A hollandiai Utrechtben található Princess Maxima Gyermekonkológiai Központ négy olyan gyermeket fogad be, akiket korábban a Kijevi Ohmatdit Kórházban kezeltek, számolt be a Jevropejszka pravda a NOS-ra hivatkozva.
A közeljövőben négy daganatos gyermeket helyeznek át a gyermekonkológiára szakosodott Központba.
„Mi vagyunk a legnagyobb gyermekonkológiai központ Európában. Ha mi nem segítünk, akkor ki fog segíteni? Örömmel tesszük, és amikor ezeket a gyerekeket látjuk, egyszerűen nincs más választás”, közölte Rob Peters, a Központ igazgatótanácsának tagja. Hozzátette, hogy rákbeteg gyermekek számára a kezelés folyamatossága hihetetlenül fontos. A háború kezdete óta a Princess Maxima Center már mintegy 120 gyermeket fogadott be Ukrajnából. Szinte hetente érkeznek gyerekek a kórházba. Sokan a sikeres kezelés követően már visszatértek Ukrajnába. Hat beteg meghalt Hollandiában.
Today, Olena @ZelenskaUa and I visited the National Specialized Children's Hospital “Okhmatdyt”. We spoke with the children who are undergoing treatment.
Despite everything, the institution is resuming its normal operations and rebuilding its strength after the Russian attack. I… pic.twitter.com/iAZGYy2OCG
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 27, 2024
A bírónők, akiket a nők jogaival foglalkozó Clara Wichmann Bureau alapítvány támogat, a kormánynak szerdán átadott levelükben egy új, rögzített bértábla bevezetését követelik. Ez az igazságszolgáltatásban kiegyenlítené a nemek közötti, átlagosan nyolcszázalékos bérkülönbséget. Céljuk továbbá, hogy az állam kárpótolja a nőket a diszkriminatív rendszer miatti jövedelemelmaradásért.
Amennyiben az állam két héten belül nem válaszol keresetükre, akkor panaszt nyújtanak be a Holland Emberi Jogi Intézethez – írták az NlTimes hírportálhoz eljutott levélben.
Marlies Vegter, a Clara Wichmann Bureau egyik munkatársa a NOS közszolgálati médiának adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatásban tapasztalható „illegális bérszakadék” egyes esetekben akár tízszázalékos is lehet. Ugyanis az igazságszolgáltatásba újonnan felveendők fizetését korábbi bérük alapján állapítják meg, és ez átlagosan a nők esetében kevesebb. „Több nő, mint férfi vállal munkát a szociális ágazatban, egyebek között jogászként, így kevesebbet is keresnek, mint azok, akik a versenyszférából lépnek át az igazságszolgáltatásba” – magyarázta Vegter. Hozzátette: a munkáltatók úgy gondolják, hogy ha nem kínálnak jobb bért egy jól fizető állásból jelentkezőnek, akkor nem lesz elég jelentkező igazságszolgáltatási állásokra.
Nemrég egy 138 bíróból és bírójelöltből álló csoport nyilatkozatot adott ki, és ők is azzal érvelnek, hogy a jelenlegi bérezési rendszer alkotmányellenes, valamint az igazságszolgáltatásban rögzített bértáblára van szükség.
A holland kormány úgy döntött, hogy további 10 millió eurót különít el azon ukrajnai állampolgárok nyelvtanfolyamaira, akik a teljes körű orosz agresszió miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, számolt be a holland kormány.
Megjegyezték, hogy a finanszírozás lehetővé teszi a holland helyi hatóságok számára, hogy 2025-ben is folytassák az ukránok nyelvtanfolyamaikat.
„A nyelvtanulás segít az ukránoknak megfelelő állást találni, amelyre Ukrajnában képezték ki őket. A nyelvtudás a helyi lakosokkal való kapcsolatteremtést és a társadalom életében való részvételt is segíti” – indokolták a döntést az ország kormányában.
Mint ismeretes, Hollandia 2023-ban 15 millió eurót, 2024-ben pedig 2 millió eurót különített el nyelvtanfolyamokra.
Hollandia azonnali hatállyal felfüggeszti a külföldi örökbefogadást, új kérelmeket nem fogadnak el, de a folyamatban lévő eljárások befejeződhetnek – jelentette be Franc Weerwind, a jogvédelemért felelős ügyvivő miniszter a parlamentnek írt feljegyzésében.
A holland kormány 2021-ben ideiglenesen felfüggesztette a külföldről történő örökbefogadásokat, miután egy vizsgálóbizottság komoly visszaélésekre – korrupció, okirathamisítás, gyermekkereskedelem, gyermekrablás több esetére – derített fényt. Egy évvel később a kormány úgy döntött, hogy ismét engedélyezi az örökbefogadásokat, de csak korlátozott számú országból, szigorú feltételek és ellenőrzések mellett.
Áprilisban azonban a holland parlament alsóháza felkérte az ügyvivő kabinetet, hogy dolgozzon ki egy fokozatos leállítási tervet a külföldről történő örökbefogadásra vonatkozóan. Az indítványt támogató képviselők úgy vélték, hogy a rendszer túlságosan ki van téve a visszaéléseknek.
Franc Weerwind elismerte, hogy a külföldről történő örökbefogadások leállítása nagy hatással lesz az örökbefogadási eljárásokban érintettekre “mind Hollandiában, mind a származási országokban, az örökbefogadási láncban részt vevő partnerekre, valamint a nemzetközi kapcsolatokra is”. Hatással lesz az érvényben lévő jogszabályokra is, mivel egy teljesen új örökbefogadási törvényre lesz szükség – emelte ki feljegyzésében.
Az örökbefogadási folyamattal kapcsolatos visszaéléseket és a holland kormány ezzel összefüggő felelősségét egy 2019-ben felállított különbizottság vizsgálta 1967 és 1998 közötti időszakra visszamenőleg. A testület elsősorban bangladesi, brazil, kolumbiai, indonéz és Srí Lanka-i gyermekek örökbefogadását tanulmányozta, és visszaéléseket tárt fel a folyamat során. A bizottság jelentéséből kiderült, hogy a holland kormány már a 1960 évek végétől tudatában volt a csalásoknak. Később a holland kormány ugyan bocsánatot kért azért, hogy szemet hunyt a visszaélések felett, de pénzügyi kárpótlást nem helyezett kilátásba az áldozatoknak.
Összesen 10 ukrán katona vett részt az F–16-os gépek karbantartói képzésén Hollandiában.
A hírt a The Guardian közölte a holland védelmi minisztériumra hivatkozva. A katonák gyakorolták a vadászpilóta felszerelése minden kritikus elemének karbantartását, beleértve az oxigénrendszereket, a sisakokat és a fedélzeti ejtőernyőket.
A gyakorlat részét képezte egy túlélőkészlet összeállítása és tesztelése is, amely lehetővé teszi, hogy a pilóta több napig túlélje a kényszerleszállást követően. A készlet többek között élelmiszert és gyógyszert tartalmaz.
Hollandia nem vehet részt az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjén, ugyanis versenyzőjük, Joost Klein ellen nyomozás folyik. Az esetről egyelőre nem sokat tudni, csupán azt, hogy egy fotós és az énekes közt történhetett hevesebb nézeteltérés.
Joost Klein nem tudott megjelenni a dalverseny péntek esti zsűri döntőjén, élő szereplése helyett korábbi, elődöntős felvételét használták róla a műsor készítői. Ahogy arról a Deadline is beszámolt, ennek oka, hogy épp vizsgálat folyik Klein ellen egy színpadon kívüli incidens miatt.
A European Broadcasting Union (EBU) közleménye szerint: „A holland előadó idei Eurovíziós Dalfesztiválon történt incidensének ügyében még tart a nyomozás. Egyeztetések folynak továbbá az EBU és az AVROTROS, a részt vevő holland műsorszolgáltató között is.”
A nyomozás idejére az EBU nem engedélyezte Klein fellépését a verseny péntek esti fordulóján, továbbá végleg ki is zárták őt az idei megmérettetésből.
Az információk szerint a fellépő az utolsó percben esett ki.
A színpadtechnika és a csapat már készen állt a pénteki fellépésre, épp rakták össze a díszletet, amikor jelezték számukra, hogy a holland produkció helyett a következő performansznak készítsék elő a terepet.
Vita és tüntetés
Joost Klein dala, az Europapa a 2024-es műsor egyik legnépszerűbb szerzeménye, amiről többen úgy vélték, jó esélye van akár a győzelemre is. A svéd műsorszolgáltató, az SVT információja szerint az előadó ügyében egy fotóssal való összetűzés miatt nyomoznak. Szinte semmilyen konkrétumot nem tudni az esetről, annyi bizonyos csupán, hogy a két fél között „fizikai vita” alakult ki. Hogy ez pontosan mit takar, nem tudni. Az EBU reméli, hogy a hatóságok hamar az ügy végére járnak a helyzet sürgősségére tekintettel.
A 2024-es Eurovíziós Dalfesztivál azonban nem csupán a holland énekes esetével kell megbirkózzon. Sokan bírálták a versenyt, mivel engedélyezte Izrael részvételét a jelenlegi konfliktus ellenére is. A helyzetet tovább bonyolította, hogy az izraeli versenyző, Eden Golan egészen a döntőig jutott, ahol ma este fel is lép. A napokban majd 12 ezer ember gyűlt össze tüntetni Malmö (mintegy 325 ezer lakosú) városában, ahol a versenyt is tartják.
A holland hatóságok új szabály bevezetését tervezik az ukrán menekültekre vonatkozóan, a foglalkoztatottaknak fizetniük kell a szállásért az önkormányzati befogadó-helyeken – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a hilversumsnieuws.nl holland kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Hilversum településen hamarosan az ukránokat felkérik, hogy fizessenek lakhatási hozzájárulást. Erik van der Burgh menekültügyi államtitkár kezdeményezte a kötelező járulékok bevezetését az menekülteket befogadó körzetekben élő, munkával rendelkező ukránoktól. A minisztérium az önkormányzatokra vonatkozó szabályozást dolgoz ki, amely várhatóan ez év végéig meg is valósul.
Hilversum önkormányzata úgy döntött, hogy felkérik a 18 éves és annál idősebb ukrán menekülteket, hogy addig az időpontig önként fizessenek lakhatási díjat. Két befogadó-központról van szó a városban. „Szeretnénk megismertetni a befogadó-állomások lakóit tartózkodásuk költségeivel, és fenntartani a támogatást az ukránok fogadásához” – tájékoztatott a helyi önkormányzat.
Eddig a járulékok önkéntes alapúak voltak, így senki sem tudta ellenőrizni, hogy a menekültek közül ki fizette be azokat. A fizetés elmulasztásának nincs következménye. „A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket levélben tájékoztatják erről a döntésről, és lehetőséget kapnak arra, hogy a lehetőségeiknek megfelelő hozzájárulást fizessenek” – magyarázták a holland illetékesek.
A Hollandiában menekültstátuszt kapott és már munkába állt ukránoknak a jövőben havonta mintegy 350 euróval hozzá kell járulniuk ellátásuk költségeihez – jelentette be Eric van der Burg igazságügyi és belbiztonságért felelős államtitkár a parlament alsóházának írott feljegyzésében.
Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ukrán menekültek vízum nélkül élhetnek és dolgozhatnak Hollandiában, és mentesülnek a rezsi, az egészségbiztosítás és a helyi adók fizetése alól. Emellett havonta 280–380 eurót kapnak a helyi önkormányzattól a megélhetési költségek fedezésére, ám ez a támogatás megszűnik, amint munkába állnak.
Az államtitkár rövid távon 105 eurós személyenkénti hozzájárulást vezetne be minden felnőtt számára az áram-, gáz- és vízköltségek fedezésére. Az olyan szálláson élő ukránoknak, ahol az étkezést is biztosítják számukra, ezenfelül fejenként 242,48 eurót kell majd fizetniük.
Több holland párt egy rászorultsági alapú rendszer bevezetését szorgalmazta annak érdekében, hogy a fizetendő összeget a jövedelem függvényében határozzák meg, de Eric van der Burg szerint ez túl bonyolult lenne, részben azért, mert sok ukránnak változó a havi jövedelme.
A miniszter továbbá úgy döntött, hogy az ukrán menekülteknek továbbra sem kell fizetni szállásköltséget, mivel sokan közülük átmeneti befogadóhelyen élnek. Hozzátette, hogy ez azért sem lehetséges, mert a szálláshoz való hozzájárulást bérleti díjként lehetne értelmezni, ami az ukrán menekülteket bérlőként több joggal ruházná fel, és nagyobb felelősséget róna a befogadókra.
Helyhiány miatt átmenetileg bezárnak egy, az ukrajnai menekültek számára fenntartott befogadóhelyet a hollandiai Utrechtben – közölte kedden a közrendért és biztonságért felelős regionális hatóság, a Veiligheidsregio Utrecht.
A szervezet sajtóközleményében az áll, hogy a létesítmény, amely az ukrajnai menekültek regisztrációs központjaként is szolgál, túlzsúfolttá vált, nem áll rendelkezésre elegendő ellátási kapacitás, élhetetlen körülmények alakultak ki.
A Veiligheidsregio szerint a szállásra naponta átlagosan 50-70 ukrajnai menedékkérő érkezik, akiket 24 belül tovább kell irányítani stabilabb körülményeket kínáló létesítménybe, azonban az ország többi befogadóközpontja is helyhiánnyal küzd, és nincs kilátás arra, hogy új férőhelyeket alakítsanak ki a menedékkérők számára.
Az utrechti központban 140 embernek tudnak éjszakai menedéket biztosítani.
Mivel a befogadóhely túlzsúfolttá vált, ezért a hatóságok ideiglenesen felfüggesztettek a működését, amíg az országban ismét elegendő hely áll rendelkezésre a teljes újranyitáshoz.
A Veiligheidsregio sajtóközleményében arra is rámutatott, hogy míg a háború első évében főként a kiszolgáltatott helyzetben lévők, nők, gyerekek és idősek érkeztek a befogadóközpontba, tavaly nyár óta inkább olyanok kérnek menedéket, akik a jobb gazdasági lehetőségek, és menekültügyi körülmények miatt jönnek Ukrajnából Hollandiába.
A központban tartózkodó emberek számára jelenleg a menekültügyi hatóságok próbálnak befogadóhelyet keresni.
Veiligheidsregio felhívta a figyelmet, hogy azoknak, akik újonnan érkeznek Utrechtbe Ukrajnából, és nem tartoznak sérülékeny társadalmi csoportba, maguknak kell szállásról gondoskodniuk.
Két évvel azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, a hollandok csaknem kétharmada továbbra is támogatná Ukrajnát pénzügyileg és katonailag – derül ki az RTL Nieuws holland műsorszolgáltató hétfőn közzétett felméréséből, amelyet az évforduló alkalmából készítettek.
A közvélemény-kutatás keretében 19 ezer embert kérdeztek meg, és a 13 százalékuk úgy nyilatkozott: szeretné, ha teljesen leállítanák az Ukrajnának nyújtott segélyeket. A megkérdezettek 55 százaléka elégedett a jelenlegi támogatással, 9 százalék többet adna, 15 százalék pedig folytatni szeretné ugyan a segítségnyújtást, de csökkentené annak mértékét.
A válaszadók kétharmada Hollandia ellenségének tekinti Oroszországot, 40 százalék valószínűnek tartja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást akar indítani valamelyik NATO-tagállam ellen, és 30 százalékuk tart egy nyugati állam elleni orosz nukleáris támadástól is.
Az Ukrajna iránti szimpátia ellenére pesszimizmus uralkodik a háború előrehaladását illetően: a felmérésben résztvevőknek csupán a 3 százaléka gondolja, hogy Ukrajnában javult a helyzet, míg 43 százalék szerint rosszabb lett.
Pénteken Hollandia bejelentette, hogy kétoldalú, tíz évre szóló biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával, amely a hosszabb távú katonai segítségnyújtásra, az újjáépítésre és Ukrajna ellenálló képességének javítására összpontosít. Geert Wilders, a legutóbbi holland választásokon győztes, bevándorlásellenes Szabadságpárt vezetője úgy nyilatkozott: bár támogatja Ukrajna háborús védelmi tevékenységét, ellenzi, hogy az ügyvivő kormány hosszú távú megállapodást írjon alá az országgal.
