A berlini városvezetés úgy döntött, hogy 3600 férőhelyes befogadóközpontot hoz létre a néhai Tegel légikikötő helyén.
A terminálon már tavasz óta fogadnak ukrajnai menekülteket és most újabb két hatalmas sátrat húznak fel a felszállópályákon, ahová már mindenkit tárt karokkal várnak. A főpolgármesteri hivatal azzal számol, hogy év végére 10.000 fősre bővülhet a hot spot kapacitása.
Katja Kipping integrációért felelős szenátor szerint kökeményen dolgoznak azért, hogy minél több embernek legyen szállása még a nagy hidegek előtt.
Február óta háború dúl Ukrajnában és nekünk az energiaválság kellős közepén kell felkészülnünk a télre.
Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta körülbelül egymillióan menekültek el Németországba. Tizedük Berlinben talált új otthonra. A szerencsésebbek olcsón vagy ingyen jutottak albérlethez, de sokan most is az utcán élnek.
Die private Wohnsituation der geflüchteten Menschen aus der Ukraine spitzt sich zu. Jetzt sollen 350 Frauen und Kinder im Hotel de France Platz finden.https://t.co/S4zosgLD5fpic.twitter.com/oTCNeWWVnH
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
Berlinben előreláthatólag 2023 januárjában két homoszexuális óvoda (Kindertagesstätte, Kita) nyitja meg a kapuit mintegy 90 gyermek számára.
A személyzetnek nem kell LMBTI-nek (leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak, transzneműnek, avagy interszexuálisnak) vallania magát, de egyet kell értenie az intézmény szellemiségével.
A projektet a Berlini Meleg Tanácsadó Szolgálat (Berliner Schwulenberatung) kezdeményezte. A koncepciót egyeztették az SPD által irányított Berlini Ifjúságügyi, Oktatási és Családügyi Minisztériummal. A Berlini Meleg Tanácsadó vezetőségének személyi állománya kérdéseket vet fel, mivel az igazgatótanács egyik tagja egy olyan szociológus, akit azzal vádolnak, hogy mintegy negyven éve támogatja a pedofíliát. A német kísérleti projekt célja a gyermekek felvilágosítása a homoszexualitásról és az LMBTI-ről.
Meglátásuk szerint az ember nem válik leszbikussá, meleggé, biszexuálissá, transzneművé vagy interszexuálissá, hanem így születik. Szerintük bár Berlinben könnyű LMBTI-s személyként élni és dolgozni, sok iskolában és óvodában továbbra is nehézségeket jelent a homoszexualitás, valamint a transz- és interszexualitás témája: változtatni kell ezen. „Az LMBTI nem kizárólagosan felnőttek témája, így ez mindenkit érint, még a legfiatalabbakat is. Támogatni és bátorítani kell a gyermekeket, hogy vállalják fel a saját identitásukat, vágyaikat, elképzeléseiket az életről, szerelemről, barátságról.” Abban bíznak, hogy a két Kita megnyitásával csökkenteni lehet az előítéleteket és a gyermekek természetesnek fogják tekinteni a másságukat…
Bécs után az Egyesült Államok berlini nagykövetségén is észleltek rejtélyes eredetű megbetegedéseket, amelyek hasonlítanak az először a havannai amerikai nagykövetség munkatársai körében regisztrált esetekre – jelentette a Der Spiegel szerdán.
A Der Spiegel hírportálján közölt beszámoló szerint az utóbbi hónapokban legalább két diplomatánál észlelték a Havanna-szindróma néven is ismert tünetegyüttest. A hirtelen fellépő szédülés, fejfájás, látásromlás, hányinger, erős fejfájás és egyéb panaszok miatt a betegek egy része munkaképtelenné vált.
Júliusban a bécsi nagykövetségen is tapasztaltak ilyen megbetegedéseket, és a 2016-ban és 2017-ben regisztrált első, havannai esetek óta számos további amerikai külképviseleten észlelték a szindrómát.
Minden kontinensen van már olyan amerikai nagykövetség, amelynek személyzete körében előfordult a Havanna-szindróma, és a betegek között feltűnően sok az orosz hírszerzési tevékenység elhárításával foglalkozó nemzetbiztonsági dolgozó – áll a Der Spiegel beszámolójában.
Hozzátették, hogy a hírmagazin és a Bellingcat című oknyomozó portál közös tényfeltáró kutatásának megállapításai szerint orosz kormányzati szervek egy titkos fejlesztési program keretében dolgoznak is egy olyan módszeren, amellyel távolról lehet megtámadni a célszemélyt káros hullámokkal. Ezek lehetnek hanghullámok, illetve rádió- vagy mikrohullámok.
Évtizedes viták és előkészületek után hétfőn hivatalosan megnyitották Berlinben a második világháború után a hazájukból elüldözött németek történetét feldolgozó dokumentációs központot és múzeumot.
A második világháború utolsó hónapjaitól kezdve először a leginkább az etnikai tisztogatás fogalmához hasonlítható úgynevezett vad üldözés, majd a szervezett, tervszerű kitelepítés révén néhány év alatt 14 millió német kényszerült otthona, hazája elhagyására és vagyona hátrahagyására a jelenlegi Németországtól keletre fekvő térségben, amelybe Magyarország is tartozik.
” A Németország jelenlegi területére üldözött vagy telepített németek története a kilencvenes évek végétől került a németországi nyilvánosság fő témái és az úgynevezett emlékezetpolitika kérdései közé.” A fejlemény feszültséget okozott Németország és a kelet-közép-európai térség egyes országai közötti viszonyban, a többi között az esetleges jóvátételi, kárpótlási követelések körüli aggodalmak miatt. Az évtizedekig eltemetett ügy a németországi nyilvánosságban is sok vitához vezetett, mindenekelőtt azért, mert a náci múlt feldolgozásának addigi folyamatában a németek rendre elkövetőként, tettesként jelentek meg és nem áldozatként.
Hosszas viták után jött létre a Központ: ” Az üldözöttek emlékének méltó megőrzése körüli viták eredménye a Menekülés, elüldözés, megbékélés dokumentációs központ (Dokumentationszentrum Flucht, Vertreibung, Versöhnung) elnevezésű intézmény, amely a huszadik századi és jelenkori kényszermigráció összefüggéseibe ágyazva mutatja be fő témáját. Ez legfőképpen azt jelenti, hogy nemcsak az üldözött németek sorsát – és az új hazában letelepedés és beilleszkedés megpróbáltatásait ” – mutatják be, hanem más menekülthullámok történetét is.
Minden menekültnek emléket állít a központ. Így például az intézmény állandó kiállításán bemutatnak az egykori Jugoszlávia területéről a délszláv háborúk elől a kilencvenes években Németországba menekülő embereket is, és egy Damaszkuszból 2015-ben elmenekülő fiatal történetét az okostelefonjával a Németországba vezető úton rögzített felvételek alapján.
„Az intézmény a német főváros központjában kapott helyet, a Deutschlandhaus nevű, műemléki védelem alatt álló épületben, amelyben eredetileg – a huszadik század harmincas éveiben – üzletek, irodák és különböző szórakozó- és vendéglátóhelyek működtek. A 2013-ban elkezdett átépítés során csak a külső homlokzat maradt meg, belül úgynevezett látszóbeton-burkolatú tereket alakítottak ki a kiállításoknak, a könyvtárnak és az archívumnak, valamint a többi funkció, köztük a képzés, oktatás számára.”
Az intézmény ünnepélyes megnyitóján részt vett Magyarország, Csehország és Lengyelország berlini nagykövete, és beszédet mondott Angela Merkel kancellár. Rámutatott, hogy évtizedek alatt érett meg az a felismerés, hogy a hallgatás az elüldözött németek millióiról csak még inkább elszigetelné és kirekesztené őket. Ennek a felismerésnek az eredménye az új intézmény, amelynek révén ki lehet tölteni egy fehér foltot a német emlékezetpolitikában.
Kiemelte: „döntő jelentőségű, hogy a németek üldöztetésének történetét nem elszigetelten, hanem az okok és következmények történelmi összefüggéseibe ágyazva mutatják be. A Németország és a nemzetiszocializmus által a világra szabadított terror, a Németország és a nemzetiszocializmus által elkövetett civilizációs törés, a soá és a Németország és a nemzetiszocializmus által elindított második világháború nélkül nem várt volna üldöztetés és a kényszermigráció németek millióira” – fejtette ki Angela Merkel.
Berlinben lerakták csütörtökön a keresztény, a zsidó és a muszlim vallás első közös imaházának alapkövét. A House of One elnevezésű intézmény „a vallási sokszínűség” helye lesz, ahol „megmutatkoznak és érthetővé válnak a különbségek” a vallások között – emelte ki Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke az alapkőletételi ünnepségen.
A vallás „az emberiség nagy ügyei” közé tartozik és „fontos egyéni és közösségi értékek forrása”, annak ellenére is, hogy erről „mi, állítólagosan felvilágosodott európaiak olykor megfeledkezünk” – mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, hozzátéve, hogy az emberi civilizációt a vallások formálták, és a világ lakosságának több mint 85 százaléka valamely valláshoz tartozik. A vallásos hit egy magasabb, emberfeletti rendben „megmutatja, hogy nem minden dolognak mértéke az ember és vannak határai, és szüksége is van határokra, hogy ne legyen féktelen, ami különösen fontos ma, a látszólag korlátlan lehetőségek korszakában” – mondta Wolfgang Schäuble.
Aláhúzta, hogy a vallások közötti különbségekkel visszaélve egymás ellen lehet fordítani embereket és közösségeket, ezért oly fontos a vallások párbeszéde, ezért van szükség több kapcsolatra köztük, több felvilágosításra, több tudásra egymásról és több érdeklődésre egymás iránt, és ezért van szükség a House of One-ra.”
Az épület négy fő részből áll, keresztény templomból, zsinagógából és mecsetből, amelyeket összeköt a 46 méter magas tornya alatt elterülő közös tér. Az egyes vallásokat jellemző alapmotívumokat tükröző egyszerű, díszítés nélküli téglaépület terveit a berlini Kuehn Malvezzi építésziroda készítette. A helyszín a belvárosi Petriplatz, azon pedig az egyik első berlini templom, a világháborús megrongálódás miatt 1964-ben lebontott Petrikirche telke, amelyet jelképes áron, egy euróért adott át a városvezetés a House of One felépítésére és működtetésére létrehozott alapítványnak.
Az alapítványt egy berlini evangélikus pap, egy rabbi és egy imám – Gregor Hohberg, Andreas Nachama és Kadir Sanci – hozta létre a vallások közötti párbeszéd, megértés és együttműködés ösztönzését szolgáló intézmény megvalósítására. Az építkezés csaknem egy évtizedig folytatott előkészítés után kezdődik és várhatóan négy évig tart. A tervek szerint 47 millió eurót (16,4 milliárd forint) fordítanak rá, 20 millió eurót a szövetségi kormány, 10 millió eurót a tartományi rangú főváros kormánya biztosít. Adományokból eddig 13 665 053 eurót gyűjtöttek össze.
