A jelenlegi állapotok szerint 4,5 millió ukrán szeretne visszatérni Ukrajnába az európai országokból, ehhez azonban tartós béke kell – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Kijevben, az ukrán kormány és az Európai Bizottság találkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint von der Leyen elmondta:
„4,5 millió ukrán, aki menedéket talált az európai országokban, még mindig haza akar térni, és ehhez tartós békére van szükség.”
Az Európai Bizottság elnökének elmondása szerint ebben a számban 700 ezer ukrán gyerek is benne van, akiket az Európai Unió országaiba költöztettek át, és ott tanulnak, illetve azok a hallgatók, akik az EU Erasmus+ programjának köszönhetően találhattak új tanulmányi környezetet.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A jelenlegi állapotok szerint 4,5 millió ukrán szeretne visszatérni Ukrajnába az európai országokból, ehhez azonban tartós béke kell – jelentette ki Ursula von der Leyen.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740492120
[modified] => 1740483100
)
[title] => Ursula von der Leyen szerint 4,5 millió ukrán szeretne visszatérni Európából a hazájába
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=233446&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 233446
[uk] => 233451
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 233447
[image] => Array
(
[id] => 233447
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-3.jpg
[original_lng] => 26941
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1740478009:3
[_thumbnail_id] => 233447
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3586
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1203131300001
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
A menekültek mintegy 30 %-a térhet vissza Ukrajnába a teljes körű háború befejezése után – jelentette ki kedden Olekszij Csernisov, az ukrán nemzeti egység minisztere a Die Welt című német lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a háború véget ér és a stabil béke beköszöntével a menekültek mintegy 30 %-a komolyan fontolóra veszi a visszatérést. A többiek további feltételeket szabhatnak ehhez a döntéshez – tette hozzá. Köztük lesznek olyanok is, akik nem akarnak hazatérni – jegyezte meg.
De ők (akik nem akarnak visszatérni – a szerk.) Ukrajna számára is hasznosak lehetnek. Sőt már most is segítenek: támogatják az ukrán társadalmat, az ukrán hadsereget, és sokat tesznek. Büszke vagyok rájuk. Mindenkinek megvan a maga szerepe ebben a háborúban
A holland kormány 900 euró készpénzt ajánl fel az országban tartózkodó szíriaiaknak, hogy önként visszatérjenek hazájukba – közölte az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál szerdán.
A beszámoló szerint a holland kormány által szerdán megszavazott intézkedésben szereplő összeg közel kétszer annyit, mint amennyi jelenleg adható – maximálisan 500 euró – a Hollandiát önkéntesen elhagyó menedékkérőknek.
A lehetősséggel élő szíriaiaknak egy nyilatkozatot kell aláírniuk, amelyben visszavonják menedékkérelmüket, vagy visszaadják ideiglenes tartózkodási engedélyüket. Ezzel elfogadják, hogy ezt követően menekültként vagy bevándorlóként már nem térhetnek vissza Hollandiába.
A szíriaiak akkor élhetnek az ajánlattal, ha menedékkérelmük elbírálás alatt áll, ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vagy hivatalos személyi okmányok nélkül élnek Hollandiában.
A holland igazságügyi minisztérium bevándorlási politikájának végrehajtásáért felelős szolgálat (DTenV) közölte, a Bassár el-Aszad elnök vezette rezsim bukása óta számos esetben érkezett kérés olyan szíriaiaktól, akik állami segítséget kértek hazatérésükhöz. A DTenV weboldalt is létrehozott, amelyen információk érhetők el a Szíriába való visszaköltözés holland kormány által támogatott lehetőségeiről.
Közölték, hogy a hazatérni vágyókat figyelmeztetik a kockázatokra is, mivel – mint kiemelték – nem világos, hogy az ország elég biztonságosnak tekinthető-e. Emlékeztettek: Szíria egyes részeinek biztonságossá nyilvánítása volt az egyik intézkedés, amelyet a kabinet ugyan bejelentett a menekültügyi vészhelyzet kihirdetéséről, de azt még nem hajtották végre.
Az illetékes holland szolgálat közölte, a hazatelepülési program nem segít a hazatelepülés előtti „családi látogatások megszervezésében, vagy a hazavinni kívánt vagyontárgyak összegyűjtésében”, csak a „visszatérésben” nyújt támogatást.
A hírportál hozzátette: a vonatkozó honlap szerint az illetékes szervek a Hollandiában élő szíriaiak utazásának megszervezésében is segítenek, noha – mint írták – az oldal nem tisztázza, hogy a holland kormány fedezi-e az utazás költségeit.
Emlékeztettek: a holland szabályozás szerint azok a menedékkérők, akik önként térnek vissza származási országukba, mindig igényelhetnek pénzbeli támogatást, ennek mértéke 200 és 500 euró lehet felnőttenként és 40 euró egy gyermek esetében.
A menedékkérők önkéntes hazaköltözésük esetén 1800 euró összegű „reintegrációs támogatást” is igényelhetnek, amelyből felnőttenként legfeljebb 500 euró adható készpénzben – tették hozzá.
Egy hónapon belül csaknem 200 000 szíriai menekült tért haza Bassár el-Aszad rezsimjének 2024. december elején történt bukása után – számolt be a Barrons az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége vezetőjének, Filippo Grandinak a nyilatkozatára hivatkozva.
Elmondása szerint december 8-tól január 16-ig mintegy 195 200 szíriai tért haza.
Grandi hozzátette, hogy hamarosan ellátogat Szíriába és a szomszédos országokba, mivel az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége „megerősíti a visszatérők és a befogadó közösségek támogatását”.
Megjegyezték, hogy Törökország, amelynek 900 kilométeres határa van Szíriával, mintegy 2,9 millió szíriainak adott menedéket, akik 2011 óta menekültek el az országból.
A török hatóságok abban a reményben, hogy a menekültek közül sokan hazatérnek, minden menekültcsalád egy-egy tagjának lehetővé teszik, hogy 2025. július 1-je előtt háromszor Szíriába utazzon, hogy felkészüljön az áttelepülésre.
Az ukrán menekültek 61%-a azt tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, amikor az biztonságos lesz a helyzet az országban. Az ENSZ a kormánnyal együttműködve lakhatást és munkát biztosít a jövőbeli hazatérőknek.
A legtöbb ukrán menekült arra vágyik, hogy hazatérjen, amint biztonságos lesz a helyzet Ukrajnában. A felmérés szerint 61%-uk kész visszatérni, ha megteremtődnek a megfelelő feltételeket, jelentette ki Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sajtótájékoztatóján.
„Ma délelőtt a miniszterelnök úrral folytatott nagyon konstruktív megbeszélésen megvitattuk, hogy a cél természetesen nem csak az, hogy ezek az emberek örökre menekültek maradjanak. A cél az, hogy megteremtődjenek a feltételeket ahhoz, hogy ezek az emberek visszatérhessenek Ukrajnába. Ez az, amire Ukrajnának szüksége van, és felmérésünk szerint ezt szeretné a menekültek többsége: 61%-uk szeretne visszatérni Ukrajnába, amint biztonságos körülmények lesznek az országban” – mondta Grandi.
Megjegyezte: már most szeretnének elkezdeni dolgozni a lakhatás és a foglalkoztatás ügyében. Grandi elmondása szerint találkozott a gazdasági miniszterhelyettessel, mert igyekeznek támogatni az ukrán kormány olyan programjait, amelyek célja a munkalehetőségek növelésének feltételeinek megteremtése, beleértve a készségfejlesztő és munkahelyteremtő programokat. Hozzátette azt is, hogy együttműködnek a kormánnyal a lakhatás és életkörülmények megteremtése kérdéseiben.
Egy felmérés eredményei szerint a Norvégiában élő ukrán menekültek csaknem fele (47%) azt mondja, hogy nem tér vissza Ukrajnába akkor sem, ha a háború véget ér – áll az Imdi cég megbízásából készült közvélemény-kutatás adataiban, írta a VG.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a Norvégiában tartózkodó ukrán menekültek mindössze 10%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretne visszatérni hazájába.
Vilde Hernes, az Oslo Met-i Városi- és Regionális Kutatási Intézet (NIBR) kutatója két tendenciáról beszél a Norvégiában élő ukránok körében.
Az egyik az, hogy aki hosszabb ideje van Norvégiában, annak nagyobb a valószínűsége, hogy maradni akar. A másik az, hogy a közelmúltban érkezők már a kezdetektől fogva nagyobb valószínűséggel jelentik ki, hogy Norvégiában szeretnének maradni. Hozzátette, a 16-17 éves ukrán tinédzserek egyre gyakrabban érkeznek Norvégiába. A kutató ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy az ukrán tinédzserek amíg lehet, elhagyják Ukrajnát, mielőtt a háborúba vinnék őket.
[type] => post
[excerpt] => Egy felmérés eredményei szerint a Norvégiában élő ukrán menekültek csaknem fele (47%) azt mondja, hogy nem tér vissza Ukrajnába akkor sem, ha a háború véget ér.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1735565280
[modified] => 1735547479
)
[title] => Felmérés: a Norvégiában élő ukrán menekültek mindössze 47%-a nem akar hazatérni
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=227921&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 227921
[uk] => 227827
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 227828
[image] => Array
(
[id] => 227828
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/bizhentsi.jpg
[original_lng] => 242846
[original_w] => 1094
[original_h] => 747
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/bizhentsi-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/bizhentsi-300x205.jpg
[width] => 300
[height] => 205
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/bizhentsi-768x524.jpg
[width] => 768
[height] => 524
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/bizhentsi-1024x699.jpg
[width] => 1024
[height] => 699
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/bizhentsi.jpg
[width] => 1094
[height] => 747
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/bizhentsi.jpg
[width] => 1094
[height] => 747
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/bizhentsi.jpg
[width] => 1094
[height] => 747
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1735540280:12
[_thumbnail_id] => 227828
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1725
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1203087137001
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
Az európai háborús tapasztalatok azt mutatják, hogy az Ukrajnát elhagyó menekültek jelentős része valószínűleg nem fog hazatérni. Körülbelül a fele véglegesen külföldön marad.
Vélhetően a menekültek fele külföldön marad
Olekszij Poznjak, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet kutatója értékelését az RBC-Ukrajinának adott interjújában közölte.
„Elmondhatjuk, hogy körülbelül a fele visszatérhet, és körülbelül a fele már nem tér vissza” – jegyezte meg a szakértő.
Elmondása szerint a hazatérés attól függ, hogyan végződik a háború. „Ha egyszerűen a konfliktus befagyasztásáról van szó, anélkül, hogy komoly garanciák lennének a folytatásra, akkor ez egy helyzet. Ha komoly békegaranciákat adnak, vagy a megszállt területek egy részét visszaadják, az már egy teljesen más perspektíva” – magyarázta Poznjak.
A szakértő egyben megjegyezte, hogy az emberek visszatérését befolyásolják az ország újjáépítését célzó beruházási ígéretek. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg sok a bizonytalanság az ukránok külső migrációjával kapcsolatban.
„A világtapasztalat azt mutatja, hogy a hazatérők nagy része a háborút követő első évében térnek haza. Ez a tendencia a jugoszláv konfliktus során volt megfigyelhető. Az ezekből az országokból származó menekültek egy része azonban külföldön maradt” – tette hozzá Poznjak.
Hazatér, hogy visszakaphassa társadalmi státuszát
A menekültek Ukrajnába való visszatérésének egyik fontos motívációja az elvesztett társadalmi státusz helyreállításának vágya lehet, és nem csak a magas bérek.
Olekszij Poznjak, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet kutatója ezt a véleményét fejtette ki az RBC-Ukrajinának adott interjújában.
„A migránsok egy része, akik értékelik az ukrajnai karrierjüket, visszatérhet. Főleg olyanokról van szó, akik itthon tekintélyes pozíciót töltöttek be, de külföldön nem mindig tudnak hasonló munkát végezni”, jegyezte meg a szakértő. Poznjak hangsúlyozta, hogy a legtöbb külföldön élő menekült egyszerű vagy rosszul fizetett munkát végez.
„A társadalmi státusz csökkenése komoly pszichológiai kihívás. Ennek a státusznak a visszaállításának lehetősége még alacsonyabb jövedelem mellett is fontos ösztönző lehet a hazatérésre”, tette hozzá.
A szakértő a gazdasági realitásokra is felhívta a figyelmet: Ukrajnában alacsonyabbak a bérek, mint az EU országaiban, de Ukrajnában jóval alacsonyabbak az árak. „A vásárlóerő nem egyenlő a bérekkel” – jegyezte meg.
Poznjak emlékeztetett a migrációs folyamatok általános szabályszerűségére: minél tovább tartózkodnak az emberek külföldön, annál kisebb az esély a visszatérésre. „Ez egy univerzális szabály, amely mindenkor és minden népre vonatkozik”, összegezte a szakértő.
Külföldre való migráció: folytatódik a növekedés
Az ENSZ adatai szerint 2024 harmadik negyedévében csaknem 200 ezerrel nőtt az ukrán migránsok száma. A negyedik negyedév elején ez a szám tovább nőtt, és október közepén elérte a 6,8 millió főt.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint az elhúzódó háború és a jelentős áramhiány hozzájárul a külföldre való migráció növekedéséhez. A jegybank becslései szerint ez év végéig további mintegy 500 ezer állampolgár hagyhatja el Ukrajnát.
Az elhúzódó konfliktus humanitárius következményeire a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felhívta a figyelmet. Az orosz invázió harmadik évfordulójára időzített közlemény szerint jelenleg 6,75 millió ukrán menekült tartózkodik külföldön. Emellett az Ukrajnából érkező külső migráció növekedésének újabb jelei mutatkoznak.
Ukrajnán kívül tartózkodó hadköteles korú férfiak fele kész hazatérni, a fő feltétel a mozgósítás alóli halasztás kérdésének rendezése, mert az esetleges mozgósítástól való félelem továbbra is visszatartó tényező – jelentette ki kedden Olekszij Csernisov miniszterelnök-helyettes, az ukrán nemzeti egység minisztere a Legfelső Tanács bizottsági ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta: „A hadköteles korú férfiak 50%-a készen áll arra, hogy ma visszatérjen Ukrajnába, anélkül, hogy megvárná a háború végét, ha megoldódik a mozgósítás alóli halasztás kérdése. Ma nem a háború az, ami akadályozza a visszatérést. Természetesen elriasztja őket az esetleges mozgósítás kérdése, hogy ez rossz vagy jó, ezt később értékeljük.”
A keddi ülésen az ukránok külföldi támogatásának mechanizmusai is szóba kerültek. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a jövőbeni, Ukrajnán kívül létrejövő Egységközpontoknak az állampolgárok segítő központjaivá kell válniuk. Álláskeresői szolgáltatásokra, a mozgósítási kérdések megoldására és a katonai nyilvántartási okmányokra vonatkozó szolgáltatásokat nyújtanak Ukrajnában – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta az ukránok külföldi önkéntes tevékenysége megszervezésének fontosságát. „Az Egységközpontok hozzájárulnak az ukrán fegyveres erőknek nyújtott támogatás koordinálásához, az ukrán közösségek támogatásához, valamint kulturális, oktatási és társadalmi kezdeményezések fejlesztéséhez” – mutatott rá Olekszij Csernisov.
A munkavállalás az egyik kulcsfontosságú tényező, amely elősegítheti az ukrán menekültek hazatérését. A visszatérés ösztönzése érdekében az államnak és a vállalkozásoknak közösen kell kidolgozniuk egy cselekvési tervet, amely új munkahelyek létrehozására, a dolgozók motivációjának növelésére és a munkabérek javítására irányul – írja az rbc.ua.
Erről Olena Suljak, az ukrán parlament Állami Kormányzási, Helyi Önkormányzati, Regionális Fejlesztési és Városépítési Bizottságának elnöke beszélt, hivatkozva az Európai Üzleti Szövetség (EBA) által készített munkaerőpiaci kutatásra.
Suljak elmondta, hogy a teljes körű orosz invázió kezdete óta körülbelül 7,5 millió ukrán hagyta el az országot, és csupán 64%-uk tervezi a hazatérést. Különösen aggasztó, hogy a legaktívabb munkaképes korú emberek hagyják el Ukrajnát, akik alapvető szerepet játszanak az ország gazdaságában. Ezen emberek visszatérése az országba továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti az állam számára.
A legfontosabb tényező a biztonság, de közvetlenül utána a lakhatás elérhetősége és a munkalehetőség állnak.
A munkavállalás mint a hazatérés egyik tényezője
Nyáron kutatást végeztek az ukránok migrációs hajlandóságáról, amelyet Ukrajnában és külföldön is elvégeztek. Ennek eredményei alapján a stabil munkalehetőséget 41% nyilatkozó említette a hazatérés egyik legfontosabb tényezőjeként. A legnagyobb hajlandóságot a távolról dolgozó ukrán migránsok mutatták, akik ukrán cégeknél dolgoznak: 70%-uk jelezte, hogy hajlandó lenne visszatérni. A munkanélküliek körében ez a szám 68%.
Suljak hangsúlyozta, hogy a stabil munkalehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik az ukránok hazatérését, csak akkor valósulhatnak meg, ha aktívan fejlesztik a vállalkozói szektort, új munkahelyeket hoznak létre.
Munkahelyek létrehozása szükséges
Suljak arról is beszélt, hogy a kormány különböző programokat indít a vállalkozások támogatására, amelyek célja új munkahelyek létrehozása. Ilyenek például a kedvezményes hitelezés és a saját vállalkozás indítását támogató támogatások.
Az Európai Üzleti Szövetség adatai szerint a magánszektor is aktívan hozzájárul a probléma megoldásához. 2024-ben a cégek 71%-a jelezte, hogy jelentős hiány van képzett munkaerőből. Erre válaszul a vállalatok 56%-a fektetett be alkalmazottaik szakmai fejlesztésébe.
Egy másik EBA-kutatás eredményei szerint a cégek 2025-ben is folytatni kívánják a munkaerő fejlesztésébe történő beruházásokat. 46%-uk tervezi növelni a munkavállalók számát, 33%-uk többet kíván költeni a képzésre és fejlesztésre, míg 24%-uk 10-15%-kal kívánja emelni a fizetéseket.
A nők munkavállalása Ukrajnában
Suljak a nők munkavállalásának problémáira is kitért, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen az európai gyakorlatok alkalmazása Ukrajnában. Jelentős különbség van a férfiak és nők foglalkoztatottsága között: míg világszerte a nők foglalkoztatottsága 50%, a férfiaké 80%, addig Ukrajnában a háború előtt a nők foglalkoztatottsága 47,8%, a férfiaké pedig 62,9% volt.
A női munkavállalók foglalkoztatását különösen a gyermekvállalás befolyásolja, ami a férfiakat nem érinti. Minél több gyermeke van egy nőnek, annál kisebb a valószínűsége, hogy visszatér a munka világába, ami közvetlen hatással van a gazdasági fejlődésre. Európában a nők 40%-a elismeri, hogy a gyermekvállalás hatással van a karrierjére. Második gyermekük születése után 47%-uk csökkenti a munkaórákat, a harmadik gyermek után pedig 70%-uk már nem dolgozik.
A háború elején a várost elhagyó mariupoli lakosok mintegy 30 %-a visszatért a megszállt lakóhelyére, és más közösségekben is hasonló negatív tendencia figyelhető meg – számol be az rbc.ua hírportál az Ukrán Városok Szövetsége szekciójának az ideiglenesen megszállt területek kérdéseivel foglalkozó ülésére hivatkozva.
Mint Vadim Bojcsenko, Mariupol ukrán polgármestere elmondta:
Ez többnyire az orosz propaganda és a saját lakás hiánya miatt történik. Az embereknek nincs hol lakniuk, és nincs lehetőségük visszaállítani a teljes körű invázió kezdete előtti állapotukat, emiatt kénytelenek a megszállásba visszatérni. Ezért az állam és az önkormányzatok közös feladata, hogy olyan jó minőségű és megfizethető szociális lakásokat hozzanak létre, amelyek Ukrajnában tartják az embereket, és a külföldről való visszatérésük alapjává válnak.
A szakértők további okként az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalmának a hiányát említik. Hiszen az emberek kártérítést vártak az elveszett vagyonukért. Ennek végrehajtási mechanizmusa már elkészült és működik, de ehhez jelentős forrásokra lenne szükség. A mai napon elindult az eVidnovlennya program első szakasza, amelyet már több mint 73 ezer ukrán család vett igénybe – ez a megrongálódott lakások utáni kárpótlás. A program második szakaszában több mint 10 000 lakásigazolvány keletkezett, ebből több mint 4 500 ukrán család váltotta át új lakásra a lakásigazolványát.
A kártérítési rendszer fontos eleme az Oroszország Ukrajna elleni agressziója által okozott károk nemzetközi nyilvántartása. Ugyanilyen fontos a bíróságok és a nemzetközi törvényszékek szerepe a bizonyítékalap létrehozásában. „A kárnyilvántartás az alapja a nemzetközi segélyek és a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának Ukrajna újjáépítésére. Jelentősége azonban túlmutat a pénzügyi kérdéseken – védi az igazságot, amely fontos lesz a jövő generációi számára. Segít helyreállítani a jogokat. E regisztráció nélkül elveszítjük a kártérítés lehetőségét, és megengedjük, hogy a világ elfelejtse a nagyszabású tragédiákat” – mutatott rá Olena Suljak parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, regionális fejlesztési és várostervezési bizottságának a vezetője.
