„Nem tudjuk a kárpátaljai magyarságnak a pontos számát, éppúgy, ahogy az ukrán lakosság számát sem, legfeljebb megbecsülni lehet” – mondta az InfoRádióban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Szerinte a kérdésre csak a háború vége után lehet választ adni, hiszen sokan ideiglenesen jöttek el Magyarországra, és csak a helyzet stabilizálódásával szeretnének visszatérni. „Az kétségtelen, hogy a kárpátaljai magyarság létszáma jelentősen csökkent, bár az iskolába beiratkozott és ott tanuló gyerekek száma nem apadt radikálisan” – mondta Brenzovics László, hozzátéve, hogy ez mindössze 8-10 százalékot jelentett.
Megjegyezte, hogy a külföldön dolgozó férfiak jelentős része nem tért haza a háború kirobbanása után. Brenzovics László azt mondta, a katonai kormányzás kijelentése szerint 500 ezer menekült tartózkodik Kárpátalján. Ez olyan szám, mintha Magyarországra ötmillió menekült érkezett volna.
Kárpátalja lakossága egymillióra tehető, és százezres nagyságrendű azok száma, akik Kárpátaljára ideiglenesen érkeztek. Jelentős részük kelet-ukrajnai, és a hullám elsősorban a városokat érinti, így Ungváron, Munkácson, Nagyszőlősön és kisebb mértékben Beregszászban érzékelhető az újonnan beköltözők száma. A magyarlakta településeken, falvakban ez kevésbé érzékelhető, de a kárpátaljai népesség alakulását csak a háború után lehet megmondani. Brenzovics László hozzátette: nem lehet tudni, mikor és hogyan ér véget a háború, az összes kérdést akkor lehetne megválaszolni.
A háború befolyásolhatta a magyarságot abban, hogy a helyi lakosok gyakorolják a nemzetiségi jogaikat, akár az oktatás, akár a kultúra terén. Brenzovics László elmondása szerint valamennyi magyar iskola és kulturális intézmény működik, bár a háborús viszonyok nem teszik lehetővé, hogy jelentősebb rendezvényeket szervezzenek.
A háború, a bizonytalanság mindenre rányomja bélyegét. Ez még nem jelent leküzdhetetlen akadályt, mivel Kárpátalja távol van a fronttól, és harci cselekmények Kárpátalja területén nem voltak, bár a légiriadók megkeserítik az emberek életét.
Brenzovics László szerint komoly feszültséget okoz az oktatási törvény, melynek értelmében szeptember 1-jétől magyar iskola nem lehet, csak magyar osztályok lehetnek az ukrán tannyelvű iskolában. Az 5. osztálytól a tantárgyak egy részét ukrán nyelven kell oktatni, emellett megszűnt a magyar nyelven letehető érettségi is, és még több szempontból korlátozzák a kárpátaljai magyarság oktatási jogait. „Rendkívüli problémákat fog okozni az oktatási rendszer működésében, feszültséget gerjeszt” – zárta gondolatait Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
A katolikus egyházfő második napja tartózkodik Magyarországon, és a látogatás részeként ukrán menekültekkel is találkozott.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Oleh Jakovlev azt mondta neki, hogy a feleségével, Ljudmilával és öt gyerekükkel hagyták el Dnyiprót egy éve, miután az orosz támadások elkezdődtek. „Szeretettel fogadtak minket, új otthont találtunk, de sokan szenvedtek és még mindig szenvednek a háború miatt.” – mondta Jakovlev a pápának. A család az első sorban ült a templomban.
A pápa megköszönte a magyar egyháznak a tevékeny szeretet melletti elkötelezettségét, és köszönetet mondott az ukrajnai háború elől menekülők nemcsak nagylelkű, hanem lelkes befogadásáért is.
Az evangélium középpontjában a szegények és a rászorulók állnak, mert Jézus azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek” – hangsúlyozta Ferenc pápa szombaton Budapesten, a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban, ahol a magyar katolikus egyház segítő szervezeteivel, menekültekkel és szegényekkel találkozott.
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
A berlini szenátus legalább szeptember végéig meghosszabbította az Ukrajnából érkező menekültek befogadóközpontjának működését a volt Tegel repülőtéren – számolt be az UkrajinszkaPravda.
A döntés a háború elől menekült ukránok számára a C terminálon kialakított ideiglenes befogadóközpont használatára is vonatkozik.
A Tegelben lévő tábornak eredetileg június 30-ig kellett volna nyitva lennie, de most kilátásba helyezték, hogy akár az év végéig is meghosszabbítják a működését.
Az új Berlin-Brandenburg repülőtér 2020. november 8-i megnyitása után a tegeli repülőteret bezárták, és minden járatot az új repülőtérre helyeztek át.
Franziska Giffai berlini polgármester szerint a német fővárosban tapasztalható nagy szállás- és lakáshiány miatt a korábbi Tegel repülőtér használatáról egyelőre nem lehet lemondani. Jelenleg mintegy háromezer ember él ott, közülük néhányan hónapok óta ott tartózkodnak.
A háború után a háború elején külföldre távozók legalább fele visszatér Ukrajnába, és nem zárható ki, hogy ebben a hazaszeretet játszik majd szerepet –jelentette ki csütörtökönElla Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia M. V. Ptuha akadémikusról elnevezett Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatójaaz rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Ukrajna vezető demográfusa elmondta, hogy amikor a határon innen és az Európai Unióban a szociológusok megkérdezték a menekülő ukránokat, hogy szeretnének-e visszatérni, 90%-uk azt válaszolta, hogy visszajön. „Akkor nem hittem ebben az arányban, most még inkább nem hiszek. A balkáni háborúk tapasztalatai azt sugallják, hogy egyharmad tér vissza. Azt hiszem, 50, esetleg 60 százalékos visszatéréssel számolhatunk. Számítok az ukránságérzetre, a hazaszeretetre” – hangsúlyozta.
A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna nagy ország a Balkánhoz képest. És ha lesz itt egy teljes értékű „Marshall-terv”, akkor komoly pénzek jönnek, és itt sok lehetőség lesz – fejezte ki bizakodását. „És nem csak az ukránok térnek vissza, akik külföldön sok mindennel elégedetlenek, elsősorban az egészségüggyel. Jönnek majd az európaiak is, ha itt tisztességes fizetés és lehetőség lesz az önmegvalósításra” – jósolta Ella Libanova.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A háború után a háború elején külföldre távozók legalább fele visszatér Ukrajnába, és nem zárható ki, hogy ebben a hazaszeretet játszik majd szerepet – jelentette ki csütörtökön Ella Libanova. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1681999320 [modified] => 1681986105 ) [title] => A hazaszeretet határozza majd meg, hány ukrán fog hazatérni a háború után – Libanova [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=144568&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 144568 [uk] => 144590 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 144569 [image] => Array ( [id] => 144569 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukran-menekultek-utazas-koltozes.jpg [original_lng] => 53364 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukran-menekultek-utazas-koltozes-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukran-menekultek-utazas-koltozes-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukran-menekultek-utazas-koltozes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukran-menekultek-utazas-koltozes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukran-menekultek-utazas-koltozes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukran-menekultek-utazas-koltozes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukran-menekultek-utazas-koltozes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1681992306:2 [_thumbnail_id] => 144569 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1784 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_a03e56bda15083468c6a81d9388804b9] =>
? On 30 June 2023, almost 4.07 million non-EU citizens who fled ?? Ukraine had temporary protection status in EU countries.
Main countries hosting: ?? Germany (1 133 420 people; 28% of the total) ?? Poland (977 740; 24%) ?? Czechia (349 140; 9%)
Katasztrofális a helyzet az ukránok külföldre távozásával, mert többnyire fiatal nők hagyták el az országot, akiknek a többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami azt jelzi, hogy Ukrajna veszít képzettségi potenciáljából – jelentette ki csütörtökönElla Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia M. V. Ptuha akadémikusról elnevezett Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatójaaz rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Ukrajna vezető demográfusa elmondta: „Még akkor is (baj lenne – vb.), ha 2 millióan mennének el. Közülük, mondjuk, egymillió nagyrészt felnőtt és többségében nő. És ha még sokáig tart a háború, akkor nem tudom, hol lesz a családegyesítés: Lengyelországban vagy Ukrajnában. Nem tudom, ki hova megy.”
Libanova elmondása szerint a legtöbb család össze fog jönni, nem pedig szétválni. De a nagy kérdés az, hogy pontosan hol fognak újra egyesülni, és hány nő viszi külföldre a férfiját, amikor elmehet. „Másodszor, demográfiai katasztrófának tartom, mert főleg fiatal, 40 év alatti, gyerekes nők mennek el. A demográfiai öregedés meglehetősen intenzív folyamata, ami már Ukrajnára korábban is jellemző volt, most jelentősen fokozódik, mert a fiatalok elmennek. Ukrajna jelentősen növeli a munkaképes lakosság terheit” – mutatott rá.
A szakember azt is elmondta, hogy a távozó nők 70%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. „Legalábbis 2022 tavaszának abban a legszörnyűbb időszakában többnyire kijeviek és harkovi, magas iskolai végzettségű nők távoztak. Általában a háború elől menekülők 90%-a városlakó. A falusiak nem menekültek külföldre. Azokkal, akik elmentek, elveszítjük a képzettségi potenciált” – jegyezte meg.
A demográfus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „azok a nők, akik megszokták, hogy valaki – apa vagy férj – háta mögé bújjanak, nem mentek külföldre, hanem „az aktív és önellátó, saját erejükre támaszkodáshoz szokott nők mentek el.” „És most elveszítjük őket. Ezek a veszteségek arányosak az aktív harcok időtartamával. Minél tovább tart a háború, annál több nő és gyermek alkalmazkodik a külföldhöz. Lengyelországban már rengeteg ukrán nő talált munkát” – mutatott rá Ella Libanova.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Katasztrofális a helyzet az ukránok külföldre távozásával, mert többnyire fiatal nők hagyták el az országot, akiknek a többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami azt jelzi, hogy Ukrajna veszít képzettségi potenciáljából – jelentette ki csüt... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1681986180 [modified] => 1681984109 ) [title] => Katasztrófa az ukránok külföldre távozása, az ország elveszíti a potenciálját – vezető demográfus [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=144565&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 144565 [uk] => 144586 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 144566 [image] => Array ( [id] => 144566 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg [original_lng] => 42061 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/libanova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1681992009:2 [_thumbnail_id] => 144566 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2594 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_a03e56bda15083468c6a81d9388804b9] =>
? On 30 June 2023, almost 4.07 million non-EU citizens who fled ?? Ukraine had temporary protection status in EU countries.
Main countries hosting: ?? Germany (1 133 420 people; 28% of the total) ?? Poland (977 740; 24%) ?? Czechia (349 140; 9%)
A Lengyelországba menekült ukránok több mint fele a háború befejezése után azonnal visszatér Ukrajnába, és minden ötödik tervezi, hogy hosszú ideig marad – derült ki egy frissen végzett lengyel közvélemény-kutatás eredményeiből, adta hírül kedden az rbc.ua hírportál a felmérés adataira hivatkozva.
A Lengyel Nemzeti Bank által végzett kutatás azt mutatta, hogy a háború befejezését követő 3 hónapon belül a menekültek 56 százaléka kész visszatérni Ukrajnába. Ugyanakkor a megkérdezett ukrán menekültek 19 %-a szeretne hosszabb ideig Lengyelországban maradni. A háború előtt érkezett ukrán migránsok közül a válaszadók 55 %-a mondta azt, hogy tervezi a maradást.
Leginkább a Kis-lengyelországi vajdaságban (a válaszadók 33 %-a), a Kujavsko-pomerániai vajdaságban (a válaszadók 31 %-a), a Pomerániai vajdaságban, a Lublini és a Kárpátaljai vajdaságban (30 %) élő menekültek szeretnének hazatérni.
A legtöbb menekült Kelet-Ukrajnából a Kujavsko-pomerániai vajdaságban él (33 %), Ukrajna nyugati régióiból a Kárpátaljai vajdaságban (34 %).
A hosszabb lengyelországi tartózkodási tervek a foglalkoztatáshoz kapcsolódnak. Például az ukránok mindössze 51 %-a dolgozik a Kujavsko-pomerániai vajdaságban, 72 % a Kis-lengyelországi vajdaságban és 73 % a Lublini vajdaságban. A legmagasabb foglalkoztatási ráta a menekültek körében Lengyelországban a Pomerániai vajdaságban (93 %) van.
A menekültek 28 %-a rendszeresen utal pénzt Ukrajnába. A legtöbb esetben az összegek nem haladják meg az 1000 zlotyt (8700 hrivnyát).
Februárban Németország biztosította a legtöbb, 25 125 ideiglenes védelmi státuszt az ukrajnai menekülteknek az Európai Unió tagállamai közül – tudatta hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekülők februárban is nagy, de továbbra is csökkenő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az év második hónapjában a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt biztosító Németországot Lengyelország (24 905), Csehország (9775) és Románia (7920) követte.
Az év első hónapjához képest februárban az EU-tagállamok közül 26-ban csökkent a menekülteknek átmeneti védelmet nyújtó határozatok száma. Az ukrajnai háború kezdete óta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt Németország (1 000 530) és Lengyelország (989 080) biztosította.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva februárban az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Cipruson (1,1), valamint Csehországban (0,9) volt a legnagyobb.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben 1040, decemberben 410, januárban 725, februárban pedig 685 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Lengyelország megváltoztatta a háziállatok Ukrajnából való behozatalára vonatkozó szabályokat. Az ukránokra ezentúl az Európai Unió területén érvényes általános feltételek vonatkoznak – számolt be az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium Telegramon.
Korábban a Lengyelországba utazó ukránok egyszerűsített feltételekkel léphették át a határt kedvenceikkel. Kutyát, macskát és görényt minimális dokumentumcsomaggal lehetett szállítani. Konkrétan csak a chip meglétére, a veszettség elleni védőoltásra és az európai mintájú állatorvosi útlevélre volt szükség.
Lengyelország azonban nemrég eltörölte ezt a szabályt. Ezentúl, Ukrajna állampolgáraira is vonatkoznak az állatok szállításának, az Európai Unió területén érvényes szabályai. Az állatra vonatkozó fent említett okmánylistához egészségügyi bizonyítványt és írásos nyilatkozatot kell csatolni, amely megerősíti, hogy a négylábú behozatala nem kereskedelmi jellegű. Szükség van a veszettség elleni antitest-vizsgálat eredményeire is.
A háború miatt az országot elhagyó ukránok 38%-a azt tervezi, hogy Lengyelországban marad, és nem tér vissza Ukrajnába. Az ukránok további 7%-a azt tervezi, hogy Lengyelországból másik országba költözik, és ott folytatja életét.
A közvélemény-kutatást a Gremi Personal nemzetközi munkaközvetítő ügynökség végezte.Az ügynökség már 2022 októberében is végzett hasonló felmérést. Ekkor az ukránok mindössze 17%-a tervezte, hogy Lengyelországban marad, és nem tér vissza Ukrajnába.
Márciusban a Lengyelországban tartózkodó ukránok 55%-a megerősítette, hogy tervez visszatérni Ukrajnába. Legtöbbjük (82%) csak a győzelem után tér vissza.
„Vannak, akiknek nincs hova visszatérniük, ők főleg Ukrajna keleti és déli részeiről érkeztek, otthonaikat az orosz megszállók lerombolták. Sokan már adaptálódtak Lengyelországban, munkát kaptak, és lengyel iskolákba adták gyermekeiket” – közölték.
Az ügynökség megjegyzi azt is, hogy az ukránokat az ukrán vállalkozások lengyelországi megnyitása arra ösztönzi, hogy maradjanak.A tavalyi év második fele óta több mint 10 000 ukrán cég nyílt Lengyelországban, melyek ukránokat alkalmaznak.
[type] => post [excerpt] => A háború miatt az országot elhagyó ukránok 38%-a azt tervezi, hogy Lengyelországban marad, és nem tér vissza Ukrajnába. Az ukránok további 7%-a azt tervezi, hogy Lengyelországból másik országba költözik, és ott folytatja életét. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1681420320 [modified] => 1681411831 ) [title] => A jelenleg Lengyelországban élő ukránok 38%-a nem tervezi, hogy visszatér Ukrajnába [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=143816&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 143816 [uk] => 143730 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 143732 [image] => Array ( [id] => 143732 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/32.jpg [original_lng] => 110069 [original_w] => 750 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/32-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/32-300x199.jpg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/32.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/32.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/32.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/32.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/32.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1681401032:12 [_thumbnail_id] => 143732 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1870 [_oembed_7967818cac3c166dae376365460fa1c9] => [_oembed_time_7967818cac3c166dae376365460fa1c9] => 1686129671 [_oembed_e98e56243582f1819613dd28a31ab9b3] => [_oembed_time_e98e56243582f1819613dd28a31ab9b3] => 1690290929 [_oembed_8744ac0a2dbaac9837b0e3ad526f6178] =>
Hub remontowy w Gliwicach rozpoczął działalność! Dwa pierwsze Leopardy już przyjechały z Ukrainy do zakładów Bumar. pic.twitter.com/VvfZSzh7Jx
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Az ukrajnai háború miatt Romániában menedéket kereső külföldiek segélyezésének módosításáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány. A menekültek már csak akkor részesülnek lakhatási és étkezési támogatásban, ha munkát vállalnak, és gyermekeiket iskolába íratják – közölte Dan Carbunaru kormányszóvivő.
A kormányülésen elfogadott sürgősségi rendelet szerint májustól nem a menekülteket befogadó szállásadók költségeit számolja el korlátlan ideig a román állam, hanem a menekülteknek juttat legfeljebb négy hónapig fix összegű támogatást. A segély összegét és kifizetési módját később kormányhatározatban pontosítják.
A román kormány ezzel fenntarthatóvá akarja tenni a támogatási rendszert, és a menekültek társadalmi beilleszkedését is ösztönözni akarja – mondta a kormányszóvivő.
