Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MTA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToyNDM2Mjt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 142073
[content] =>
Megérkezett a Vernadszkij akadémikus állomásra a Nooszféra kutatójégtörő a 28. Ukrán Antarktiszi Expedíció (UAE) csapatával. Az információk szerint az út a chilei Punta Arenas kikötőtől az állomásig öt napig tartott.
„A következő napokban folytatódik a hajó kirakodása és az éves expedíciók váltása. A 27. UAE tudósai és szakemberei, akik egy évig dolgoztak a Vernadszkijon, átadják az munkát kollégáiknak a 28. antarktiszi expedícióból” – áll a Facebook közösségi oldalon megjelent beszámolóban.
Ezt követően kerül sor az expedíciók közötti hagyományos állomásátadásra, majd a 27. UAE telelői hazautaznak, a 28. résztvevői pedig egy évig maradnak dolgozni.
Fő feladataik közé tartoznak a mérések és kutatások a geofizika, a meteorológia, a biológia területén, valamint az állomás működőképességének fenntartása.
[type] => post
[excerpt] => Megérkezett a Vernadszkij akadémikus állomásra a Nooszféra kutatójégtörő a 28. Ukrán Antarktiszi Expedíció (UAE) csapatával. Az információk szerint az út a chilei Punta Arenas kikötőtől az állomásig öt napig tartott.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1680122820
[modified] => 1680101609
)
[title] => Ukrán expedíció érkezett az antarktiszi Vernadszkij akadémikus állomásra
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=142073&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142073
[uk] => 142061
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 142062
[image] => Array
(
[id] => 142062
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/1200-0-1679991724-2791.webp
[original_lng] => 118304
[original_w] => 1200
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/1200-0-1679991724-2791-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/1200-0-1679991724-2791-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/1200-0-1679991724-2791-768x576.webp
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/1200-0-1679991724-2791-1024x768.webp
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/1200-0-1679991724-2791.webp
[width] => 1200
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/1200-0-1679991724-2791.webp
[width] => 1200
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/1200-0-1679991724-2791.webp
[width] => 1200
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1680090810:5
[_thumbnail_id] => 142062
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2287
[_oembed_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] =>
[_oembed_time_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] => 1680090810
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1680090811
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 1449
[2] => 13654
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => expedíció
[2] => kutatók
)
)
[1] => Array
(
[id] => 132814
[content] =>
Az Antarktisz közelében, a Déli-tengerben, 500 méter mélyen él egy óriási, 20 centiméterre is megnövő féreg, amely nagyon furcsán néz ki. Az Eulagisca gigantea két legszembetűnőbb jellemzője az aranyszínű sörtékkel borított hasa és a „feje”, ami leginkább A nyolcadik utas: a Halál ikonikus gonoszának ábrázatát idézi.
A fejet azért kell idézőjelbe tenni, mert igazából a lény száját láthatjuk, egészen pontosan egy kitolható és visszahúzható torokrészt, és az állkapcsot, amellyel a féreg megragadja áldozatát.
Bár az állatot már 1939-ben felfedezték, csak nagyon keveset tudunk róla, így az sem ismert, mivel táplálkozik, és milyen életmódot folytat.
[type] => post
[excerpt] => Az Antarktisz közelében, a Déli-tengerben, 500 méter mélyen él egy óriási, 20 centiméterre is megnövő féreg, amely nagyon furcsán néz ki.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1673215980
[modified] => 1673198176
)
[title] => Hátborzongató, földönkívülinek látszó lényt találtak az Antarktisz közelében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=132814&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132814
[uk] => 132947
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132816
[image] => Array
(
[id] => 132816
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/2023010821.jpg
[original_lng] => 298704
[original_w] => 696
[original_h] => 496
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/2023010821-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/2023010821-300x214.jpg
[width] => 300
[height] => 214
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/2023010821.jpg
[width] => 696
[height] => 496
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/2023010821.jpg
[width] => 696
[height] => 496
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/2023010821.jpg
[width] => 696
[height] => 496
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/2023010821.jpg
[width] => 696
[height] => 496
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/2023010821.jpg
[width] => 696
[height] => 496
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1673296080:3
[_thumbnail_id] => 132816
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3157
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1673190978
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1673190978
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 439414
[2] => 439412
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => élőlény
[2] => Eulagisca gigantea
)
)
[2] => Array
(
[id] => 122301
[content] =>
Elérte éves maximumát az Antarktisz felett lévő ózonlyuk, amit a NASA is hosszabb ideje tanulmányoz. Adataik szerint – derül ki az IFLScience híréből – a terület idén október 5-én 26,4 millió négyzetkilométeres volt, ami meghaladja a 2015-ös rekordértéket is. Aggódni ugyanakkor nem kell: bár ez már a harmadik egymást követő év, amikor az ózonlyuk ideiglenesen a megszokottnál nagyobb méretű lesz, a trendvonal összességében azt mutatja, hogy továbbra is zsugorodik.
Paul Newman, a NASA Goddard Űrközpont bolygótudományi munkatársa szerint a lyuk általában augusztus és október környéken kezd növekedni, de idén egy kicsit hidegebb az idő, így a helyzet valamivel rosszabb. A kutató elmondta: a déli sarkvidék feletti ózonréteg csökkenését azok a sztratoszférában lévő klórvegyületek okozzák, amik nagy részéért a klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k) felelősek. A hideg idő pedig – egy bizonyos felhőtípus és a kémiai reakciók miatt is – felerősítheti ezt a folyamatot.
A NASA mérései azt mutatták, hogy az ózonlyuk október 11-re 22,67 millió négyzetkilométerre zsugorodott.
Az ózon minimális vastagsága október 1-jén 97 Dobson-egység volt a déli sarkvidék felett. Tíz nappal később ez az érték 105-re emelkedett. (A Dobson-egység az ózonréteg oszlopsűrűségének mértékegysége.) Összehasonlításképpen: a Földet 220 Dobson-egységben mérhető ózonréteg veszi körül.
Egyesek úgy vélik, hogy az alacsony hőmérséklet mellett az egyes kínai gyárak által illegálisan használt CFC-k is felelősek lehetnek az ózonlyuk növekedéséért. Brian Toon, a Coloradói Egyetem munkatársa szerint az ausztráliai nagy erdőtüzek és a tongai vulkánkitörés is mind olyan jelenségek, amik negatív hatással voltak az ózonlyukra.
Az Antarktisz feletti ózonlyuk mérete 2000 szeptemberében volt a legnagyobb, akkor elérte a 29,9 millió négyzetkilométert.
[type] => post
[excerpt] => Elérte éves maximumát az Antarktisz felett lévő ózonlyuk, amit a NASA is hosszabb ideje tanulmányoz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1666044420
[modified] => 1666033862
)
[title] => 2015 óta nem volt ekkora, most 26,4 millió négyzetkilométeres az Antarktisz feletti ózonlyuk
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=122301&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122301
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122302
[image] => Array
(
[id] => 122302
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[original_lng] => 26418
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1666023063:12
[_thumbnail_id] => 122302
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1985
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1666023064
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1666023064
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 4596
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => ózonlyuk
)
)
[3] => Array
(
[id] => 107964
[content] =>
Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel.
A föld alatti élőhely a Larsen-selfjég alatt húzódik, amely az Antarktisz keleti partjához kapcsolódó úszó jégsziget. A tudósok figyelmét a műholdfotókon észlelt, a szárazföld közelében lévő, szokatlan barázda keltette fel, ami első ránézésre egy felszín alatti folyónak tűnt – írja a Live Science. A kutatók körülbelül 500 méter mélyre fúrtak le a jég felszíne alá egy erős, meleg vizes tömlő segítségével, hogy elérjék a föld alatti alagutat. Miután sikerült leereszteniük egy kamerát is a barlangba, ledöbbentek, mivel a vízben több száz apró, elmosódott foltot láttak. Ezt először a felszerelés meghibásodásának vélték, de jó, hogy nem dobták el a drága kamerát, mert nem azzal volt a baj: a képeken apró rákfélék, kétlábúak izegtek-mozogtak.
Ez azért volt sokkoló, mert a jeges felszín alatt, a mélyben senki sem számított életre.
És ahogy Craig Stevens, az aucklandi Víz- és Légkörkutató Intézet (NIWA) oceanográfusa mondta: ha ezek az állatok a kamera körül úszkálnak, akkor itt különböző állat- és növénycsoportok együttéléséről lehet szó.
A titok közelről
A szakértők régóta gyanítják, hogy folyók, tavak és torkolatok hatalmas hálózata húzódik az Antarktisz alatt, de azt nem tudták, hogy élőlények is benépesítik a jeges környezetet. A tudósok a felfedezést ahhoz hasonlították, mint ha elsőként léphettek volna be egy rejtett világba. Huw Horgan, a kutatás vezetője, a wellingtoni Victoria Egyetem gleccserkutatója először 2020-ban észlelte a felszín alatti képződményt a területről készült műholdfotót nézve. Olyan volt, mint egy jég alatt húzódó hosszú mélyedés, mintha egy föld alatti folyó lenne.
Miután leeresztették a kamerát a folyóba, a kutatócsapat meglepődött, mert a barlang teteje nem sima volt, ahogy számítottak rá, hanem egyenetlen és hullámos. Úgy nézett ki, mint egy vekni kenyér, a tetején dudorral, alul keskeny lejtővel – mondta Stevens.
A kutatók azt is felfedezték, hogy a föld alatti víz négy-öt különálló, ellentétes irányú vízrétegre oszlik. Erre még nem találtak magyarázatot, úgyhogy folytatják az ökoszisztéma tanulmányozását, és remélik, hogy több adatot szerezhetnek arról is, hogy a vízben lévő tápanyagok hogyan keringenek át az Antarktisz felszín alatti vízhálózatain.
Sajnos bármilyen elzárt is ez a terület, az éghajlatváltozás nem kíméli, a gyorsan melegedő vízi és felszíni hőmérséklet megváltoztathatja a most felfedezett területek élővilágát, úgyhogy a kutatóknak gyorsan kell cselekedniük, hogy megértsék az újonnan észlelt jelenségek hátterét.
[type] => post
[excerpt] => Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1656108300
[modified] => 1656011344
)
[title] => Titkos világ lapul az antarktiszi jég alatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=107964&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107964
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107966
[image] => Array
(
[id] => 107966
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[original_lng] => 3829913
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-150x150.gif
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-300x169.gif
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1656000545:12
[_thumbnail_id] => 107966
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2415
[_oembed_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] =>
[_oembed_time_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] => 1656000527
[_oembed_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] =>
[_oembed_time_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => 1656000527
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1656000527
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1656000527
[_oembed_12a1ea67df9f0b6822bae227111eb120] =>
[_oembed_time_12a1ea67df9f0b6822bae227111eb120] => 1664644191
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 38114
[2] => 7393
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => jég
[2] => ökoszisztéma
)
)
[4] => Array
(
[id] => 102331
[content] =>
Exobolygók vagy Föld-szerű bolygók után kutat az Antarktiszon felállított új kínai távcsőcsoport – közölte szerdán a Kínai Tudományos Akadémia. A négy optikai és egy közeli infravörös távcsőből álló kutatóeszközt a kínai Csungsan állomáson telepítették az ország 38. antarktiszi tudományos expedíciója során.
A Hszüelung és a Hszüelung 2, Kína két sarki jégtörője tavaly novemberben indult Sanghajból az expedícióra, és áprilisban tértek vissza.
A négy távcső optikai sávban 150 mm-es, a közeli infravörös sávban pedig 200 mm-es rekesznyílással rendelkezik – ismertette az akadémia.
A tudósok szerint az Antarktisz előnyös helyszín a csillagászati megfigyelésekhez. Kína korábban az AST3-1 és az AST3-2 teleszkópokat telepítette a fehér kontinensen.
[type] => post
[excerpt] => Exobolygók vagy Föld-szerű bolygók után kutat az Antarktiszon felállított új kínai távcsőcsoport – közölte szerdán a Kínai Tudományos Akadémia. A négy optikai és egy közeli infravörös távcsőből álló kutatóeszközt a kínai Csungsan állomáson telepít...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1652563800
[modified] => 1652465495
)
[title] => Földhöz hasonló bolygót keres Kína
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=102331&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 102331
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 102332
[image] => Array
(
[id] => 102332
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[original_lng] => 82601
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1652454696:5
[_thumbnail_id] => 102332
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2487
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1652344396
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1652344396
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1652344397
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
)
)
[5] => Array
(
[id] => 81651
[content] =>
December 4-én, szombaton lesz az év egyetlen teljes napfogyatkozása, amit elsősorban a világ legdélibb részein lehet majd csak látni – írta a Space.com.
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül. A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb is van; ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így amikor az égitestek megfelelő helyzetbe kerülnek, akkor a Hold teljesen képes eltakarni a Napot.
A most várható napfogyatkozást az Antarktiszon lehet a legjobban látni, de mindössze két percig. Más régiókban, mint Ausztrália, Új-Zéland, Argentína és Dél-Afrika részleges megfigyelésre lesz lehetőség, ez viszont csaknem egy órán át tart majd.
2020. 12. 14-én ilyen volt a napfogyatkozás Hasonló jelenséget legközelebb 18 hónap múlva, 2023. április 20-án lehet majd látni. A NASA szerint az akkor kezdődő napfogyatkozás egy sokkal népesebb régiót érint majd, ami azt jelenti, hogy sokkal többen is tudják majd megfigyelni. Utóbbival kapcsolatban nem árt hangsúlyozni, hogy a napfogyatkozást minden esetben védőszemüveggel lehet csak figyelni.
Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1638571296
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1638571297
[_oembed_d0126fe76ff1654b7a528ea61b071bf2] => {{unknown}}
[_oembed_7107965e9db3d89d363c209fe654db5c] => Total solar eclipse moments ago over Argentina. #EclipseSolar2020 pic.twitter.com/79MdruLBES
— Latest in space (@latestinspace) December 14, 2020
[_oembed_time_7107965e9db3d89d363c209fe654db5c] => 1638571297
[_oembed_230bae39f200b9122c6f1486e519d9d5] =>
[_oembed_time_230bae39f200b9122c6f1486e519d9d5] => 1648857200
[_oembed_2af9173a4c6a215cfed2dc28c200f12e] =>
[_oembed_time_2af9173a4c6a215cfed2dc28c200f12e] => 1719525380
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 11571
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => napfogyatkozás
)
)
[6] => Array
(
[id] => 74725
[content] =>
Mostanra sikerült megkapniuk a koronavírus elleni vakcinákat az Antarktiszon lévő brit kutatóállomás tudósainak.
Kilenc hónappal azután, hogy az oltást bevezették, megkapta az AstraZeneca vakcináját az a 23 kutató és műszaki, adminisztratív személy, akik az Antarktiszon lévő Rothera kutatóállomáson dolgoznak – adta hírül a BBC. Az első adag vakcinát az állomáson tartózkodó orvos adta be. A fagyos kontinens – leszámítva a chilei bázison történt néhány fertőzéses esetet – Covid-mentes térség volt eddig, és a tudósok azt szeretnék, hogy ez a továbbiakban is így maradjon. Közeledik a nyári időszak a déli féltekén, így a nyári kutatószezon is, emiatt szükséges a megfelelő védettség megszerzése, és újra szigorítani kell az egészségügyi protokollon.
Így például az Antarktiszra hamarosan felszerelést, élelmet szállító RRS Sir David Attenborough nevű hajó legénységének karanténba kell vonulnia, mielőtt útnak indulnak a rakománnyal, és a karanténkötelezettség a továbbiakban minden, a déli kontinensre induló kutató esetében fennáll.
[type] => post
[excerpt] => Mostanra sikerült megkapniuk a koronavírus elleni vakcinákat az Antarktiszon lévő brit kutatóállomás tudósainak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1633724160
[modified] => 1633690099
)
[title] => Az AstraZeneca vakcinái eljutottak az Antarktiszra
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=74725&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74725
[uk] => 74722
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 74289
[image] => Array
(
[id] => 74289
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine.jpg
[original_lng] => 390065
[original_w] => 2480
[original_h] => 1648
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-768x510.jpg
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-1024x680.jpg
[width] => 1024
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-1536x1021.jpg
[width] => 1536
[height] => 1021
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-2048x1361.jpg
[width] => 2048
[height] => 1361
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine.jpg
[width] => 2480
[height] => 1648
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1633710989:5
[_thumbnail_id] => 74289
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2505
[_oembed_c2e51b29888377dd6750bee1bd8ea020] =>
[_oembed_time_c2e51b29888377dd6750bee1bd8ea020] => 1633726943
[_oembed_3aa6a08ee76c49acc683952500fdae73] =>
[_oembed_time_3aa6a08ee76c49acc683952500fdae73] => 1633890393
[_oembed_773fd05e925513a8843585ba0ee389c3] =>
[_oembed_time_773fd05e925513a8843585ba0ee389c3] => 1636932717
[_oembed_fb268301bb5ee83b5a381e0e68c261d5] =>
[_oembed_time_fb268301bb5ee83b5a381e0e68c261d5] => 1638006651
[_oembed_0542890d3e924289ca0eb90b2d6c8fe3] =>
[_oembed_time_0542890d3e924289ca0eb90b2d6c8fe3] => 1638555916
[_oembed_6fb533c86c2acef2ca7b95a38f1ad899] =>
[_oembed_time_6fb533c86c2acef2ca7b95a38f1ad899] => 1638555916
[_oembed_a34c00ec54e0e5401d109d713e25a538] =>
[_oembed_time_a34c00ec54e0e5401d109d713e25a538] => 1638555916
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1638694842
[_oembed_c2e02c20bddfe11a0c51a7e4c7ff29cf] =>
[_oembed_time_c2e02c20bddfe11a0c51a7e4c7ff29cf] => 1643558194
[_oembed_bca18e11e071e794f000e11a2d36e16e] =>
[_oembed_time_bca18e11e071e794f000e11a2d36e16e] => 1643558195
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1645318997
[_oembed_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] =>
[_oembed_time_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] => 1645624688
[_oembed_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022
[_oembed_time_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => 1661600853
[_oembed_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] =>
[_oembed_time_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] => 1663494542
[_oembed_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] =>
[_oembed_time_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] => 1666957397
[_oembed_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] =>
[_oembed_time_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] => 1666957398
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 29294
[2] => 1228
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => AstraZeneca
[2] => koronavírus
)
)
[7] => Array
(
[id] => 74442
[content] =>
Az Antarktiszt sem kíméli a klímaváltozás.
A klímaváltozás nem csak felmelegedéssel, hanem extrém hőmérsékletekkel is jár. Ennek köszönhető az is, hogy a Déli-Sarkon -61 Celsius-fok volt az elmúlt hat hónap átlaghőmérséklete, amely még ott is nagyon hidegnek számít. Mindeközben az északi féltekén minden idők legforróbb nyara pusztított – tudjuk meg a Washington Post beszámolójából.
Az idei télen ott mért átlaghőmérséklet a feljegyzések szerint 1957 óta a leghidegebbnek bizonyult, és 2,5 Celsius-fokkal alacsonyabb az elmúlt harminc év átlagánál.
Az egyelőre pár napja tartó sarki nyár sem hozott enyhülést. Szeptember 30-án, csütörtökön, például -79,4 fokot mértek az antarktiszi fennsíkon, az orosz Vosztok állomásnál.
[type] => post
[excerpt] => Az Antarktiszt sem kíméli a klímaváltozás.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1633643100
[modified] => 1633632339
)
[title] => Rekordhideget mértek az Antarktiszon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=74442&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74442
[uk] => 74426
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 74427
[image] => Array
(
[id] => 74427
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[original_lng] => 68803
[original_w] => 587
[original_h] => 440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1633621543:4
[_thumbnail_id] => 74427
[_edit_last] => 4
[views_count] => 4095
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1633532615
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1639088537
[_oembed_37c613ac9f9f79311246a454e17c9454] =>
[_oembed_time_37c613ac9f9f79311246a454e17c9454] => 1640998807
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1650006462
[_oembed_53e99d96b3d28bb936098c098f321931] =>
[_oembed_time_53e99d96b3d28bb936098c098f321931] => 1656516999
[_oembed_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] => Brazil: Health warnings as country gripped by 'unbearable' heatwave https://t.co/72pUL8ZA1F
— BBC News (World) (@BBCWorld) November 15, 2023
[_oembed_time_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] => 1700491644
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 1362
[2] => 68906
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => időjárás
[2] => rekord hőmérséklet
)
)
[8] => Array
(
[id] => 63360
[content] =>
A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció során bukkantak az eddig ismeretlen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, míg megállapították, hogy eddig ismeretlen, új fajt találtak. Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című tudományos lapban számoltak be.
A Pandzsábi Központi Egyetem biológusai a Bryum Bharatiensis nevet adták az új fajnak. Bhárati a tanulás hindu istennője és India egyik antarktiszi kutatóállomásának neve is. Az állomás közelében, a Déli-óceánra néző Larsemann-hegységben talált rá a sötétzöld növényre Felix Bast biológus, a kontinensre látogató 36. indiai expedíció tagja.
A növényeknek a túléléshez nitrogénre, káliumra, foszforra, napfényre és vízre van szükségük. Az Antarktisznak csak egy százaléka jégmentes. „A nagy kérdés az volt, hogyan maradhat életben egy moha egy ilyen sziklás és jeges vidéken” – mondta Bast.
A tudósok megfigyelték, hogy ez a moha főként olyan területeken él, ahol nagy számban költenek pingvinek, a madarak ürüléke pedig nitrogént tartalmaz. „A növények alapvetően pingvinürüléken élnek. Segítségükre van, hogy ezen az éghajlaton nem bomlik le a trágya” – emelte ki a kutató.
A szakértők továbbra sem értik azonban, hogy éli túl a növény a hat téli hónapot a vastag hóréteg alatt, napfény nélkül, amikor a hőmérséklet akár mínusz 76 Celsius-fokra is zuhanhat. Elméletük szerint a moha kiszárad, alvó, szinte magszerű állapotba kerül erre az időszakra, majd ismét kicsírázik, amikor szeptemberrel kezdetét veszi a nyár és ismét éri a napfény. A kiszáradt moha ekkor az olvadó hóból nyer vizet.
A mintagyűjtést követően az indiai szakértők öt évet töltöttek a növény DNS-ének szekvenálásával és más növényekkel való összehasonlításával. Az Antarktiszon, a legszárazabb, leghidegebb és legszelesebb kontinensen eddig több mint 100 mohafajt azonosítottak.
A kutatók a klímaváltozás aggasztó bizonyítékaként tekintenek az Antarktisz olvadó gleccsereire, a jégtakaróban gyakorivá váló szakadékokra, az olvadékvízből kialakuló tavakra és a kontinens zöldülésére.
„Sok olyan mérsékelt égövi növényfaj bukkan fel, melyek korábban nem tudtak volna megmaradni a fagyott kontinensen, most azonban a melegedés miatt sok helyütt megtalálhatók” – fogalmazott Bast.
[type] => post
[excerpt] => A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció során bukkantak az eddig ismeretlen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, míg megállapították, hogy eddig ismeretlen, új fajt találtak. Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című tudo...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1626040800
[modified] => 1626037473
)
[title] => Az Antarktiszon fedeztek fel egy új mohafajt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=63360&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63360
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 63362
[image] => Array
(
[id] => 63362
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[original_lng] => 96126
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1626026676:12
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1625791143
[_thumbnail_id] => 63362
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2631
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1625791262
[_oembed_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => Have you been tuning in for our LIVE water column exploration within Hydrographer Canyon, off the New England coast? You...
Posted by NOAA Ocean Exploration on Wednesday, July 28, 2021
[_oembed_time_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => 1630052955
[_oembed_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 1, 2021
[_oembed_time_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => 1632525623
[_oembed_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 9, 2021
[_oembed_time_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => 1632525623
[_oembed_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] =>
[_oembed_time_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] => 1632525623
[_oembed_f0ffa61b20fe3318230e685a00925c46] =>
[_oembed_time_f0ffa61b20fe3318230e685a00925c46] => 1632525624
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1638734436
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1704018580
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1704018580
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1704018580
[_oembed_57e5225630edca5674586a06b2bf3f27] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica 🌱❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_57e5225630edca5674586a06b2bf3f27] => 1719690786
[_oembed_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => 1719690786
[_oembed_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => 1719690786
[_oembed_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => 1719690786
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 15854
[2] => 58004
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => felfedezés
[2] => mohafaj
)
)
[9] => Array
(
[id] => 51970
[content] =>
430 ezer éve egy meteor robbant fel az Antarktisz felett, mely nagy területen pusztított – derül ki egy új tanulmányból, amely a robbanásból visszamaradt 17 meteordarab vizsgálatát dokumentálja. A Walnumfjellet nevű hegy csúcsáról előkerült, ritka töredékek azt jelzik, hogy az űrkőzetnek legalább 100 méter átmérőjűnek kellett lennie, és nagy sebességgel ütközött a Földbe.
A szóban forgó meteor nem volt elég nagy ahhoz, hogy becsapódási krátert hagyjon maga után, de elég terjedelmes volt ahhoz, hogy elérje a Földet anélkül, hogy elégne a légkörben. A maradványok felfedezése már azért is csodaszámba megy, mert közülük a legnagyobb is kisebb, mint fél milliméter. A kutatók elektronmikroszkóppal vizsgálták a leleteket, és azt találták, hogy azok főleg vasból és olivinből állnak, magas nikkeltartalommal. Ez megegyezik más meteoritok összetételével. Az űrkőzet az Antarktisz jégére jellemző oxigénizotópokat is tartalmaz, melyek a felszínnel történő ütközéskor kerültek bele.
Ez a kémiai összetétel nagyon hasonló ahhoz, amelyek az Antarktisz körül ugyanebben az időben bekövetkezett, két másik becsapódás maradványaiból származnak, így a kutatók azt feltételezik, hogy mind ugyanabból az aszteroidából valók, melynek robbanása akár 100 000 négyzetkilométeres területen okozhatott túlnyomást és 1000 négyzetkilométeren tüzet – derül ki az iflscience.com cikkéből.
[type] => post
[excerpt] => 430 ezer éve egy meteor robbant fel az Antarktisz felett, mely nagy területen pusztított – derül ki egy új tanulmányból, amely a robbanásból visszamaradt 17 meteordarab vizsgálatát dokumentálja.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1618007160
[modified] => 1617922871
)
[title] => 430 ezer éves meteor maradványokat találtak az Antarktiszon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=51970&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51970
[uk] => 52146
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51976
[image] => Array
(
[id] => 51976
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1.jpg
[original_lng] => 66251
[original_w] => 1100
[original_h] => 619
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1.jpg
[width] => 1100
[height] => 619
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1.jpg
[width] => 1100
[height] => 619
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1.jpg
[width] => 1100
[height] => 619
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1618036364:8
[_thumbnail_id] => 51976
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5949
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1617912078
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1626264053
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1638770456
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 44162
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => meteor
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 24362
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 24362
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Antarktisz (2 Oldal)
