Az új adatok szerint Londonban minden tizenkettedik ember illegális bevándorló, ami komoly problémát jelent a brit főváros számára. A szakértők szerint a helyzet még ennél is súlyosabb, és az illegális migrációval kapcsolatos intézkedések sürgősségére figyelmeztetnek.
A legújabb jelentések szerint Londonban akár 585 000 illegális migráns élhet, ami a főváros lakosságának mintegy tizenkettedét jelenti – írja a The European Conservative. Egyes szakértők szerint a valós szám még ennél is magasabb lehet. A Migration Watch elnöke, Alp Mehmet arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságban összesen 1,5–2 millió illegális migráns élhet, ezeknek a többsége pedig Londonban található. A becslések szerint a fővárosban 900 000 és 1,2 millió közötti illegális migráns tartózkodik.
Robert Bates, a Migration Control Központ kutatási igazgatója is arra figyelmeztetett, hogy az illegális migránsok potenciális biztonsági kockázatot jelentenek, és indokolatlan terhet rónak a brit adófizetőkre.
A szakértők egyre inkább szükségesnek tartják, hogy az illegálisan az Egyesült Királyságban tartózkodó személyeket megtalálják, őrizetbe vegyék és deportálják őket.
A kérdés nem csupán a biztonsági kockázatról szól, hanem a migráció költségeiről is, amelyek hatalmas terhet jelentenek az állami szolgáltatásokra, például az egészségügyi rendszerre, az iskolákra és a közlekedésre. Sadiq Khan London munkáspárti polgármestere és Keir Starmer, a munkáspárti kormányfő továbbra is azt képviselik, hogy a fővárosban „szívesen látják” a bevándorlókat, ami tovább súlyosbítja a problémát.
A helyzet kezelése érdekében a szakértők úgy vélik, hogy a kormánynak sürgősen olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek célja az illegális migráció megállítása és a törvények betartatása.
[type] => post
[excerpt] => Az új adatok szerint Londonban minden tizenkettedik ember illegális bevándorló, ami komoly problémát jelent a brit főváros számára. A szakértők szerint a helyzet még ennél is súlyosabb, és az illegális migrációval kapcsolatos intézkedések sürgőssé...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738187520
[modified] => 1738136413
)
[title] => Londonban minden tizenkettedik ember illegális bevándorló
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=230955&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 230955
[uk] => 231056
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 230956
[image] => Array
(
[id] => 230956
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[original_lng] => 126972
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/egy-friss-felmeres-szerint-londonban-minden-tizenkettedik-ember-illegalis-bevandorlo-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1738220433:2
[_thumbnail_id] => 230956
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 958
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 472624
[1] => 1984
[2] => 48032
[3] => 8958
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bevándorlás
[1] => felmérés
[2] => lakosság
[3] => London
)
)
[1] => Array
(
[id] => 230913
[content] =>
Ukrajnában 2014 után csökkenésnek indult a magukat ortodoxnak vallók száma, az arányuk a 2014-es 70 %-ról 2023-ban 61 %-ra, 2024-ben pedig 55 %-ra csökkent – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a jelzett időszakban a görögkatolikusok aránya valamivel megnőtt (8 %-ról 12 %-ra). További 10 % „csak kereszténynek” nevezte magát, 18 % pedig azt válaszolta, hogy nem tartozik semmilyen felekezethez. Amint a szociológusok megjegyezték, a válaszadók valamely vallási felekezethez vagy egyházhoz tartozásról szóló nyilatkozata nem mindig kapcsolódik a hívőként való önazonosításhoz.
Így az Ukrán Ortodox Egyház híveinek 10 %-a a Moszkvai Patriarchátus híveinek 9 %-a, az Ukrán Görögkatolikus Egyház híveinek 2,5 %-a sorolta magát a bizonytalanok közé hit és hitetlenség között.
A „csupán ortodoxok” 73 %-a hívőnek, 19 %-uk pedig a hit és hitetlenség között ingadozónak, 1 %-uk nem hívőknek, 2 %-uk a vallási kérdések iránt közömbösnek vallotta magát.
Ez lehetővé teszi azt a feltételezést, hogy az állampolgárok egy részének ortodoxként való azonosítása inkább a társadalmi-kulturális vagy etnikai identitáshoz kapcsolódik, mintsem a vallási identitáshoz
– vélték a kutatást végzők.
Ahogy a Razumkov Központban megjegyezték, az ukrán társadalom a kutatás teljes ideje alatt meglehetősen magas szintű vallásosságot tanúsított. Különösen 2010 végére 2000-hez képest 58 %-ról 71 %-ra nőtt a magukat hívőnek valló állampolgárok száma. Később, 2010-2020 között a hívők aránya Ukrajna felnőtt lakosai között átlagosan 70 % volt.
A 2014-es tanulmány ugyanakkor a 2013-as, „háború előtti” évhez képest 67 %-ról 76 %-ra emelkedett a hívők száma, ami a stresszes helyzetben lévő társadalomra jellemző. Ez a mutató továbbra is a legmagasabb az összes megfigyelési év során, később csökkent, és 2021 végén a válaszadók 68 %-a volt vallásos. A teljes körű orosz agresszió kezdetével 74 %-ra nőtt, de 2023-2024-re csökkent (2023-ban 70,5 %-ra, 2024-ben 6 8%-ra).
Ugyanakkor a válaszadók 22 %-a azt mondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti teljes körű háború kitörése után (2022 februárja után) önértékelése szerint vallásosabb és hívőbb emberré vált, mint korábban, 4 % kevésbé vallásos és hívő ember, mint a háború előtt, és 69 %-nak nem változott a valláshoz és hithez való viszonyulása.
A felmérést 2024. október 25. és 31. között végezték 2017 válaszadó részvételével, csak azokon a területeken, amelyek Ukrajna kormányának az ellenőrzése alatt állnak, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladta meg a 2,3 %-ot.
Az ukránok szerint az országban a két legkorruptabb terület a rendvédelmi szervek tevékenysége, valamint a földhivatalok és az építőipar, az állampolgárok úgy vélik, a tavalyi év eredményei alapján 2023-hoz képest megnövekedett a korrupció ezekben az ágazatokban – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Olena Suljaknak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottsága vezetőjének a nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy a legkorruptabb szolgáltatások a telkek állami földkataszterbe történő bejegyzése, valamint a kenőpénz a közlekedési szabálysértésekért való felelősség elkerülése érdekében. Szerinte az ukránok a következő területeket tekintik a legromlottabbnak a korrupció terjedése szempontjából: az építőipar és a földviszonyok, az állami és kommunális egészségügy, valamint a rendvédelmi szervek tevékenysége. Az állampolgárok 44,1 %-a a földviszonyokban, 28,5 %-a az állami és kommunális egészségügyben, 28,5 %-a a rendvédelmi szervekben látja a legnagyobb korrupciót.
„Ugyanakkor az orvosi szolgáltatásokkal szemben, ahol az év során csökkent a korrupció megnyilvánulása, a földviszonyok és a rendvédelmi szervek tevékenysége az a terület, ahol tavaly 2023-hoz képest nőtt a korrupciós esetek száma. Míg korábban 32,5 % beszéltek korrupciós földviszonyokról, addig a tavalyi eredmények szerint már 44,1 %. Hasonló a rendvédelmi szervek megítélése – 2023-ban ez a mutató 23,4 % volt, 2024-ben pedig 28,5 % „ – mondta a parlamenti bizottsági elnök.
Mindkét területen, mint a kutatás eredményeiből is látható, a korrupciós megnyilvánulások kezdeményezői elsősorban a hivatalnokok, nem pedig az állampolgárok, akik erre vagy arra a szolgáltatásra jelentkeznek. Például a földviszonyokban 38,9 %-ban hivatalnokok voltak a kezdeményezők. Az esetek 13,8 %-ában, az ügyfelek 13,8 %-ban hasonló a helyzet – 24,3 %-ban ők voltak a kezdeményezők, és csak 8,6 %-uk volt ügyfél
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által végzett közvélemény-kutatást Ukrajnában, hogy a lakosság mit gondol az orosz–ukrán háborút esetlegesen lezáró békéről – írja az Ukrajinszka Pravda.
A felmérés eredményei szerint az ukránok fele úgy véli, hogy a konfliktus lezárására irányuló megállapodás kudarcra lesz ítélve, ha az nem fogja tartalmazni Ukrajna teljes területi integritásának a helyreállítását.
A megkérdezettek 57 százaléka válaszolta ezt az intézet kérdésére. A válaszadók minden korcsoportban és lakóhely szerinti régióban hasonlóan vélekednek, szerintük ez lehet a tartós béke igazi záloga.
Területileg tapasztalható különbség: ameddig nyugaton még az ukránok 75 százaléka véli úgy, hogy vissza kellene állítani a teljes területi integrációt, addig kelet felé ez folyamatosan csökken. A kutatás Donald Trump régi-új amerikai elnök szerepével kapcsolatban is felmérést végzett, őt a többség pozitív színben látja. Ez utóbbi eredmény azért furcsa, mert a republikánus politikus körében többen is arról beszéltek, hogy Kijevnek a béke érdekében le kell mondania területekről.
Bár konkrét elképzelés még nem látott napvilágot a háborút lezáró megállapodással kapcsolatban, annyit már lehet tudni, hogy Trump a közeljövőben szeretne személyesen találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Azzal kapcsolatban egymásnak ellentmondó információk érkeznek, hogy Moszkva pontosan mit gondol az esetleges megbeszélésekről, ezzel lényegében stratégiai instabilitásban tartva a kérdést.
Az ukránok sokkal pozitívabban értékelik Amerika külpolitikájának a hatásáról, mint a világ 35 országában megkérdezettek átlaga, Ukrajna az USA befolyását tekintve az 5 legoptimistább ország közé tartozik Koszovó, India, a Fülöp-szigetek és Kolumbia után – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Gallup International közvélemény-kutató intézet nemrég végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A felmérés szerint az ukránok 51%-a pozitívan, 26%-a negatívan értékelte az amerikai külpolitika Ukrajnára gyakorolt hatását. További 12% nem értett egyet azzal, hogy ennek bármilyen hatása van, 11% pedig nem tudott válaszolni.
Az ukránok többsége (66%) úgy gondolja, hogy az USA 2030-ra szuperhatalom lesz. A válaszadók valamivel kevesebb, mint negyede vélekedik ezzel ellentétesen. A 18-24 éves ukrán fiatalok (72%) jobban bíznak az USA mint szuperhatalom jövőjében. Ugyanerre a véleményre hajlanak a magas jövedelmű (70%) válaszadók is.
Az ukránok jobban meg vannak győződve arról, hogy az USA világnagyhatalom lesz, mint a 35 ország válaszadóinak átlaga. Ugyanakkor az ukránok Amerika kilátásairól alkotott véleménye teljesen összhangban van maguknak az amerikaiaknak a véleményével.
Az End of Year Survey a Gallup International globális éves felmérése a különböző országok lakosságának a jövőről, boldogságról és gazdasági elvárásairól alkotott véleményét vizsgálta. 2024-ben 35 országban 35 882 válaszadót kérdeztek meg.
Ukrajnában az End of Year Survey felmérést a Rating szociológiai csoport végezte 2024. december 2-5-én 1000 válaszadó bevonásával. A mintavételi hibahatár nem haladta meg a 3,1%-ot.
Abban az esetben, ha a lakosság minden kategóriája számára megnyílna a határ, az ukránok 20,7 %-a szeretne állandó letelepedés céljából másik országba költözni, míg a nagy többség (70,0 %) az országban szeretne maradni, a válaszadók 9,3 %-a bizonytalan volt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az Ukrajnát elhagyni vágyók aránya magasabb a férfiaknál (25 %), mint a nőknél (17 %). „Ez érthető, hiszen a nők előtt nem zárták le a határokat, és akik akartak, azok már elmentek” – mondta Polina Bondarenko, a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány elemzője.
A felmérés szerint a fiatalok (18-29 évesek) körében a válaszadók 33 %-a akarja elhagyni Ukrajnát, a 60 év felettiek körében csak 9 %. Az Ukrajnából való távozás okai között leggyakrabban a következőket említették: a fejlődési lehetőség hiánya – 30,5 %, egészség- és életveszély a háború következtében – 28,6 %, az állam elégtelen szociális támogatása – 28,6 %, újra egyesülni a már eltávozott hozzátartozókkal – 26,2 %.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány a Razumkov Központtal közösen végezte 2024. november 29. és december 14. között, az ukrán kormány által ellenőrzött területeken, ahol nem folynak harcok 1518 18 év feletti válaszadó bevonásával személyes intrjú formájában. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,6 %-ot.
Ukrajnában 2024-ben a válaszadók 78 %-a az ukránt nevezte meg anyanyelveként, 2017-ben ez a mutató 68 % , 2015-ben 60 %, 2006-ban 52 % volt – számolt be az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ tavaly júniusban végzett felmérésére hivatkozva, amelynek az adatait az egység napján tették közzé.
A kutatás eredményei szerint a válaszadók 13 %-a azt válaszolta, hogy az ukrán és az orosz egyaránt az anyanyelve (2006-ban a válaszadók 16 %-a adta ezt a választ 2015-ben 22 %). Az oroszt anyanyelvükként megnevezők aránya 6 %, 2006-ban még 31%, 2015-ben pedig 15 % volt.
A megkérdezettek 70,5 %-a csak ukránul vagy többnyire ukránul beszél otthon, 2015-ben 50 %, 2006-ban 46 %. A válaszadók 11 %-a beszél otthon csak oroszul csak vagy többnyire oroszul, 2015-ben 24 %, 2006-ban 38 %. 18% szinte egyformán beszél ukránul és oroszul (2015-ben 25 %, 2006-ban 15%).
A válaszadók 72 %-a az otthonán kívül (például munkahelyen, iskolában) csak ukránul vagy főleg ukrán nyelven kommunikál, 2023-ban 65 %, 2015-ben 46 %. Csak oroszul vagy főleg oroszul a válaszadók 8 %-a beszél az otthonán kívül egyformán ukránul és oroszul, 2023-ban szintén 8 %, 2015-ben 24 % 20 % (2023-ban 26 %, 2015-ben 29 %).
A felmérést a Razumkov Központ végezte 2024. június 6. és 12. között 2026 válaszadó bevonásával személyes interjúk formájában azokon a területeken, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem zajlanak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
Az ukránok általában jól viszonyulnak orosz ajkú polgártársaikhoz, a viszony az orosz nemzetiségűekhez azonban sokkal rosszabb, de valamelyest javult – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint a társadalmi távolságindex 3,73, ami az átlagnak felel meg, 49% hajlandó beengedni az orosz anyanyelvűeket a környezetébe, további 34% megengedi, hogy Ukrajnában éljenek. Vagyis a lakosság 83%-a kész beengedni a környezetébe Ukrajna orosz ajkú lakosait. 17%-uk viszont negatívan viszonyul hozzájuk.
A 2023. márciusi eredményekhez képest elenyésző a különbség, az orosz ajkú ukrán állampolgárok helyzete másfél év alatt nem változott. Akkor a társadalmi távolságindex 4,32 volt, elég magas, 39%-uk hajlandó beengedni őket a környezetébe, 29%-uk pedig megengedi, hogy Ukrajnában éljenek (összesen 68%). 32% negatívan viszonyul hozzájuk. 10 százalékponttal többen hajlandók bevenni az orosz ajkú ukránokat a legszűkebb társadalmi körükbe, és 7 százalékponttal alacsonyabb az idegengyűlölő attitűddel rendelkezők száma.
A felmérést a KMISZ 2024. szeptember 20. és október 3. között 989 válaszadó bevonásával végezte.
A megkérdezett amerikaiak több mint fele (51 százalék) úgy véli, hogy Washington túl sok pénzt költ Kijev támogatására – írja az Ipsos közvéleménykutatását a Sztrana.
Eszerint a republikánusok 67 százaléka, a demokraták 37 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „az Egyesült Államok túl sok pénzt költ katonai támogatásra Ukrajnának”.
A megkérdezettek 17 százaléka úgy véli, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás nem elegendő, a válaszadók 28 százaléka pedig elegendőnek értékeli a Kijevnek nyújtott segítség mértékét.
Korábban az USA szociológiai felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy az amerikaiak fele várja az orosz-ukrán konfliktus végét. Így a megkérdezettek 50 százaléka szerint „minél hamarabb tűzszünetet kell elérni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem adja vissza az összes földjét”. Ezt az álláspontot 2022 nyarán 31 százalék képviselte. Ugyanakkor az amerikaiak 48 százaléka támogatta, hogy továbbra is segítsék Kijevet a területek visszaszerzésében.
Az ukránok túlnyomó többsége úgy véli, hogy a háború 2050-re véget ér, de az állampolgárok nagy része aggódik az általa okozott demográfiai válság miatt – közölte pénteken Olena Suljak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottságának elnöke, a Nép Szolgája kormányzó párt vezetője a Gradus Research Ukrajna helyzetének 2050-ig szóló előrejelzésével foglalkozó tanulmányára hivatkozva, számolt be az rbc.uahírportál.
A tanulmány szerint az ukránok mindössze 10%-a számít a háború idei, 14%-a a 2025 utáni befejezésére, de az állampolgárok túlnyomó többsége még nem döntött az időpontról. A külföldről való visszatérésükben nemcsak Ukrajna győzelme a döntő, hanem a lakhatási problémák megoldása is.
Mint Suljak megjegyezte, a felmérés szerint az ukránok 85%-a meg van győződve arról, hogy a háború 2050-re véget ér. A megkérdezett állampolgárok legnagyobb félelmei ugyanakkor a harcok folytatódása (26%) és a jövő bizonytalansága (18%). A biztonsági tényező mellett az államba vetett bizalom nem túl magas szintje is aggasztja az állampolgárokat – mindössze a válaszadók 43%-a várja ezt magasra 2050-ben.
„Természetesen az ukránok továbbra is a korrupcióról beszélnek, amelynek a megnyilvánulási formái minimalizálása nélkül lehetetlen egy sikeres, gazdaságilag fejlett ország fejlődése. De a válaszadók mindössze 39%-a gondolja úgy, hogy Ukrajna képes lesz 2050-re csökkenteni a korrupció mértékét. Ugyanakkor állami szinten számos intézkedést hajtanak végre és már végre is hajtottak az állami ügyintézés digitalizálásával kapcsolatban, amely meggyőződésem szerint a fő biztosíték a korrupció ellen. Manuálisa, kevesebb megvesztegetéssel hozott döntést jelent”
– hangsúlyozta a képviselő.
A pártvezér hozzátette, hogy az ukránok ennek ellenére érezhetően optimisták a gazdaság fejlesztésébe bevont külföldi befektetéseket illetően – a megkérdezett ukránok 72%-a véli úgy, hogy 2050-re az ország képes lesz külföldi befektetéseket vonzani, mert ezek a gazdaság fellendülésének fontos forrásai: munkahelyteremtés, innovációk megvalósítása és gazdasági növekedés.
A parlamenti képviselő azt is megjegyezte, hogy az ukránok, amint azt a Gradus Research felmérésének eredményei is bizonyítják, egy olyan országot szeretnének látni, amely még egy évtized után is ragaszkodik a demokratikus normákhoz – a válaszadók 66%-a véli úgy, hogy Ukrajna 2050-ben is megőrzi a demokratikus elveket. Ugyanakkor jelenleg attól tartanak, hogy a háború miatt demográfiai válság is kialakulhat – így vélekedik a válaszadók 12%-a.
Komoly aggodalomra ad okot a migráció okozta elnéptelenedés, az alacsony születésszám és a háború hatásai, mivel a népesség nagysága közvetlenül befolyásolja a gazdasági kapacitást és a fejlődést. A stabil népesség fenntartásához szükségesnek tartják a migránsok visszatérését és a születésszám növelését szolgáló feltételek megteremtését.
„Az ukránok mindössze 10%-a számít idei visszatérésre, 14%-uk – 2025 utánra tervezi, de az állampolgáraink túlnyomó többsége még nem döntött a feltételekről. Az okok nyilvánvalóak – a biztonsági tényező, a nem tisztázott foglalkoztatási kilátások, a tönkrement lakások, lakásszerzés lehetetlensége, lakásért álló sorok, amelyekben évtizedek óta vannak az emberek, de már dolgozunk rajta”