A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Alapszervezetének beszámoló-tisztújító közgyűlését szombaton délután a szervezet székházának üléstermében tartották.
A közgyűlés a magyar himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd egyperces néma főhajtással adóztak a háborúban elesett katonák és a tavaly elhunyt tagtársak emléke előtt.
A napirendi pontok ismertetése után Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű szervezetének elnöke, megyei képviselő elmondta: tavaly, amikor a közgyűlések zajlottak, legalább apró remény világított Amerika felől, hogy ha ott változás lesz, akkor a mi életünk is jobbra fordul, és eljön a béke.
– Sajnos ez egy év múlva sem következett be, pedig semmire nem vágyik jobban a kárpátaljai magyar, de Ukrajna népe sem, mint arra, hogy végre újra béke legyen. Ugyanakkor érdemes ilyenkor megnézni, hogy mi változott, milyen folyamatok zajlanak a világban, hiszen mi is részesei vagyunk ennek – mondta az elnök asszony és kitért a gazdasági és politikai történésekre, a magántőkerendszerre, a nemzetállamok mintáját megtestesítő Magyarországra, ahol visszaszorítják a migránsáradatot, a stratégiailag fontos infrastruktúra államosítására, a keleti nyitásra, a mindent elfogadó szélsőségekre és a társadalmi normalitás felborítására Európában.
– Az elmúlt 16 évben a kárpátaljai magyarság nemcsak közösségeiben fejlődött az elmúlt 100 évben a legtöbbet, de intézményi rendszerében is. Nekünk létfeltétel, hogy a nemzeti irány megmaradjon az anyaországban. A mi jövőnk ettől is függ – hangsúlyozta Balogh Lívia.
– Magam sem akartam elhinni, hogy 3 éve álltam ugyanitt, és újra tisztújító közgyűlésünk van. A taglétszámunknak megfelelően, ami körülbelül 1700 fő, közel 170-en kellene, hogy itt üljünk. Sajnos ez nem megvalósítható – jegyezte meg Kulin Judit alapszervezeti elnök és megtartotta beszámolóját, amit képes kivetítéssel illusztrált kronológiai sorrendben.
Beszámolójában szó volt azokról a megyei és járási programokról, rendezvényekről, amelyeket 2025-ben a KMKSZ szervezett. Úgyszintén képekkel mutatta be azokat az eseményeket, ahol a KMKSZ városi alapszervezete társszervező volt, köztük az Ungvári Dayka Gábor Líceummal, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal, a Filharmóniával.
– A KMKSZ nagyon sok mindenben segíti a kárpátaljai magyarokat azért, hogy mi itthon megmaradjunk és boldogulni tudjunk. A legutóbbi ilyen támogatási eszköz a kezünkben az egészségügyi segély, amit 2023-ban 1 személy igényelt Ungváron, 2024-ben 18-an, 2025-ben 2-en. A másik szívügyem, amiről mindig is beszélek, hogy nincs jövőnk, ha nincs gyermek. 527 fő igényelt tavaly Ungváron oktatási-nevelési támogatást, ez közel százzal több, mint az előző évben. A pedagógusaink is helyben vannak, több mint 70 támogatásra volt igény.
A beszámoló után Bacsinszki Ágnes, a filharmónia programszervezője és Kulin Ágnes, a RIT elnöke beszélt a közös programokról.
Fotó: Kiszó
A megyeszékhely magyarságát tömörítő szervezetet 9 évig vezető Kulin Judit letette elnöki mandátumát. A tagság egyhangúlag Rezes Józsefnek szavazott bizalmat, aki mostanáig alelnök volt. Ő megköszönte a megtisztelő bizalmat és elmondta: „Új energiával, közös tervekkel tesszük újra naggyá megyeszékhelyünk magyarságát! Modern, erős és megkerülhetetlen szerepünk lesz a város jövőjében!”
Az elkövetkező 3 évben a most leköszönt elnök asszony, Kulin Judit látja el az alelnöki teendőket.
Miközben Kárpátalja falvai egyre csendesebbé válnak, és a bizonytalanság határozza meg a mindennapokat, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ) továbbra is a közösség megtartó erejét és lelki megújulását képviseli. A szervezet február végén tartotta közgyűlését a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol értékelték az elmúlt év eredményeit, valamint megválasztották az új vezetőséget a 2026–27-es ciklusra.
A 24 évvel ezelőtt alapított szervezet idei találkozója több volt egyszerű adminisztratív kötelezettségnél: a közösségi összetartozás erejét hirdette egy olyan korszakban, amikor a háború és az elvándorlás miatt a családok szétszakadnak, a fiatalok pedig kapaszkodókat keresnek.
Az eseményt megnyitó áhítatában Tóth László, a Beregi Református Egyházmegye esperese arra emlékeztetett, hogy a keresztyén fiataloknak ma is „világosságnak” kell lenniük a sokaságban, közvetítve az evangélium reményét társaik felé.
Pataki Gábor alelnök ismertette az előző közgyűlés jegyzőkönyvét.
Balázs Antal elnöki beszámolója rávilágított, hogy a rendkívüli körülmények ellenére a KRISZ aktívabb, mint valaha. Az elmúlt esztendőben 16 központi és 17 alapszervezeti programot valósítottak meg. Összesen több mint kétezer fiatalt értek el rendezvényeikkel. A palettán dicsőítő estek, focikupa, munkatársképzők és nyári táborok is szerepeltek. Saját szerkesztésű énekeskönyvük harmadik kiadása 1300 példányban kelt el.
Különösen biztató jel, hogy a nehézségek dacára a szervezet tagsága bővül: két új alapszervezet is alakult, köztük a kiemelkedően aktív tiszaháti közösség.
A tisztújítás során a tagság megerősítette tisztségében Balázs Antalt, aki így újabb ciklusban irányíthatja a szervezetet. Munkáját Nagy István alelnök és Barta Norbert főtitkár segíti majd. Az elnök a jövőre tekintve hangsúlyozta: a cél az alapszervezetek további megerősítése, hiszen a valódi közösségi élet a helyi csoportokban zajlik.
A tervek között olyan népszerű események visszatérése szerepel, mint a Lendület ifjúsági találkozó, de folytatódnak a hagyományos KRISZ-hetek, túrák és sportesemények is. Közeljövőbeli tervként egy húsvéti dicsőítő alkalmat jelentettek be a beregszászi színházban.
A közgyűlésen részt vett Dobsa István, a Magyar Civil Háló külhoni kollégiumának vezetője is, aki kiemelte az ifjúsági szervezetek történelmi felelősségét. Beszédében az erők egyesítésére buzdított, hangsúlyozva, hogy a kárpátaljai magyarság csak összefogással, a „vitorlákat szélirányba fordítva” maradhat erős.
A közgyűlés végén elhangzott Sipos József, a KRISZ egykori elnökének záróimája, és a közös dicsőítés egyértelmű üzenetet közvetített: amíg vannak fiatalok, akik készek közösséget építeni és hitüket megvallani, addig Kárpátalján a remény lángja tovább ég.
A kitartás, összefogás és a jövőépítés jellemezte a KMKSZ Tiszaágteleki, Kisdobronyi és Nagydobronyi alapszervezeteiben megtartott tisztújító közgyűléseket. Az elnökök beszámolóikban az elmúlt három évben kifejtett tevékenységet, az elért eredményeket foglalták össze. Tiszaágteleken a tagság ismét Jávorszky Beáta elnöknek szavazott bizalmat. Kisdobronyban újra Séra-Szigeti Natália kapott mandátumot az alapszervezet vezetésére és a jövőt építve a településen megalakult a szervezet ifjúsági tagozata. Nagydobronyban 34 éves szolgálatot és áldozatos munkát követően leköszönt hivatalából Őrhidi László, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke. A tagság egyhangú szavazással Bak Évát bízta meg az elnöki poszt betöltésére. Az élni akarás, az összefogás és a hit tartja meg és erősíti közösségeinek, fogalmazott Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezetének elnöke.
Az elmúlt héten több alapszervezetében is megtartotta soros közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, ahol értékelték az elmúlt év tevékenységeit és tisztújításokat is lebonyolítottak.
Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen tartotta megközgyűlését a városi alapszervezet.
Molnár D. István elnöki beszámolójában hangsúlyozta: a 2025-ös esztendőben is számos rendezvényt, megemlékezést és közösségi programot szerveztek, illetve támogattak.
Az évet hagyományosan Petőfi Sándor szobrának koszorúzásával kezdték, majd megemlékeztek a magyar kultúra napjáról is. Kiemelt esemény volt a március 15-i központi ünnepségen való részvétel, valamint az október 6-ai aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezés a felújított Perényi-kúriánál és a málenkij robot áldozataira való emlékezés.
Fontos szerepet kapott a tehetséggondozás: támogatták a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium legjobb tanulóját, hozzájárultak a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum Hit, remény, szeretet szavalóversenyének lebonyolításához, valamint a kárpátaljai magyar iskolák első osztályos tanulóinak tanszercsomagokat juttattak el a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) közreműködésével.
A Magyarok Kenyere programban a beregszászi szervezet ismét az élmezőnyben végzett az adománygyűjtés terén, ami különösen figyelemre méltó városi környezetben. Majorossy Gizella, a szervezet egyik meghatározó és hosszú évek óta aktív választmányi tagja idén is fontos szerepet játszott abban, hogy a búzaadomány jelentős része összegyűlhessen. Az alapszervezet vezetője virágcsokorral mondott köszönetet neki a kitartó és lelkiismeretes szolgálatért.
Végezetül kitért a politikai képviselet fontosságára is: a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt képviselői aktívan dolgoznak a Beregszászi Városi Tanácsban, ahol – többek között az alpolgármesteri tisztséget betöltő Huszár Péter révén – a magyar közösség érdekeit képviselik.
Ezt követően Huszár Péter is felszólalt, aki a jelenlegi nehéz politikai és gazdasági helyzet kihívásairól szólt, hangsúlyozva, hogy a külső feszültségek és folyamatos ellenőrzések mellett kell biztosítani a város működését.
Mandzák Adrienn, az alapszervezet titkára ismertette, hogy az alapszervezet taglétszáma 848 fő.
Tótin Viktória, a fegyelmi bizottság elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt évben fegyelmi eljárásra nem került sor.
Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében Vida László főkonzul szólalt fel, aki méltatta a beregszászi magyar közösség összetartását és a KMKSZ helyi szervezetének közösségépítő munkáját, valamint aktuális kérdésekről tartott tájékoztatót.
A tisztújítás során a közgyűlés újabb 3 évre szavazott bizalmat Molnár D. István elnöknek, Orosz Géza alelnöknek és Mandzák Adrienn alapszervezeti titkárnak.
Makkosjánosiban a helyi líceum épületében tartott közgyűlés elején Vorcsák Viktória, az alapszervezet elnöke ismertette az elmúlt évi munkát és a jelenlegi helyzetet.
Beszámolójából kiderült, hogy az alapszervezet tagsága az elmúlt évben nem bővült, jelenleg 101 főt számlál. A stagnálás elsődleges oka a háború okozta kivándorlás, amely a települést sem kerülte el. Ennek ellenére a szervezet igyekezett ellátni feladatait, és támogatni a helyi közösséget.
A 2025-ös évben is több iskolás és óvodás gyermek szülője nyújtott be pályázatot az oktatási-nevelési, illetve a gyermekétkeztetési támogatás igénylésére a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványhoz. Ezenfelül 22 első osztályos tanuló kapott tanszercsomagot a KMKSZ és a KMPSZ jóvoltából. A KMKSZ-hez benyújtható egészségügyi támogatás kapcsán elhangzott, hogy a tavalyi évben két helyi lakos részesült segítségben.
Vorcsák Viktória elmondta: a tagság 2025-ben is számos rendezvényen képviseltette magát. Részt vettek a magyar kultúra napi és a március 15-i megemlékezésen, a málenkij robot évfordulója alkalmából tartott koszorúzással egybekötött megemlékezésen Jánosiban, valamint a beregszászi központi rendezvényen és színházi előadásokon. A KMKSZ szervezésében a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház is ellátogatott a Jánosi Líceumba, ahol a felső tagozatos diákok számára bemutatták A nevem Freja című darabot.
A beszámoló után Bakos Erzsébet, Jánosi és Balazsér elöljárója beszédében kiemelte, hogy községük a Beregszászi kistérség egyetlen önfenntartó községe, ami a lakosság összefogásának és kitartó munkájának eredménye. Köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal és támogatásukkal hozzájárultak a település fejlődéséhez, külön kiemelve a Beregszászi kistérség vezetőségét és a testvértelepülést, Göd városát.
A közgyűlés keretében tisztújításra is sor került, a tagság újabb 3 évre bizalmat szavazott Vorcsák Viktória elnöknek.
Mezőváriban a református Egy Ház a Nemzetért közösségi házban gyűltek össze az alapszervezeti tagok. A közgyűlés elején a jelenlévők megemlékeztek a község elhunyt tagjairól és a háborúban életüket vesztett katonákról. Az alapszervezet elnöke, Barta Gábor online kapcsolódott be az ülés munkájába. Felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a béke mielőbb elérkezik, és ismét nyugodtabb körülmények között építhetik tovább közösségüket. A 2025-ös év eseményeiről Márkus Julianna ügyvezető elnök számolt be alapos részletességgel. Hangsúlyozta: a háborús körülmények és a folyamatos kihívások ellenére a mezővári magyarság aktív, kezdeményező és összetartó maradt. A közösség 2025-ben 356 tagot számlált.
Az elmúlt év során számos program valósult meg, elsősorban helyi civil szervezetekkel együttműködésben, köztük a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezettel. A hagyományápolás továbbra is kiemelt szerepet kap a település életében: évről évre csendes koszorúzással emlékeznek a Rákóczi-szabadságharc kezdetére, és aktívan részt vesznek a központi rendezvényeken is.
A közgyűlés tisztújítással zárult: a tagság megerősítette bizalmát a jelenlegi vezetés iránt. Barta Gábor továbbra is elnökként, Márkus Julianna pedig ügyvezető elnökként folytatja munkáját.
Gyebnár István beregszászi első beosztott magyar konzul is tájékoztatót tartott, majd a résztvevők kérdéseire válaszolt.
A közgyűlést kulturális program zárta: a jelenlevők megtekintették a Magyar menyegző című filmet.
A beregvidéki közgyűlések munkájában részt vett Sin József, a KMKSZ alelnöke, a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke is. Tájékoztatójában az aktuális politikai helyzetről beszélt, és kiemelte, hogy az alapszervezetek aktív közösségi tevékenységükkel, rendezvényeikkel példamutató szerepet töltenek be a térségben. Beszédében hangsúlyozta: a magyar kormány támogatása meghatározó a kárpátaljai magyarság szülőföldön való megmaradásában. „Legfontosabb célunk, hogy megőrizzük szervezetünk tettrekészségét és intézményrendszerünk működőképességét” – fogalmazott, hozzátéve abbeli reményét, hogy hamarosan elérik eredményüket a béketörekvések is.
Kőrösmezőn a magyar iskolában tartotta tisztújító közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete. Darnyi Szilvia, az alapszervezet elnöke köszöntötte a vendégeket és a megjelent tagokat, majd egyperces csenddel emlékeztek meg a háborúban elesett katonákról. Az elnök asszony egy prezentáció segítségével mutatta be a szervezet elmúlt évi tevékenységét. Ez a képekkel illusztrált beszámoló azért fontos Kőrösmezőn, mert a KMKSZ-tagok közül nem mindenki beszél jól magyarul – mondta el tudósítónknak az alapszervezet elnöke.
A helyi magyar gyerekek kis műsorral örvendeztették meg a közgyűlésen megjelenteket.
Az ellenőrző bizottság beszámolóját és az elmúlt évi munka minősítését követően a közgyűlés újabb három évre megválasztotta Darnyi Szilviát az alapszervezet elnökévé. Megválasztották az alapszervezet további tisztségviselőit is, illetve a küldötteket a középszintű és a megyei közgyűlésre.
Szvidovecen a helyi iskolában tartotta közgyűlését a KMKSZ-alapszervezet, ahol Poljancsuk Erika elnök számolt be a tagságnak az elvégzett munkáról.
A közgyűlés újabb három évre bizalmat szavazott az alapszervezet eddigi vezetőinek, majd megválasztotta a küldötteket a további közgyűlésekre.
Mindkét felső-Tisza-vidéki közgyűlésen részt vett Kékesi Sándor, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke, a Técsői Alapszervezet elnöke, egyben a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány felső-Tisza-vidéki regionális irodájának főreferense, aki tájékoztatta a megjelenteket a jótékonysági alapítvány tevékenységéről, valamint az aktuális ügyekről, és válaszolt a feltett kérdésekre.
A Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt években, az magyar-ukrán vegyeskamara és a KMKSZ közreműködésével rengeteget segített Kárpátalján. Mentőautókkal, száraz élelmiszerrel, ruhaadománnyal, gyermekotthonoknak szánt sokmillió forintos segítséggel érkeztek, számos alkalommal a vidékre. Ünnepi közgyűlésükön kitüntették Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét.
A hosszú ideje tartó háború súlyos csapást mért Ukrajna gazdaságára, így Kárpátalja egyik korábban meghatározó ágazatára, a turizmusra is. Ebben a kihívásokkal terhelt időszakban tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT), ahol a résztvevők értékelték az elmúlt év tapasztalatait, és áttekintették, milyen lehetőségeket kínálhat a turizmus béke utáni újraindulása.
Az idei évértékelőnek a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont, ahol Mester András, a KMTT elnöke rámutatott: a háború következményei drámai módon érintik a kárpátaljai turizmust. A tanács tagjainak mintegy kétharmada jelenleg külföldön tartózkodik, a falusi vendéglátással foglalkozó családok pedig immár negyedik éve nem fogadnak turistákat, egyszerűen azért, mert alig érkezik látogató a vidékre belföldről és külföldről egyaránt. Ennek ellenére a szervezet készen áll arra, hogy a béke megteremtését követően azonnal újraindítsa tevékenységeit.
Mester András hangsúlyozta: a nehéz körülmények ellenére sikerült fenntartani a működőképességet és folytatni a fejlesztéseket. Tájházaink továbbra is látogathatók, a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont pedig rendszeresen fogad csoportokat. A KMTT továbbra is kiemelt feladatának tartja a térség értékeinek bemutatását: hamarosan megjelenik a Beregszász és környéke látványosságait ismertető kiadvány, amelynek ukrán nyelvű változata is készül.
A közgyűlésen felszólaló Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja kiemelte: Magyarország ebben a nehéz időszakban is jó szomszédként tekint Ukrajnára és Kárpátaljára, és fontos számára a határon túli magyar közösségek támogatása. Mint mondta, a határok átjárhatósága és a közös turisztikai fejlesztések nagyban hozzájárulhatnak a két ország kapcsolatainak erősítéséhez.
Berghauer Sándor alelnök szerint a helyi turisztikai vállalkozások „túlélési üzemmódban” működnek, de a jövőbe vetett hit és az utánpótlás képzése továbbra is erős.
Tarpai József alelnök kiemelte, hogy bár a háborús helyzet nem teszi lehetővé nagyszabású rendezvények szervezését, az ünnepekről mégsem mondhatnak le, hiszen ezekkel is reményt és jövőképet kell mutatniuk a fiataloknak, bizonyítva a közösség kitartását. Ennek szellemében Beregszászban idén is megtartják az adventi vásárt, amely fontos találkozási lehetőséget teremt a kézművesek és helyi termelők számára – tette hozzá.
December 6-án tartotta meg XXXIV. éves beszámoló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. Az esemény középpontjában a kárpátaljai magyar oktatás aktuális helyzete, a pedagógusok előtt álló feladatok és a szövetség éves tevékenységének értékelése állt, mindez a jelenlegi, számos kihívást tartogató időszakban.
A közgyűlés irodalmi felvezetéssel indult. Demeter Hanna, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetének hallgatója, a KMPSZ Költészetnapi szavalóversenyének idei győztese Heltai Jenő Szabadság című versét adta elő.
Ezt követően Benedek Imre, a KMPSZ felső-Tisza-vidéki régiójának elnöke, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója nyitotta meg a közgyűlést, majd Mitru Kornélia, az ellenőrző bizottság tagja ismertette, hogy KMPSZ-nek a 2025–2026-os tanévben 2549 tagja van. A 250 küldöttből 206-an jelentek meg, így a közgyűlés határozatképes. Ezután felcsendült az ukrán himnusz, majd a jelenlévők közösen énekelték el a magyar himnuszt.
A megjelent vendégek köszöntése után Király Katalint és Kopasz Gyulát jelölték ki jegyzőkönyvvezetőknek, majd elfogadták a javasolt napirendi pontokat.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke éves beszámolójában részletesen ismertette az elmúlt tanév eredményeit, a szervezet előtt álló kihívásokat és az oktatás fenntartásáért tett közös erőfeszítéseket. Mint fogalmazott: „A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulásától fogva felvállalta a kárpátaljai magyar oktatási intézmények támogatását, érdekvédelmét.”
Az elnök asszony ismertette, hogy az elmúlt tanévben két fordulóban szerveztek tantárgyi versenyeket. Az első körben elektronikus regisztráció és online kitöltés mellett 4339 diák mérettette meg magát. A második fordulóra a legjobbak, 1963 tanuló, kaptak meghívást a Rákóczi Egyetemre.
A szórványban tanító pedagógusok konferenciáján 25 fő, az óvodapedagógiai konferencián 45 résztvevő, a művészeti pedagógusok szakmai napján pedig 60 tanár vett részt. A XXIV. Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémián 197 pedagógus volt jelen. A fő témák között szerepelt a nyelvi akadálymentesítés, az alternatív pedagógiai módszerek, a digitális kor kihívásai és a háborús időszak mentális terhei. A Határtalanul nyári iskola programhoz 59 magyar tannyelvű intézmény csatlakozott, közel 3300 gyermek részvételével. Emellett hat tematikus tábort is szerveztek 250 gyermeknek. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával pedig 91 gyermek és 9 kísérő utazhatott Erdélybe, a Székelyvarsági Nemzeti Park táborába.
Orosz Ildikó beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt évben több jelentős infrastrukturális beruházás valósult meg: új iskolaépületet kapott a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, óvoda épült Búcsúban, teljeskörűen felújították a Nevetlenfalui Líceumot, részleges felújításon esett át a Tiszaújlaki és Nagyszőlősi Líceum. Visken pedig új épületben kezdhette meg működését a Kárpátaljai Magyar Líceum legújabb tagintézménye.
A Tulipán Tanoda hálózata is bővült: Kisgejőcön, Tiszakeresztúron, Tekeházán és Kajdanón új épületek készültek el. Nagyberegen kézművesházat vásároltak, Kisgejőcön pedig Cipő Emlékház és Zenei Stúdió jött létre.
Az elnök asszony hangsúlyozta: „Ezeket a beruházásokat, programokat az anyaország segítsége nélkül nem tudtuk volna lebonyolítani.”
A Belügyminisztérium köznevelési államtitkársága jóvoltából idén is megérkeztek a magyarországi tankönyvcsomagok – 52 ezer kötet –, melyeket az 1–8. osztályos magyar nyelv és matematika tantárgyakhoz biztosítottak.
A magyar kormány támogatásával továbbra is működik a pedagógusok támogatási rendszere, az utazási költségtérítés a szórványban tanítóknak, a magyar tagozatos diákok oktatási-nevelési és étkezési támogatása.
Az egyetem gyors elemzést készített a nemzeti multitesztre jelentkezők számáról és teljesítményéről. Orosz Ildikó rámutatott, hogy számos tantárgy esetében aggasztóan alacsony a vizsgázók száma: fizikából és kémiából mindössze 3-3 diák jelentkezett. Hangsúlyozta: ha nem iratkoznak be elegendő számban a természettudományos szakokra, néhány év múlva nem lesz, aki fizikát vagy kémiát tanítson. Egyes tárgyakból – például angolból – ugyanakkor megyei átlag közeli, sőt kiemelkedő eredmények is születtek.
Beszédében Orosz Ildikó a XXXIV. közgyűlés nyilatkozatát is ismertette. A kárpátaljai magyar közösség 2017 óta küzd az oktatást és anyanyelvhasználatot érintő hátrányos korlátozások megszüntetéséért. A nemzetközi fórumok hatására részleges eredmények születtek, a 2023-as nemzeti kisebbségekről szóló törvénymódosítás azonban továbbra sem rendezi teljeskörűen a magyar közösség jogait.
A nyilatkozat részletes követeléseket fogalmaz meg az anyanyelvű oktatás, a kisebbségi jogok, a közigazgatási nyelvhasználat, a parlamenti képviselet, az egészségügyi és oktatási dokumentáció, a topográfiai kétnyelvűség, valamint a nemzeti kisebbségek jogvédelmének biztosítása érdekében. A szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar közösség visszakapja mindazon jogokat, amelyek 2017 előtt még rendelkezésére álltak.
„Így adventkor, a várakozás idején imádkozunk azért, hogy Isten hozza el végre a békét országunkba, melynek polgárai vagyunk. Őrizze meg kis hazánkat, Kárpátalját a béke szigetének, s adjon erőt, egészséget, bölcsességet, akaratot, megértést, támogatókat és csapatot ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokra megtaláljuk a körülmények között a legjobb megoldást a ránk bízott gyermekek érdekében” – zárta beszámolóját Orosz Ildikó.
A közgyűlésen felszólalt Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos. Kiemelte: egész évben több kárpátaljai rendezvényen vett részt, és minden alkalommal azt tapasztalta, hogy a nehézségek ellenére kiváló eredmények és rendíthetetlen kitartás jellemzi a helyi magyarság munkáját.
„Akik itt vannak a teremben, és akik ma nem lehetnek itt, azt kell mondanom, hősként dolgoznak a magyarság megmaradásáért. Önök olyan lábnyomot hagynak a világban, amelyre 100, 200 és bízom benne, hogy 1000 év múlva is minden magyar ember hálával fog gondolni” – mondta a miniszterelnöki biztos, aki a közösségnek erős hitet, kitartást és áldott adventi időszakot kívánt, külön köszönetet mondva Orosz Ildikó elnöki munkájáért, amit a térségben megvalósuló oktatási és közösségi eredmények mozgatórugójának nevezett.
„Mindig óriási öröm számomra, hogy ismét itt lehetek a szülőföldemen” – kezdte köszöntőjét Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője, aki visszatekintett azokra az évekre, amelyek gyökeresen megváltoztatták a helyiek életét: 2017-ben a kisebbségi jogok elvesztésére, 2022-ben pedig a háború okozta nyugtalanságra utalt. Mindezek ellenére – mondta – továbbra is számos olyan eseménynek volt részese, ami reménnyel tölti el. Személyes élményként idézte fel látogatását egykori iskolájában, a Sislóci Líceumban, ahol az intézmény fennállásának 75. évfordulóját ünnepelték. Büszkeséggel szólt arról is, hogy az egykori alma mater, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mára egyetemmé vált. Hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a magyar közösségi szervezetek kitartó munkája nélkül. Külön méltatta az 1991 óta működő KMPSZ-t, ami összetartja, védi és képviseli a magyar oktatást, és sokszor egyedüli hangként áll ki a közösségért Ukrajnában.
Zárásként reményét fejezte ki, hogy egyszer végre olyan ünnep következik, „ahol az istentiszteletet nem szakítja meg a légiriadó zaja”, és ahol nem kell többé attól tartani, mit hoz a holnap.
Maruszinec Marianna, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Oktatási és Tudományos Főosztályának igazgatója nagy tisztelettel szólt Orosz Ildikó és a pedagógusok három és fél évtizedes helytállásáról, különösen azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a háború éveiben vállaltak. Háláját fejezte ki azért a támogatásért is, amit az ideiglenesen áttelepült családok és gyerekek érdekében nyújtottak.
A közgyűlés kulturális elemeként színpadra lépett a KMPSZ által szervezett „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny első helyezettje, a Credo Alapítvány Gyöngykaláris Énekegyüttese, akik jászsági népdalcsokrot adtak elő Györkené Csákány Marianna felkészítésében.
Az ellenőrző bizottság éves jelentését Mitru Kornélia ismertette. Ezután került sor a KMPSZ tevékenységének hivatalos minősítésére, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az éves nyilatkozatot is, amely összefoglalja a szövetség céljait és irányvonalát a következő időszakra.
A program végén Taracközi Ferenc beregszászi református vezető lelkész kérte Isten áldását a pedagógusokra, a szövetség munkájára és a közösségre.
Benedek Imre zárszavában az adventi időszak üzenetére irányította a figyelmet. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy a második gyertya meggyújtása a keresztény hagyományban a reményt jelképezi. „De nem elég csak reménykedni… Isten megadja, amit kérünk, de tegyünk is érte” – emelte ki.
A tíz éve működő Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) november 28-án tartotta meg idei, 2025-ös közgyűlését. A tanácskozást hibrid formában rendezték meg: a tagok egy része személyesen vett részt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen, míg mások online kapcsolódtak be.
A program a regisztrációt követően Dolinai Zsuzsanna titkár beszámolójával indult, aki ismertette a KMAT aktuális taglétszámát (162 fő) és köszöntötte az újonnan csatlakozó kutatókat. Ezt követően megállapítást nyert, hogy a közgyűlés határozatképes, így a tervezett napirendi pontokat érdemben megtárgyalhatták.
A közgyűlést Csernicskó István, a KMAT elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Hankó Balázsnak, Magyarország kultúráért és innovációért felelős miniszterének, aki köszöntőjében a magyar tudomány szuverenitásőrző szerepét hangsúlyozta. Felidézte, hogy Széchenyi István 200 éve a Magyar Tudományos Akadémia alapítását „a magyar nyelv védelmének szentelte”, és hozzátette: „a magyar nyelv védelme akkor is, ma is szuverenitást jelentett”.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar tudomány teljesítménye jóval meghaladja a magyar lakosság számarányát, hiszen bár a népesség számát tekintve a nemzetek között a 96. helyen vagyunk, az egymillió főre jutó Nobel-díjasok listáján a 11. helyet foglaljuk el. Mint mondta: a magyar kutatók világszinten is kiemelkedő eredményeket érnek el. Zárásként megerősítette a magyar kormány támogatását, és a tudomány küldetésére utalva úgy fogalmazott: „A tudomány nemzetközi, de a tudós hazafi.”
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért felelős államtitkár beszédében azt fogalmazta meg, mit jelent számára Kárpátaljára érkezni, és milyen különbséget lát a nyugati politikai-közéleti világ és a helyi magyar közösség értékei között.
Mint kiemelte: a „semmit rólunk nélkülünk” elvét hangoztató nyugati körök könnyen elárulják saját értékeiket, ha érdekeik úgy kívánják, de Kárpátaljára érkezve a fogalmak, értékek és célok visszanyerik eredeti jelentésüket. Kárpátalján a tudomány és az egyetem nem öncélú, hanem egy közösséget szolgál: a magyar közösség megerősítését, értékeinek átadását és megtartását – tette hozzá.
Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke és Morvai Tünde, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője is köszöntötte a közgyűlésen részt vevőket. Mindketten egyaránt hangsúlyozták, hogy a KMAT munkája továbbra is fontos pillére a határon túli magyar tudományos életnek. A felszólalók kiemelték, hogy a háborús körülmények közepette különösen nagy jelentősége van annak, hogy a kárpátaljai magyar kutatók aktívan dolgoznak és jelen vannak a tudományos hálózatokban.
Ezt követően a közgyűlés jóváhagyta az elnök és az elnökség mandátumának meghosszabbítását, így – a háborús helyzet miatti választási szünetben – a KMAT Csernicskó István vezetésével folytatja munkáját a következő közgyűlésig.
Az elnök ezután részletes beszámolóban foglalta össze az elmúlt évben végzett szakmai tevékenységet. Beszámolt arról, hogy a KMAT aktívan bekapcsolódott az MTA 200 programsorozatba, emellett előadásokat tartottak, könyvbemutatókat szerveztek, és megkoszorúzták a kárpátaljai akadémikusok sírjait.
A közgyűlés részeként Hankó Balázs miniszter és Varga-Bajusz Veronika államtitkár átadta a 2025. évi Spenik Ottó-díjakat. Az elismerést azok a kutatók kapják, akik kiemelkedő tudományos teljesítményükkel vagy példamutató tudományszervezői munkájukkal hozzájárulnak a kárpátaljai magyar tudományosság fejlődéséhez. 2025-ben a Spenik Ottó-díjat kiemelkedő tudományos és tudományszervezői munkásságáért Molnár D. István, a Rákóczi Egyetem Földrajz és Turizmus Tanszékének docense, Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense, valamint Balla Evelina, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense vehette át. A kutatómunkában elért eredményeikért Daróci Ádám, a Rákóczi Egyetem Matematika és Informatika Tanszékének docense, valamint Máté Réka, a Filológia Tanszék Magyar Tanszéki Csoportjának docense részesült elismerésben.
A jubileumi közgyűlést Spenik Sándornak, a KMAT alelnökének köszöntője zárta, aki elmondta, hogy a tanács munkája továbbra is stabil pillére a helyi magyar felsőoktatásnak és kutatói utánpótlásnak.
Május 23-án tartotta tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) a makkosjánosi Helikon Hotelben.
A tanácskozást Babják Zoltán, a KHÖT elnöke és a Beregszászi kistérség polgármestere vezette. Az ülésen a megye magyar többségű településeinek önkormányzati képviselői vettek részt, hogy számot vessenek az elmúlt időszak eredményeivel, megvitassák a legsürgetőbb kihívásokat, és közösen kijelöljék a következő időszak teendőit. Az eseményen jelen voltak Kárpátalja több magyar szervezetének vezetői is.
A közgyűlés kezdetén felcsendült az ukrán és a magyar himnusz, majd a résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az ukrajnai háború halálos áldozatairól. A hivatalos napirend ismertetése után a jelenlévők elfogadták a tervezett pontokat, majd megválasztották a közgyűlés titkárát. Ezt követően Babják Zoltán elnöki beszámolója következett.
Az elnök elmondta, a rendezvény célja az, hogy a kárpátaljai magyar önkormányzatok vezetői személyesen találkozhassanak, eszmecserét folytathassanak és megvitassák az őket érintő legaktuálisabb kérdéseket. „Hiszem, hogy a mai találkozón olyan témák is terítékre kerülnek, amelyek alapvetően fontosak a sikeres munkavégzéshez” – fogalmazott a vezető.
Babják Zoltán részletes beszámolót tartott a térség önkormányzatainak helyzetéről. Kiemelte: az elmúlt évek rendkívül nehéz körülmények között teltek, a Covid-járvány, majd a 2022-ben kirobbant háború új és összetett kihívások elé állította a helyhatóságokat. „Soha nem volt ilyen nehéz polgármesternek lenni ebben az országban. Ma már nemcsak közösségi feladatokat látunk el, hanem a haza boldogulásáért is felelősséget kell vállalnunk” – hangsúlyozta. A polgármester beszámolt arról is, hogy a háborús helyzet súlyosan érintette a települések működését: az állami támogatások csökkentek, a napi fenntartási költségek megnőttek, a törvényi környezet pedig egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
A jövő feladatai között kiemelte az önkormányzati autonómia megőrzését, a magyar–ukrán kormányzati kapcsolatok szorosabbra fűzését, a fiatalok helyben tartását célzó programok kidolgozását, valamint az infrastrukturális, oktatási és kulturális projektek támogatását.
A beszámolók sorát az ügyvezető igazgató értékelése követte. Rezes József szerint az elmúlt évek legnagyobb eredménye az, hogy a tagság egységesen, csapatként tudott működni. „Önök, polgármesterek, meg tudták tartani az irányításuk alá tartozó közösségeket, és meg tudtak küzdeni a kihívásokkal. Mi, együtt – mint a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása – közösen tudtunk eredményeket felmutatni” – fogalmazott. Hangsúlyozta: számos segélyt sikerült eljuttatni a tagönkormányzatokhoz, de még Belső-Ukrajnába, a fegyveres erők részére is. Ugyanakkor kiemelte: a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás és az érdekképviselet továbbra is fontos prioritás. Reményét fejezte ki, hogy az újonnan elfogadott nyelvhasználati cselekvési terv konkrét eredményeket is hoz majd, és a kárpátaljai magyarság számára megmaradnak az anyanyelvhasználat lehetőségei az önkormányzatokban is.
A közgyűlés egyik kiemelt napirendi pontja az alapszabály módosítása volt. A résztvevők több új ponttal is kibővítették a dokumentumot, amelyek az együttműködés hatékonyabbá tételét szolgálják.
Az ülésen többen is felszólaltak. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja elismerését fejezte ki a kárpátaljai magyar önkormányzatok áldozatos munkájáért, amelyet a súlyos háborús körülmények között is a közösségek megmaradásáért végeznek. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam és a külképviseletek továbbra is készen állnak a segítségnyújtásra. “Bármikor, bármilyen ügyben forduljanak hozzánk bizalommal” – fogalmazott a főkonzul, hozzátéve, hogy a kormány álláspontja továbbra is a béketeremtést támogatja.
Az ülésen többen is felszólaltak. Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a járási tanács folyamatosan nyomon követte a kistérségek helyzetét, és különösen fontosnak tartja az európai uniós pályázati források kiaknázását. Véleménye szerint a jövőbeli fejlődés kulcsa a pályázati aktivitás és a testvértelepülési kapcsolatok erősítése. Optimizmusra biztatott mindenkit, kiemelve, hogy csak aktív hozzáállással lehet előrelépést elérni.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok öt éve rendkívüli körülmények között működnek, amelyek ellehetetlenítik a hosszú távú tervezést. A folyamatos bizonytalanság és a jövőkép hiánya negatívan hat a közösségi fejlődésre. Elmondása szerint a béke sem jelent automatikus megoldást, és komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy visszatérjenek az emberek, és elinduljon a helyi újjáépítés. Elismeréssel szólt azokról, akik ezekben a nehéz időkben is vállalják a közösségi munka terheit, és bizakodásra, valamint közös cselekvésre buzdított.
Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezetője felszólalásában az elmúlt időszak kihívásaira utalva kiemelte, hogy az együttműködés és a civil szervezetek szerepe különösen fontos volt a rászoruló közösségek megsegítésében. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időszak végéhez közeledve mindenkinek számot kell vetnie az eddigi munkájával, és optimizmussal, elkötelezettséggel kell készülni a jövőre.
A felszólalások után sor került a Társulás új vezetőségének megválasztására: a tagság megerősítette Babják Zoltánt az elnöki tisztségben, illetve Rezes Józsefet ügyvezető igazgatóként. Ezenkívül elnökségi tagokat is választottak Péterfalva, Nagydobrony és Visk polgármestereinek személyében.
Az újraválasztott ügyvezető igazgató köszönetet mondott a bizalomért, és gyakorlati kérdésekre hívta fel a figyelmet. Emellett emlékeztette a jelenlévőket a következő közgyűlés előkészítésére, ahol újabb kistérségek csatlakozásáról is döntés születhet.
A hivatalos napirend lezárását követően a résztvevők egyéb felvetéseket is megvitattak, ezzel biztosítva, hogy minden fontos kérdés terítékre kerüljön.
Később Gulácsy Géza a sajtónak tett nyilatkozatában méltatta az önkormányzati vezetők munkáját, akik a háborús viszonyok közepette is helytállnak. Fontosnak nevezte az Önkormányzati Társulást, amelynek a KMKSZ is egyik kezdeményezője volt, mivel az együttműködés és a tapasztalatcsere megerősíti a kistérségek működését.
Babják Zoltán, a Társulás elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ülés során sikerült feltérképezni a legsürgetőbb problémákat. Fontos lépésként említette a Társulás bővítését, valamint a vezetőség megerősítését. Úgy véli, a háborús helyzetben még fontosabb az egység, a közös döntéshozatal, és az, hogy a polgármesterek képesek legyenek megtartani közösségeik komfortérzetét és működőképességét.
A tisztújító közgyűlés rávilágított arra, hogy bár a körülmények továbbra is nehezek, a résztvevők elkötelezettsége és együttműködési szándéka bizakodásra ad okot. A KHÖT célja változatlan: képviselni és támogatni a határ menti közösségeket – közösen, egymásra figyelve.
A Momentum Doctorandus (MD) kárpátaljai magyar doktoranduszszervezet 2025. április 25–27. között tartotta éves közgyűlését és csapatépítő hétvégéjét Balatonfüreden, a festői Koloska-völgyben. A rendezvénynek a Koloska Csárda és Vendégház adott otthont, ahol a résztvevők nemcsak a szervezet aktuális kérdéseivel foglalkoztak, hanem kikapcsolódásra és közösségépítésre is bőségesen volt lehetőségük.
A közgyűlést Fazekas Andrea elnök vezette, az alkalom során a résztvevők áttekintették az elmúlt év eseményeit. Mint az elnöki beszámolóban Fazekas Andrea elmondta: „2022-től a háború korlátoz minket tevékenységünkben. Ennek ellenére a szervezetünk sikeres évet tudhat maga mögött. Ilyen például a 14. alkalommal összeállított felvételi tájékoztató. A magyarországi felvételi tájékoztatón 100-an vettek részt, mely később 1000 kattintást ért el visszanézve. A szülőföldi felvételiről a rendszer követelményeit várva május elején tájékoztatjuk majd a diákokat. A Kárpátaljai Tudományos Adatbank címet viselő többéves felületünk vidékünk legnagyobb tudományos platformja. Doktoranduszesteket szintén szerveztünk, ahol több előadásra is sor került. Emellett Siófokon is volt egy csapatépítőnk. Az idei évre vonatkozóan Budapesten májusban, Beregszászban pedig júniusra szervezünk doktoranduszestet.” Fazekas Andrea emellett azt is kiemelte, hogy a KTDK munkáit opponálták, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanács által szervezett kárpátaljai mentálhigiénés konferencia és jótékonysági bál társszervezői voltak.
A beszámoló egyöntetű elfogadását követően Benedek Viktória alelnök köszönte meg a neki és az elnökségnek adott bizalmat s a közös munkát. Ezt követően Bence Norbert alelnök számolt be a Kárpátaljai Tudományos Adatbank elmúlt évi tevékenységéről, valamint történetéről 2014-ig visszamenően. Az alelnök emellett arról is szólt, hogy milyen partnerekkel együttműködve valósul meg a honlap állandó frissítése. A program sikerét az is jelzi, hogy havonta 10-15 000 kattintás valósul meg a felületen. Bence Norbert kiemelte, hogy a platform és annak kezelése a Bethlen Gábor Alapkezező Zrt. támogatásával valósul meg.
A beszámolókat követően sor került a tisztújításra is. Fazekas Andreát 4 évvel ezelőtt választották az MD élére, aki leszögezte, hogy az elmúlt 14 év alatt nagyon sok sikert ért el a szervezet. További támogatásáról biztosította a testületet, majd az elnöki posztra Linc Annamáriát javasolta. Annamária beszédében kifejezte, hogy nagyon sok jót kapott a szervezettől, s azt reméli, a jövőben ő is tovább tudja ezt adni. A közgyűlés döntésének értelmében a Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktoranduszszervezet elnökévé Linc Annamáriát választották.
Az alelnökök közül Benedek Viktória megköszönte az együttműködést, majd leköszönt a posztról. A nyitott alelnöki pozícióra Daróci Ádámot jelölték, akit egyöntetűen megszavaztak. Emellett Bence Norbert továbbra is vállalta 2 évre a pozíciót.
Új elnökségi tagnak választották Csopák Évát és Gál Dávidot.
A tisztségváltást követően az új tagok felvételéről szavaztak.
A hivatalos programot vacsora és szervezeti megbeszélés zárta, ahol a jövőbeli projektek is terítékre kerültek.
A szombati nap során a Momentum Doctorandus 13 fős csapata indult a XIX. NN Ultrabalaton futóversenyen „MD a Balaton körül” névvel. A sportos tagok reggel kilenckor rajtoltak el, míg azok, akik nem vettek részt a futáson, késő délutánig a csapattal tartva szurkoltak a versenyzőknek a szebbnél szebb váltópontoknál. Vidékünk doktoranduszai második alkalommal kerülték meg a „magyar tengert” 19 óra 51 perc alatt – ami elmondásuk szerint kiemelkedő teljesítmény. A hétvége során a szervezet tagjai nemcsak a hivatalos ügyeket intézték, hanem megerősítették a közösségi kapcsolatokat is, ezzel is elősegítve az MD jövőbeni sikeres működését.
