Az Európai Mentális Egészség Hete apropóján szerveztek konferenciát Brüsszelben „ Kockázatnak kitett mentális egészség a nők körében. Az Ukrajnában élő kárpátaljai nők rezilienciája” címmel. Az esemény célja a Kárpátalján élő magyar nők lelki egészségével kapcsolatos kihívások feltárása és megőrzésének lehetőségei volt.
Megtartotta 35. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Az eseményen többek között részt vettek a Kárpát-medencei magyarság szervezeti vezetők, akik kifejezték a KMKSZ melletti kiállásukat. Helyszíni tudósításunkat láthatják a Rákóczi- főiskoláról. A közgyűlés munkájához online csatlakozott Ferenc Viktória Európai Parlamenti képviselő is, aki kiemelte, hogy a továbbiakban is kiáll a kárpátaljai magyarság jogaiért Brüsszelben, ami annak a több évtizedes munkának az eredménye, amit a KMKSZ fejtett ki a magyarság érdekében.
Brüsszelbe vettek részt tanulmányúton a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VII. évfolyamának hallgatói Ferenc Viktória kárpátaljai származású Fideszes Európai Parlamenti képviselő meghívására. A cél egyebek mellett az volt, hogy a céltudatos fiatalok megismerkedjenek az Európai Unió működésével és az EU-s döntéshozatali folyamatokkal.
Április 12-én tartotta 35. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában. A 36 éves szervezet legnagyobb éves eseménye immár negyedszer zajlott háborús körülmények között, ám a rendezvény méltó hangulatban zajlott, és bizakodó üzeneteket közvetített a résztvevők felé.
Az ünnepélyes közgyűlés elején Babits Mihály Húsvét előtt című versét Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze tolmácsolásában hallhatta a közönség. A költemény szavai különösen időszerű üzenetet hordoztak ezekben a nehéz időkben, bátorítva és lelkesítve a jelenlévőket.
A rendezvényt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke nyitotta meg, majd elhangzott az ukrán és a magyar himnusz. Ezt követően a megjelentek egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a háború áldozatairól és az elmúlt évben elhunyt alapszervezeti tagokról.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tartotta meg éves beszámolóját. Ebben több fontos eredményre és kihívásra is kitért. Hangsúlyozta, hogy közösségünk számára a háborús körülmények közepette is kulcsfontosságú az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, valamint a politikai képviselet biztosítása.
Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnát súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai válság sújtja, amelyet a háború csak tovább mélyít. „Minél tovább tart a háború, annál mélyebbé válik ez a demográfiai válság, elérve azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút” – mondta. Ugyanakkor pozitív példaként emelte ki a kárpátaljai magyarság kitartását és intézményeinek működését, amelyeket még a háború, a világjárvány és a magyarellenes intézkedések sem tudtak megtörni.
A KMKSZ elnöke részletesen ismertette a közösség megmaradását segítő programokat és fejlesztéseket. Ezek között kiemelte, hogy a Rákóczi-főiskolát az ország tíz legjobb magánintézménye között tartják számon. Beszámolt az új oktatási és sportprojektekről is, amelyek helyben kínálnak fejlődési lehetőséget a fiatalok számára. A szociális és gazdaságfejlesztési programokról is szólt, amelyek a nehézségek ellenére továbbra is elérhetők. Elmondta: jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósultak, például iskolák, sportlétesítmények, és egy korszerű hulladékkezelő is épült. A Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitását is megemlítette, amely húszéves előkészítés után valósult meg, és javítja a térség gazdasági kapcsolatait.
A háborús helyzetet elemezve az elnök rámutatott: a béke eléréséhez nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem a Nyugat egységes fellépése is szükséges. Véleménye szerint Donald Trump visszatérése csökkentheti a világégés veszélyét, de a béke még mindig távoli célnak tűnik. Beszéde zárásaként megerősítette: „A KMKSZ továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete mellett, és minden tőle telhetőt meg fog tenni közösségünk megmaradásáért, fejlődéséért.”
A közgyűlésen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a KMKSZ munkája az elmúlt 36 évben a legnehezebb időkben is biztos támaszt nyújtott a helyi közösségnek. Mint fogalmazott: „A magyarok ügyét csak a magyarok tudják képviselni. Mi hiszünk a nemzeti kisebbségek bölcsességében, önszervező erejében.” Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásának három pillére az erős érdekképviselet, az anyanyelvű oktatás, valamint a történelmi egyházak támogatása. A magyar kormány ezért a háborús helyzet ellenére is folytatja a 2015 óta működő Szülőföldön magyarul és sok más támogatási programot, amelyek többek között a pedagógusok, művészeti és egészségügyi dolgozók, egyházi személyek és kulturális intézmények munkáját segítik. Zárásként megerősítette: Magyarország továbbra is kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és partnere marad minden olyan törekvésnek, amely a közösség boldogulását szolgálja.
„35 év, szinte már történelem. Önök szilárd hittel és kitartó munkával, számos küzdelem és kihívás árán őrizték meg számunkra kultúránkat, nyelvünket, identitásunkat” – fogalmazott Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő. Ismertette, hogy az EP-ben folyamatosan szót emel a kisebbségi jogok mellett is, és minden lehetőséget megragad arra, hogy a támogatási csomagokból ne csak infrastrukturális fejlesztések, hanem az emberek mentális egészségét segítő programok is valósuljanak meg. „Mi, kárpátaljai magyarok, tesszük a dolgunkat – Önök otthon, én az Európai Parlamentben” – zárta gondolatait, és reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarság végre békében és méltóságban élhet szülőföldjén.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét a II. világháború utáni állapotokhoz hasonlította, amikor „hiányzó férfiak, magukra maradt gyermekek és öregek” jellemezték a közösséget. Ugyanakkor elismeréssel szólt a KMKSZ munkájáról és kitartásáról, különösen annak fényében, hogy a szervezet a független Ukrajna egyik legrégebbi bejegyzett civil szervezete.
„Amikor csak tehetem, mindig itt vagyok” – kezdte beszédét Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, utalva a közösséghez való kötődésére. Beszámolt a határ menti együttműködések eredményeiről, továbbá olyan fejlesztésekről is szólt, mint a hulladékgazdálkodási projektek és a határátkelők bővítése, amelyek mind hozzájárulnak a térségi kapcsolatok élővé és működővé tételéhez. „Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de különösképpen az itt élő magyar nemzeti közösséggel” – zárta szavait.
Szilágyi Dóra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolta. Felszólalásában kiemelte: az erdélyi magyar közösség teljes szolidaritásáról és elismeréséről biztosítja a kárpátaljaiakat, különösen a háborús időszakban tanúsított kitartásukért. „Az elmúlt időszakban akkora változások következtek be az életünkben, amit talán a mi generációnk el sem tudott képzelni” – mondta. „Bízom benne, hogy még megvan önökben az erő, hogy a következő generációknak is teret és szülőföldet adhassunk tovább.”
Kopasz József a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok mindennapjai kihívásokkal terheltek, de mégis kitartanak. Beszédét egy erőteljes üzenettel zárta: „Mindenki a saját szülőföldjén próbáljon megélni, maradni és alkotni.”
Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere a felvidéki Magyar Szövetség képviseletében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit és adta át a szervezet üdvözletét. Elmondta, hogy bár pártja nagy átalakulásokon ment keresztül, alapvető céljuk változatlan: a helyi magyar közösségek támogatása és a szolidaritás fenntartása a Kárpát-medencében. „A KMKSZ nemcsak őrzője, de aktív formálója is a kárpátaljai magyar életnek” – mondta, és azt kívánta, hogy „egymásból erőt merítve építsük a jövőt, amelyre gyermekeink is büszkék lehetnek”.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében a háború árnyékában végzett munkát és az elért gazdasági eredményeket értékelte. Szerinte a háborús körülmények ellenére sikerült komoly fejlődési eredményeket elérniük, amit elsősorban a csapatmunka és a közös erőfeszítések eredményének tart. Köszönetet mondott a KMKSZ-nek a kiváló együttműködésért, és reményét fejezte ki, hogy a háború után, amikor a körülmények lehetővé teszik, Beregszász újra visszanyerheti történelmi nevét, és ezt közösen, összefogva fogják elérni.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üzenetét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel. A VMSZ elnöke azt írta, különösen jól megérti a kárpátaljai magyarok helyzetét, hiszen hasonló kihívásokkal néztek szembe a múltban. Az ő szavaival élve: „A háború borzalmai, a kényszersorozások, a frontra hurcolás, a félelem, a légiriadót jelző szirénák hangja” mind olyan közös tapasztalatok, amelyek összekötik a két közösséget. „Önökkel vagyunk, tudjuk, mivel kell szembenézniük, és értjük a helyzetüket” – fogalmazott, és elismerte Kárpátalja magyar közösségét, hogy még a háború közepette is kitartanak a magyar élet képviselete mellett.
A közgyűlésen jelen volt még Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Buczkó István Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja, Magyar Zoltán, a Magyar Országgyűlés labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Csernicskó István akadémikus, a II. RF KMF rektora, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció vezetője, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása ügyvezető igazgatója és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke. Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kárpátaljai főosztályának vezetője és Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója online vettek részt.
Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2024-ben 33 831 fő volt, akik 111 alapszervezetbe tömörültek. A közgyűlésen 102 alapszervezet képviseltette magát. A hivatalos küldöttek száma 198 fő volt, közülük 189 küldött jelent meg, ami 95%, tehát a közgyűlés határozatképes.
A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök köszöntötte az új tisztségviselőket, és bejelentette, hogy a Nagybakosi Alapszervezet elnöki tisztségét Szanyi János halála után Badó Veronika vette át.
Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.
A jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A közgyűlés keretében Fodó Sándor-díjjal tüntették ki Tóth Lászlót, a Beregi Református Egyházmegye esperesét, a Nagyberegi Református Líceum lelkész-igazgatóját, Szajkó Renátát, a Viski Egészségügyi Alapellátási Központ családorvosát, Iván Évát, a Derceni Középiskola magyartanárát, valamint Fodó Sándor-ösztöndíjat vett át Gábor Anna, a Rákóczi-főiskola biológia és az ember egészsége szakos IV. évfolyamos diákja.
A KMKSZ Hűségdíját Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, illetve Tóth Margit beregrákosi, Roják Mária császlóci, Rácz János tiszacsomai, Gortvay Gizella korláthelmeci, Bence Rudolf tiszaújlaki és Seder Ilona borzsovai (idén leköszönő) alapszervezeti elnök vehette át.
A közgyűlés Brenzovics László zárszavával és a Szózat eléneklésével ért véget.
Kulturális program, látogatás az Európai Parlamentbe, az Európai Történelem Házának megtekintése, a NATO európai központjának, illetve Magyarország Európai Unió mellé delegált Állandó Képviseletének felkeresése… Egyebek mellett ezek a programok várták az MCC által szervezett Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VII. évfolyamának résztvevőit Brüsszelben, ahova Ferenc Viktória kárpátaljai származású Fideszes EP képviselő meghívására érkeztek.
Brüsszelbe vettek részt tanulmányúton a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VII. évfolyamának hallgatói Ferenc Viktória kárpátaljai származású Fideszes Európai Parlamenti képviselő meghívására. A cél egyebek mellett az volt, hogy a céltudatos fiatalok megismerkedjenek az Európai Unió működésével és az EU-s döntéshozatali folyamatokkal. Ferenc Viktória kiemelte: fontos, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak megismerni az Európai Uniót és intézményeit, melyek fontos szerepet játszanak Ukrajna és így a kárpátalajai magyar közösség jövőjének alakulásában is. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőt indulása óta eddig több mint 100 tettre kész fiatal végezte el, a VII. évfolyamnak 15 résztvevője van.
A háború okozta nehézségek számos új kihívással állították szembe a nőket vidékünkön és országszerte egyaránt. Kitartásukról és helytállásukról büszkeséggel beszélt Kárpátalján tett látogatásakor Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Március 14-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében újabb állomásához érkezett a ZeneVarázslat képzés és hangverseny. A Várnagy Andrea által vezetett ZeneVarázslat-mozgalom vidékünkön is folytatódik, a programsorozat fővédnöke Vitályos Eszter, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. A rendezvény megvalósítását a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.
Az esemény kezdetén Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány vezetője köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elmondta, hogy idén a program januártól júliusig 120 órában zajlik, Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas és Magyarország Érdemes Művésze díjas zongoraművész vezetésével. A program részét képezi idén egy klasszikus zenei tábor is. Váradi Natália kiemelte: „Várnagy Andrea hozta el Kárpátaljára a ZeneVarázslat csodáját, és ez alatt a néhány év alatt 66 fiatal, 21 zenetanár mentorálásához és képzéséhez járult hozzá, a mozgalomhoz hét zeneiskola csatlakozott. Ez a mostani a hetedik ZeneVarázslat-program, amely 25 fiatallal valósul meg, akik ma bemutatják az első 50 órán tanult eredményeket, kilenc zenetanár mentorálásával.”
Ezt követően Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője köszöntötte a megjelenteket és a fiatal művészeket. Beszédében aláhúzta: „A kárpátaljai lakosság nagyon nehéz időket él meg a háborús körülmények között, de a közösség igyekszik úgy élni mindennapjait, hogy az itt élő, helyben maradt gyerekek és fiatalok ebből minél kevesebbet érzékeljenek. Ebben óriási szerepe van a magyar kormánynak és nemzettársainknak, akik nem közömbösek a kárpátaljai közösség ügye iránt. Az anyaország számos módon támogat és karol fel minket, de a legfontosabb, hogy különböző tehetséggondozó programokon keresztül gondol a gyerekekre is. Köszönet illeti azokat a pedagógusokat, zenepedagógusokat, a kárpátaljai magyar intézmények vezetőit és munkatársait is, akik kitartanak szülőföldjük mellett, és idejüket, energiájukat nem kímélve gondoskodnak a gyermekekről és a fiatalokról. Mindent megtesznek, hogy a kárpátaljai magyar kultúra a nehézségek ellenére is virágozzon és megmaradjon.”
Ezt követően Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára szólt a fiatal tehetségekhez, kísérőikhez: „Mi itt szebb, tisztább és igazabb ajándékot nem is kaphatunk, mint amit ma ti adtok nekünk. Ahogy elhangzott, a zene egy olyan közös nyelv, amelyet bár tanulni kell, de mégis mindenki érti, még ha soha nem is tanulta azt. Hálás vagyok, hogy itt lehetek ma, és részese lehetek én is az előadásoknak. A Kulturális és Innovációs Minisztériumból érkeztem, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy elmondhatom magamról, hogy hozzám tartozik az államigazgatás legcsodálatosabb területe: a tehetséggondozás. A Nemzeti Tehetség Programunk 17 éve működik, és évről évre kiemelten támogatja a zene területén tehetséges fiatalokat is. Ahogyan a zene, úgy ez a program is határtalan, és nemcsak nevében, hanem a valóságban is nemzeti. Nekünk, magyaroknak a legnagyobb kincsünk a kiapadhatatlan tehetségünk és leleményességünk. A Kárpát-medence – szoktuk mondani – a tehetségek földje, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár egyetlenegy fiatal tehetségünk is elvesszen.”
A házigazdák nevében Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Ezt követően Várnagy Andrea szólt a jelenlévőkhöz. A művész aláhúzta: „Amikor ideértem, akkor tudtam, hogy mint minden alkalommal, biztos, hogy a szívem megint tele lesz ajándékokkal. Amit a mai ünnepségtől is kaptam, azt hiszem, hogy egy életre megőrzöm. Kárpátalja volt az, ahol azt megtapasztaltam, amit általában az ember: van egy ötlet, van egy ilyen kipattanó szikra, amire aztán mondják, hogy nem fog menni, és mik az akadályok. Én Kárpátalján tudtam meg azt, hogy lehet összefogni, és a közös akaratnak beteljesítő ereje van.” Majd felolvasta Vitályos Eszter kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, a programsorozat fővédnökének üdvözlő szavait.
Az ünnepi beszédeket követően egymást követően lépett színpadra a 25 fiatal tehetség.
A Munkácsy Mihály Magyar Házban zárult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az 1848−49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozata. Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének az ünnep alkalmából a világ magyarságához intézett üzenetét. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke beszédében hangsúlyozta: minden nemzet életében megvan a nagy összefogások ideje. 1848 márciusa is egy ilyen történelmi pillanat volt. A szabadságvágy egy időre összekovácsolta a nemzetet, úgy, hogy az rést tudott ütni az elnyomó hatalom áttörhetetlennek gondolt páncélján. Ünnepi köszöntőjében Ferenc Viktória, a FIDESZ-KDNP Európa Parlamenti képviselője arról beszélt, hogy van dicső múltunk, dicső történelmünk, nemzeti hőseink, mint Petőfi Sándor és Kossuth Lajos, akiktől erőt meríthetünk, akik példát statuáltak kitartásból és hazaszeretetből. Úgy fogalmazott: van jelenünk, van egy anyaországunk egy nemzeti kormánnyal, mely segítő jobbját nyújtja ezekben az embert próbáló időkben. És van jövőnk, hiszen megfogyatkozva bár, de itt vagyunk, és kitartunk, hogy megőrizzük anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat a jövő generáció számára. A rendezvény záró részében Kárpátalja Táncegyüttes közösen a Sodró zenekarral bemutatta az az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményeit felidéző előadásukat Itt az idő címmel. A közel egyórás ünnepi műsorban, amely a KMKSZ felkérésére jött létre közreműködött a Beregszászi Rezeda Folkműhely néptáncegyüttese is. A táncszínházi előadást színesítette Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínészének, és Balogh Marianna, a Sodró zenekar szólistájának prózai előadása, mely a kort megidézve vetített elő egy-egy gondolatot a 19. és a 20. század nagy magyar költő egyéniségeinek tollaiból. A hatalmas sikert arató előadást összeállította és színpadra alkalmazta Váradi Enikő, a Kárpátalja Táncegyüttes igazgatója.
Szombaton a pallói görögkatolikus templomban különleges eseményre került sor: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezete (UKSZ) ökumenikus istentisztelet keretében emlékezett meg nemzeti ünnepünkről. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire a helyi és környékbeli magyar közösséggel együtt tisztelgett Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő is, aki maga is az ungvári járási Pallóból származik.
Elsőként Fülöp János görögkatolikus parochus könyörgött hős elődeinkért és a jelenleg zajló háború hőseiért. A halotti megemlékezés során a szabadságharcban és az orosz‒ukrán háborúban elhunytak lelki nyugalmáért imádkoztak a hívek.
– Fontos a tettrekészség, az, hogy érezzük: nekünk az Úristen feladatot szán, hogy minden embernek megvan a saját feladata a Földön, ezen belül Európában s itt, Kárpátalján. Sokan talán nem is hallottak kis településünkről, Pallóról, s most milyen szép magasztos megemlékezést tudunk itt tartani. Ez szimbolikus is, hisz a település neve a palló, egyszerű híd szóból ered, és nagyon fontos, hogy most hidak legyenek. Ne azt keressük, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami összeköt, mert ami összeköt, az megerősít. Fontos, hogy ebben a korban, ezekben a kihívásokkal teli időszakban megtaláljuk azt, ami bennünket összeköt és megerősít. Olyan évet élünk, ami szentév a katolikus egyházban, és a remény éve. Nagy szükségünk van a reményre, amely bennünk él, hisz ha tudunk egymásra figyelni, egymásért tenni, ha él bennünk a cselekvő szeretet, akkor mindig lesz bennünk remény – zárta ünnepi gondolatait Fülöp János.
Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese az apostol szavaival köszöntötte az egybegyűlteket, és a János evangéliuma 15, 13-ból felolvasva hirdetett igét: „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.”
– Magyarnak lenni nem származást jelent csupán, hanem szent hivatást. Őseink tudták azt is, a tehetség felülről való mennyei ajándék, s az ember akkor használja ezt jól, ha másokat szolgál vele. Ők tudták, hogy élő szögek, akiknek megvan a helyük, és készek voltak a helyüket elfoglalni, bármibe is kerül az. 1848. március 15-én egy maroknyi nép felkelt egy elnyomó, zsarnok rendszer ellen, szabadságot és egyenlőséget akartak. A forradalmat és szabadságharcot leverték, durva megtorlás következett, de abból a szeretetből, amit ezek az emberek népük, országuk és nemzetük iránt éreztek, az odaadott életükből, kiontott vérükből szabadság született, amely hatalmas érték és kincs. A szabadság felelősség is. A szabadságot meg kell élni és meg kell tölteni tartalommal. Az 1848-as forradalom hősei nem önmagukért harcoltak, hanem egy igazabb, tisztább jövőért. S tudták, a jövőt csak azok építhetik, akik tudnak áldozatot hozni – hangsúlyozta Kolozsy András.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, megyei képviselő Heltai Jenő Szabadság című verséből idézve köszöntötte a vendégeket: „Szabadság. Tudd meg: szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg. Tudd meg: szabad csak az, kinek Ajkát hazugság nem fertőzi meg, Aki üres jelszókat nem visít, Nem áltat, nem ígér, nem hamisít. Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják, Hol áldozat nincs, nincs szabadság. Ott vagy csupán, ahol szavát megértve, Meghalni tudnak, és élni mernek érte.”
– Rendhagyó és különleges alkalom ez a mai, hisz ilyen nagy ünnepségre ritkán kerül itt sor. Ma azonban a kárpátaljai magyarság európai parlamenti képviselőjét vártuk ide, az Ung-vidék egyik legkisebb falujába, ami minden helyi lakost büszkeséggel tölt el. Isten hozta Ferenc Viktóriát idehaza – jegyezte meg Balogh Lívia és bemutatta a vendégeket.
Ezután Torma Gergely zenetanár, református kántor előadásában elhangzott a Magyar vagyok című dal.
Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét Fülöp András, Theodor és Johanna szavalta el (felkészítő tanár Fülöp Alexandra). Rohovej Jennifer felolvasta A hősökre emlékezni kell című esszét (felkészítő tanár Rohovej Viktória).
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének határon túli magyarokhoz írt üzenetét Bacskai József főkonzul tolmácsolta.
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő ünnepi beszéde elején hatalmas örömmel és meghatottsággal köszöntötte falubelijeit és a más falvakból érkező vendégeket.
– Öröm van a szívemben, mert itthon vagyok. Ismerős arcok, ismerős tájak és épületek vesznek körül. Ma nemcsak politikusként, nemcsak európai parlamenti képviselőként, hanem pallóiként is állok itt, önök előtt. Megtiszteltetés, hogy együtt ünnepelhetek önökkel. Az itt élők hite, kitartása és ereje példamutató. Büszkeséggel tölt el, hogy ennek a közösségnek én is része vagyok. A mai ökumenikus istentisztelet ékes bizonyítéka annak, hogy bár különböző felekezetekhez tartozunk, mégis összekötnek bennünket a közös célok: a hit megőrzése és a magyar közösségek megtartása. Ebben a faluban évszázadok óta visszhangzik az imádság. Nemzedékek találnak itt erőt és hitet. Ma mi is ugyanezért fohászkodunk itt. A kárpátaljai magyarság számára a nehéz időkben mindig a hit volt a megtartó erő, és ma sincs ez másképp. Az elmúlt három évben megannyi kihívás elé állított minket a történelem, és most még nagyobb szükségünk van arra, hogy hittel és bizalommal tudjunk fordulni Isten felé. Hiszen a hit nem csupán igaz, hanem útmutatás a bizonytalanságban és erő a nehézségekben. Bár a háború borzalmai fizikailag távol vannak tőlünk, de a hatását mindennapjainkban érezzük. Hatalmas megpróbáltatások érik a kárpátaljai magyarságot. Sokan kényszerülnek elhagyni otthonaikat, családok élnek egymástól szétszakítva, közösségünk fogyatkozik, az itthon maradottakra pedig a bizonytalanság terhe nehezül. Mégis hiszem, hogy nem törünk meg. Hiszem, hogy a kárpátaljai magyarság minden nehézség ellenére megőrzi közössége anyanyelvét, kultúráját és hagyományait itt, a szülőföldjén. Elődeink és 1848 bátor hősei is tudták, hogy a hit nemcsak a szavakban él, hanem a tettekben, a helytállásban és a kitartásban is. A forradalmi ifjak hittek a nemzet erejében és a szabadságban. Példát mutattak arról, hogy mit jelent kitartani. Kívánom, hogy legyen erőnk és hitünk kitartani mindaddig, amíg elérkezik az oly régóta várt béke, ami már úton van felénk – zárta ünnepi gondolatait az EP-képviselő, és megköszönte az összejövetelt, hogy ilyen sokan eljöttek.
A rendezvény hangulatát emelte a Szürtei kistérségben vendégeskedő Vesztergám Miklós tárogatóművész játéka, akinek előadásában 1848-as dallamok csendültek fel.
Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke bibliai történetek és történelmi események példáján keresztül szólt azokról a győzelmekről, amikor kis népek nem fegyverrel, erővel tudtak győzni, hanem imával, a hit erejével. Végezetül a jelenlévők közösen imádkoztak a békéért.
