Array ( [count_posts] => 5 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEyODU3O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 158963 [content] =>A tervek szerint megkezdte Japán csütörtökön a fukusimai atomerőmű tisztított hűtővizének a Csendes-óceánba engedését a helyi halászok és szomszédos országok tiltakozása ellenére.
A hűtővíz óceánba engedésének tervét két éve fogadta el a japán kormány, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig júliusban hagyta jóvá az elképzelést, és kimondta, a víz kibocsátása nem jelent veszélyt az emberekre vagy a környezetre.
A kínai nukleáris biztonsági hatóság szóvivőjén keresztül ugyanakkor jelezte: a japán kormány lépését „rendkívül önzőnek és felelőtlennek” tartja. Peking szerint Tokió „a saját érdekeit helyezi az egész emberiség jólléte fölé”. A kínai hatóságok egyúttal közölték azt is, hogy a fennhatóságuk alatt álló vizekben fokozni fogják a sugárzás szintjének ellenőrzését.
A Fukusima Daicsi atomerőműben 2011-ben egy földrengés és szökőár következtében magolvadás következett be. Bár a reaktorokat leállították, azokat továbbra is hűteni kellett. A hűtővizet később tartályokban helyezték el. Mivel a tárolásra rendelkezésre álló hely fogytán van, a vizet most egy hosszú alagúton keresztül kezdték el az óceánba vezetni.
A hűtővizet kezdetben kisebb adagokban, fokozott ellenőrzés mellett engedik a Csendes-óceánba. Az első adag – mintegy 7800 köbméter – hűtővíz óceánba eresztése nagyjából 17 napig tart majd. A fukusimai atomerőművet üzemeltető Tokiói Elektromos Művek Vállalat (TEPCO) tervei szerint a mostanra felhalmozódott több mint 1,3 millió tonna hűtővíz óceánba engedése mintegy 30 évig fog tartani. Japánban több megmozduláson tiltakoztak a terv ellen, különösen a halászatból élő közösségek aggódnak.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A tervek szerint megkezdte Japán csütörtökön a fukusimai atomerőmű tisztított hűtővizének a Csendes-óceánba engedését a helyi halászok és szomszédos országok tiltakozása ellenére. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1692910320 [modified] => 1692899178 ) [title] => Megkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének óceánba engedését Japán – a művelet 30 évbe fog telni [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=158963&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 158963 [uk] => 159020 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 112029 [image] => Array ( [id] => 112029 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg [original_lng] => 181681 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1692963693:8 [_thumbnail_id] => 112029 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1730 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] =>[_oembed_time_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] => 1703612145 [_oembed_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] =>Japan makes its first ever promotion of a woman to the rank of Admiralhttps://t.co/epsBW38rns
— Bright Uzbekistan (@brightuzb) December 15, 2023[_oembed_time_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => 1705929302 [_oembed_a851e3338f8bc8dd8aa6d3c7a3fa2dd0] =>Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024[_oembed_time_a851e3338f8bc8dd8aa6d3c7a3fa2dd0] => 1719611702 [_oembed_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] =>Japan makes its first ever promotion of a woman to the rank of Admiralhttps://t.co/epsBW38rns
— Bright Uzbekistan (@brightuzb) December 15, 2023[_oembed_time_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] => 1720554218 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 28045 [1] => 2752 [2] => 12857 ) [tags_name] => Array ( [0] => fukusimai atomerőmű [1] => Japán [2] => óceán ) ) [1] => Array ( [id] => 154288 [content] =>Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024Elszíneződnek az óceánok a globális felmelegedés következtében, mutatta ki egy tanulmány a NASA nemrég publikált műholdképei alapján, írja a Guardian. A jelenség hátterében az áll, hogy a klímaváltozás befolyásolja a tengerekben élő planktonpopulációkat.
A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője arról beszélt: „Nem önmagukban a színek miatt foglalkozunk a jelenséggel, hanem azért, mert a színek megmutatják a változásokat az ökoszisztémákban”.
A tudósok az elmúlt húsz év alatt készült műholdképek elemzése alapján jutottak arra, hogy a világ óceánjainak 56 százaléka szépen lassan színt vált. A különböző planktonok különböző módon verik vissza a fényt. A mikroszkopikus méretű fitoplanktonok azért kiemelten fontosak az élővilágban, mert a táplálkozási láncok alapjainak számítanak.
Hozzátették, hogy a zöldülés a legáltalánosabb jelenség, de olyan helyek is akadnak, ahol az óceánok kékebbé, vagy pirosabbá válnak.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy ezek a változások mekkora hatással lehetnek a Föld élővilágára – viszont bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az emberi tevékenységekkel járó károsanyag-kibocsátások az élővilág egészére hatással vannak.
[type] => post [excerpt] => Elszíneződnek az óceánok a globális felmelegedés következtében, mutatta ki egy tanulmány a NASA nemrég publikált műholdképei alapján, írja a Guardian. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1689373320 [modified] => 1689308746 ) [title] => Már az óceánok színe is változik a globális felmelegedés miatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=154288&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 154288 [uk] => 154237 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 154238 [image] => Array ( [id] => 154238 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706.jpg [original_lng] => 166598 [original_w] => 1200 [original_h] => 727 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706-300x182.jpg [width] => 300 [height] => 182 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706-768x465.jpg [width] => 768 [height] => 465 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706-1024x620.jpg [width] => 1024 [height] => 620 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706.jpg [width] => 1200 [height] => 727 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706.jpg [width] => 1200 [height] => 727 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706.jpg [width] => 1200 [height] => 727 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1689297947:12 [_thumbnail_id] => 154238 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2466 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1689362528 [_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => [_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1689362528 [_oembed_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] => [_oembed_time_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] => 1719439222 [_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => [_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719593770 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1746 [1] => 12857 [2] => 610041 [3] => 13594 ) [tags_name] => Array ( [0] => Globális felmelegedés [1] => óceán [2] => planktonok [3] => változás ) ) [2] => Array ( [id] => 59762 [content] =>The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022Nincs medencéje, nem határolja egyetlen kontinens sem, és valójában egy áramlat – az Antarktisz körüli víztömeg, amelyet most a National Geographic Society hivatalosan is óceánnak nyilvánított.
A National Geographic Society elérkezettnek látta az időt, hogy átrajzolja a világtérképet. A világ egyik legnagyobb, 130 éve a tudomány és az oktatás támogatásával foglalkozó nonprofit alapítványa kedden, az óceánok világnapján jelentette be, hogy hivatalosan is a Föld ötödik óceánjaként ismeri el az Antarktisz körüli víztömeget, amely így egy ligába kerül az Atlanti-, az Indiai-, a Csendes-óceánnal és az Északi-Jeges-tengerrel.
A szervezet ezzel 21 év után csatlakozott a Nemzetközi Hidrográfiai Társasághoz, amely már 2000-ben óceánnak nyilvánította a vízterületet, Déli-óceánnak keresztelve azt.
„A Déli-óceán létét régóta tényként kezelik a tudósok, viszont a kérdésben nem volt nemzetközi egyetértés, ezért hivatalosan sokáig nem ismertük el azt” – nyilatkozta a döntés előzményéről Alex Tait, a National Geographic Society földrajztudósa, hozzátéve, a mostani lépéssel a víztömeg ökológiai elkülönülését ismerik el, mivel élővilága, klímája és meteorológiája teljesen más a többi óceánéhoz képest.
A Déli-óceán a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz közötti, 2,6 millió négyzetkilométeres vízterület, amelyet az Antarktiszi áramlás alkot. A másik négy óceánnal ellentétben nincs saját medencéje, nem határolja egyetlen kontinens sem, és vize csak kismértékben keveredik a szomszédos óceánokéval. Az Antarktiszi áramlás a Föld legnagyobb áramlata, amely 34 millió éve, Dél-Amerika és az Antarktika szétválásakor alakult ki, és vízmennyisége százszorosa az összes folyó vízhozamának.
Ez a Föld egyik legzordabb területe, amely nehezen hajózható az extrém időjárási viszonyok miatt.
A víz hidegebb és kevésbé sós, mint a többi óceáné, utóbbinak pedig a globális karbonciklus miatt van jelentősége, mivel minél sósabb a víz, annál több szén-dioxidot tud elnyelni. 2018-ban a Princeton Egyetem kutatásai után riadót fújtak, mivel az adatok arra utaltak, hogy a téli hónapokban a korábban gondoltnál jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktisz körüli nyílt víz. Emiatt azt feltételezték, hogy a Déli-óceán majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében.
Az újabb kutatások azonban megcáfolták ezt, mivel bebizonyosodott, hogy a feltételezettnél jóval több szén-dioxid felvételére képes a Déli-óceán. Az Antarktisz körüli víztömeg mintegy negyven százalékkal részesedik a szén-dioxid-felvételből, és az emberi tevékenység okozta kibocsátás hatalmas tömegének elnyelésével enyhíti a globális felmelegedést.
(Index)
[type] => post [excerpt] => Nincs medencéje, nem határolja egyetlen kontinens sem, és valójában egy áramlat – az Antarktisz körüli víztömeg, amelyet most a National Geographic Society hivatalosan is óceánnak nyilvánított. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1623356100 [modified] => 1623336054 ) [title] => Hivatalos: van egy ötödik óceán [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=59762&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 59762 [uk] => 59749 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 59750 [image] => Array ( [id] => 59750 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean.jpeg [original_lng] => 747138 [original_w] => 1899 [original_h] => 2048 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-278x300.jpeg [width] => 278 [height] => 300 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-768x828.jpeg [width] => 768 [height] => 828 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-950x1024.jpeg [width] => 950 [height] => 1024 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-1424x1536.jpeg [width] => 1424 [height] => 1536 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean.jpeg [width] => 1899 [height] => 2048 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean.jpeg [width] => 1899 [height] => 2048 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1623325254:5 [_thumbnail_id] => 59750 [_edit_last] => 5 [views_count] => 4451 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => [_oembed_time_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => 1623325255 [_oembed_3055ff7ef301362f125114bb9a4d24aa] => [_oembed_time_3055ff7ef301362f125114bb9a4d24aa] => 1721107982 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 596 [1] => 598 ) [categories_name] => Array ( [0] => Érdekes [1] => Tudomány ) [tags] => Array ( [0] => 12857 ) [tags_name] => Array ( [0] => óceán ) ) [3] => Array ( [id] => 56154 [content] =>Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb mérési eredményeit tették közzé kutatók a Geoscience Data Journal című folyóiratban.
A Five Deeps Expedition keretében feltérképezett óceánterületek egy részét, például a csendes-óceáni Mariana-árokban található Challenger-mélységet (10 924 méter) már számos alkalommal tanulmányozták, ugyanakkor a projekt segített eldönteni néhány régóta fennálló bizonytalanságot – írja a BBC News.
Az Indiai-óceán esetében például bebizonyosodott, hogy az Indonézia partjainál lévő Jáva-árok egy szakasza a legmélyebb pontja a maga 7187 méteres mélységével, nem pedig egy Ausztráliától délnyugatra elterülő törési zóna. A Déli-óceánban új területet azonosítottak a legmélyebb pontként: a Déli-Sandwich-árok déli végénél található Factorian-mélységet (7432 méter). Az Atlanti-óceánban pedig a Puerto Ricó-i árokban lévő Brownson-mélység a legmélyebb pont (8378 méter).
A Five Deeps Expedition vezetője, Victor Vescovo akart lenni az első ember, aki lemerül a világ öt óceánjának legmélyebb pontjaihoz. és ez sikerült is neki 2019. augusztus 24-én, amikor elérte a Molloy-mélységet (5551 méter) az Északi-sarki-óceánban. A merülések mellett Vescovo csapata a vízhőmérsékletre és a sótartalomra vonatkozó méréseket végzett a különböző mélységekben, aminek nyomán korrigálták a kutatóhajó mélységméréseit, az eddigi legpontosabb adatokat szolgáltatva az óceánok legmélyebb pontjaira vonatkozóan.
A friss információk a Seabed 2030 elnevezésű nagyszabású projekthez kerülnek, amelynek célja, hogy különböző adatforrásokat felhasználva elkészítsék a világóceán mélységtérképét, amely egyebek között a navigáció, a víz alatti kábelek, a halászat és a jövőbeli klímaváltozásra vonatkozó modellek szempontjából is kulcsfontosságú.
MTI
[type] => post [excerpt] => Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb mérési eredményeit tették közzé kutatók a Geoscience Data Journal című folyóiratban. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1620855840 [modified] => 1620809451 ) [title] => Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb méréseit végezték el [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56154&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 56154 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 56155 [image] => Array ( [id] => 56155 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg [original_lng] => 157982 [original_w] => 729 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg [width] => 729 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg [width] => 729 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg [width] => 729 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg [width] => 729 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg [width] => 729 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1620798652:10 [_thumbnail_id] => 56155 [_edit_last] => 10 [views_count] => 2029 [_oembed_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => [_oembed_time_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => 1621315301 [_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624494698 [_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => [_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626820612 [_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => [_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631337597 [_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1651225393 [_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => [_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1651509071 [_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => [_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671274115 [_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek ) [tags] => Array ( [0] => 710 [1] => 12857 [2] => 9630 ) [tags_name] => Array ( [0] => kutatás [1] => óceán [2] => óceánok ) ) [4] => Array ( [id] => 20996 [content] =>Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022A S/V KWA megduplázta tavalyi teljesítményét, és új rekordot állított fel. A hajó 48 napos expedíciója során 103 tonna hulladékot gyűjtött be a nagy csendes-óceáni szemétszigetnél – számol be az Ocean Voyages Institute.
Mary Crowley, a szervezet alapítója és igazgatója elégedettségét fejezte ki. Crowley szerint a cél 100 tonna háló és fogyasztói műanyag begyűjtése volt, ezt sikerült túlteljesíteniük. Az Ocean Voyages Institute tovább folytatja munkáját, hogy megtisztítsa a vizeket. Crowley kiemelte: az óceán nem várhatja ki, hogy a hulladékok mikroműanyaggá alakuljanak, hiszen ezek a víz szénelnyelő-képességét is befolyásolják, és a táplálékláncot is fenyegetik.
Az Ocean Voyages Institute nagyjából egy évtizede foglakozik az óceánok tisztításával. Crowley több olyan módszert is kifejlesztett, mellyel hatékonyan lehet begyűjteni a vízben lebegő hulladékokat. Csapatával korábban Hawaii közelében és a nagy csendes-óceáni szemétszigetnél is dolgozott már.
A nagy csendes-óceáni szemétsziget Hawaii és Kalifornia között helyezkedik el, az évek során elképesztő mennyiségű hulladék halmozódott itt fel. A KWAI legénysége GPS műholdas nyomkövetők segítségével gyűjtötte be a műanyagot. A Captain Brad Ives vezette csapat június végén újabb útra indult a szemétszigethez.
(ng.hu)
[type] => post [excerpt] => A S/V KWA megduplázta tavalyi teljesítményét, és új rekordot állított fel. A hajó 48 napos expedíciója során 103 tonna hulladékot gyűjtött be a nagy csendes-óceáni szemétszigetnél. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1594214100 [modified] => 1594171219 ) [title] => Befejeződött minden idők legnagyobb óceántisztító expedíciója [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=20996&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 20996 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 20999 [image] => Array ( [id] => 20999 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg [original_lng] => 90023 [original_w] => 645 [original_h] => 413 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas-300x192.jpg [width] => 300 [height] => 192 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg [width] => 645 [height] => 413 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg [width] => 645 [height] => 413 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg [width] => 645 [height] => 413 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg [width] => 645 [height] => 413 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg [width] => 645 [height] => 413 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1594160419:12 [_thumbnail_id] => 20999 [_oembed_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => [_oembed_time_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => 1594160418 [_edit_last] => 12 [views_count] => 10321 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_c89e13e31afa652770c16e05984a5006] => [_oembed_time_c89e13e31afa652770c16e05984a5006] => 1621480464 [_oembed_e0244992feb7ec5a9e1265ecfecd0cb0] => [_oembed_time_e0244992feb7ec5a9e1265ecfecd0cb0] => 1621778403 [_oembed_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] => [_oembed_time_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] => 1655015233 [_oembed_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] => [_oembed_time_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] => 1674685778 [_oembed_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] => [_oembed_time_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] => 1683912037 [_oembed_9543b5095417d6155ee481cc8919c58f] => [_oembed_time_9543b5095417d6155ee481cc8919c58f] => 1694183716 [_oembed_d68ef5d5d0937d5fb6ad7078ca0155bc] => [_oembed_time_d68ef5d5d0937d5fb6ad7078ca0155bc] => 1702903767 [_oembed_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => [_oembed_time_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => 1711052018 [_oembed_3055ff7ef301362f125114bb9a4d24aa] => [_oembed_time_3055ff7ef301362f125114bb9a4d24aa] => 1719870920 [_oembed_ed7c8eef5c4f996ce0bd29718f98ff25] => {{unknown}} [_oembed_b3660ff1efa48ef6026014631283dded] => {{unknown}} [_oembed_fc9f011ac0d0056668551b54657a979c] => {{unknown}} [_oembed_614d492e90f1f0dc6e561dbb355510a6] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 25 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Videók [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 12488 [1] => 12859 [2] => 12857 [3] => 12858 ) [tags_name] => Array ( [0] => hulladék [1] => hulladék gyűjtés [2] => óceán [3] => tisztítás ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 12857 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 12857 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )