A magyar kormány továbbra is elkötelezett minden, az orosz-ukrán háború elől menekülő személy megsegítése mellett a kárpátaljai magyarok szülőföldön való megmaradását és boldogulását célzó támogatásában – jelentette ki Pál Norbert, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában január 18-án.
Az MCC Beregszászi Képzési Központja idei első nyitott rendezvényének kezdetén Dobsa Beáta központvezető köszöntötte a megjelenteket. A közel két éve tartó orosz–ukrán háború kapcsán Dobsa Beáta elmondta: „Mi, kárpátaljaiak bizonyos értelemben nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a vidék a mai napig a béke szigete, s az a hely, mely menedéket, biztonságot és lehetőséget nyújt azoknak, akik Ukrajna azon részein éltek, melyeket hatalmas támadások értek az eltelt időszakban. Azonban a környező országok is hatalmas segítségről tettek tanúbizonyságot, s ebben kiemelt szerepe volt a magyar államnak is, mely támogatta és támogatja az otthonaikat a harcok miatt elhagyni kényszerülőket” – fogalmazott.
Magyarország az orosz–ukrán háború kitörésének első napjától segíti a menekülőket. Az ezzel kapcsolatos munka koordinálására kormánybiztosságot hoztak létre, melynek tevékenységét, Magyarország Ukrajnának és az ukrán állampolgároknak nyújtott szerteágazó segítségnyújtását összegezte előadásában Pál Norbert kormánybiztos csütörtök délután Beregszászban.
Alig néhány nappal a háború kitörését követően, 2022. március 4-én az Európai Unió aktiválta az ukrán állampolgárok ideiglenes védelme érdekében az erre a célra szolgáló irányelvét, mely alapján az Unió országai idegenrendészeti hatóságainak nem kellett egyénileg vizsgálniuk, hogy fennállnak-e egy adott személynél a menekültté válás kritériumai, csupán az ukrán állampolgárság ténye alapján jogosulttá váltak az adott országban való tartózkodásra és számos egyéb kedvezményre. Ennek megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt: az ún. menedékes státuszt az orosz–ukrán háború elől menekülők gyorsan és alanyi jogon kaphatják meg, azonban a menekültstátusszal ellentétben a menedékes státusz egy meghatározott időre szól, jelenleg az Európai Unió ezt 2025. március 4-ig hosszabbította meg.
Pál Norbert kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarok többsége nem hagyta el szülőföldjét, s a lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a megmaradásért, szomorú azonban, hogy egy európai országban háború dúl, mely következtében Ukrajnából rendkívül sokan távoztak külföldre. A statisztika alapján Magyarországra 2023 novemberéig 1 200 000, a háború elől menekülő személy lépett be, több mint 640 ezer ukrán állampolgár igényelt valamilyen formában segítséget a magyar–ukrán határszakaszon kialakított öt segítségponton, a karitatív szervezeteknél és a pályaudvarokon, s mintegy 40 ezren kaptak menedékes státuszt.
„Amellett, hogy mindenkiről, aki Magyarországon keres menedéket, gondoskodunk, számunkra az is nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időszakban a több mint 1 100 éves kárpátaljai közösséget is támogassuk, megerősítsük, reményt adva, hogy a kárpátaljai magyarság vezetői, az önkormányzatok, az egyházak és a magyarság szolgálatát vállaló intézmények helytállnak ebben a helyzetben, az anyaország is mindenhol segít” – szögezte le Pál Norbert.
A kormánybiztos az Ukrajnából menekülők fogadása, alapellátása, elszállásolása, utaztatása, jogi és anyagi megsegítése mellett szót ejtett az önkéntesek és a karitatív szervezetek grandiózus munkájáról, majd részletesen beszámolt arról, mit tesz a magyar kormány a menekülők hosszabb távú tartózkodása feltételeinek megteremtése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése érdekében. A hosszabb távú szálláslehetőség mellett biztosítják többek között az oktatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférést, engedélymentesítették a menedékes státusszal rendelkező ukrán állampolgárok munkavállalását.
Pál Norbert emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) a háború kezdete óta biztosítja a határról a díjmentes utazást azoknak a személyeknek, akik a háború elől menekülve Magyarországra érkeznek. Ez idáig ebből a célból kb. egymillió szolidaritási jegyet állítottak ki.
A háború elől menekülő ukrán személyek kapcsán az is fontos, hogy ők ukrán közösségre is találjanak Magyarországon, ahol szabadon ápolhatják hagyományaikat is, egymást segítve a jelenlegi helyzetben. Ebben nyújtanak segítséget a Magyarország-szerte működő ukrán nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek és iskolák, s jelentős lépés volt a Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola megnyitása Budapesten.
A legnagyobb segítséget továbbra is maga a magyar kormány nyújtja, mely arra törekszik, hogy a menekültek számára stabil és biztonságos környezetet biztosítson – emelte ki a kormánybiztos, hozzátéve: az Ukrajnában kialakult háborúval összefüggésben felmerült kiadások már meghaladják a 80 milliárd forintot.
Magyarország jelenleg történetének eddigi legnagyobb humanitárius támogatását nyújtja, hiszen amellett, hogy befogadja a háború elől menekülőket és gondoskodik is róluk, segít Ukrajna területén is: a tartós élelmiszerek, orvosi felszerelések, autóbuszok, generátorok, üzemanyag átadása mellett többek között konténeróvodát alakítottak ki Zahalciban (Bucsai járás, Kijev megye) a harcokban megsemmisült intézmény pótlására, s jelenleg is folyik a súlyosan megrongálódott általános iskola felújítása ugyanitt, Bucsában konténer-mentőállomást hoztak létre és szereltek fel, a bucsai járási Szinyakon pedig folyamatban van egy multifunkciós egészségügyi rendelői, postai és önkormányzati funkcióval bíró épület létesítése.
Magyarország folytatja a humanitárius segítségnyújtást – hangsúlyozta Pál Norbert, hozzátéve: a magyar kormány továbbra is elkötelezett minden, az orosz–ukrán háború elől menekülő személy megsegítése mellett a kárpátaljai magyarok szülőföldön való megmaradását és boldogulását célzó támogatásában.
2022. február 24, ez a dátum minden ukrajnai tudatában egy életre bevésődött, hiszen Oroszország megindította azt a háborút, aminek következtében millióknak kellett elhagyniuk otthonaikat. A biztonságot jelentő európai országok határain már aznap, emberek százezrei kívántak belépni. Így volt ez Magyarország esetében is, ahová az elmúlt majd két évben több mint 1 millió 200 ezer ukrán állampolgár lépett be. Ezen személyek közül, több mint 640 ezer személy kért bármily nemű segítséget, és több mint 40 ezren kérelmeztek menekült státuszt az országban. Ez idő alatt Magyarországon számos befogadó központ jött létre, a kérelmezőknek szállást, oktatást és munkát biztosítanak. Többek között ezekről is szó esett azon az előadáson, amit Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos tartott az év első MCC estjén a Mathias Corvinus Collegium beregszászi központjában. Fontos, hogy fiataljaink mindennapjaiban is megjelenjen a felelősség vállalás, erre pedig az egyik legjobb példa az, amit Magyarország tett és tesz mind a mai napig, emelte ki stábunknak Dobsa- Német Beáta, az MCC kárpátaljai kirendeltségének vezetője. Hálával tartozunk Magyarországnak, hiszen majd 2 éve folyamatos a segítségnyújtás, mint az országhatárokon belül, mint pedig itt Kárpátalján és Ukrajnában, emelte ki Petei Judit a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ frakciójának képviselője. Az előadáson Pál Norbert kormánybiztos vázolta az elmúlt időszak történéseit, és kiemelte, Magyarország kormánya a továbbiakban is elkötelezett az iránt, hogy támogassa és segítse az orosz-ukrán háború elől menekülőket.
