Bolygónk folyamatosan változik… Viszont nem úgy, ahogyan szeretnénk, mivel az ember hatása a természetre, az ökológiára, az erőforrásokra és az éghajlatra régóta pusztító és halálos hatással van a bolygónk növény- és állatvilágára. Sőt, a felelőtlen erdőirtás, az ásványi anyagok kitermelése, a veszélyes hulladék és égéstermék kibocsátása a Földet fokozatosan a „halál bolygóvá” alakítja át.
Kétségtelen, hogy ezek a változások hatással vannak bolygónk más folyamataira, például az évszakok/éghajlati szezonok időtartamára. És már ma megfigyelhetjük, hogy a naptári tél vagy tavasz, néhány héttel, sőt egy néha egész hónappal eltér az ablakon kívül látottakkal.
Ma már elmondható, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem nélkül a csaknem hat hónapig tartó nyár új normává válhat a Déli féltekén jóval 2100 előtt. Ennek a változásnak valószínűleg messzemenő hatással lesz a mezőgazdaságra, az emberi egészségre, a környezetre – állítják az éghajlat-kutatók legutóbbi tanulmányaikban.
Körülbelül 50-70 évvel ezelőtt, az Északi féltekén, az évszakok váltakozása meglehetősen kiszámítható és zökkenőmentes volt. De a jelenlegi éghajlati transzformációk „gyors és szabálytalan” változásokhoz vezetnek, amelyek befolyásolják az évszakok időtartamát, és a jövőben szélsőségesebbé válhatnak.
„A nyár egyre hosszabb és forróbb, a tél pedig egyre rövidebb és melegebb lesz a globális felmelegedés miatt” – összegezte Yuping Guan, vezető szerzője annak a tanulmánynak, amely nemrégiben jelent meg a Geophysical Research Letters című amerikai tudományos folyóiratban. Egy csoporttal közösen oceanográfiát kutat a Kínai Tudományos Akadémián.
„Egyre gyakrabban történtek az időszakra nem jellemző időjárási előrejelzések, például téves tavasz, májusi havazás” – magyarázza a tudós.
A kutatók az Északi félteke 1952 és 2011 közötti időszak napi éghajlati adatait használták fel, hogy meghatározzák a változások időtartamát és négy évszak váltakozását. Ezután a csapat a kapott modelleket használta fel arra, hogy előre jelezhesse az évszakok jövőbeli váltakozását.
A tanulmány megállapította, hogy 1952 és 2011 között a nyár 78 napról 95 napra nőtt, a tél pedig 76 napról 73 napra csökkent. A tavasz 124-ről 115-re, illetve az ősz 87-ről 82 napra csökkent. Ugyanakkor a tavasz és a nyár korábban, az ősz és a tél pedig később. A mediterrán térség és a Tibeti fennsík tapasztalta a szezonális ciklusok legnagyobb változásait. Ha ez a tendencia megmarad, és nem tesznek semmit az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, a kutatók előrejelzései szerint 2100-ra a tél kevesebb, mint két hónap lesz, a tavaszt és őszt megelőző időszak még rövidebb lesz.
„Számos tanulmány kimutatta, hogy az évszakok változása jelentős kockázatot jelent a környezetre és az emberi egészségre nézve” – hangsúlyozta Guan. Példának hozta fel a madarak vándorlási mintáinak változását, a növények pedig különböző időszakokban gyökereznek, és ráadásul télen is virítanak. Ezen fenológiai változások eredményeként felborulhat az egyensúly az állatok és táplálékforrásaik között, ami az ökológiai közösségek felbomlásához vezet.
Az évszakok eltolódása súlyos időjárási jelenségekhez vezethet. A csaknem fél évig tartó nyár még forróbb és egyre gyakrabban kíséri majd rendellenes hőség és az erdőtüzek, figyelmeztetnek a tudósok.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az éghajlatváltozáshoz emberi tevékenység vezetett, amely elpusztítja az ökoszisztémát, szennyezi a környezetet, így a Föld egyre élhetetlen bolygóvá válik – áll az ENSZ Békét kötni a természettel című jelentésében, írja a Világgazdaság.
A világszervezet tanulmánya megfelelő globális válasznak a világgazdaság átalakítását, a megújuló energiaforrásokat, a zöldmunkahely-teremtést és a fenntartható rendszerek kiépítését tartja.
Az idei sorsfordító esztendő, most még meg lehet teremteni a feltételeket a következő évtizedek távlatában, hiszen a globális felmelegedés mértéke a kibocsátás drasztikus csökkentésével még másfél Celsius-fokon belül tartható – mondta António Guterres, az ENSZ-főtitkára. Az ENSZ Békét kötni a természettel című jelentése szerint, ha ez nem következik be, akkor a következő évtizedekben mindennapos lesz a szélsőséges időjárás, emelkedik a tengerszint, növény- és állatfajok pusztulnak ki, folyamatos lesz az élelmiszer- és vízbizonytalanság, és megnő a járványok valószínűsége is.
Az éghajlati válságra, a biológiai sokféleség csökkenésére és a környezetszennyezésre gyakran nem összehangoltan keresnek megoldást az országok – mondta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi programjának (UNEP) vezérigazgatója a Deutsche Wellének.
A nem megfelelő együttműködés miatt a világ afelé halad, hogy az évszázad végére 3 Celsius-fokkal – vagyis a párizsi célkitűzésekben megfogalmazott 1,5 Celsius-fok duplájával – emelkedik majd a hőmérséklet, bár a felmelegedést a pandémia átmenetileg csökkentette. Ezzel egy időben a becslések szerint a létező nyolcmillió növény- és állatfajból több mint egymilliót fenyeget a kihalás veszélye, és a környezetszennyezéssel összefüggő betegségek évente mintegy 9 millió ember halálához vezetnek – derül ki a The Lancetben 2018-ban közzétett elemzésből.
Az UNEP célja az, hogy az összetett környezeti válságot az ENSZ 2030-ig tartó fenntartható fejlődési céljai keretében kezelje, és hozzájáruljon a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő megvalósításához.
Guterres szerint át kell alakítanunk a nézőpontunkat ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a természet valódi értékét. A természeti tőke nagyságának felméréséhez számításba kell venni a talajpusztulás és az éghajlatváltozás mérséklésének, a biodiverzitás csökkenésének, valamint a levegő- és vízszennyezés visszaszorításának a költségeit, illetve előnyeit. Míg a termelt tőke értéke 1990 óta megduplázódott, a természeti tőke értéke 40 százalékkal zsugorodott. A bruttó hazai termék (GDP) a természeti tőke csökkenését nem veszi figyelembe, nem ad információt a fenntarthatóságról.
Olyan fenntartható gazdasági növekedési mércét kellene széleskörűen használni a GDP helyett, amely méri a természeti tőke csökkenését, és elősegíti a körkörös gazdaság elterjedését – tette hozzá Andersen.
A jelentés szerint a fosszilis tüzelőanyagok, a nem fenntartható mezőgazdaság és halászat, a nem megújuló energiaforrások, a bányászat és a szállítás évente több mint ötmilliárd dollár támogatásban részesül világszinten, amelyet át kellene szervezni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható technológiák irányába.
A háztartások, a civil társadalmi csoportok, a magánszektor, a munkaügyi és oktatási szervek és a média szerepe létfontosságú a változás létrehozásához, ám a kormányoknak kell nemzetközi együttműködéseken és jogszabályokon keresztül koordinálniuk a folyamatot. Idén két létfontosságú, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel foglalkozó globális konferenciára is sor kerül: novemberben Glasgow-ban rendezik meg a COP 26, míg májusban Kínában a COP 15 találkozókat.
(vg.hu)
[type] => post
[excerpt] => Az éghajlatváltozáshoz emberi tevékenység vezetett, amely elpusztítja az ökoszisztémát, szennyezi a környezetet, így a Föld egyre élhetetlen bolygóvá válik – áll az ENSZ Békét kötni a természettel című jelentésében, írja a Világgazdaság.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1614689460
[modified] => 1614685473
)
[title] => 2021 sors fordító év lesz a Földnek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=47654&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47654
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47655
[image] => Array
(
[id] => 47655
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eghajlatvaltozas-ipar.jpg
[original_lng] => 52134
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eghajlatvaltozas-ipar-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eghajlatvaltozas-ipar-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eghajlatvaltozas-ipar-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eghajlatvaltozas-ipar-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eghajlatvaltozas-ipar.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eghajlatvaltozas-ipar.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eghajlatvaltozas-ipar.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1614678274:10
[_thumbnail_id] => 47655
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2812
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614632018
[_oembed_16fb478efba64470c06b399f1a180e76] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Egyre inkább sújtja Afrikát az éghajlatváltozás, amely egyebek közt szélsőségesebb időjárást, hevesebb esőzést, ugyanakkor súlyos aszályt, forróbb hőmérsékletet és sáskajárást okoz – figyelmeztetett hétfőn a Meteorológiai Világszervezet.
Az 1,2 milliárd lakosú földrésznek a klímaváltozás miatt a jelenleginél is súlyosabb élelmiszerhiányra, gazdasági gondokra és romló egészségügyi helyzetre kell számítania – írja jelentésében az ENSZ szervezete. Az előrejelzések szerint a terméshozamok Nyugat- és Közép-Afrikában 13, Észak-Afrikában 11, a kontinens keleti és déli felén pedig 8 százalékkal eshetnek vissza.
A heves esőzések, ciklonok Mozambikban például tavaly félmillió hektáron pusztították el a termést.
Szomália, Kenya, Etiópia és Tanzánia kétszer annyi esőt kapott 2019 végén, mint általában. A csapadék ugyan segítette a termésnövekedést, csakhogy a sáskák szaporodását is, amelyek rajai idén január óta több százezer hektáron tarolták le a termést. Ugyanakkor a krónikusan aszályos területeken az alultápláltak száma 2012 óta 45 százalékkal emelkedett. Szomáliát a viharok és a szárazság egyaránt sújtják: az átlagosnál kevesebb csapadék miatt tavalyelőtt és tavaly 24, illetve 25 év óta a legrosszabb gabonatermést jegyezték fel.
Az állatvilágra is pusztító hatása van a szárazságnak:
A jelentés kitér arra, hogy Afrika országaiban a hazai össztermék az átlaghőmérséklet emelkedése miatt 2,25 és 12,12 százalék közötti mértékben fog visszaesni, és hogy a melegebb, csapadékosabb időjárás az egészségügyi rendszerre is még nagyobb terheket ró, mivel kedvezőbb feltételeket teremt a maláriát, a sárgalázat és egyéb betegségeket terjesztő rovarok szaporodásához.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Ukrajna kontinentális éghajlata eltűnik, helyet adva a Földközi-tengerhez hasonló feltételekhez. Amikor az elmúlt heti áradások közel 300 várost és falut öntöttek el Nyugat-Ukrajnában, Denisz Smihal miniszterelnök az árvizet a 1990-es évek óta a legrosszabbnak nevezte. Az éghajlatváltozás az egyik oka annak, hogy ez megtörtént. A katasztrófa mértékét és az árhullám sebességét az illegális fakitermeléssel is összefüggésbe hozták – állítja a BBC.
„Ez a patak annyira kicsi volt, hogy át lehetett lépni. El sem tudtam elképzelni, hogy ilyen pusztító árhullámmá válik” – mondta Pavlo Huculjak, egy kárpátaljai falu lakosa. A folyó vízszintje 3 méterrel emelkedett, majd a patak elpusztította az utcákat, hidakat, gátakat és az emberek vagyonát. Körülbelül 500 kilométernyi út sérült meg, és néhány út teljesen tönkrement. A katasztrófa következményeinek elhárítása folyamatban van, Kijev több millió hrivnyát különített el az újjáépítésre. De ez csak növeli Ukrajna gazdasági terheit, amely már idén elvesztette GDP-jének 8%-át.
A tudósok szerint Ukrajnában nagyon gyors éghajlatváltozás van folyamatban, amire senki sem készült fel: sem a kormány, sem a lakosság. „Ukrajnában nincs tél. Általában már nincsenek egyértelműen évszakok. A nyár nagyon forró lett. Nagyon sok heves esőzés van, amikor az egész havi norma két nap alatt leesik” – magyarázta Okszana Mariszkevics, a Kárpátok Ökológiai Intézetének tudósa. Az ukránok számára meglepetés volt, hogy a kontinentális éghajlat eltűnt, helyette egy olyan van kialakulóban, amely inkább a Földközi-tengerhez hasonlít. A időszaki erős szél, a száraz időszakok és a heves esőzések normákká válnak. Erdőtüzek és homokviharok egyre gyakrabban fordulnak elő az ország északi részén, a hegyekben pedig áradások.
2001 óta az erdőirtás a Kárpátokban megháromszorozódott, mondta Dmitro Karabcsuk aktivista a BBC-nek. A miniszterelnök pedig arról biztosít, hogy az erdőirtás az elmúlt öt évben az egyötödével csökkent. A környezetvédők szerint azonban inkább a csökkenő piaci keresletnek köszönhető, mint a körültekintő kormánypolitikának. Független szakértők szerint az Ukrajnában a fakitermelés mintegy harmada illegális. És a Kárpátok szenvedik meg leginkább ezt a tevékenységet. Karabcsuk szerint senki sem regisztrálja az illegális fakitermelés mértékét a Kárpátokban. De sok hegyen már foltokban nincs fa. A Kárpátokban kivágott fákat gyakran exportálják. A brit Earthsight szervezet 18 hónapot nyomozott az illegális fakitermelés ügyében Ukrajnában, és megállapította, hogy az ukrán faárut az IKEA svéd bútoripari óriásüzem vásárolta román közvetítőkön keresztül. Illegálisan kivágott fákat használnak a vállalat néhány híres termékének gyártására. Az IKEA a múlt héten kijelentette, hogy tisztában van az illegális fakitermelés globális problémájával, és független ellenőrzést indított az Ukrajnából fát szállító hálózataiban.
Karabcsuk szerint az erdőirtás a Kárpátokban még pusztítóbbá teszi az árvizeket. „Az erdők több vizet vezetnek a talajba. Ha vannak fák, a víz lassabban folyik le” – magyarázta a szakértő. A régiókban a lakosság, ahol nincs sok munkavállalási lehetőség, a fakitermelést jó megélhetési lehetőségnek tekinti. De most már észrevették, hogy ez mennyire befolyásolhatja a helyi közösséget. A folyóparton elhagyott rönk áradásokhoz vezettek. Pavlo Huculjak szerint ez súlyos kárt okozott. „Most megértem, miért fontos a folyó tisztítása és fák ültetése” – mondta a BBC-nek. A problémát súlyosbítja az a tény, hogy a korábbi árvizek tanulságait nem vonták le. Az 1998-as nagyszabású katasztrófa után Ukrajna bevezetett bizonyos megelőző intézkedést. Okszana Mariskevics tudós azonban meg van győződve arról, hogy azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Tisza vízgyűjtőjében kellett végrehajtani, csak 10-20% -a valósult meg.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
15-й день великої війни у Європі. Жодних значних успіхів у росіян по всій 700-кілометровій лінії фронту немає. А однією з причин цього є правда про війну в онлайн-режимі. Майже 2000 іноземних журналістів щодня перебувають у найгарячіших точках цієї війни. Дякую! pic.twitter.com/4ubEFYehAG
ЮНИСЕФ: 2 млн детей-беженцев покинули Украину в поисках безопасности. С учетом того, что внутри страны перемещено еще 2,5 млн детей, 60% украинских детей в настоящее время вынуждены покинуть свои дома из-за продолжающихся нападений на городские районы https://t.co/9qA4i9IIrYpic.twitter.com/ofmlDlAYB2
Was great to see the Director of @OpenSociety in Ukraine, @sasushko for the first time since the pandemic and Putin’s war in Ukraine. We will never abandon Ukraine and the work we have done there for over 30 years. @IRF_Ukrainepic.twitter.com/lA5SGT0XQv
— Alexander Soros, PhD (@AlexanderSoros) June 2, 2022
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
The official stamp contains a blistering message for the Russian president on the one-year anniversary of the invasion of Ukraine. https://t.co/B2fUZXCmfF
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Apparently, in this photo we can see an artillery shot for the D-20 howitzer, consisting of a Chinese 152-mm Type 66 high-explosive fragmentation projectile with an Iranian-made charge. - the photo was published by russian gunners. pic.twitter.com/pZzXkH0Lwp
