Ha nem számítjuk a megszállt területeket, ahová a háború miatt nincs bejárás, akkor Ukrajnában körülbelül 28-30 millió ember élhet – jelentette ki kedden Olekszandr Hladun demográfus, a gazdaságtudományok doktora az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Hladun emlékeztetett arra, hogy a Demográfiai Intézet már a teljes körű orosz invázió kezdete után felmérést végzett Ukrajna lakosságáról. „2023 elején elkészítettük Ukrajna 2022. január 1-jei népességének felmérését. Mivel már a nagy háború előtt is voltak bizonyos problémák a számlálással, sokáig nem volt népszámlálásunk. És nekünk újra kellett értékelnünk az adatokat, hogy hány ember van Ukrajnában” – tette hozzá.
A tudósok elemzést végeztek az 1991-es határokon belüli lakosságáról: megszámolták, hányan tartózkodtak Ukrajnában, beleértve a megszállt területeket, beleértve a Krímet is. A demográfusok szerint akkoriban valamivel több mint 42 millió ember élt Ukrajnában. „Idén január 1-jén valamivel több mint 35 millióra becsüljük Ukrajna területén a lakosságot. Ez az 1991-es határokon belülre vonatkozik. Ha a megszállt területek nélkül számolunk, akkor 28-30 millió főre tehető a lakosság – mutatott rá a szakember.
A demográfus szerint most nem ismerjük a valós helyzetet az Ukrajna ellenőrzése alá nem tartozó területeken, így a becslések egészen másak lehetnek. De mindenesetre a tendencia olyan, hogy a népesség nagyon lecsökkent – vélekedett. Ezenkívül a szabványos demográfiai módszerek nem működnek a háborús időszakban – mutatott rá.
„Ukrajnában már kevesebben vannak, akik ténylegesen az állam területén tartózkodnak. De vajon figyelembe kell-e venni a menekültjeinket, akik milliószám távoztak külföldre? Módszertanilag, ha egy személy több mint egy éve távol van az országból, törölni kell a nyilvántartásból. De tudjuk, hogy most nem szokványos helyzet van. Ezért most ha arról beszélünk, hogy hányan vannak az ország területén, időpontokhoz és határokhoz kell kötnünk” – hangsúlyozta Olekszandr Hladun.
A megkérdezett ukránok mindössze 7%-a válaszolta, hogy a nyugdíjkorhatár emelése Ukrajnában kényszerű lépésnek tekinthető, és ennek pozitív következményei felülmúlják a negatívakat – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felméréseinek az adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a válaszadók 16%-a vélte úgy, hogy a nyugdíjkorhatár emelése Ukrajnában megközelítőleg azonos pozitív és negatív következményekkel jár. A válaszadók 58%-a ugyanakkor azt válaszolta, hogy a nyugdíjkorhatár-emelés negatív következményei felülmúlják az esetleges pozitívumokat.
A fiatalok (18-29 évesek) más korcsoportokhoz képest ritkábban beszélnek negatív következményekről, és gyakrabban foglalnak el bizonytalan álláspontot. Arra a kérdésre, hogy hány éves korig készek dolgozni, a válaszadók 29%-a 60 éves korig, 12%-a 61-65 éves koráig, 3%-a 66-70 éves korig, 15%-a pedig 50-59 éves korig. Ugyanakkor 20%-uk azt válaszolta, hogy egyáltalán nem tud, vagy nem hajlandó dolgozni.
Az 50-59 év közötti válaszadók közül a hány éves korig kész a munkavállalásra kérdésre több mint 40% jelölte meg a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, a 60 évet, közel 16% jelölte meg a magasabb életkort, a 61-65 évet. A fiatalabb korcsoportokban ezek a százalékok lényegesen alacsonyabbak voltak.
A felmérést a Razumkov Központ 2024. június 6. és 12. között végezte 2016 válaszadó bevonásával. A felmérést csak azokon a területeken végezték, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
A kutatók Ukrajna jelenlegi népességét a 2024 júliusi állapotoknak megfelelően 31,1 millió emberre becsülik a kormány által ellenőrzött területeken – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Ukrajna 2040-ig tartó időszakra vonatkozó demográfiai fejlesztési stratégiájára hivatkozva, amelyet a kormány a 2024. szeptember 30-i 922. számú rendelettel hagyott jóvá.
A jelentés szerint a kormány az Állami Statisztikai Szolgálat adataira hivatkozik, amelyek szerint Ukrajna lakossága az ukrajnai országos népszámlálás időpontjában (2001. december 5.) 48,5 millió fő volt. A Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőségi Problémák Intézete szerint Ukrajna lakossága a következő volt: 2022. január 1-jén – 42 millió ember, 2024 júliusában – 35,8 millió ember, ebből 31,1 millió ember azokon a területeken, ahol az állami hatóságok teljes körűen gyakorolják a hatáskörüket.
Ahogy a stratégiában is szerepel, figyelembe véve azokat a kihívásokat és fenyegetéseket, amelyek hatása a harcok befejezése után is folytatódik, Ukrajna lakossága a Demográfiai Intézet szerint csökkenhet: 2041-re akár 28,9 millió emberre, 2051-re akár 25,2 millió emberre.
„A népesedés-előrejelzést nehezíti a szükséges statisztikai adatok hiánya, különösen az ideiglenesen megszállt területeken a demográfiai mutatók számbavételének lehetetlensége, a katonai cselekmények lefolyásának többváltozós forgatókönyvei” – tette hozzá a kormány.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Ukrajna jelenlegi lakossága 2021-ben 41,0 millió fő volt. 2022-ben 35,0 millió főre, 2023-ban 33,2 millió főre csökkent.
Az ENSZ becslései szerint 2024. augusztus 19-én az Ukrajnából érkező migránsok száma a világon elérte a 6,739 millió főt. Ebből 6,168 millió menekültet Európában jegyeztek fel és 0,571 milliót Európán kívül.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint a 2024 júliusi nehéz energiahelyzet a külföldre vándorlás növekedéséhez vezetett. Az év eleje óta csaknem 400 ezer fővel nőtt az országot elhagyók száma.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
A Krímben és a többi ideiglenesen megszállt területen 4,1 millió ukrán állampolgár található, míg az Ukrajna által ellenőrzött területeken 16-30 milliónyian élnek – jelentette ki kedden Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomkutatási Intézetének igazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Libanova kifejtette: „Az ENSZ menekültügyi főbiztosa 6 millió ukrán menekültet emleget. De kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy Oroszországban 1,2 millió állampolgárunk van. Valójában ki tudja, hányan vannak Oroszországban?” Mint rámutatott, az Eurostat adatai szerint augusztus közepén 4,2 millió ukránt regisztráltak ideiglenes védelmi státusszal az Európai Unióban.
A Szociálpolitikai Minisztérium adatai szerint Ukrajna lakossága 1991-ben 52 millió volt, jelenleg pedig hozzávetőlegesen 35 millióan élnek az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken, 2,3 millióan a Krímben, 1,8 milliónyian a többi megszállt területen. Emellett a minisztérium arra számít, hogy 2050-ben Ukrajna lakossága 25,2 millió lesz (az 1991-es határokon belül).
A demográfus szerint Ukrajnának 2030-ra körülbelül 30 millió lakosa lesz, az optimista forgatókönyv szerint pedig 34-35 millió. „A háború elől elmenekült emberek kevesebb mint fele tér majd vissza Ukrajnába” – vélekedett Ella Libanova. Az ENSZ előrejelzései szerint 2100-ra Ukrajna lakossága 15,3 millióra csökken.
A halálozási arány Ukrajnában 2024 első felében háromszor haladta meg a születési arányt: 87 655 gyermek született (9%-kal kevesebb, mint 2023 azonos időszakában), miközben 250 872 halálesetet regisztráltak, számolt be az Opendatabot.
A teljes körű háború előtti időszakhoz képest másfélszeresére csökkent a születési ráta Ukrajnában: 87 ezer 655 gyermek, szemben a 2021-es 132 ezer 595-tel.
A legtöbb újszülöttet Kijev, Lemberg és Dnyipropetrovszk régiókban regisztrálták. Stabilan kevés gyermek születik a frontvonali régiókban – Herszon (221 gyermek) és Donyeck (702) régióban. A luhanszki régióban hat hónap alatt egyetlen csecsemőt sem regisztráltak.
Az év első felében 87 600 gyermek született Ukrajnában, miközben 250 900 halálesetet regisztráltak. Vagyis egy újszülöttre három haláleset jutott.
Összehasonlításképpen: 2018–2020-ban egy gyermekre két haláleset jutott.
Hat hónap alatt 250 972 ember halt meg Ukrajnában
A legtöbb halálesetet Dnyipropetrovszk és Harkiv régiókban, valamint Kijevben regisztrálták. A legkevesebb a frontvonali Herszon és Donyeck régiókban, valamint Csernyivci régióban van.
Az uniós polgárok csaknem kétharmada aggódik az Európai Unió biztonsága miatt, leginkább Portugália lakosságát aggasztja a biztonsági kérdés, áll az Európai Bizottság megbízásából végzett, nemrégiben közzétett felmérés eredményeiben – számolt be a Jevropejszka Pravda a DPA-ra hivatkozva.
A megkérdezett uniós polgárok mintegy 47%-a azt mondta, hogy „némileg aggódik” az Európai Unió biztonsága miatt a következő öt évben, míg további 17 százalékuk „nagyon aggódik”.
Az eredmények szerint Portugália lakosai aggódnak leginkább a biztonság miatt (77%). Németországban a válaszadók 54%-a nyilatkozott úgy, hogy „némi” vagy „nagy” aggodalmat vált ki az EU biztonsága.
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet egy reprezentatív felmérés részeként végzett online felmérést több mint 25 ezer 15 éves és annál idősebb uniós polgár körében június végén – július elején.
A felmérés szerint az uniós polgárok körülbelül 58%-a még mindig optimista az EU jövőjét illetően, míg körülbelül 37%-uk pesszimizmusát fejezte ki.
Az uniós polgárok mintegy 50%-a az ukrajnai háborút tartja a jelenlegi legnagyobb kihívásnak az EU számára, míg a válaszadók 41%-a az illegális migrációt.
A válaszadók további 35%-a megemlítette a környezeti problémákat és a klímaváltozást is.
Ami a prioritásként kezelendő kérdéseket illeti EU-ban, a válaszadók leggyakrabban a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást (33%) és az illegális migrációt (szintén 33%) említették, ezt követi a biztonság és a védelem (29%), valamint az ukrajnai háború (25%).
Az uniós polgárok véleménye megoszlik az EU gazdaságának következő öt évre történő fejlődéséről.
A válaszadók körülbelül 50%-a bízik a gazdaság jövőjét illetően, míg 45%-uk szkeptikus.
[type] => post
[excerpt] => Az uniós polgárok csaknem kétharmada aggódik az Európai Unió biztonsága miatt, leginkább Portugália lakosságát aggasztja a biztonsági kérdés, áll az Európai Bizottság megbízásából végzett, nemrégiben közzétett felmérés eredményeiben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722186540
[modified] => 1722168715
)
[title] => Az EU lakosságának többsége aggódik az Európai Unió biztonsága miatt, 50%-uk számára az ukrajnai háború jelenti a legnagyobb kihívást
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=209249&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 209249
[uk] => 209168
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 209169
[image] => Array
(
[id] => 209169
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/cza2leo0fv-bigjpgb2e729a144a1865e80a4a2b26e0c7ee2.jpg
[original_lng] => 516992
[original_w] => 1271
[original_h] => 665
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/cza2leo0fv-bigjpgb2e729a144a1865e80a4a2b26e0c7ee2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/cza2leo0fv-bigjpgb2e729a144a1865e80a4a2b26e0c7ee2-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/cza2leo0fv-bigjpgb2e729a144a1865e80a4a2b26e0c7ee2-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/cza2leo0fv-bigjpgb2e729a144a1865e80a4a2b26e0c7ee2-1024x536.jpg
[width] => 1024
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/cza2leo0fv-bigjpgb2e729a144a1865e80a4a2b26e0c7ee2.jpg
[width] => 1271
[height] => 665
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/cza2leo0fv-bigjpgb2e729a144a1865e80a4a2b26e0c7ee2.jpg
[width] => 1271
[height] => 665
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/cza2leo0fv-bigjpgb2e729a144a1865e80a4a2b26e0c7ee2.jpg
[width] => 1271
[height] => 665
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1722157915:12
[_thumbnail_id] => 209169
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1148
[_oembed_a4c25d24a62608d5c45d86f3c79727c8] =>
[_oembed_time_a4c25d24a62608d5c45d86f3c79727c8] => 1729875053
[_oembed_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] =>
[_oembed_time_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] => 1729875053
[_oembed_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] =>
[_oembed_time_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] => 1732110740
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1184281
[1] => 1072
[2] => 1984
[3] => 48032
[4] => 85475
)
[tags_name] => Array
(
[0] => birtonság
[1] => Európai Unió
[2] => felmérés
[3] => lakosság
[4] => ukrajnai háború
)
)
[6] => Array
(
[id] => 190784
[content] =>
A dán kormány arra bíztatja a lakosságot, hogy az Oroszország által jelentett növekvő nukleáris fenyegetés közepette halmozzanak fel vizet, élelmiszert és gyógyszereket.
Úgy tűnik, a dán kormány egyre inkább készül egy esetleges háborúra, és erre figyelmeztette a lakosságot is.
„Az igazság az, hogy Dániát és szövetségeseit hibrid háború veszélye fenyegeti” – mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter szombaton a dániai Allinge városában tartott éves demokráciagyűlésen.
A politikus hozzátette: „Mindannyiunknak fel kell készülnünk arra, hogy rövid időre áram- vagy vízellátás nélkül maradhatunk, vagy nem leszünk képesek alapvető szükségleti cikkeket vásárolni.”
Az ajánlások szerint a dánoknak az áramkimaradásokra is fel kell készülniük azáltal, hogy elemeket, zseblámpákat és gyertyákat tartanak kéznél, valamint képesek legyenek fűtés nélkül is melegen maradni.
Emellett felhívták a figyelmüket, hogy tárazzanak be otthonra nem romlandó élelmiszereket, amelyek elkészítéséhez nincs szükség tűzhelyre vagy sütőre, személyenként pedig legalább 3 napra elegendő, körülbelül 9 liter palackozott vizet is vegyenek magukhoz.
A 40 év alattiaknak azt tanácsolják, hogy jódtablettát is tartsanak maguknál nukleáris baleset esetére.
Laila Reenberg, a dán katasztrófavédelmi ügynökség vezetője szerint ugyanakkor „nagyon valószínűtlen”, hogy szükség lesz a tablettákra, és felszólította a dánokat, hogy ne essenek pánikba, időben szerezzék be a dolgokat.
Sajtóértesülések szerint más európai országok, köztük Észtország, Lettország, Svédország és az Egyesült Királyság is hasonló készültséget kért a lakosságtól.
Az iránymutatások azután születtek, hogy Dánia a hónap elején megemelte a vállalatok és hatóságok elleni kibertámadások veszélyességi szintjét. A hatóságok szerint Oroszország egyre nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot mutat a hibrid támadások végrehajtására.
A teljes körű invázió kezdete óta a rendőrök jelentős mennyiségű illegális fegyvert foglaltak le ukránoktól – jelentette ki hétfőn Ivan Vihovszkij, a Nemzeti Rendőrség vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Vihovszkij elmondta, az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta igen nagy mennyiségben kezdett el lefoglalni az állampolgároktól robbanóanyagokat, töltényeket, gránátokat és pisztolyokat. A háború elején szétosztott fegyvereket azonban nem szedik be – tette hozzá. „Ami a háború elején szétosztott fegyvereket illeti, most nem vesszük el az állampolgároktól. Mert folyik a háború, és az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat a fegyverekkel. Törvényjavaslat készül ezeknek a fegyvereknek nyilvántartásba vételéről és kezelésükről. Azért, hogy az állampolgár eljöjjön és regisztrálja a fegyvert. Ezt követően a fegyvert belövik, nyilvántartásba veszik és visszaadják az állampolgárnak. A háború befejezése után pedig 90 napon belül le kell majd adni. Ha nem adja le, akkor büntetőjogi felelősségre vonható” – emlékeztetett.
A Nemzeti Rendőrség vezetője azt is elmondta, hogy a rendőrök pénzjutalomban gondolkodnak azon állampolgárok számára, akik később önként leadják fegyverüket. A rendőrségnek azonban jelenleg nincs forrása ennek az ötletnek a megvalósítására – jegyezte meg. „Ez természetesen motiváció. A másik motiváció az, hogy a fegyvereket meghagyjuk az embereknél, de megszüntetjük a lőfegyver funkciójukat, megcsonkítjuk őket. Természetesen nagy probléma, hogy fegyverek vannak a lakosság kezén. Néha hatalmas mennyiségeket foglalunk le. Nemrég Mikolajivban lefoglaltunk egy személynél egy egész arzenált. Még egy Shahedből származó robbanófej is volt nála. Az emberek még ilyesmit is hazavisznek” – mondta el Ivan Vihovszkij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2022 februárjában, közvetlenül az orosz invázió után Olekszij Reznyikov volt védelmi miniszter felszólította az ukránokat, hogy csatlakozzanak a területvédelemhez, és igényeljenek fegyvereket a megszállók elleni harchoz. Csak Kijevben az invázió első napjaiban mintegy 25 000 gépkarabélyt és 10 millió lőszert osztottak szét. Akkor, már március 3-án a Legfelső Tanács zárt ülésen legalizálta a lőfegyverek kérdését azon civilek számára, akik készek részt venni az Orosz Föderáció agressziójának visszaverésében.
[type] => post
[excerpt] => A teljes körű invázió kezdete óta a rendőrök jelentős mennyiségű illegális fegyvert foglaltak le ukránoktól – jelentette ki hétfőn Ivan Vihovszkij, a Nemzeti Rendőrség vezetője.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1705957200
[modified] => 1705949400
)
[title] => A rendőrség nem fogja beszedni a lakosságtól a háború alatt kiosztott fegyvereket, de lesz nyilvántartás – Vihovszkij
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=176219&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 176219
[uk] => 176222
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 176220
[image] => Array
(
[id] => 176220
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/fegyverek-lakossag.jpg
[original_lng] => 56856
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/fegyverek-lakossag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/fegyverek-lakossag-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/fegyverek-lakossag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/fegyverek-lakossag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/fegyverek-lakossag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/fegyverek-lakossag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/fegyverek-lakossag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1705943529:8
[_thumbnail_id] => 176220
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2799
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7f752e67854d07165f75688af4a19393] =>
[_oembed_time_7f752e67854d07165f75688af4a19393] => 1705942203
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 23617
[1] => 48032
[2] => 4614
[3] => 33516
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fegyverek
[1] => lakosság
[2] => Nemzeti Rendőrség
[3] => nyilvántartás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 168950
[content] =>
A Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója elmondta, hogy Ukrajna lakossága 2033-ban 26 és 35 millió között lesz. A hírt az Interfax-Ukrajna közölte.
„Rossz lesz. Sokkal rosszabb, mint bárki el tudja képzelni. Az általunk készített 2033-as előrejelzés 10 évre 26 és 35 millió között ingadozik” – olvasható a bejegyzésben.
A Demográfiai Intézet igazgatója kiemelte: szó sincs a 45 milliós számhoz való visszatérésről.
A civilek evakuálását október 24-re tervezik a fronthoz közeli Avgyijivkából, amelyet naponta támadnak az orosz csapatok. Ezt Vitalij Barabas, a város katonai közigazgatásának vezetője jelentette be.
„A súlyosbodás kezdetével megfigyelhető a távozni kívánók számának növekedése. Az elmúlt három napban nem történt evakuálás. De mára és holnapra ismét kiürítést terveznek, mert lennének indulni akarók. Meglátjuk, milyen lesz a biztonsági helyzet” – mondta Barabas.
