Bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain, amelyek túlnyomó részt Közép-Amerikában, a Közel-Keleten, Ázsia egyes részein, Közép- és Kelet-Afrikában találhatók – mondták el klímakutatók Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Ezekben a régiókban sokkal gyakoribbak lesznek az áradások, aszályok és viharok. Ennek következtében az érintett országokban a halálozás 15 százalékkal lehet magasabb, mint azokban a régiókban, amelyeket kevésbé érint a globális felmelegedés.
Mindez még több embert késztet majd otthona elhagyására: a következő évtizedekben a globális felmelegedés miatt milliók kelhetnek útra.
A Tíz új felismerés az éghajlat-tudományban című 2022-es jelentés elkészítésében több tucatnyi tudós vett részt.
Simon Stiel, az ENSZ klímavédelmi vezetője a jelentés új megállapításait riasztónak nevezve hangsúlyozta: a katasztrófákat már nem lehet elhárítani, de az érintett országoknak kártérítést kell fizetniük. Ennek most jött el az ideje – szögezte le.
Johan Rockström, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója szerint ki kell számolni az üvegházhatású gázok – elsősorban a légkörbe került szén-dioxid és metán – által okozott károkat. A tudós szerint a kikalkulált ár ösztönzően hatna az éghajlatbarát gazdasági rendszerre való áttérésre.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A világon elsőként a hollandiai Haarlemben betiltják a húsipari termékek reklámját, miután az önkormányzat a klímaválsághoz hozzájáruló termékek közé sorolta a húst.
raw meats
A környezetre káros termékek közterületi reklámját tiltó listát a múlt héten véglegesítették Haarlemben, de a tilalmat csak 2024-től léptetik életbe, hogy időt adjanak a már megkötött hirdetési szerződések betartására – írja honlapján a The Guardian című brit lap.
Az Amszterdamtól nyugatra fekvő, mintegy 160 ezer lakosú városban – például a buszokon, a buszmegállókban vagy a közterületi kivetítőkön – a hús mellett tilos lesz reklámozni repülős üdüléseket, a fosszilis üzemanyagokat és a fosszilis üzemanyagot használó autókat is.
Amszterdam, Hága és Leiden is betiltotta már a repülőutak, a benzines autók és a fosszilis üzemanyagok reklámját, de nem mentek el odáig, hogy a tilalmi listára a hústermékeket is felvegyék.
„Nem mondhatjuk az embereknek, hogy klímaválság van, és közben arra ösztönözzük őket, hogy olyan termékeket vásároljanak, amelyek részei a problémának” – indokolta a tilalmat a rendelet beterjesztője, a zöldpárti Ziggy Klazes.
Azt egyelőre a városi tanács tagjai sem tudják, hogy a fenntartható módon előállított hústermékeket szabad lesz-e majd reklámozni.
Húsipari vállalatok szerint az önkormányzat túl messzire megy, amikor „megmondja az embereknek, hogy mi a legjobb nekik”.
Friss kutatások szerint az élelmiszertermelés a felelős a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás harmadáért, ezen belül a hús előállítása kétszer annyi emisszióval jár, mint a növényi élelmiszereké.
A Greenpeace egy kutatása szerint az Európai Unióban a jelenleg 82 kilogrammos fejenkénti húsfogyasztást 24 kilóra kellene csökkenteni ahhoz, hogy az EU elérje kitűzött célját és 2050-re karbonsemlegessé váljon.
Hollandia, ahol egy főre számítva 75,8 kilogramm az éves átlagos húsfogyasztás, az EU fő húsexportőre.
The Netherlands has joined the UK-led program of training servicemembers of #UAarmy. Dutch personnel will start their mission this August. The more well-trained fighters we have, the closer our victory. Thanks to @KajsaOllongren for friendship and support. ?????
#MoisdesFiertés ? Le tram des fiertés débarque dans la Métropole de #Lyon ! Montez à bord de cette nouvelle rame sur la ligne T4, illustrée par Morgane Fadanelli ! ? pic.twitter.com/3H4MqZcF9u
Nagy területen pusztító villámárvizekkel kell szembenéznie a jövőben a ma történelmi szárazsággal küzdő Kaliforniának, amelyek nagyobb kárt okozhatnak majd, mint egy erős földrengés – állapították meg a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.
A Science Advanced folyóiratban megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás már most megkétszerezte a katasztrófát okozó árvizek esélyét, a jövőben pedig ma még elképzelhetetlen nagyságrendűek lehetnek az áradások.
Daniel Swain, az egyetem klímatudósa, a tanulmány egyik szerzője a CNN-nek azt mondta, olyan nagyságrendű áradásokra kell gondolni, mint amilyenek Saint Louis környékén és Kentucky állam keleti részén pusztítottak a nyáron, csak jóval nagyobb területen, akár Kalifornia állam egészét érintően.
A tanulmány szerint Kalifornia klimatikus adottságai miatt természetesen módon kitett a hirtelen kialakuló áradásoknak, amit a klímaváltozás még erősíthet is.
Az elmúlt napokban Kalifornia keleti részén, valamint Nevada és Arizona állam sivatagos részén rendkívüli esőzések okoztak károkat. Las Vegas utcáit víz árasztotta el, és a világ legszárazabb vidékének számító Death Valley-ben három óra alatt egyévnyi csapadék hullott.
A károkat okozó erős monszun pozitív hatásokkal is jár, a sivatag kivirágzott és enyhült a Kaliforniát régóta sújtó vízhiányt. Az Amerikai Aszályfigyelő Központ közlése szerint Arizona és Új-Mexikó nagyobb részén, a kaliforniai sivatagban és Nevada déli felén az átlagos csapadék kétszerese esett az elmúlt két hónapban.
Az ország középső részén, Saint Louis város környékén és Kentucky állam keleti részén két hete voltak heves esőzések. Kentuckyban a katasztrófahelyzetet feloldották, és már az újjáépítésen dolgoznak. Az állam kormányzója pénteken jelentette be, hogy az áradások halálos áldozatainak száma 39-re emelkedett.
Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színűket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.
A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál.
Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell.
A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki.
A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak.
Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.
A tudós szerint a szivacsfehéredés „rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. „Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá.
A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban.
A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma.
James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak „egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között.
A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.
A very rare sighting! Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef. ? by @jacintaskackleton #LovetheReef#EyeontheReef#GreatBarrierReefpic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
Thank you Kiingi Tuheitia Pootatau Te Wherowhero VII for your service. May you find peace & rest now as you join your ancestors. 😢 pic.twitter.com/y7RGEwn2oD
Az éghajlatváltozás miatt világszerte tapasztalható száraz, esőtlen időszakok hosszabbodására és gyakoribbá válására, valamint az ivóvízhiány veszélyére hívta fel a figyelmet az ENSZ szerdán a nyugat-afrikai Elefántcsontparton megtartott Föld-csúcstalálkozón.
Az ENSZ a klímaváltozás miatti elsivatagosodást vizsgálta, és kiderült, hogy az aszályok száma és hossza mintegy 29 százalékkal nőtt az ezredforduló óta.
Az 1997 és 2017 közötti időszakban tapasztalható száraz időszakok emellett közel 124 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak világszerte. Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni harcának koordinálására kötött egyezmény ügyvezető titkára elmondta: a sűrű és hosszan tartó aszályos időszakok jelentik „az egyik legnagyobb veszélyt a fenntartható fejlődésre”.
A súlyos vízhiány, a termőföldek kiszáradása és a folyamatos szárazság javarészt a fejlődő országokban, főleg a kelet-afrikai térségben van jelen, de a világ többi része is egyre jobban érintett.
Legfőképp India, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália esetében aggasztók a változó éghajlati körülmények.
Az ENSZ figyelmeztetett: nemcsak Ausztráliában kell egyre több erdőtűzre számítani, de az erdőirtás jelenlegi üteme mellett az Amazonas térségének akár 16 százalékát szintén erdőtüzek pusztíthatják el 2050-ig. Mint arról a szervezet az elefántcsontparti konferencián beszámolt: a megfelelő intézkedésekkel nemcsak az afrikai szárazság szorítható vissza, hanem a jövőben világszerte előforduló vízhiányt is enyhíteni lehet.
A szakemberek szerint napjainkban a Föld lakosságának csaknem egyharmada küzd az ivóvíz hiányával, ez az arány azonban 2050-re akár meg is duplázódhat. Sőt, kutatók becslései szerint 2050-ben akár több mint ötmilliárd ember is lehet, aki évente legalább egy hónapon át vízhiányban szenved majd – írja az MTI.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Veszélybe kerülhet a növények beporzása is, mivel a klímaváltozás miatt kevesebb dongó és több kisebb testű méh lehet majd a környezetben. A poszméhek kevésbé ellenállóbbak a hőséggel szemben, ez pedig akár a Föld ökoszisztémájának széthullásához is – vélik amerikai kutatók sok év vizsgálatra alapozva.
Amerikai kutatók nyolc éven keresztül vizsgáltak 20 ezer méhet és dongót a Sziklás-hegység térségében annak érdekében, hogy megvizsgálják, hogyan reagálnak a különböző környezeti és hőmérsékleti változásokra. A tanulmányban, mely a „Proceedings of the Royal Society B” szaklapban jelent meg szerdán, a kutatók arra jutottak, hogy mivel a környezeti feltételek évről évre változtak, a szub-alpesi terület, ahonnan a kutatásban vizsgált minták is származnak „különösen érzékeny a klímaváltozásra”: a tavaszi hőmérséklet sokkal magasabb, a hó pedig hamarabb olvad el a területen.
A kutatás során rájöttek, hogy míg a kaptárt alkotó, nagyobb méhek száma csökkent a hőmérséklet emelkedésével, addig a földbe fészkelő, jellemzően kisebb testű méhek száma ezzel szemben nőtt. A magasabb hőmérséklettel a nagytestű méhek, például a dongók, a művészméhek és a kőműves méhek egyedeiből egyre kevesebb lett.
„Kutatásunk során megfigyeltük, hogy a klímaváltozás miatt bekövetkező átalakulás a hőmérséklet, a hótakaró és a csapadék tekintetében drasztikusan átformálhatják a méhközösségek életét” – állítják a tudósok.
A globális felmelegedés miatt a méhközösségek közül leginkább a dongók családja érintett a tanulmány szerint. A kutatás eredménye egybe cseng több más tanulmánnyal is, mely hasonló következtetésre jutott. A poszméhek – másnéven dongók – számos ökoszisztémában a fő beporzó szerepét töltik be. A hőmérséklet emelkedésével magasabban fekvő, hűvösebb régiókba költöznek, mert más méhfajokkal ellentétben nem tűrik jól a hőséget. A tanulmányban a szerzők kiemelik, hogy a dongók a fészkelési szokásaik és méretük miatt is sokkal kiszolgáltatottabbak a klímaváltozás hatásainak.
A tanulmány szerzői szerint a klímaváltozás a beporzó rovarcsaládokra „lépcsőzetes” hatással lehet, és így hathat a környezetre is. Példaként említették azokat a nagyobb testű méhfajokat, amelyek a nektárért hosszabb távolságokat is képesek megtenni, ezzel pedig a távolabbi területek beporzása maradhat el.
Bár ez a kutatás kifejezetten a hegyi területeken tapasztalható változásokra koncentrált, hasonló amerikai kutatások arra következtetnek, hogy Egyesült Államok-szerte jellemző a méhfajok csökkenése a környezeti változásokkal összefüggésben.
A rovarok a világ legfontosabb növény-beporzói. Az ENSZ jelentései alapján a világ 115 élelmiszernövényének 75%-a függ az állati beporzástól. Például a kávé, a kakaóbab, a mandula és a cseresznye is a szorgos méhecskéktől függ.
Egy 2019-es mérföldőnek tanulmányban a kutatók szerint az évszázad végére a rovarfajok majdnem fele csökkenhet egyedszámát tekintve, és csaknem harmada akár örökre eltűnhet. A világon pedig minden hatodik méhfaj kihalhat a klímaváltozás következtében, valamint az élőhelyek számának csökkenése és a rovarírtó szerek használata miatt.
