Recep Tayyip Erdogan elnöki dekrétummal nagymecsetté nyilvánította az ikonikus épületet, péntektől már imára várják a muszlim hívőket.
Mecsetként nyitja meg kapuit a pénteki imára gyülekező muszlim hívők előtt az isztambuli Hagia Sophia székesegyház.
A hivatalos újranyitáson, amelyre 1000–1500 hívőt várnak az épületbe és még sokkal többet a körülötte kialakított imahelyekre, Recep Tayyip Erdogan török elnök is jelen lesz. A hívőknek a koronavírus-járvány miatt kötelező lesz a szájmaszk viselése és a távolságtartás. A Hagia Sophia körüli utcákat lezárják, és nagyjából 20 ezer rendőr fog szolgálatot teljesíteni.
A török legfelsőbb bíróság két hete hozott döntést arról, hogy 1934-ben, a köztársaság alapító Kemál Atatürk államelnöksége alatt jogellenesen alakították múzeummá a Hagia Sophiát. A bírósági döntés után Erdogan elnöki dekrétummal nagymecsetté nyilvánította az ikonikus épületet. A döntés miatt megbotránkozását fejezte ki Görögország, az Egyesült Államok és számos keresztény egyházi vezető.
A Krisztus utáni VI. században épült templomot mecsetként használták az után, hogy az oszmánok 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt – a mai Isztambult –, és megtették a birodalom fővárosának.
Mélységes fájdalmát fejezte ki Ferenc pápa az isztambuli Hagia Sophia egykori ortodox keresztény bazilika, jelenlegi múzeum mecsetté nyilvánítása miatt vasárnap délben a Szent Péter téren mondott beszédében.
Erdogan török elnök pénteken jelentette be, hogy a Hagia Sophia ismét mecset lesz. Döntése kiváltotta az amerikai és a görög kormány, illetve az Orosz Ortodox Egyház rosszallását is. A török államfő ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az egykori bazilika a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni.
Ferenc pápa a tengernek szentelt napon, amelyet az olasz egyház július 12-én ünnepel, kijelentette, a tengerről szóló gondolatai Isztambulba (a régi Konstantinápolyba) vezetnek. „A Hagia Sophiára gondolok mély fájdalommal” – emelte ki a katolikus egyházfő, aki ezután néhány másodperces csendet is tartott.
Ferenc pápa 2014 novemberében látogatott el a Hagia Szophiába első és utolsó törökországi látogatásán. Ezt megelőzően az isztambuli úgynevezett Kék Mecsetet is felkereste, ahol a Nagymuftival közösen imádkozott.
A Hagia Sophia („az isteni szent bölcsesség temploma”), törökül Ayasofya 1935 óta múzeum volt, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as, törökök általi elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője múzeummá alakíttatta át. Egy iszlamista egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki semmisnek az 1934. november 24-ei minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.
Ez pénteken következett be, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig azonnal rendeletet adott ki erről, és közölte, hogy az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában.
Erdogan hozzátette, hogy a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a múzeumból a mecsetté nyilvánított Hagia Sophia. Kihangsúlyozta, hogy ő továbbra is az emberiség közös örökségének tartja a közel 1500 éves kultikus épületet.
A török döntést az Orosz Ortodox Egyház, Görögország és az Egyesült Államok is nemtetszéssel fogadta. I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka még június végén „megdöbbentőnek és elszomorítónakű” nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását. Elmondása alapján, a konstantinápolyi egyház 17 évszázada túlél, és Isten akaratával örökre fennmarad a Boszporusz partján.
Július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is megszólalt az ügyben. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté. Kirill, az Orosz Ortodox Egyház pátriárkája pénteki nyilatkozatban szólította fel a török vezetést arra hogy tanúsítson józanságot, és őrizze meg „a keresztény kultúra egyik legjelentősebb remekműve” és „a világ keresztényeinek milliói számára szimbolikus templom” semleges státusát, hozzájárulva ezzel Oroszország és Törökország kapcsolatainak további fejlődéséhez, valamint a vallásközi béke és egyetértés megerősítéséhez.
Szteliosz Pecasz görög kormányszóvivő szombaton azt mondta, hogy „Erdogan történelmi hibát követett el, olyan hibát, amely szakadáshoz vezet, de amely reményei szerint nem lesz áthidalhatatlan”. Pecasz véleménye alapján, Erdogan döntése sok problémát fog okozni neki. Görögország elítéli ezeket a cselekedeteket, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy következményeik legyenek Törökországra nézve.
Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki pénteken a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan, egy órával azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló korábbi minisztertanácsi döntést.
Erdogan a szöveget hivatalos Twitter-fiókján is közzétette. A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz került.
A török államfő péntek este helyi idő szerint pontban 20 óra 53 perckor televíziós beszédet fog tartani. A 20 és az 53 párosítása vélhetően a 2053-as esztendőre, tehát Konstantinápoly bevételének jövőbeni 600. évfordulójára utal.
A közigazgatási bíróság szerepét betöltő Államtanácson (Danistay) pénteki döntését megelőzően, május végén az Isztambul bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.
Megkezdte a török legfelsőbb közigazgatási bíróság csütörtökön az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakítására vonatkozó kérelem elbírálását – jelentette a Habertürk török hírtelevízió.
A bíróság szerepét betöltő Államtanácson (Danistay) zajló tárgyalás, amelyen meghallgatták a per érintettjeit, mindössze fél órán át tartott. A Habertürk úgy tudja, hogy a bíróság néhány napon belül ismerteti döntését.
A pert egy konzervatív egyesület indította 2016-ban azzal az igénnyel, hogy az Államtanács minősítse semmisnek azt az 1934. november 24-ei minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.
Az egyesület ügyvédje, Selami Karaman a csütörtöki ülésen azzal érvelt, hogy a Hagia Sophia annak a II. Mehmed szultánnak a személyes tulajdona, aki 1453-ban meghódította az akkori Konstantinápolyt, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta. Tekintélyes török hírportálok beszámolói szerint az egyesület azt is állítja, hogy az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.
Az állam jogi képviselője arról beszélt a csütörtöki eljáráson, hogy a minisztertanács korábbi döntése jogszerű, így az Államtanácsnak szükségtelen határozatot hoznia az ügyben, és el kell vetnie az eljárást. Egyúttal úgy vélte, hogy a kérdésben az államfői hivatal dönthet.
Az államfő hivatal jogi irodájának képviselői felszólalásukban az Államtanács belátására bízták a határozathozatalt.
A pert kezdeményező egyesület 2005-ben egyszer már ugyanezzel az igénnyel fordult az Államtanácshoz, amely elutasította az eljárást, mondván nem talált jogellenességet abban, hogy a Hagia Sophiát múzeumként használják.
A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetik a szimbolikus Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogatnak nyilatkozataikkal.
Május végén, az Isztambul bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták.
Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását. „Mit mondjak keresztény vezetőként és konstantinápolyi pátriárkaként? Ahelyett, hogy összekötne minket, megoszt bennünket egy 1500 éves örökség” – fogalmazott I. Bartolomaiosz.
A Hagia Sophia ügyére szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is kitért. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté.
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A XX. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.
