Óriási, ősi tó maradványait fedezték fel Grönland alatt, az ország északnyugati részén, a jégtakaró mélyén. Egy most publikált tanulmány szerint több százezer, ha nem több millió évesek. A hatalmas, „fosszilis tómeder” olyan jelenség, amilyent a tudósok még nem láttak a világ ezen részén annak ellenére, hogy a jégtakaró riasztó mértékben olvad.
Többezer négyzetkilométer területre terjedt ki
A kutatók tavaly több mint ötven, szubglaciális tó felfedezéséről számoltak be a grönlandi jégtakaró alatt. A felolvadt, folyékony víztestek csapdába estek az alapkőzet és a jégtakaró felett. Az új lelet azonban más jellegű: egy ősi, hosszú tómedence, ami már kiszáradt, és immár tele van üledékkel. A vastagsága legfeljebb 1,2 kilométer és amelyet 1,8 kilométer jég borít.
Amikor a tó kialakult, a terület talán még jégmentes lehetett – mondta Guy Paxman, a Columbia Egyetem geofizikusa, a tanulmány vezető szerzője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az egykori monumentális tó területe mintegy 7100 négyzetkilométer volt, körülbelül akkora, mint az amerikai Delaware és Rhode Island államok együttes területe.
Hozzátette: a tóban közel 580 köbkilométer víz gyűlt össze, amelyet legalább tizennyolc, ősi patakból álló hálózat táplált.
A tudósok szerint a medencében lévő, laza kőzetanyag „egy óriási időkapszula”, amely rögzítette a nyomokat Grönland környezetéről.
Ez fontos információtár lehet egy olyan tájról, amely jelenleg teljesen rejtett és megközelíthetetlen – magyarázta a szakember. – Az óriási tómedret a közeli, történelmi katonai kutatóbázisra hivatkozva „Camp Century Basin” néven emlegetik.
Fontos információkat árulhat el a grönlandi jégtakaró kiterjedéséről
A kutatók a grönlandi jégtábla fölötti repülve különböző, a mágneses adatokat mérő eszközök segítségével térképezte fel a jég alatti szubglaciális geomorfológiát. Az adatok megmutatták az üledéktöltet óriási laza tömegének körvonalát, amely kevésbé sűrű anyagból állt, mint a tömeget körülvevő keményebb kőzet.
Lehetséges, hogy a tó melegebb időkben alakult ki az alapkőzet elmozdulásának eredményeként az alatta lévő törésvonal miatt – mutatott rá Guy Paxman. – A medence alakját a glaciális eróziók faraghatták az évezredek vagy évmilliók során.
Paxman és csapata úgy véli, hogy az egykori tómedence fontos üledékadatokat tartalmazhat. Ha elég mélyre tudnak fúrni ahhoz, hogy ki tudják elemezni, akkor azok elárulhatják, hogy a régió egykor jégmentes vagy jéggel borított volt, deinformációkat árulhatnak el a grönlandi jégtakaró kiterjedéséről, valamint a régió korábbi éghajlati és környezeti viszonyairól. A tudósok szerint ha megértjük a múltbéli sarki éghajlati változásokat, akkor az létfontosságú információkat szolgáltathat a világon jelenleg zajló klímaváltozási események értelmezéséhez.
A kutatók eredményeiket az Earth and Planetary Science Letters tudományos szaklapban publikálták.
[type] => post
[excerpt] => Óriási, ősi tó maradványait fedezték fel Grönland alatt, az ország északnyugati részén, a jégtakaró mélyén. Egy most publikált tanulmány szerint több százezer, ha nem több millió évesek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1605202290
[modified] => 1605141328
)
[title] => Millió éves ősi tó rejtőzik a grönlandi jégtakaró alatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=35717&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35717
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 35718
[image] => Array
(
[id] => 35718
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg
[original_lng] => 184641
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1605134128:12
[_thumbnail_id] => 35718
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4565
[_algolia_sync] => 831504835002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4905
[1] => 26234
[2] => 26235
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Grönland
[1] => jégtakaró
[2] => ősi tó
)
)
[1] => Array
(
[id] => 26172
[content] =>
Olyan gyors tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát – ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
„Ha a globális felmelegedés úgy folytatódik, mint eddig, vagyis a nagy károsanyag-kibocsátási forgatókönyv valósul meg, a hőmérséklet 2100-ra 4-6,6 Celsius fokkal emelkedik Grönland térségében. Ez lényegesen nagyobb, mint amire globálisan számíthatunk ugyanebben az időszakban, ami azt jelzi, hogy a sarki régiók nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásra” – mutatott rá Ruth Mottram klímakutató a nemzetközi kutatásban részt vevő Dán Meteorológiai Intézet (DMI) keddi közleményében.
A kutatók a legfrissebb globális és regionális klímamodellezési eszközök segítségével számolták ki a grönlandi jégtakaró olvadásának következményeit.
„A kutatásunk azt mutatja, hogy 10-12,5 centiméteres globális tengerszintemelkedéssel kell számolni 2100-ra a grönlandi jégolvadás közvetlen eredményeként” – mondta Mottram.
John Cappelen, a DMI vezető klimatológusa, a kutatócsoport tagja hangsúlyozta a csoport megállapításainak súlyosságát, és a grönlandi olvadás mérséklésére a párizsi klímaegyezmény betartása mellett tört lándzsát.
„Változtatnunk kell a hozzáállásunkon, ha korlátozni akarjuk a felmelegedést” – fűzte hozzá.
Egy új amerikai kutatás szerint a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna, ha a felmelegedés megállna.
A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg.
A tudósok azt állapították meg, hogy a gleccserek változása elérte a azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével.
„A távérzékelési adatok alapján azt tanulmányoztuk, hogyan változik a jégolvadás és -növekedés. Azt találtuk, hogy az óceánba olvadó és a gleccserekről letörő jég messze meghaladja a jégfelületen felhalmozódó hó tömegét” – mondta el a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálnak Michalea King, a kutatás vezetője, az Ohiói Egyetem Byrd Sarkvidék- és Klímakutató Központja munkatársa.
Az óceánba torkolló gleccserek változásain kívül a havi műholdadatok azt is megmutatták, hogyan hizlalja a jeget évről évre a hóesés. King és kutatócsoportja megállapította, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években a jégolvadás és a hó nagyrészt egyensúlyban volt: a gleccserek általában mintegy 450 gigatonna jeget veszítettek, amit a hó pótolt is.
„A jégmező pulzusa, vagyis a jégolvadás-hóesés aránya viszonylag álladó volt egészen addig, amíg az óceánba csúszó jég mennyisége egy rövid, öt-hat éves időszakban hirtelen nagyot nem nőtt” – mondta King.
A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő. 2000 előtt minden évben nagyjából egyenlő volt az esélye, hogy a jégmező veszít a tömegéből vagy növekszik. A jelenlegi klíma mellett a jégtömeg százból egy évben növekedhetne csak.
1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza, sokuk már annyit, hogy mélyen a vízben végződik, vagyis nagyobb felületen érintkezik a melegedő vízzel, így még nehezebben hízhatna vissza eredeti kiterjedésére.
Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha az emberiség képes lenne a jelenleg zajló klímaváltozást megfékezni, az óceánba torkolló gleccserek jégolvadása meghaladná a leeső hó mennyiségét és jó ideig tovább zsugorodnának.
Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel jegük az Atlanti-óceánba, végül a világ többi óceánjába jut, ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezője: tavaly csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okozott.
Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelőtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet.
A Föld utolsó úgynevezett glaciális maximumának periódusa (a sarki és kontinentális jégtakarók legnagyobb kiterjedése) mintegy 33 ezer éve volt, ekkor hatalmas jégtakarók borították szinte a teljes északi féltekét. Akkoriban az eurázsiai jégtakaró, amely befedte Skandinávia nagy részét, nagyjából háromszor annyi fagyott vizet tartalmazott, mint a modern kori grönlandi jégtakaró.
A gyors regionális melegedés hatására a jégtakaró összeomlott egy mintegy 500 éves periódus alatt-állapították meg a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmány szerzői.
A Norvég-tengerből vett üledékfuratok elemzésekor a szakértők arra jutottak, hogy a jégtakaró összeomlása hozzájárult a Meltwater pulse 1A nevű eseményhez. A tudomány ezen a néven illeti azt a periódust, amikor 13 500-14 700 évvel ezelőtt akár 25 méterrel is megemelkedhetett a globális tengerszint – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Jo Brendryen, a Bergeni Egyetem kutatója szerint az eurázsiai jégtakaró olvadása hatalmas regionális hőmérséklet-ingadozásokkal esett egybe. „A grönlandi jégtakaróból vett furatok elemzése arra utal, hogy a Grönland feletti légkör akár 14 Celsius-fokkal is felmelegedhetett néhány évtized alatt abban az időszakban. Úgy gondoljuk, ez a melegedés volt a jégtakaró összeomlásának fő oka” – mondta a szakértő.
A bolygót melegítő szén-dioxid légköri koncentrációja akkoriban 240 ppm volt, míg jelenleg 415 ppm.
A grönlandi jégtakaró, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy több mint hat méterrel megemelje a világ tengereinek és óceánjainak vízszintjét, rekordsebességgel olvad. Csak 2019-ben több mint 560 milliárd tonnát veszített tömegéből.
Grönland és az Antarktisz egyes részei jelenleg hatszor gyorsabban olvadnak, mint 1990-ben.
A most bemutatott tanulmány rávilágított arra, hogy a teljes eurázsiai jégtakaró néhány évszázad alatt olvadt el, évente több mint négy centiméterrel emelve meg a vízszintet, ami összesen 4,5-7,9 méteres emelkedést jelentett.
Grönland és az Antarktisz egyes részei jelenleg hatszor gyorsabban olvadnak, mint 1990-ben.
A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentős mértékű jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.
Grönland jégtakarója 600 milliárd tonnányi jeget veszített 2019-ben, egy márciusban publikált tanulmány szerint ennek éppen ezekben a hetekben érezhetjük meg a hatását.
A következmény mellett a jégolvadás okait is vizsgálták tudósok. A nagy tömegű jégveszteség egyik okaként a Grönland felett 2019 nyarán tapasztalt szokatlanul gyakori magas nyomású légköri képződményeket határozta meg a The Cryosphere című szaklapban megjelent tanulmányában Marco Tedesco, a New York-i Columbia Egyetem és Xavier Fettweiss, a belgiumi Lüttichi Egyetem kutatója.
Bár valamivel kevesebb jég olvadt el, mint a 2012-es rekordévben, mindössze 50 milliárd tonnával növekedett a jég a hóesésnek köszönhetően. Az 1981 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan 375 milliárd tonnával növelte a jeget a havazás, ami általában ellensúlyozni tudta a gleccserek olvadását és borjadzását. Tavaly azonban még a 2012-es évhez képest is nagyobb hátrányba került a jég a műholdas adatok alapján készült tanulmány szerint.
