40 év tudományos munkája eredményezte a DualDur tesztet, a Lyme-kór kimutatására kifejlesztett magyar innovációt, melynek kulcsa egy sejttechnológiai folyadék és előkészítési módszer, amely most szabadalmat kapott. A fejlesztőcég szerint a teszt lehetővé teszi, hogy direkt vizsgálati módszerekkel igazolják, láthatóvá tegyék a Lyme-kór kórokozójának jelenlétét a mikroszkóp alatt, akár még az immunválasz kialakulása előtt.
Szabadalmat kapott egy magyar innováció a Lyme-kór kimutatására. A Lyme Diagnostics Kft. közleménye szerint a DualDur teszt speciálisan a Lyme-kórt okozó baktériumot közvetlenül a betegek véréből mutatja ki: a kórokozó jelenlétét igazolja, láthatóvá teszi mikroszkóp alatt akár még az immunválasz kialakulása előtt.
Ennek a kulcsa a most szabadalmazott előkészítési módszer és sejttechnológiai folyadék. A szerológiai és az immunreakcióra épülő más vizsgálatokhoz képest ez a teszt megbízhatóbb eredményt ad a fertőzés tényleges helyzetéről akkor is, amikor az immunválasz nem kimutatható – olvasható a cég közleményében.
A tesztről kiemelik még, hogy az arról is informálja az orvosokat, hogy fennáll-e olyan társfertőzés, mint a Bartonella vagy a Babézia, amelyek jelentősen befolyásolhatják a terápiát, illetve visszajelzést tud adni a beteg kezeléséről, hogy az eredményes volt-e vagy sem.
A teszt hatékonyságát Európa legnagyobb Lyme diagnosztikai kutatása igazolta, amely 2019 és 2020 között összesen 400 önkéntes bevonásával, 6 országban, 8 közép-európai vizsgálóhelyen zajlott.
A szabadalmi bejelentést 2019 márciusában tették Magyarországon, a nemzetközi PCT eljárás lefolytatása után pedig már az USA és EU szabadalmat is közzétették.
A teszt kifejlesztője, a Lyme Diagnostics első Magyarországon kívüli laboratóriumát Lengyelországban nyitotta meg nemrégiben, amellyel Európában további 37 millió ember számára vált közvetlenül elérhetővé az itthon már évek óta rendelkezésre álló speciális diagnosztikai technológia. A magyar laboratóriumban nemcsak a magyarországi vérmintákat vizsgálják, rendszeresen érkeznek ide minták az EU egész területéről, eddig több mint 20 országból – áll a cég közleményében.
Új technológiát fejlesztettek ki magyar tudósok a Lyme-kór korai kimutatására. A projektet kiemelt példaként említi az Európai Bizottság is.
A most méltatott DualDur projekt diagnosztikai technológiája lehetővé teszi a Lyme-kór korai és pontos diagnózisát vérminták felhasználásával.
Az egyedülálló magyar innováció képes láthatóvá tenni a Lyme-kórt okozó baktériumot, a Borreliát. Nem kevesebb, mint negyven év tudományos munkájának gyümölcse ez, több tízezer elvégzett teszt és Európa legnagyobb Lyme diagnosztikai kutatása igazolja Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa az Európai Bizottság nevében válaszolt a Lyme-kór korai és hatékonyabb diagnosztizálásának módszereiről szóló kérdésekre. Itt úgy fogalmazott, hogy a kutatási és innovációs keretprogramok számos, a Lyme-kórral kapcsolatos kutatási projektet finanszíroztak, beleértve a diagnosztika fejlesztését is. Itt emelte ki külön a magyar innovációt, amelynek diagnosztikai technológiája vérminták felhasználásával lehetővé teszi a Lyme-kór korai és pontos diagnózisát. Az ilyen jellegű diagnosztikai eljárások a kezelés időtartamának optimalizálására is alkalmasak lehetnek.
Jelenleg ez az egyetlen olyan diagnosztikai eljárás a Lyme-kór kimutatására, amelyet nyilvános, előre megtervezett kutatásokban, Európában igazoltak és magyarországi, akkreditált laboratóriumban végeznek. A magyar szabadalom az első általánosan használható laboratóriumi teszt, amely képes annyi kórokozót koncentrálni a vérmintából, hogy azok mikroszkóppal is láthatók legyenek a betegség teljes folyamán, akár a krónikus tünetekkel rendelkező szakaszban is.
A Lyme-kór kimutatására alkalmas, magyar fejlesztésű DualDur a többi elérhető direkt tesztet jelentősen túlszárnyalja, mivel ennek keretében mesterséges intelligenciával és statisztikai elemzéssel végeznek olyan vizsgálatokat, melyek révén az egészséges pácienseket elkülönítik a tünetesektől – írja a Figyelő.
A leggyakrabban alkalmazott módszerek jellemzően csupán a szervezet immunválaszát fedik fel.
Így a ma használt tesztek az esetek több mint felében negatívak lesznek.
A DualDur ötletgazdája Bózsik Béla Pál főorvos, aki hosszú évekkel ezelőtt megalkotta a vizsgálat elméleti alapját és elindította a gyakorlati alkalmazást. A patológusi szakvizsgát és a nyolcéves gyakorlatot követően a kutatóorvos a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Luesz (a köznyelvben szifilisz – a szerk.) Szerológiai Laboratóriumának a vezetője lett. A felfedezés pedig úgy született, hogy a szifilisz kórokozója is egy úgynevezett Spirochaeta, s amikor kiderült, hogy a Lyme-kórt is egy hasonló baktérium okozza, természetes volt, hogy az OKI laboratóriuma legyen az illetékes. Így az első teszteket itt kezdték el kidolgozni, és az első esetek leírásában is Bózsik főorvos vett részt.
Hamar kiviláglott, hogy a hagyományos megközelítéssel a Lyme-kór tüneteit mutató betegek csupán harmadát lehet biztosan azonosítani.
Így a szifilisz vizsgálatában a legrégebben alkalmazott sötét látóteres mikroszkópot vették elő. A patológus e felfedezés révén kifejlesztette a DualDur reagens és módszer első verzióját, amellyel több tízezer elemzést végeztek, manuális mikroszkópiával. Mivel ismertté vált, hogy a kullancsok számos más betegséget is terjeszthetnek, 2007-ben továbbfejlesztették a metódust, hogy további öt fertőzés is kimutatható legyen vele. 2013-ban ismét jelentkezett a piaci igény az újfajta vizsgálat iránt, így a kísérleti forgalmazás elindulása után az alapítók úgy döntöttek: előkészítik a klinikai tesztet és az európai forgalmazáshoz szükséges CE-regisztrációt.
Végül 2018-ban indult el az EU által támogatott DualDur projekt, melynek célja a teljes automatizálás, a modern laboratóriumokkal való kompatibilitás kialakítása és a klinikai validáció volt. A sikert megkoronázva ez év május 2-án indult el ismét a betegek vizsgálata, korszerű laboratóriumi körülmények között.
További fejlesztések
A projekt társalapítója Kreka László (MBA) egészségügyi üzleti szakember, aki a Lyme Borreliosis Alapítvány kuratóriumának az exelnöke, valamint számos egészségügyi diagnosztikai vállalat, klinika vezetője volt. Ő már az 1980-as évek végétől segítette a projekt tervezését és megvalósulását. A harmadik kulcsember Bózsik András Pál biofizikus (Bózsik Béla Pál fia), innovációs szakember, aki a modern technológia megalapozásából feltalálóként is kivette a részét. Ő is már az ezredforduló óta dolgozik a terméken. Egyébként a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője és az EU-s projekt felelőse.
A fejlesztés első üteme mintegy félmillió eurós saját tőkéből valósult meg anno, így annak megvalósítása vontatottan haladt.
Ezután magyar befektetőkkel próbálkoztak egyezségre jutni, de a feltételek akkor még nem voltak kedvezők. A cégérték, a projekt korábbi fejlettségi szintje nem tette lehetővé nagyobb invesztor bevonását. Az Európai Bizottság EASME ügynöksége által biztosított 3,5 millió eurós közvetlen uniós támogatás 2018-as elnyerése viszont validálta is a projektet.
Mára pedig a DualDur automatizált módszert Európa legnagyobb alanyszámú Lyme-diagnosztikai klinikai vizsgálatában hitelesítették, hat ország nyolc vizsgálóhelyének a részvételével. Az eredmények alapján a piacon jelenleg elérhető standard kitekhez képest a legnagyobb szenzitivitású volt ez a teszt, a betegek 96 százalékát képes azonosítani. Három éve az Európai Parlament határozatban is említette a DualDurt, majd 2019-ben az Európai Bizottság, sőt az Európai Parlament is mintaprojektnek választotta. Ezt követően tavaly bekerült az innovációs hivatal (NKFIH) által koordinált top 100, az idén pedig a top 10 magyar innováció közé.
(figyelo.hu)
[type] => post
[excerpt] => A Lyme-kór kimutatására alkalmas, magyar fejlesztésű DualDur a többi elérhető direkt tesztet jelentősen túlszárnyalja, mivel ennek keretében mesterséges intelligenciával és statisztikai elemzéssel végeznek olyan vizsgálatokat, melyek révén az egés...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1635872400
[modified] => 1635870521
)
[title] => Magyar innováció a Lyme-kór ellen
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=77617&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 77617
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 77618
[image] => Array
(
[id] => 77618
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal.jpg
[original_lng] => 406474
[original_w] => 2000
[original_h] => 1457
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-300x219.jpg
[width] => 300
[height] => 219
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-768x559.jpg
[width] => 768
[height] => 559
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-1024x746.jpg
[width] => 1024
[height] => 746
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-1536x1119.jpg
[width] => 1536
[height] => 1119
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal.jpg
[width] => 2000
[height] => 1457
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal.jpg
[width] => 2000
[height] => 1457
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1635863325:10
[_thumbnail_id] => 77618
[_edit_last] => 10
[views_count] => 5885
[_oembed_d9f0dc759eeba77ee598eeab10e9d9e6] =>
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
A kullancscsípés következtében alakulhat ki a Lyme-kór, azonban sokszor teljesen tünetmentesen, így előfordulhat, hogy a beteg észre sem veszi a betegséget, csupán évekkel később derülnek ki a hosszú távú következmények. Azonban egy massachusettsi orvos kifejlesztett egy oltást, amely megakadályozza az emberekben a Lyme-kór kialakulását.
A vakcinát már 2020 végén jóváhagyta az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság, így elkezdhették azt embereken is tesztelni. Az első fázisú klinikai vizsgálatot 66 emberen végezték el, és megfelelő eredmény esetén 2023 tavaszára már elérhető lesz az oltás.
Dr. Mark Klempner, a vakcina kifejlesztője már több mint egy évtizede dolgozik a Lyme-kór gyógyításán. Az Egyesült Államokban évek óta folyamatosan növekszik a kullancsok általi megbetegedések száma, így a kormány egymillió dollárt fektetett Klempner kutatásaiba.
Míg a hagyományos oltások során a beteg immunrendszerét ösztönzik az antitestek termelésére, addig az orvos által kifejlesztett PrEP fázis során az antitesteket közvetlenül el tudják juttatni a beteg szervezetébe, így az sokkal hatékonyabban fejti ki hatását. Így a hatóanyag végezne a kullancs-csípés okozta baktériumokkal, mielőtt az még megfertőzné a pácienst. Azonban a hatás csak kilenc hónapig tart, így az embereknek évente be kellene adatniuk az oltást. A teszteléseket a Nebraska állambeli Lincolnban végzik, mely valószínűleg az év végéig ki fog tartani.
Klempner az alábbi nyilatkozta a kutatással kapcsolatban:
„Miután megértettük a megfertőződés utáni védelmi mechanizmust az emberi szervezetben, egy újféle megközelítéssel fejlesztettük ki a vakcinát. Nagyon reméljük, hogy hatékony és biztonságos lesz.”
A Center for Disease Control becslései szerint a Lyme-kór évente közel félmillió amerikait fertőzhet meg. Azonban nem csak az Egyesült Államokban, hanem Európában is aktívan foglalkoznak a kérdéskörrel, ugyanis a kontinensünkön is aggasztó méreteket öltött az utóbbi időben a Lyme-kór által érintettek száma.
Egy magyar vállalat, a Lyme Diagnostics Kft. szintén rekordösszegű, nagyjából 1,1 milliárd forintos támogatást nyert az Európai Uniótól, hogy az eddigieknél megbízhatóbb diagnosztikai módszerrel segítsenek a Lyme-kór elleni küzdelemben.
[type] => post
[excerpt] => A kullancscsípés következtében alakulhat ki a Lyme-kór, azonban sokszor teljesen tünetmentesen, így előfordulhat, hogy a beteg észre sem veszi a betegséget, csupán évekkel később derülnek ki a hosszú távú következmények. Azonban egy massachusettsi...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1618177320
[modified] => 1618161640
)
[title] => A Lyme-kór megelőzésére szolgáló oltást fejlesztettek ki
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=52261&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52261
[uk] => 52456
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52262
[image] => Array
(
[id] => 52262
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kullancs-1.jpg
[original_lng] => 367148
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kullancs-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kullancs-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kullancs-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kullancs-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kullancs-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kullancs-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kullancs-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1618235549:3
[_thumbnail_id] => 52262
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 4398
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4de0745d86a4bc09103e0b5dc69e87c7] =>
Do tej pory w grupie ponad 5,5 mln zaszczepionych jedynie 51 tys osób wykazało dodatni wynik testu na #COVID19, czyli 0,9%. Ponad połowa tych zakażeń nastąpiła w okresie do 14 dni po pierwszej dawce. Oznacza to w uproszczeniu, że poziom ochrony przekracza 99%.#szczepimysiepic.twitter.com/qDnBtL8lw1
COVID 2/187. Hétfőtől minden magyar regisztrálhat oltásra, éljen bárhol is // From Monday, all Hungarians can register for vaccination, wherever they may live
A Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól; felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.
Észak-Amerikában a Lyme-kór a baktériumközvetítő állat által terjesztett leggyakoribb betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirálformájú mikroorganizmus, baktérium) okoz. A betegség lefolyása változatos, a fertőzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, amelyeket könnyen lehet antibiotikummal kezelni.
Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertőzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
A kullancsok által terjesztett lyme-kór ellen nincs védőoltás.
A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztőbe, és elemezték kölcsönhatásukat a Borrelia burgdorferi 36 mintájával.
Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerő protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzőrendszerként működik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertőzés éri.
A PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egérnek sokkal magasabb a baktériumszintje, mint annak az egérnek, amelynek van ilyen fehérjéje, és a fehérjehiányos egér az immunrendszer rendellenes működését mutatja – írták a kutatók tanulmányukban.
„Segítheti a fertőzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezet képességét arra, hogy több ilyen fehérjét állítson elő” – mondta Erol Fikrig járványtani professzor, a tanulmány egyik szerzője.
Erol Fikrg és kollégái azt is vizsgálják, hogy a magasabb PGLYRP1-fehérjeszintű emberek kevésbé hajlamosak-e a Borrelia burgdorferi okozta fertőzésre, ami segítene megmagyarázni azt, hogy egyes fertőzöttek miért győzik le könnyebben a betegséget.
