Talán önnel is előfordult már, hogy az ismerőseivel beszélgetett egy bizonyos eszköz megvásárlásáról, és nem sokkal később célzott reklámokat kapott a termékről. Az Australasian Science tudományos magazin készített összefoglalót a jelenség hátteréről.
Biztos kihallgatja a telefonunk a beszélgetéseinket? Valószínűleg nem véletlen, hogy a telefon mellett szóba hozott speciális tárgynak a reklámját látja ilyenkor, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy lehallgatták a beszélgetését. Igen valószínű, hogy már korábban elég információt adtunk meg magunkról ahhoz, hogy a hirdetést pontosan személyre tudják szabni.
A legtöbben teljes természetességgel adják meg magukról az adatok széles körét a weboldalakon és telefonalkalmazásokban, amikor a „sütik” elfogadásával engedélyezik, hogy kövessék az online aktivitásaikat.
Az úgynevezett „elsődleges sütik” lehetővé teszik a weboldalak számára, hogy feljegyezzék bizonyos tevékenységeinket, amelyeket az adott weboldalon végzünk. Például a belépési sütik lehetővé teszik, hogy elmentsék a belépési adatainkat azért, hogy ne kelljen ezeket minden alkalommal beírni.
A „harmadik féltől származó sütik” viszont nem az általunk meglátogatott oldalaktól, hanem egy külső féltől származnak. Ezek a „harmadik felek” gyakran marketinges cégek, amelyek kapcsolatban vannak az általunk használt weboldal vagy alkalmazás szolgáltatójával.
A marketinges cég tehát már hozzá is fér az adatainkhoz, amikor sokszor teljesen automatikusan jóváhagyjuk a sütijeit egy felugró ablakra kattintva.
Ezek a reklámozással foglalkozó cégek így folyamatosan követhetik az életünket. Az adatainkat össze tudják vetni azzal, hogy a termékeik népszerűsége miként változik a különböző korosztályokban, vagy például a vásárlók foglalkozása és hobbijai szerint.
A felhasználók csoportosítása alapján pedig a gépi tanuláson és mesterséges intelligencián alapuló ajánló algoritmusok meglepően jól tudnak célozni.
Még egy-egy közösségi oldal lájkból vagy követett emberből is tanulnak ezek az algoritmusok, így egyre pontosabb képet alakítanak ki rólunk.
Ha például elkezdünk a közösségi médiában horgászattal kapcsolatos posztokat lájkolni, akkor a rendszer „tanul” ebből, és számunkra ezzel kapcsolatos termékeket, horgászbotokat és csalikat ajánl majd. Az ilyen ajánlott reklámok még egyéb információkon is alapulhatnak, például azon, hogy korábban milyen reklámokra kattintottunk rá, vagy azon, hogy milyen oldalakat és csoportokat kedveltünk egy közösségi média felületen.
A mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok még a felhasználók teljes szociális hálózatát is felmérik. Rangsorolják a barátainkat aszerint, hogy mennyit foglalkozunk velük az online térben.
Ezekkel az információkkal pedig tovább tudják finomítani a profilunkat, mivel valójában nemcsak a saját adatainkat, hanem a barátainkét is fel tudják használni.
Ezért nagyon fontos, hogy a különböző oldalakon és applikációkban milyen engedélyekre kattintunk rá. Például bizonyos szolgáltatások hozzáférési jogosultságokat is kérnek, amelyekre a működésükhöz nincs is szükség.
Persze azon is el lehet gondolkodni, hogy rossz dolog-e, hogy pontosan célzott hirdetésekkel találnak meg minket. Erre nem egyértelmű a válasz, vannak, akik szeretik ezt, mások pedig nem.
Érdekes kérdés, hogy az egyre jobban célzó algoritmusok kényelmesebbé teszik-e az életünket vagy valójában megfosztanak a szabad választás lehetőségétől?
Ha nem szeretnénk, hogy ismerjenek minket az algoritmusok, akkor tehetünk ezért. Például rendszeresen nézzük át a telefonunk alkalmazásait, és azt, hogy mihez van hozzáférésük. Szintén hasznos, ha eleve mindig alaposan átgondoljuk, hogy mihez adunk hozzáférést.
Hasznos lehet, ha a különböző oldalakon nem a közösségimédia-profilunkkal regisztrálunk, mert így elkerülhetjük, hogy kiterjedt profilt építsenek rólunk. Erre a célra akár létrehozhatunk egy olyan e-mail-címet is, amit semmi másra nem használunk, csak a regisztrációkra.
Tehát összefoglalva: nem feltétlenül kell lehallgatnia minket a készülékünknek, sokszor önként is nagyon sok információt osztunk meg magunkról.
Ha pedig nem hisszük el ezt, akkor tehetünk egy próbát is.
Tiltsuk le az összes alkalmazás hozzáférését a telefonunk mikrofonjához, majd beszéljünk hangosan egy olyan termékről a telefon közelében, amelyre korábban soha nem kerestünk rá. Ismételjük meg ezt párszor, és ha nem jelenik meg a termék a hirdetéseinkben, akkor megnyugodhatunk. Ahogy fentebb írtuk, a végtelenül kifinomult algoritmusok segítségével a techcégek olyan profilt képesek alkotni a felhasználókról, amely mellett konkrét lehallgatásra nincs szükség.
Kétségkívül az AR-és a VR-é a jövő, amit a közösségi média legnépszerűbb platformja is felismert, és máris hirdetésekkel próbálja szétküldeni.
Sokunk számára nem lesz meglepő, hogy az Oculus Quest VR headset kapcsán a Facebook intenzív reklámfejlesztési projektekbe kezdett, melyek révén már a virtuális valóságban sem menekülhetünk meg a hirdetésektől.
A disztópikus jövő tehát már az ajtónkon kopogtat, ugyanis nem telhet majd el nap anélkül, hogy ne találkoznánk valamilyen célzott reklámmal, és még VR környezetben is felbukkanhatnak úgy, hogy már csak vállunkat fogjuk vonogatni – írta a Futurism magazin.
Hogy teszteljék az új eljárást, a Facebook a Resolution Games stúdió által kifejlesztett egyik FPS arcade játékot nézték meg, miként működik hirdetésekkel teleszórva. Egyelőre minden az előzetes tervek szerint alakult, és zökkenőmentesen szuperált a módszer, így a közeljövőben más szoftverek esetében is implementálhatják.
Mindez nem éppen jó hír azok számára, akik be szeretnének ruházni a VR-élményre, hiszen alapból egy Oculus Quest 300 dollárba kerül, nem beszélve arról, hogy mindenkinek kell regisztrálnia hozzá egy Facebook-fiókot is, és még ezeken felül kötelesek lesznek végignézni a reklámokat.
Mark Zuckerbergék egyébként azt kívánják elérni, hogy a VR egy önfenntartó platformmá váljon, melynek segítségével a fejlesztők bevételre tehetnek szert, arról azonban nem szólt a fáma, hogy ezt pontosan milyen irányú marketinges módszerekkel valósíthatják meg.
A Facebookot mindeközben rengeteg helyről éri támadás a finoman szólva ellentmondásos, személyi adatok védelméhez köthető irányelvei kapcsán, a legújabb iOS operációs rendszerben például már a felhasználó szabhatja meg, hogy kövesse-e adatait és ezek alapján ajánljon-e releváns hirdetéseket az app, vagy sem. Mint kiderült, a júzerek túlnyomó többsége, közel 96 százaléka bekapcsolta ezt a szolgáltatást, ami azt jelzi, hogy korántsem elégedettek az online szolgáltatásokkal.
Elég meglepő, hogy éppen az a Google tesz lépéseket az alkalmazáskövetés ellen, amelyik maga is nagyrészt a hirdetésekből él. Pedig tényleg megváltoznak a vállalat ezzel kapcsolatos irányelvei.
Igen nagy változás érkezett az Apple-ökoszisztémába az iOS 14.5-tel: bevezették a reklámozók rémálmát, az Alkalmazáskövetés átláthatósága funkciót. Ennek nyomán az appok csak akkor követhetnek egy felhasználót, ha arra kifejezett engedélyt kapnak. (Az Apple egy jópofa videóban meg is mutatta, mit is jelent, ha csak úgy osztogatjuk ezeket az engedélyeket.) Egy felmérésből pedig az is kiderült, hogy az iOS-felhasználók mindössze két százaléka engedélyezné, hogy kövessék őket.
Úgy tűnik, a Google is lépni fog ez ügyben, de azért nem annyira egyértelműen, mint az Apple. Az Android 12-től kezdődően – ha a készülék tulajdonosa úgy dönt – a fejlesztők már nem férhetnek hozzá a felhasználó reklámazonosítójához (Advertising ID – egy egyedi karakterlánc, ami az eszközt azonosítja), pontosabban: ha lekérik, akkor nullákat kapnak vissza.
Egyébként az androidos telefonoknál jelenleg is van lehetőség a hirdetések személyre szabásának letiltására, ennek ellenére az alkalmazás kérhet reklámazonosítót, azaz megkerülheti a felhasználót, mondván, elemzési célokra kellenek az adatok. Az Android 12-ben történő módosítással a Google alternatív módszert kínál majd az elemzésre, ami nem használja az Advertising ID-t.
Azt azért a GSM Arena is megjegyzi, hogy miután a Google alaptevékenysége a hirdetések értékesítése, ez az új opció jelentősebben befolyásolja majd a vállalat pénzügyi eredményeit, mint az Apple esetében. Viszont az is igaz, hogy a felhasználónak is tudnia kell e módszer létezéséról, ugyanis a reklámazonosító csak akkor nem lesz elérhető, ha a felhasználó leiratkozik a személyre szabott hirdetésekről.
A Google irányelvfrissítése szerint mindez az Android 12-t futtató eszközöket fogja érinteni, nagyjából 2021 végétől.
[type] => post
[excerpt] => Elég meglepő, hogy éppen az a Google tesz lépéseket az alkalmazáskövetés ellen, amelyik maga is nagyrészt a hirdetésekből él. Pedig tényleg megváltoznak a vállalat ezzel kapcsolatos irányelvei.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1623162540
[modified] => 1623110544
)
[title] => Az androidos telefonokon is megoldható lesz, hogy ne kövessék a hirdetők a felhasználókat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=59418&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59418
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 59419
[image] => Array
(
[id] => 59419
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/android-google.jpg
[original_lng] => 29678
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/android-google-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/android-google-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/android-google-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/android-google.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/android-google.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/android-google.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/android-google.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1623100114:12
[_thumbnail_id] => 59419
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3246
[_oembed_28947542ee8b31713d8b2ce148b2cc1a] =>
New app alert: I've been working on Beeper for a while and today we're launching! It's a single app to chat on iMessage, WhatsApp, and 13 other networks. Been using it as my default chat client for the last 2 years and there is NO going back. Check it out https://t.co/vjAtnYvdhSpic.twitter.com/rJ39rPFixb
Over 200 #SquidGame related apps are available on Google Play
Seems like a great opportunity to make money on in-app ads from one of the most popular TV show without official game. The most downloaded of them reached 1M installs in 10 days. Its game play is not that well handled pic.twitter.com/gCOYXXaVHY
Jogi fenyegetéseket küld a webes felületét módosítva megjelenítő fejlesztőknek.
A Facebook okostelefonokon való használatához a legjobb eszközöket nem feltétlenül a hivatalos mobilappok jelentik. Az elmúlt években jó néhány olyan alternatív alkalmazás vált elérhetővé, amelyek alapvetően a közösségi hálózat böngészős felületét jelenítik meg a felhasználóknak, azonban reszelnek azok kinézetén és működésén, elrejtik a reklámokat és egyéb szponzorált bejegyzéseket, továbbá akár a Messengerhez is közvetlen hozzáférést nyújtanak.
Az Android Police beszámolója szerint most véget ért ezek tolerálása a Facebook részéről, a vállalat jogi osztálya felszólításokat kezdett küldözgetni a népszerű megoldások fejlesztőinek, hogy azonnal tüntessék el azokat a programboltokból, különben pert kapnak a nyakukba a platform fejlesztői szerződésének megsértése miatt. Emellett a vállalat véglegesen kitiltotta az appok oldalait és a fejlesztőik magáncélú felhasználói fiókjait a Facebookról és az Instagramról.
A többek közt a Swipe és a Simple Social appokat érintett lépés nem meglepő a Facebook részéről, nyilvánvalóan a saját érdekeit kívánja védeni az alternatív mobilappok készítőinek fenyegetésével.
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
