Az ukránok 2024 májusában az ukrán fegyveres erőkben bíztak legjobban, a válaszadók 91 %-a, míg 50 % teljesen megbíztak bennük, ugyanakkor Volodimir Zelenszkij elnökbe 45 % vetette a bizalmát – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI) által végzett felmérés adataira hivatkozva.
A kutatás szerint Zelenszkij elnökben a válaszadók 45 %-a bízik, 28%-a pedig nem bízik benne. A szociológusok szerint a kormányba és Zelenszkij elnökbe vetett bizalom továbbra is viszonylag magas a teljes körű invázió kezdete előtt végzett közvélemény-kutatásokhoz képest. 2021 decembere óta, amikor a bizalom 18 %-os szinten volt, de ez az arány drámaian megnőtt a teljes körű invázió kezdete után, és mára 45 %-on stabilizálódott.
Denisz Smihal miniszterelnökben a megkérdezettek 24 %-a bízik, 38 %-a nem bízik benne. A kormány egészében 20 % bízik, 43 % nem bízik benne. A válaszadók 16 %-a bízik a Legfelső Tanács elnökében, Ruszlan Sztefancsukban, 46 %-a nem bízik benne. A Legfelső Tanács egészében 11% bízik, 56 % nem bízik benne.
Az országos telefonos felmérés 2024. május 8. és 25. között készült 2508 válaszadó megkérdezésével. A terepmunkát a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) végezte.
Today, Olena @ZelenskaUa and I visited the National Specialized Children's Hospital “Okhmatdyt”. We spoke with the children who are undergoing treatment.
Despite everything, the institution is resuming its normal operations and rebuilding its strength after the Russian attack. I… pic.twitter.com/iAZGYy2OCG
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 27, 2024
The Vatican Secretary of State is received in Kyiv by Ukrainian President Volodymyr Zelensky, to whom he conveys the Pope's solidarity and the Holy See's commitment to help find "a just and lasting peace".
A háború miatt távozott ukránok többsége (64 %) nem alkalmazkodott az ideiglenes tartózkodási hely szerinti országokban való élethez, ezért haza akar térni – derült ki a Gradus Research felmérésének adataiból, számolt be a biz.liga.net hírportál.
A kutatás szerint az alkalmazkodási tényező jelentősen befolyásolja az Ukrajnába való visszatérési szándékot: ezt a válaszadók 55 %-a jegyezte meg. Az Ukrajnába visszatérni szándékozók 62 %-a még nem hajlandó megnevezni visszatérésének pontos dátumát. A legszívesebben azok az ukránok térnének vissza, akik távmunkában dolgoznak ukrán cégeknél (70 %), vagy átmenetileg munkanélküliek (68 %).
A válaszadók nem kevesebb, mint 60 %-a érzi magát biztonságban külföldön, valamivel többen (65 %) pedig megnyugtatónak gondolják gyermekeik biztonságát, és ez számukra jelentős gátló tényezővé válik a visszatérésben. A válaszadók 41 %-a számára a garantált stabil foglalkoztatás hiánya a fő ok a visszatérésre.
A megkérdezett ukrán menekültek 36 %-a számára fontos, hogy Ukrajnában pénzügyi támogatás álljon rendelkezésre a hazatérés idejére, 33 % számára pedig az, hogy Ukrajna biztonságos régióiban lakást kapjanak vagy rendezzenek be. A válaszadók mintegy negyede (27 %) kész visszatérni, ha Ukrajna légvédelmét megerősítik.
A Razumkov Központ frissen végzett felmérése szerint 2024 júniusában a megkérdezettek 95 %-a ukrán, 2 %-a orosz nemzetiségűnek vallotta magát, míg 2 %-a más etnikai csoporthoz sorolta magát, és 1,5 %-a bizonytalan volt etnikai hovatartozását illetően – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a kutatás adataira hivatkozva.
A felmérés készítői megjegyezték, hogy a háború kezdete előtt, 2021-ben a válaszadók 87 %-a ukránnak, 9 %-a orosznak tartotta magát. 2017-ben a válaszadók 74 %-a érezte úgy, hogy csak egy nemzetiséghez tartozik, míg 12 % egyszerre két vagy több nemzetiséghez tartozónak vallotta magát, 6 % pedig úgy érezte, hogy semmilyen nemzetiséghez sem tartozik, 8 % ugyanakkor bizonytalan volt.
A 2024-ben készült felmérés szerint 84 %-ra nőtt azok aránya, akik úgy érzik, hogy csak egy nemzetiséghez tartoznak, 7 %-ra csökkent azok aránya, akik egyszerre két vagy több nemzetiséghez tartozónak vélik magukat, 5 % semmilyen nemzetiséghez sem sorolják magukat.
Kevesebben voltak azok is, akik nem döntöttek etnikai hovatartozásuk felől (4,5 %). 2017-hez képest 77 %-ról 85 %-ra nőtt azon ukránok aránya, akik úgy érzik, hogy egyetlen nemzetiséghez tartoznak.
A felmérést a Razumkov Központ 2024. június 6. és 12. között végezte 2026 válaszadó részvételével. A személyes megkérdezést csak azokon a területeken végezték, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
Május végén az ukránok 59 % bízott Volodimir Zelenszkij elnökben, 21 %-uk teljes mértékben megbízott benne, 38 % inkább bízott, míg a válaszadók 36 %-a nem bízott benne, közülük 22 %-a egyáltalán nem, és 14 % inkább bízott – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A felmérés szerint az ukránok többsége (63 %) úgy vélte, hogy a kormány egyes lépéseit kritizálni olyan konstruktív keretek között szabad, ami nem ingatja meg az ország helyzetét. Azok aránya, akik szerint most egyáltalán nem szabad megengedni a kritikát, 13 %. Ugyanakkor az ukránok harmada (31 %) úgy gondolta, hogy a kritikának már most keménynek és megalkuvást nem tűrőnek kell lennie. A maradék 5 % nem tudott dönteni.
Az elnökben bízók 76-77 %-a gondolta úgy, hogy a kritikának konstruktívnak kell lennie, vagy tartózkodni kell tőle, szemben a kemény, megalkuvást nem tűrő kritika pártján álló 18-20 %-kal. Azok közül, akik egyáltalán nem bíznak az elnökben, a többség (62 %) úgy vélte, hogy a kritikának keménynek és megalkuvást nem tűrőnek kell lennie. Azok közül, akik inkább nem bíznak az államfőben, a többség (59 %) ragaszkodik a kritika konstruktív keretéhez. Körülbelül egyharmad (39 %) támogatja a kemény, megalkuvást nem ismerő kritikát.
Mint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az ukránok többnyire meglehetősen pragmatikus és indokolt álláspontot képviselnek. „Igen, a kormány képviselőinek nem szabadna szembe menniük a kritikával a teljes körű háború hátterében. Ugyanakkor az ellenzéki politikusok, kritikus újságírók és közéleti aktivisták nem rombolhatják le a stabilitást és nem destabilizálhatják tevékenységükkel a helyzetet” – mutatott rá.
A KMISZ a felmérést 2024. május 16. és 22. között végezte. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
Germany‼️👇 Rod Stewart showed the Ukrainian flag and a picture of Zelensky,the crowd loudly booed and whistled. People dont buy this Zelensky Bullshit anymore👍 pic.twitter.com/QKkRTUjNVl
Germany‼️👇 Rod Stewart showed the Ukrainian flag and a picture of Zelensky,the crowd loudly booed and whistled. People dont buy this Zelensky Bullshit anymore👍 pic.twitter.com/QKkRTUjNVl
Az ukrán állampolgárok 50%-a szerint Volodimir Zelenszkij elnök nem teljesítette vagy nem váltotta be a választás előtt tett ígéreteit – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérése szerint, közölte szerdán a Censor.NET internetes kiadvány.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 18%-a vélte úgy, hogy Zelenszkij ígéreteinek nagy részét vagy mindegyikét teljesítette (5%-uk azt mondta, hogy minden ígéretet teljesített). Majdnem ugyanennyien úgy gondolják, hogy az ígéretek mintegy felét teljesítette, míg 50% úgy vélte, hogy az ígéretek közül csak keveset vagy semmit (ebből 25% vélte úgy, hogy egyik ígéretet sem teljesítette).
Ugyanakkor az állampolgárok 50%-a azzal magyarázta az ígéretek be nem tartását, hogy az elnöki csapatban tisztességtelen, korrupt személyek is vannak. A válaszadók 26-32%-a ezt a hozzáértő emberek hiányával, a teljes körű orosz invázióval, az elnök saját tapasztalatlanságával és az oligarchák befolyásával magyarázta. 9-14% beszélt személyes korrupcióról, más országok befolyásáról, a helyzet ellenzék általi destabilizációjáról, irreális ígérgetésekről.
Germany‼️👇 Rod Stewart showed the Ukrainian flag and a picture of Zelensky,the crowd loudly booed and whistled. People dont buy this Zelensky Bullshit anymore👍 pic.twitter.com/QKkRTUjNVl
Germany‼️👇 Rod Stewart showed the Ukrainian flag and a picture of Zelensky,the crowd loudly booed and whistled. People dont buy this Zelensky Bullshit anymore👍 pic.twitter.com/QKkRTUjNVl
Ukrajna a világ azon országai közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a félelem az atomfenyegetéssel kapcsolatban, míg legjobban Indonéziában tartanak az atomháborútól – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Gallup International kutatási adataira hivatkozva.
A jelentés szerint általánosságban elmondható, hogy az év során nem csökkent jelentősen a nukleáris veszélytől való félelem a világon. Öt válaszadóból kettő magas kockázatot lát a nukleáris fegyverek használatát illetően. Majdnem ugyanennyien értékelik a mérsékelt kockázatot, és csak 14 % nem lát kockázatot.
Összességében kijelenthető, hogy az európai országokban kevesebb válaszadó értékeli magasnak a nukleáris fegyverek bevetésének veszélyét, mint az ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokban, ahol pesszimistábbak a nukleáris fenyegetéssel kapcsolatban.
Ugyanakkor az európai országok közül Olaszország, Portugália és Románia tart a legjobban a nukleáris veszélytől, ahol a megkérdezettek több mint fele magasnak ítélte a fenyegetést. Indonéziában, Nigériában, Ecuadorban, Szíriában és Argentínában a legmagasabb a nukleáris veszély besorolása. Eközben Ukrajna azon országok közé tartozik, amelyekben a legmagasabb azok aránya, akik úgy gondolják, hogy nincs ilyen kockázat.
A Gallup International End of Year Survey éves hagyományos felmérése, amelyet 1977-ben indítottak és fejlesztettek ki. Azóta minden évben megtörténik. 2023-ban a projektet a világ 41 országában hajtották végre. Összesen 40 428 embert kérdeztek meg világszerte. 2023 októbere és decembere között minden országban körülbelül 1000 fős reprezentatív mintát vizsgáltak. Ukrajnában a Rating csoport végezte a felmérést.
Az ukránok túlnyomó többsége (68 %) úgy véli, hogy Ukrajna megőrizte a szuverenitását, és képes önálló döntések meghozatalára – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológia Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a megkérdezett ukránok 25 %-a úgy gondolta, hogy Ukrajna nagyrészt elvesztette szuverenitását, a Nyugat irányítása alatt áll, és leginkább annak a parancsait követi. A maradék 7 % nem tudott dönteni. Azok, akik úgy gondolják, hogy a Nyugatnak elege van Ukrajnából, és nyomást akar gyakorolni Ukrajnára, hogy tegyen engedményeket, jobban hisznek a „szuverenitás elvesztésében”. Közülük 36 % gondolta úgy, hogy Ukrajna elvesztette a szuverenitását (bár 60 % nem így gondolja).
Azok közül, akik úgy vélik, hogy a Nyugat továbbra is Ukrajna komoly szövetségese, mindössze 15 % gondolja úgy, hogy Ukrajna nagyrészt elvesztette a szuverenitását, míg 78 % úgy látja, hogy Ukrajna szuverén, és képes önállóan dönteni.
Amint azt Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy Ukrajna 2014-ben, és különösen 2022-ben átment a törésteszten. „Bárhogyan is próbálkoznak Ukrajna ellenségei (és egyes „barátai”) más valóságot teremteni, Ukrajna államként és az ukránok szülőföldjeként létezett már jóval 2014 előtt is” – fejezte ki meggyőződését.
A szakember szerinte a jelenlegi mutatók a modern ukrán civil nemzet intenzív nemzetépítési és kikristályosodási folyamatáról tanúskodnak, amely képesnek érzi magát a nemzetközi színtéren teljes értékű alanyként szerepelmi.
A KMISZ a felmérését február 17-23-án végezte 1052 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságainak az ellenőrzése alatt, és a felmérés nem terjedt ki a külföldön lévő állampolgárokra.
Március végén a megkérdezett ukránok 83 %-a hitt Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban és csak 11 % válaszolta, hogy nem hisz benne, 6 % pedig nem tudott dönteni – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint a győzelemben hívők 22 %-a gondolja úgy, hogy ez még az idei év vége előtt megtörténik, míg 2023 február-márciusában még 50 % vélekedett úgy, hogy 2023 vége előtt jön a győzelem. További 34,5 % gondolta úgy, hogy 1-2 éven belül lesz győzelem (2023 február-márciusban 26 % volt). Hogy 3-5 évet kell várni a diadalra, 17 % hitte, míg 7 % több mint 5 évre taksálta a győzelmet, 4 % és 1 %, hogy a győzelem az „életében aligha” fog megtörténni, 0,8 % és 0,4 % pedig, hogy soha nem lesz ukrán győzelem. Többen vannak, akik nem tudják, hogy pontosan mikor számíthatnak győzelemre (21 %, illetve 15 %).
Arra, hogy mi tekinthető győzelemnek, a győzelemben hívők relatív többsége (45,5 %) azt válaszolta, hogy győzelemnek tekinthető az orosz csapatok kiűzése Ukrajna egész területéről és a határok visszaállítása a 2014 januári állapotoknak megfelelően. További 23 % győzelemnek tartaná az orosz hadsereg megsemmisítését és a felkelés/összeomlás elősegítését Oroszországon belül. 11 % győzelemnek tekinti a 2022. február 23-i status quo helyreállítását, 9 % az orosz csapatok kivonását Ukrajna egész területéről, kivéve a megszállt Krímet, és 6 % a háború befejezését, még akkor is, ha az orosz hadsereg azokon a területeken marad, amelyeket a teljes körű invázió következtében (2022. február 24. után) foglaltak el.
A felmérést a Razumkov Központ 2024. március 21. és 27. között végezte 2020 válaszadó bevonásával az ukrán kormány által ellenőrzött területeken. A kutatást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozta.
[type] => post
[excerpt] => Március végén a megkérdezett ukránok 83 %-a hitt Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban és csak 11 % válaszolta, hogy nem hisz benne, 6 % pedig nem tudott dönteni – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataiból.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712780520
[modified] => 1712761161
)
[title] => Az ukránok több mint 80 százaléka továbbra is hisz a győzelemben, de a feltételei egyre távolodnak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183779&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183779
[uk] => 183793
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 158854
[image] => Array
(
[id] => 158854
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[original_lng] => 113478
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712753500:2
[_thumbnail_id] => 158854
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1417
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] =>
[_oembed_time_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] => 1717418223
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 96003
[2] => 1985
[3] => 15271
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => győzelem
[2] => közvélemény-kutatás
[3] => ukránok
)
)
[8] => Array
(
[id] => 179702
[content] =>
Idén februárban az ukránok 44%-a gondolta úgy, hogy a Nyugat belefáradt az ukrajnai háborúba. Ugyanakkor tavaly októberben az ukránok mindössze 30%-a volt ezen a véleményen. Ezt igazolják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérési adatai, amelyet február 17-e és 23-a között végzett.
„2022 végén az ukránok mindössze 15 százaléka gondolta úgy, hogy a Nyugat elfáradt Ukrajnától, gyengül a támogatottság, és a Nyugat engedményeket szeretne Ukrajnától Oroszországnak. Egy évvel később, 2023. október elején az ebben hívők aránya elérte a 30%-ot, 2024 februárjában pedig már a 44%-ot” – áll a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közleményében.
A szociológusok adatai szerint az ország minden régiójában megnőtt azok száma, akik szerint a Nyugat fárad, és gyengül a támogatottság.
Ugyanakkor azok aránya, akik úgy vélik, hogy a Nyugat továbbra is a legjobb tudása szerint támogatja Ukrajnát, és eléri a 49%-ot.
A felmérés telefonos interjú módszerével történt. Összesen 1052 válaszadót kérdeztek meg.
Az ukránok túlnyomó többsége (69 %) 2024 februárjában úgy vélte, hogy Volodimir Zelenszkijnek a hadiállapot végéig kell betöltenie az elnöki tisztséget – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
Ugyanakkor 2023 decemberében az ukránok 84 %-a gondolta úgy, hogy még nem jött el a választások ideje, és el kell halasztani ezt a kérdést. Függetlenül attól, hogy mit gondol a választások szükségességéről, az ukránok több mint fele (53 %) úgy gondolta, hogy Zelenszkijnek részt kell vennie a következő választásokon. 2023 decemberében ezek arány 59 % volt. Ezzel szemben a 2023 decemberi 34 %-ról a 2024 februári 43 %-ra nőtt azok aránya, akik szerint Zelenszkijnek csak a jelenlegi ciklusra kellene korlátoznia az elnökségét.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 15 %-a gondolja úgy, hogy választásokat kell tartani, ebből 4 % a hadiállapot felfüggesztését, 11 % pedig a vonatkozó törvények módosítását és a választások megtartását látná jónak. Emellett a megkérdezettek 10 %-a támogatja azt a lehetőséget, amely szerint 2024 májusában Zelenszkij lemond, és az új elnök megválasztásáig jogkörét a Legfelső Tanács elnöke gyakorolja.
Ahogy Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy annak a narratívának a népszerűsítése, miszerint az elnök 2024 májusában elveszíti legitimitását, elsősorban Ukrajna ellenségeinek a kezére játszik – destabilizálja az országon belüli helyzetet és egységet, és aláássa Ukrajna nyugati szövetségeseinek a támogatását.
A KMISZ a felmérését február 5–10-én végezte 1202 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek az olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságainak az ellenőrzése alatt.
