
A 20–64 év közötti ukrán menekültek 44%-nak sikerült munkát vállalnia Észtországban, számolt be az ERR az észt szociális minisztérium adataira hivatkozva.
Az Észtországban munkát vállaló ukrán menekültek aránya jóval magasabb, mint az uniós átlag, ami 30%. Többségük több mint kétszáz napja dolgozik. A tárca ugyanakkor megjegyezte, hogy a menekültek magas iskolai végzettsége nem garantálja számukra a munkavállalást. A probléma az elégtelen nyelvtudás, valamint az, hogy nincs lehetőségük biztosítani gyermekeik felügyeletét a munkaidőre.
Egyre kevesebb ideiglenes védelemben részesülő ukrán menekült marad Európában, csak 2023 márciusában több mint 100 000 ukránt töröltek a nyilvántartásból – adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál az Eurostat adataira hivatkozva.
Az Eurostat adatai szerint 2023. március végén az Ukrajnából a háború miatt távozó 3,9 millió menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az európai uniós országokban. Februárban a számuk elérte a 4 milliót. A legtöbb ukrán állampolgár Németországban (1 067 755 fő – ez az összes európai menekült 27%-a), Lengyelországban (976 575 fő – 25%) és Csehországban (325 245 fő – 8%) maradt. Az Európai Unióban ugyanakkor 116 930 fővel (3%-kal) csökkent az átmeneti védelmet igénybe vevők száma 2023 február végéhez képest, ugyanis 2023 márciusában ennyi embert töröltek a nyilvántartásból.
Az ukránok ideiglenes védelmi státuszának legnagyobb mértékű törlését a következő országokban regisztrálták: Csehország (–122 585; –27%); Svédország (–23 635; –49%); Lengyelország (–17 180; –2%). Néhány ország azonban éppen ellenkezőleg, új menekülteket fogadott be Ukrajnából. Februárhoz képest a következő országok adtak több ideiglenes védelmi státuszt: Németország (+33 125; +3%); Olaszország (+7430; +5%); Románia (+6.640; +6%). Az ukrán menekültek legnagyobb aránya a helyi lakossághoz viszonyítva (2-3%) Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Litvániában és Bulgáriában van.
Németország biztosította a legtöbb ilyen jogállást, ez a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 27 százalékát tette ki.
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől március végéig 3 888 345 ukrajnai állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint a háború kezdete óta
az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország (1 067 755) biztosította a legtöbb ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 27 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (976 575; 25 százalék), majd Csehország (325 245; 8 százalék) követte.
A márciusi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest 3 százalékkal, azaz 116 930-rel csökkent az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma. A legnagyobb csökkenést Csehországban figyelték meg, ahol 122 585-tel kevesebb ilyen végzést adtak ki februárhoz képest. Jelentősebb csökkenést továbbá Svédországban (-23 635) és Lengyelországban (-17 180) figyeltek meg. A korábbi hónapokhoz képest azonban növekedést regisztráltak Németországban (+33 125), Olaszországban (+7430) és Romániában (+6640) is.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint
az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (30,9), Észtországban (27,8), Lengyelországban (25,9), Litvániában (24,2) és Bulgáriában (22,5) volt a legnagyobb, uniós szinten ez az adat 8,7.
Az ideiglenes védelemben részesülők 47 százalékát nők, 35 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 18 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 30 585 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Folyamatosan csökken a lengyel iskolákban tanuló ukrán menekült gyerekek száma, amely 2022 októbere óta 10 ezerrel csökkent – derült ki a lengyel Polgári Oktatási Központ kutatásából, számolt be szombaton az Ukrajinszka Pravda hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A lengyel oktatási információs rendszer adatai szerint az ukrán menekült gyermekek 56%-a nem tanul lengyel tanintézetekben, és a középiskolás korú gyerekeknek mindössze 22%-a jár helyi iskolába Lengyelországban. Az elmúlt hat hónapban az ukrán középiskolások több mint 8%-a, azaz 10 000 diák esett ki a lengyel oktatási rendszerből.
A tanulmány készítői több okot is megjelölnek az ukrán diákok lengyel iskolákból való kiáramlását tekintve. Az egyik az ukrán családok hazatérése. De – mint hangsúlyozzák – sok ukrán nem tud megbirkózni a lengyel iskolai oktatással, problémáik vannak az alkalmazkodással, vagy félnek a lengyel egyetemeken való továbbtanulástól.
„A gyerekek egy része két rendszerben – lengyel jelenléti és ukrán online formában – tanul. Ez nagyon nehéz a gyerekek számára” – magyarázta Natalija Kravec, az Ukrán Oktatási Központ Alapítvány vezetője. „Ezért néhányan kimaradnak a lengyel iskolákból. Azt remélik, hogy a háború hamarosan véget ér, és visszatérnek Ukrajnába. Nem akarnak lemaradni. De azután elvesztik a kapcsolatot társaikkal” – tette hozzá.
A Polgári Oktatási Központ kutatása szerint ugyanakkor Lengyelországban csökkennek az ukrán diákoknak nyújtott támogatási formák az iskolákban. Csökkentik az előkészítő osztályok számát, ahol jelenleg az ukrán iskolások mindössze 11%-a tanul. Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy legkevésbé az előkészítő osztályba járó középiskolások morzsolódnak le. Hozzávetőleges becslések szerint Lengyelországban legalább 3,5 millió ukrán él, akik közül legalább 1,3 milliónyian azután érkeztek az országba, hogy megindult Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója.
A háború okozta károk, ahogy a szükségletek is, óriásiak Ukrajnában, ezért együtt kell dolgozni Kijevvel és más nemzetközi partnerekkel az ország újjáépítésén – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben kedden.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság épületében rendezett, az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FJCU) az ukrajnai menekültek megmentésében kifejtett erőfeszítéseit bemutató fotókiállítás megnyitóján elmondta, a szövetség egyik vezetőjeként Raphael Rutman rabbi, valamint kollégáinak és önkénteseinek munkája példaértékű Ukrajna népének védelme és támogatása terén.
Elmondta: a szövetség munkája Ukrajna valamennyi régiójára kiterjed, a háború által leginkább érintett és legnehezebben megközelíthető területeken nyújt támogatást a rászorulóknak, zsidó és nem zsidó közösségek tagjainak egyaránt.
Emberek életét védelmezi, élelmet, szállást, higiéniai ellátást és gyógyszereket biztosít, vagy az evakuálásban nyújt segítséget annak ellenére, hogy munkatársainak testi épsége veszélyben van – emelte ki a magyar uniós biztos.
„Az Ukrajnának és polgárainak nyújtott segítségünknek – a nemzetközi közösséggel együtt – mindaddig, amíg a háború dúl, és azt követően is, a helyreállítás és az újjáépítés évei alatt, folytatódnia kell” – fogalmazott Várhelyi Olivér.
Hozzátette, hogy a háború kezdete óta az Európai Unió 68 milliárd eurós támogatást bocsátott Ukrajna rendelkezésére.
Ukrajna és népe számíthat az Európai Bizottság támogatására – tette hozzá az uniós biztos. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke beszédében kiemelte, a kiállított fotók hűen mutatják be az orosz hadsereg ukrajnai brutalitását.
Kijelentette: az Európai Unió mindig kiállt a béke mellett, amelyet a méltóság, a szabadság és az igazság jellemez. Addig azonban, amíg Ukrajna területi egysége és önállósága nem biztosított, egységre van szükség az ország és mindazok támogatására, akik a közös értékeinkért küzdenek – tette hozzá az uniós parlament elnöke.
