A Koreai Köztársaság humanitárius segélyként tíz, a horvát DOK-ING cég által gyártott aknamentesítő gépet adományozott az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálatnak – közölte Ukrajna dél-koreai nagykövetsége.
My Website
A jelentés szerint a felszerelés már megérkezett a rendeltetési helyére, ahol szétosztják azon egységek között, amelyek részt vesznek Ukrajna megszállt területének humanitárius aknamentesítésében.
A nagykövetség őszinte köszönetét fejezte ki a Koreai Köztársaság kormányának a felszerelésért, és jelezte, hogy várja a további támogatást – írja az Ukrajinszka Pravda.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of 🇺🇦Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Dél-Korea kész segíteni Ukrajnának a környezeti károk helyreállításában. A két ország profilminiszterei megállapodtak az együttműködésről. A hírt a Környezetvédelmi Minisztérium közölte.
Ismeretes, hogy az aláírt Együttműködési Memorandum keretében az országok megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás kérdéseiben.
Az együttműködés egyéb kategóriái:
az ukrán erdők helyreállítása;
a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata;
az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás és azok enyhítése,
Dél-Korea pénteken sikeresen Föld körüli pályára állította első kémműholdját – jelentette be a szöuli védelmi minisztérium.
Az űreszközt a kaliforniai Vandenberg támaszpontról indították el a SpaceX amerikai űripari vállalat Falcon 9 hordozórakétájával. Az indítást eredetileg november 30-ra tervezték, de a rossz időjárási körülmények miatt el kellett halasztani.
Korábbi közlések szerint Dél-Korea 2025-ig további négy kémműholdat tervez indítani, ezek közül az elsők elektro-optikai és infravörös tartományban működő berendezésekkel hivatottak megfigyelni Észak-Koreát, amely már november 21-én pályára állította első saját katonai kémműholdját, és azt állítja, hogy fényképeket készített a jelentősebb dél-koreai katonai létesítményekről, valamint a Fehér Házról és az amerikai védelmi minisztériumról Washingtonban, továbbá a Guam szigetén lévő és a hawaii amerikai légitámaszpontról.
Humanitárius segítségre szorul az a három katonaköteles orosz állampolgár, akik menedékjogi kérelmük elutasítása miatt több mint egy éve a Szöul melletti Incshon nemzetközi repülőtéren rekedtek – közölte hétfőn az emberi jogok érvényesülését figyelő állami szervezet.
A három orosz férfi 2022 októbere óta él a repülőtér indulási oldalának várótermében, miután az ukrajnai háborúban elrendelt általános mozgósítás során Dél-Koreába menekültek a katonai szolgálatra felszólító behívóparancs elől. A leszállásukat követően beadott menedékjogi kérelmüket a dél-koreai igazságügyi minisztérium azzal utasította vissza, hogy a katonai szolgálat elkerülése nem alapozza meg a menekültstátuszukat.
A menedékkérők ezután peres úton kezdeményezték a minisztériumi határozat felülbírálását, februárban pedig az incshoni kerületi bíróság kettőjük esetében megalapozottnak ítélte a keresetet. Mivel a minisztérium fellebbezett a döntés ellen, az oroszok továbbra is a repülőtéri terminálon tartózkodnak.
A dél-koreai Nemzeti Emberi Jogi Bizottság azt javasolta a repülőtéri hatóságoknak, hogy bővítsék az orosz menedékkérők által életvitelszerűen igénybe vett teret az indulási oldal várótermében, valamint javítsanak életkörülményeiken.
Emellett arra kérték az igazságügyi minisztériumot, hogy a repülőtéren kívül hozzanak létre egy elkülönített várakozóhelyet, és a parlament elnökének közreműködésével dolgozzanak ki jogszabályrendeletet az orosz menedékkérők étkeztetésének, mozgásának és orvosi ellátásának biztosítására az emberi méltóság védelme érdekében.
Minden dél-koreai legalább egy évvel fiatalabb lett szerdától, amikortól az ázsiai ország áttért a hagyományos életkorszámításról a nemzetközileg elfogadottra.
A polgári törvénykönyv és a közigazgatási törvény 2023. június 28-án hatályba lépett módosításával az életkorral kapcsolatban eddig használatos hagyományos időszámítási rendszer helyét átvette a születési dátumon alapuló nemzetközileg elismert rendszer.
Korábban egy dél-koreai az általánosan elfogadott korszámítás alapján már a születése napján egyévesnek számított, és az új év első napján újabb évet adtak az életkorához.
Ugyanakkor már 1960 óta az orvosi és jogi dokumentumokban a kort a születési dátum alapján határozták meg, a nemzetközi szabályoknak megfelelően.
A dél-koreai parlament tavaly decemberben fogadta el a nemzetközi standardra való áttérésről szóló törvény, ami most lépett érvénybe.
Li Van Kju törvényhozási miniszter hétfőn hangsúlyozta, hogy az áttérés után várhatóan lényegesen kevesebb lesz a koszámítással kapcsolatos jogi ügyek és panaszok száma.
A kormány tavaly szeptemberi felmérése szerint a dél-koreaiak 86 százaléka mondta, hogy a nemzetközi szabvány szerint fogja számítani az életkorát, ha a törvény hatályba lép.
Dél-Koreában a sorkatonai szolgálat, az iskolai beiratkozás, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás korhatárának kiszámítására is más szabály vonatkozik: e szerint a személy életkora a születésekor 0, de az azt követő január 1-jén már egyéves lesz. Az illetékesek szerint ezt a számítást egyelőre nem változtatják meg.
Dél-Korea elnöke megígérte, hogy bővíti az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget, miközben elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, amely megsérti a jogot − írta meg a The Independent.
Jun Szuk Jol a kambodzsai Phnompenhben tartott kelet-ázsiai csúcstalálkozón beszélt.
Egy jelentés szerint több mint húsz orosz utazott hajókon Dél-Koreába, hogy próbálják elkerülni, hogy behívják őket katonának, de a legtöbbjük számára megtagadták a belépést − közölte a Sky News.
Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én meghozott részleges mozgósítási rendelete óta számos férfi menekült el a sorozás elől. A legtöbben közúton, vasúton és légi úton menekültek Európába, illetve a szomszédos volt szovjet országokba, például Grúziába, Azerbajdzsánba és Kazahsztánba.
A KBS dél-koreai közszolgálati televízió arról számolt be, hogy legalább 21 orosz érkezett jachtok fedélzetén az ország déli részén lévő kikötőkbe, de csak kettőnek engedélyezték a belépést, míg a többi számára megtagadták, mivel a hatóságok „kétes célúnak” ítélték a beutazásukat.
Az ENSZ támogatásával valósulhat meg a három, áradás- és viharálló platformon elképzelt város.
Busan partvidékén épül majd meg a város, amely tesztprojektként születik meg: az Oceanix, a város fejlesztője szerint az erős viharoknak is ellenáll majd a városka, melynek alapjai úgy emelkedhetnek majd, ahogyan a vízszint teszi, írja az NBC News.
A terveket kedden mutatták be az ENSZ előtt, ezek szerint az egyik platform lakhatási célokat szolgál, a másik iskolákhoz és színházakhoz hasonlatos közintézményeknek ad majd otthont, a harmadikon pedig a lebegő városokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésnek adnak teret. Az összes platformot hidak kötik majd össze egymással, valamint a szárazfölddel is. Az óceánmederhez pilonok rögzítik a várost.
Két év alatt épülhet meg a városka A platformokat egy Biorock nevű, a betonnál keményebb mészkővel vonnák be. A legfeljebb ötemeletes épületek könnyű, fenntartható anyagokból, például fából és bambuszból készülnének a tervek szerint. A három szigeten nem közlekednek hagyományos autók vagy vonatok, a lakosok és a látogatók kerékpárral vagy gyalogosan járhatják be azokat.
Az Oceanix magánbefektetőket kért fel a projekt finanszírozására, amelynek becsült költsége négyzetméterenként 10 ezer dollár, azaz nagyjából 3,5 millió forint. A 15,5 hektáros területre vetítve ez körülbelül 627 millió dollárt, azaz 223 milliárd forintot tesz ki. Az építkezés várhatóan két évet vesz igénybe: a platformokat a szárazföldön szerelik össze, majd a vízre vontatják azokat.
Nem csak üres fecsegés: hamarosan valóság lesz Az Oceanix egy 2019-es ENSZ kerekasztal-beszélgetésen javasolta az úszó város koncepcióját, Busan pedig novemberben vállalta, hogy otthont ad neki.
„Az ehhez hasonló találkozók nem csak üres szócséplést jelentenek. Három évvel ezelőtt, az első kerekasztal-beszélgetésünkön mindenki azon tűnődött, mikor látogathat el egy úszó városba, mikor láthatja annak forradalmi építészetét, mikor tapasztalhatja meg a hulladékmentes környezetet, mikor kóstolhatja meg a saját termesztésű termékeket, és mikor élvezheti a természettel való fenntartható együttélés új módját. Most már megvan a válasz. A tervek készen állnak” – mondta Maimunah Mohd Sharif, az ENSZ Emberi Települések Programjának ügyvezető igazgatója kedden.
Bővíthető a projekt Bjarke Ingels, a projekt vezető építésze szerint a városhoz később újabb platformokat lehet majd csatlakoztatni.
„Úgy képzeljük, a város ez egyfajta lebegő új szomszédság magja lehet, amely idővel tovább nőhet” – mondta.
A tervek szerint a városban élelmiszert termesztenének, napenergiát állítanának elő, valamint friss vizet gyűjtenének és szűrnének. A platformok aljába épített ketrecekből fésűkagylót vagy moszatot lehetne kifogni. Ha a fejlesztés sikeres lesz, hasonló platformokat máshol, például a Maldív-szigeteken, Dubajban, Monacóban, Lagosban, Rio de Janeiróban, Miamiban vagy New Yorkban is építhetnek.
„Az első prototípus mindig drágább, mert nincs mögötte a méretarány. Hosszú távon úgy véljük, hogy ezek a platformok skálázhatókká válnak, és nagyon életképesek lehetnek az egész világon” – mondta Gaetano Crupi, a Prime Movers Lab egyik partnere, a projekt egyik befektetője.
A kormánypárti elnökjelölt, Lee Jae-myung állami támogatást adna a hajhullás kezelésére.
A márciusban tartandó dél-koreai választások egyik központi témája lehet a kopasz-kérdés, ami azért is roppant meglepő, mert a világnak azon a felén inkább olyan témák szoktak a figyelem középpontjába kerülni, mint az Észak-Korea jelentette nukleáris fenyegetés mondjuk. Az AP tudósítása alapján ezúttal a korábban tartományi kormányzóként működő Lee Jae-myung a hajhullás problémáját állította kampánya fókuszába, pontosabban azt, hogy állami támogatással venné fel a küzdelmet a kopaszodás ellen.
Ez magyarul annyit tesz, hogy adóforintokból csengetné ki a rászorulóknak a hajbeültetést. Az elsőre furcsa ötletnek tűnő lépés annyiban már biztosan bejött neki, hogy a kopaszodó dél-koreaiak több online közössége is elárasztotta támogató üzenetekkel, ugyanakkor sokan azt olvassák a fejére, hogy ez csak egy olcsó populista ígéret a részéről. Ahhoz, hogy megértsük, miért keltett ekkora visszhangot Lee kampánya, érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy minden ötödik dél-koreait érint a hajhullás problémája.
Dél-Korea miniszterelnöke új korlátozásokat jelentett be a fertőzöttek számának meredek emelkedése miatt – számolt be az Index a Financial Times-ra hivatkozva.
Kim Bugjon „rendkívül súlyosnak” nevezte a helyzetet, és felfüggesztette az ország novemberben megkezdett, több fázisból álló újranyitását.
Szombattól négy embernél nagyobb magánrendezvények nem tarthatók, a vendéglátóipari helyiségek, éttermek és kávéházak csak 9 óráig tarthatnak nyitva. Nyílt térben legfeljebb négy, teljesen beoltott ember tartózkodhat egyidejűleg, aki nincs beoltva, azt csak elvitelre szolgálhatják ki.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
