A Pünkösdi Napok rendezvénysorozata kiemelt fontossággal bír a guti közösség számára. A szervezők változatos programokkal várták az érdeklődőket. Központi szerepet kapott a hagyományőrzés és a keresztény ünnep értékeinek összekapcsolása, de a műveszet és sport kedvelői sem unatkozhattak.
Június 8-án huszonötödik alkalommal került megrendezésre a Guti Pünkösdi Napok. A több évtizedes hagyománnyal bíró esemény a helyi közösség hitének, kultúrájának és összetartozásának élő jelképe – különösen most, amikor a háborús idők a mindennapokat és a lelki kitartást is próbára teszik.
A jubileumi esemény reggel ünnepi istentisztelettel kezdődött, amely során a Szentlélek eljövetelének bibliai üzenete töltötte be a gyülekezeti házat. A rendezvény délután a Guti Gimnázium udvarán folytatódott, ahol a megnyitón Ferku Szilveszter és Deák Orsolya adta elő Balassi Bálint Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje című művét, majd Tóth Angéla, a helyi iskola igazgatója üdvözölte a résztvevőket: „A Guti Pünkösdi Napokra gyűltünk ma össze, immár 25. alkalommal. Ez arról tanúskodik, hogy községünkben a sok nehézség ellenére őrizzük a hagyományainkat.” Kiemelte, hogy a rendezvény tematikája mélyen ágyazódik a keresztény ünnep lényegébe: a Szentlélek kiáradása, a közösség egysége és a hagyományok éltetése fonódott össze a nap programjaiban.
Az ünnepi beszédek sorát Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke és Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke folytatta: „A hely, ahol vagyunk, egykor sziget volt. Nos, ma nem az ellenség elől jöttünk ide, hanem hogy megünnepeljük a Szentlélek eljövetelét. A mi kis szigetünk ma a Béke szigete.”
Nagy Anna, a Nagybégányi kistérség polgármestere szívélyesen köszöntötte a jelenlévőket a Guti Pünkösdi Napok megnyitóján. Beszédében hangsúlyozta az ünnep közösségépítő erejét. Mint mondta: „Fontos ezekben a nehéz időkben, hogy ilyen ünnepeink is legyenek, hogy tudjunk együtt lenni.” Felidézte, hogy szinte a kezdetektől részese a rendezvénynek: „Én még emlékszem az első pünkösdi napokra is, hiszen majdnem mindegyiken itt voltam.” Külön köszönetet mondott a szervezőknek és Sin Józsefnek, aki fáradhatatlan lelkesedéssel dolgozik a közösségért. Végezetül tartalmas időtöltést kívánt minden résztvevőnek.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja Bacskai József ungvári főkonzul üdvözletét tolmácsolta a résztvevőknek. Beszédében a pünkösd üzenetét – az újjászületést és a megújulást – állította a középpontba. Rámutatott arra, milyen fontos ez az üzenet a mai világban, hiszen „nagyon sok nehéz időszakon vagyunk túl, és még előttünk is ki tudja, mennyi viszontagság áll”. Kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarság továbbra is aktív és összetartó közösségként van jelen, és bízni kell abban, hogy a nehézségek elmúltával sokan visszatérnek szülőföldjükre. Biztosította a jelenlévőket arról, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kárpátaljai magyarság boldogulását.
A programok egész napra szórakozást kínáltak minden korosztálynak. A kulturális műsorban helyi és vendég folklóregyüttesek elevenítették fel a pünkösdi hagyományokat. Idén is több településről érkeztek fellépők, köztük Tiszacsomáról a Bokréta hagyományőrző csoport, Haláborból a Tiszavirág tánccsoport, Kisbégányból a Liliom néptánccsoport, valamint természetesen a helyi hagyományőrzők is szórakoztatták műsorukkal a közönséget. Különösen nagy sikert aratott a pünkösdi király és királyné bemutatása is.
Mindeközben a község óvodájának dísztermében képzőművészeti és fotókiállítás várta a látogatókat. A tárlatok egyik különlegessége volt Berecz András mesemondó, népdalénekes és fotós munkáinak Szívverés a magasban című kiállítása, amely a Kárpát-medence harangjain keresztül vezeti be a látogatókat a magyarság sokrétegű történelmébe. E harangok hangjai – legyen szó örömről vagy bánatról, békéről vagy vészről – mindig együtt zengenek, és határokon átívelve érintik meg a nemzet szívét. A Guti Pünkösdi Napokon a község ebből is ízelítőt kaphatott. A legkisebbeket pedig a Méhmese című interaktív előadással bűvölték el a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei.
A szabadtéri programok is bővelkedtek élményekben. Illatozott a pünkösdi bográcsos, kóstolásra csábítottak a helyi ízek, a sportos lelkületűek pedig a Darcsi Viktor Kispályás Focitornán mérhették össze tudásukat – fiatalok és „öregfiúk” egyaránt. A hagyományos népi játékok – kötélhúzás, kődobás, rönkfadobás – nagy derültséget és egészséges versenyszellemet hoztak a falu életébe.
A Guti Pünkösdi Napok házigazdája, Sin József a sajtó képviselőinek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ez az esemény „nemcsak ünnep, hanem üzenet is: megmaradásunk, hagyományaink továbbörökítése”. Kiemelte, hogy minden évben nagy hangsúlyt fektetnek a pünkösdi néphagyományok bemutatására, és arra, hogy a fiatal generáció is részese legyen ennek az élménynek. A program összeállításakor törekedtek arra, hogy minden korosztály találjon magának érdekes elfoglaltságot. Végezetül reményét fejezte ki, hogy a háborús idők elmúltával még sok ilyen örömteli ünnepséget tarthatnak közösen Guton.
Az összetartozás napja a magyar nemzet számára a közös gyökerek és a megmaradás üzenetét hordozza. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden évben számos megemlékezést szervez ezen a napon, hogy együtt hajtsanak fejet a múlt előtt, és közösen erősítsék az összetartozás érzését. Mezőgecsében a Magyar Élettér Emlékparkban gyűltek össze a résztvevők, hogy emlékezzenek a történelmi eseményekre.
Mezőgecsében a Kajdy-kúria előtt található Magyar Élet terén csendes főhajtással emlékeztek meg, a nemzeti összetartozás napjáról.
A nemzeti összetartozás napját minden évben június 4-én méltatja a világ magyarsága. A történelmi esemény 105. évfordulójára emlékeztek idén Kárpát-medence- és világszerte. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította ezt a napot hivatalosan a nemzeti összetartozás napjává. A megemlékezés célja, hogy kifejezze: a határok megváltozása ellenére a magyar nemzet tagjai – éljenek bárhol a világban – összetartoznak, és közös múltjuk, kultúrájuk, nyelvük összeköti őket.
A rendezvény kezdetén Mester András, Mezőgecse előjárója, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági- és önkormányzati titkára köszöntötte a résztvevőket. Majd a mezőgecsei református lelkipásztor és mezőgecsei görögkatolikus egyházközség vezetője osztotta meg gondolatait az alkalom kapcsán, melyet a mezőgecsei Tüzes Liliom hagyományőrző csoport dalösszeállítása követett.
Az esemény további részében koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. Az életfa előtt csendes főhajtással koszorúzott: Balogh György, beregszászi magyar konzul, Sin József, a KMKSZ alelnöke, valamint Mester András elöljáró és a hagyományőrző csoport tagjai.
Sin József, a KMKSZ alelnöke hetilapunknak adott nyilatkozatában elmondta: „Kárpátalján ma számos helyen tartanak megemlékezéseket és gyújtanak őrtüzeket majd. Úgy gondolom, hogy ezek által üzenünk a nagyvilágnak és üzenünk az anyaországnak is, és a határon túli magyar közösségeknek, hogy mi Kárpátalján megvagyunk. Reméljük, a jövőben is meg tudjuk ezt tenni, hiszen be kell bizonyítanunk, hogy megőriztük az anyanyelvünket, megőriztük az identitástudatunkat, és van kinek továbbadni a nemzeti örökségünket. […] Hiszen ezzel bizonyítjuk, hogy a történelmet, a hagyományt, a kultúrát nem lehet határokon megállítani, és esetleg megvámolni. Mi megtartottuk a nemzeti örökségünket, történelmünket, anyanyelvünket ‒ amit fiataljainknak is szeretnénk átadni. 105 év után, ahogy Magyarországból csonka ország lett, ma is azt valljuk: vagyunk, akik voltunk és leszünk, akik vagyunk.”
Mester András az esemény kapcsán aláhúzta: „Immár 105 éve annak, hogy a kárpátaljai magyarság határon kívülre szorult. Hála Istennek, van egy olyan nap, amelyet jelenleg már nem gyásznapként tartunk számon, hanem a magyar nemzet összetartozás napjaként. Az a jó, hogyha az év során mindennap érezzük, hogy magyarok vagyunk, illetve úgy élünk, hogy magyarok vagyunk. Úgy gondolom, a mezőgecseiek, a kárpátaljai magyarok bizonyították, hogy a magyar nemzethez hűek, akármilyen körülmények között megmaradnak magyarnak. Ezen a napon még inkább egymásra gondolunk, gondolunk az anyaországi magyarokra, a többi határon túli magyarra, és érezzük, hogy egy nemzet vagyunk.”
A csendes megemlékezés méltó módon erősítette meg a közösség összetartozás-tudatát és a nemzeti identitás megőrzésének fontosságát. A résztvevők üzenete egyértelmű: a magyar nemzet él, emlékezik és összetart, bárhol is éljenek tagjai a világban.
A Déryné Program Határtalan alprogramjának nyitónapja május 20-án este ünnepélyes záróeseménnyel folytatódott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A nap folyamán a P. Frangepán Katalin Gimnázium Beregszászi Bázisóvodájában és a Bethlen Gábor Líceumban lebonyolított gyermek- és ifjúsági programokat követően a színházi esemény méltó lezárása volt a rendezvénysorozat első napjának.
Az ünnepi megnyitón elsőként Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében Wass Albert Üzenet haza című versének soraival érzékeltette a kárpátaljai magyar közösség helytállását: „Ma, 2025 májusában kevesen tudják jobban kárpátaljai nemzettársaiknál, mit jelent, ha valaki kő az áradó víz sodrásában.” A program célját így fogalmazta meg: „A színház nemcsak nyelv, hanem közösségteremtő erő, melynek varázslatos nyelve határokon túl is közös történeteink szóvivője.”
Kis Domonkos Márk, a Déryné Program ügyvezetője, Jászai Mari-díjas színművész személyes hangvételű köszöntőjében emlékezett vissza a beregszászi magyar színházi hagyományok kezdetére, és kiemelte: „Az az eszmeiség, amit mi vallunk a Déryné Programban, ezek között a falak között született meg.” Háláját fejezte ki „mesterének, tanárának, barátjának és főnökének”, Vidnyánszky Attilának, aki a minőségi magyar színházat eljuttatta a legkisebb közösségekhez is. Beszédében hangsúlyozta: „»Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek…« A Déryné közösségeket segít – ez minden kezdeményezésünk célja.”
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy a Déryné Program a határokon túlra is eljutott: „Kárpátaljára mindig jó jönni, de egy ilyen alkalom még inkább megtiszteltetés.” Hangsúlyozta, hogy a Rákóczi Szövetség aktív együttműködő partnere a programnak, és kiemelte: „A civil közösségi munkába most a színházi kultúra is bekapcsolódhat.” Bejelentette, hogy nyáron több mint 1600 kárpátaljai gyermek táborozhat majd Sátoraljaújhelyen, köztük több százan a Déryné Színjátszó Táborban.
A rendezvényen levetítették Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház vezérigazgatójának és a beregszászi színház főrendezőjének videoüzenetét is, aki történelmi mérföldkőnek nevezte a Határtalan alprogram elindulását. Mint mondta: „Kezdetektől cél volt, hogy a külhoni magyarság is bekapcsolódjon.” Hozzátette: a Déryné Program megszületésének ötlete több évtizedes hiányérzetből fakadt: „Tarthatatlannak éreztük, hogy az ország lakosságának fele nagyon nehezen jut hozzá a magaskultúrához.” Most, hogy a Határtalan alprogram révén a külhoni közösségek is bekapcsolódhatnak, úgy érzi, a vízió teljesül.
A videoüzenet után Sin József, a KMKSZ alelnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a program nemcsak művészeti, hanem nemzetpolitikai jelentőségű is. „A határon túli program nem csupán a jelennek szól, hanem a jövőnek is – gyermekeinknek és unokáinknak.” Köszönetet mondott a magyar kormányzatnak és a szervezőknek, hogy „nem feledkeznek meg a határon túli magyarságról, hanem közös kulturális jövőt építenek velünk”.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója köszöntőjében kitért arra, hogy a Déryné Program Határtalan alprogramja óriási lehetőséget jelent Kárpátalja számára: „Olyan színházi előadások és foglalkozások érkeznek ide hozzánk, amelyeket a Déryné nélkül nem láthatnánk, nem vehetnénk ezekben részt.” Kiemelte, hogy a program révén újra bekapcsolódhatnak a magyar színházi vérkeringésbe, ami a jelenlegi háborús helyzetben nemcsak szakmai, hanem közösségi szempontból is megerősítő. A program egyszerre nyújt vigaszt és tartást a mindennapokban: „Érezzük azt, hogy nem vagyunk egyedül hagyva ebben a helyzetben, összefogunk, összekapaszkodhatunk, és egy picit el is vonatkoztathatunk a hétköznapok rideg valóságától.”
Az ünnepi köszöntőket követően a közönség színvonalas színházi előadásokat tekinthetett meg, amelyek méltó nyitányai voltak a Határtalan program kárpátaljai jelenlétének. Elsőként Déryné monológja csendült fel Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színművésznő előadásában, aki hiteles átéléssel idézte meg a magyar színjátszás egyik első nagyasszonyának alakját és gondolatait. Az est további részében Derzsi György előadásában a Szerelmem, Sárdy című zenés monodrámát láthatták az érdeklődők. Az előadás egy megrendítően személyes hangvételű napló formájában tárta fel egy eltitkolt szerelem történetét, miközben a nézők Sárdy János dalain keresztül az elmúlt korok romantikájába is bepillantást nyerhettek.
A két emlékezetes előadást vastaps jutalmazta, a közönség szeretettel és hálával fogadta a művészeket.
A sajtónak nyilatkozó Novák Irén, a KIM helyettes államtitkára elmondta: „A Határtalan program immár kilép Magyarország területéről, és az elcsatolt nemzetrészekbe is kulturális programokat tudunk hozni. Ez a program a KIM támogatásával valósul meg, hiszen mi egy olyan ország vagyunk, akit a történelem ugyan szétszabdalt, de a nemzet lelke egységben maradt.” A program első állomásaként választott Kárpátaljára különös figyelemmel tekintenek: „Azt gondolom, hogy Kárpátalján most nagyon nehéz helyzetben vannak az itt élő nemzettársaink, és nagyon fontos, hogy meg tudják élni a magyar kultúrájukat […], és egyáltalán találkozzanak olyan élményekkel, melyektől feltöltődnek, és közösséggé tudnak válni.”
A beregszászi nyitónapon a Déryné monológja című előadással Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színművésznő hazatért szülőföldjére. Meghatottan nyilatkozott: „Hazajöttem. Azokra a deszkákra állhatok fel újra, ahonnan minden indult.” A művésznő Déryné Széppataki Rózáról szóló előadásban a magyar nyelvű színjátszás hőskorát idézte meg egy olyan asszony történetén keresztül, aki az ekhós szekéren járta be a vidéket, hogy magyarul játszhasson.
Sin Edina színházigazgató a sajtónak elmondva kiemelte: „A Határtalan program nagyon nagy lehetőség számunkra. […] Beindul a vérkeringés, mi is csatlakozhatunk a Kárpát-medencei magyar színházi élethez. Külön megerősítést jelent a háborús helyzetben, hogy az anyaországi előadások idejönnek, erősítik a kárpátaljai közösséget.” Hozzátette: az óvodásoktól a középiskolás korosztályig mindenkihez szólnak a programok, és a felnőtteknek is kínálnak előadásokat. „Olyan napokat szervezünk, amikor minden a színházról szól. Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy Kárpátalján él a magyar nyelvű színház.”
A Határtalan program május 21-én Nagydobronyban folytatódott, ahol a színházi események három helyszínen zajlottak: a Nagydobronyi Napsugár Óvodában, a Nagydobronyi Líceumban és a Magyar Házban. A beregszászihoz hasonlóan itt is több korosztálynak szóltak a foglalkozások és előadások, amelyek reményt, feltöltődést és közösségi élményt nyújtanak a háború árnyékában élő magyar közösségnek.
Folytatódnak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeti ülései a Beregszászi Járásban. Tegnap már a 30-ikat tartották, legutóbb Csetfalván és Nagymuzsalyban, ahol beszámoltak az elmúlt év fejlesztéseiről és kulturális programjairól.
Megtartotta évértékelő gyűlését a KMKSZ Gáti és Guti Alapszervezete. Gáton a helyi kultúrházban gyűlt össze a tagság, ahol Lőrincz Ágota az alapszervezet elnöke számolt be azokról a történésekről, amelyek Gátot is érintették. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezetének elnöke a jelenlévőknek beszámolt az elmúlt időszakban megvalósult rendezvényekről is valamint beszámolt más szervezetekkel, így a Mathias Corvinus Collegiummal való együttműködésről. A gáti találkozót követően Guton a helyi óvodában gyűltek össze a kulturális szervezet tagjai. Itt Peres László alapszervezeti elnök számolt be azokról a programokról, amelyeket a nehéz időszak ellenére sikerült megtartani: a szokásokhoz híven kiemelten foglalkoztak sport rendezvények szervezésével, valamint a helyi iskolával közösen emlékeznek meg a nemzeti és egyházi ünnepeinkről. Mindkét közgyűlésen jelen volt Sin József, a KMKSZ alelnöke, aki az aktuális politikai és kulturális helyzetről tartott előadást. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeteiben március folyamán folytatódnak az évértékelő közgyűlések, ahol az elmúlt év beszámolói mellett, a következő időszak programjairól és esetleges fejlesztésekről is szó esik.
Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapnak vidékünkön is azok a pályázati lehetőségek amik által Európai Uniós forrásokat lehet lehívni egy- egy fejlesztésre vagy akár programsorozatra. A legismertebb ezek közül az Interreg+ HUSKROUA amiben számos szervezet és önkormányzat részesült már, viszont e mellett is számos más lehetőség is nyitott a kárpátaljai civil szervezetek, alapítványok és természetesen önkormányzatok számára. Ezekről tartottak tájékoztató napot a Beregszászi Járási Tanács és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok szervezésében, ahol a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda által létrehozott beregszászi központ vezetője Juhász Edina tartott beszámolót a járás önkormányzataiból érkezett képviselők számára. A lehetőségek tárháza hatalmas, hiszen ha egy kicsit tovább nézünk a legnyilvánvalóbb lehetőségeken akkor számos programot tudunk elkezdeni a közösségeink fejlődése érdekében, amihez irodánk minden támogatást megad, emelte ki Juhász Edina. Haladnunk kell a korral és élnünk kell a lehetőségekkel, ezért is ösztönzünk minden önkormányzatot és civil szervezetet, hogy ha kell forduljanak az irodánkhoz segítségért, annak érdekében hogy fejlődni tudjanak, emelte ki a programon Sin József a KMKSZ alelnöke. A Beregszászi Járási Tanácsnak nem ez volt az első olyan programja amin az EU-s pályázatok fontosságát emelték ki, hiszen mint ahogy Rezes Károly a tanács elnöke fogalmazott, ez a jövő és ezek a lehetőségek mozdíthatják elő a fejlesztéseket is a településeken. Hogy már korábban említettük az Európai uniós pályázatok közül vidékünkön az Interreg+ HUSKROUA lehetőségei a legismertebbek, többek között a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának is van egy nyertes pályázata, ami által a társulás tagjainak segítenek abban, hogy a későbbiekben ők is magabiztosan pályázhassanak különböző fejlesztésekre. A felvilágosító napot pozitívan fogadták a beregszászi járási önkormányzatok, a programot követően pedig már el is kezdődtek az egyeztetések a lehetséges pályázatok előkészítéséről, amiben nagy segítség lehet a KMKSZ és a MFOI közös fejlesztésösztönző irodája.
Megtartotta évértékelő gyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Bátyúi és Mezőkaszonyi Alapszervezete is. Elsőként Bátyúban a helyi magyar tannyelvű iskolában gyűltek össze az alapszervezet tagjai, ahol Bimba Csilla, az alapszervezet elnöke számolt be az elmúlt időszak történéseiről. A gyűlésen részt vett Sin József, a KMKSZ alelnöke, a Beregszászi Járási Középszintű szervezet elnöke, aki beszámolt az aktuális politikai és kulturális helyzetről, továbbá kiemelte hogy nagyon fontosak az olyan közösségek, mint a bátyúi, ahonnan sok kiemelkedő teljesítménnyel rendelkező hazánkfia származik. Kárpátalja több kistérségétől eltérően Bátyú környékén nagyobb fejlesztések és beruházások valósultak meg az elmúlt években, így itt már helyben is adottak lesznek a munkahelyek, a kérdés már csak az, ki fog dolgozni ezekben. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség fontos célkitűzése, hogy minél több kárpátaljai magyart biztasson az itt maradásra, és a külföldön tartózkodókat pedig arra buzdítjuk, hogy térjenek haza, amint lehet, emelte ki beszédében Sin József, aki szerint ki kell használni a helyben kínálkozó gazdasági lehetőségeket. A bátyúi találkozót követően Mezőkaszonyban, a helyi református parókián gyűltek össze a kulturális szervezet tagjai. Itt közös áhítattal kezdődött az alkalom, majd szintén átbeszélték az elmúlt évek programjait. A gyűlésen részt vett Pataki Gábor, a Mezőkaszonyi kistérség KMKSZ-frakciójának vezetője is, aki rövid betekintést adott az aktuális helyzetről és az elmúlt év fejlesztéseiről. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeteiben az elkövetkező egy hónapban zajlanak az évértékelő ülések, ahol az elmúlt év beszámolói mellett a következő időszak programjairól és az esetleges fejlesztésekről is szó esik.
A jövőbe vetett remény és a kitartás szellemében tartják meg az éves beszámoló közgyűléseket a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeteiben.
AKMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetébenelsőként a legnagyobb taglétszámú Nagydobronyi Alapszervezet tartotta meg az éves közgyűlését február 13-án a helyi Magyar Házban.
Őrhidi László, az alapszervezet elnöke számolt be az elmúlt évben végzett munkáról, valamint a tervekről. Elmondta: „Nehéz három év van mögöttünk, a háború mindent beárnyékol, s emiatt túl nagy aktivitást nem tudtunk kifejteni. A tagság létszáma fogy. 1762 tagunk van most, 147-tel kevesebb, mint tavaly. A háború kitörése előtt 2220 tagunk volt. […] A háborús évek arról szólnak, hogy túl kell élni, talpon maradni, és a közösségi életünket megtartani olyan szinten, amilyenen csak lehet” – hangsúlyozta, és felsorolta a legkiemelkedőbb rendezvényeket a megemlékezésektől a gyermeknapon át az adventi koszorúállításig, hozzátéve: számos olyan esemény is történt, melyeket nem az alapszervezet rendezett, hanem a KMKSZ egyéb alapítványai vagy szervezete végzett a falu területén. Ilyenek voltak például „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány képzései, a Gazdaasszony Tagozat és a Kárpátaljai Magyar Líceum rendezvényei. Az év végén pedig tartottak egy jövőt tervező összejövetelt a KMKSZ-aktivistákkal.
A tagság szavazás útján megfelelőnek minősítette az alapszervezet munkáját, elfogadták Szanyi Irén pénzügyi beszámolóját.
Szanyi Éva a Magyar Ház munkájáról számolt be és örömmel szögezte le, hogy a nagydobronyi egyike azoknak az alapszervezeteknek, melyek a jelenlegi helyzetben sem szűkölködnek programokban: „Mint minden évben, most is számos kezdeményezésnek adtunk otthont: a Nagydobronyi Művészeti Iskola rendezvényeinek és koncertjeinek, a Pro Agricultura Carpatika által szervezett gazdaképzőknek, a Papilio Természet- és Környezetvédelmi Egyesület vetélkedőinek, fotókiállításainak, a Gazdaasszony Tagozat számos programjának, valamint a polgármesteri hivatal és a kistérség rendezvényeinek.”
A közgyűlés munkájában részt vett Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, megyei képviselő, aki kiemelte: „Jól döntöttek, jól szavaztak és jól választottak, s ma ennek az eredményeit élvezik, hiszen olyan vezetőség áll a kistérség élén, akik biztosítják, hogy legyen valamilyen mozgástere az ottmaradottaknak. Ebben egyedülállóak, példát mutatnak azzal a helytállással és munkával, amit kifejtenek. Míg máshol leépülnek, itt újabb civil szervezetek jönnek létre.” Ezt követően az elnök asszony rövid világpolitikai szemlét tartott, kitérve Donald Trump amerikai elnök győzelmére, ennek hatására a politikában, többek között az európai történésekre, és kitért a töretlen magyarországi támogatásokra is.
Kántor József elmondta, hogy az elnökséget a helyi fiatalok egy csoportja azzal a kéréssel kereste meg, hogy szeretnének aktívabban részt venni a KMKSZ munkájában. A kezdeményező bizottság nevében Nagy Andor mondta el, mit szeretnének, hogyan képzelik a tevékenységüket. A közgyűlés támogatta a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezete Ifjúsági Szervezetének létrehozását.
A KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetébena Nagyberegi Alapszervezet február 8-án tartotta éves közgyűlését, melyet Juhász Edina elnök nyitott meg. Beszámolójában hangsúlyozta, bár az alapszervezet taglétszámcsökkenéssel nézett szembe az elmúlt időszakban – melyet a tagtársak ideiglenes vagy végleges külföldre kényszerülése okozott –, mégis reményteljes, hogy egyre több itthon maradt, magyarságát és közösségszeretetét őrizni kívánó fiatal csatlakozik aktívan az alapszervezet munkájához. Az alapszervezet új lendülettel, új célokkal tekint az elkövetkező évre, bízva abban, hogy a jelenlegi körülmények ellenére is sikerülhet közösségépítő, hagyományőrző programokkal színt varázsolni a helyi lakosság komor hétköznapjaiba.
Az elnöki beszámolót követően alelnökválasztásra került sor, a tagság Lőrinc Péternek szavazott egyhangú bizalmat.
A Haranglábi Alapszervezet február 15-én tartotta meg gyűlését, melynek elején Hires-Szabó Éva alapszervezeti elnök köszöntötte a megjelent tagokat. Az elmúlt évet összefoglaló beszámolójában az elnök asszony kiemelte: a megpróbáltatások és a nehézségek ellenére a magyar kormány és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének támogatásával, valamint a helyi református gyülekezettel együttműködve számos programot sikerült megszervezniük, melyek között szerepeltek kézműves-foglalkozások, megemlékezések és színházi előadásokon való részvétel is. Hires-Szabó Éva kitért a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány és a Rákóczi Szövetség által koordinált, illetve az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítványon keresztül lebonyolított támogatásokra, melyek rendkívül nagy segítséget jelentenek az itt élő magyar családoknak.
Az alapszervezeti elnök örömmel konstatálta, hogy már második alkalommal bonyolították le a Weinrauch Katalin tiszteletére elindított „Ecset nélkül fest a nap” elnevezésű kistérségi versmondó versenyt, s tavaly először szerveztek istentisztelettel egybekötött megemlékezést március 15-e alkalmából a református templomban, valamint megemlítette, hogy a KMKSZ támogatásával befejeződhet a tavaly kialakított játszótér tereprendezése is. „Ami az idei évet illeti, vannak tervek, de ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak, egy jól működő közösségre van szükség. Bízunk a jövőben, és várjuk a háború végét, hogy újra élettel teljen meg közösségünk” – tette hozzá.
A Beregsomi Alapszervezet ugyanezen a napon tartotta meg éves közgyűlését. A jelen lévő tagságot Barta Ferenc alapszervezeti elnök üdvözölte, majd az elmúlt évet értékelő beszámolójában elmondta, a Beregsomi Alapszervezet taglétszáma 2024-ben 111 főt tett ki, ami 30-cal kevesebb az azt megelőző évi statisztikához képest. A mostani helyzet bár meglehetősen lehangoló, hiszen az elhúzódó háború miatt nagyon kevés gyermek születik, az itt élők mégis bíznak a szebb és békés jövőben. „Remélem, hogy ha vége lesz a háborúnak, akik elköltöztek, azok visszatérnek még kicsiny falunkba. Bíznunk kell a Jóistenben, hogy lesznek még jobb idők” – szögezte le Barta Ferenc, majd szólt a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által lebonyolított szociális támogatási programokról, valamint az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány által koordinált gazdaságélénkítő támogatásokról. Aláhúzta továbbá, hogy az alapszervezet tagjai közül többen csatlakoztak a Magyarok Kenyere programhoz, s jelentős mennyiségű búzával járultak hozzá az adománygyűjtő akcióhoz. Hozzátette, hogy novemberben a helyi református gyülekezettel egy közösen megszervezett rendezvény keretében méltatták a sztálini lágerekbe elhurcoltak emlékét, majd decemberben a BorzsaVári Népi Együttes adott lélekemelő adventi koncertet a templomban, s mindezek mellett számos járási és megyei rendezvényen képviseltették a tagságot.
A közgyűléseken részt vett Sin József,a KMKSZ alelnöke, a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke is, aki pozitívan értékelte az alapszervezetek tevékenységét és felhívta a figyelmet a hasonló találkozók jelentőségére. Felszólalásaiban emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a magyar kormány kiemelt szerepet tölt be a kárpátaljai magyarság szülőföldön való fennmaradásában és boldogulásában. Aláhúzta, hogy magyarországi forrásokból költözött új helyre és nyílt meg a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központja, szintén magyar kormánytámogatásból épülhetett meg a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum új szárnya, az elmúlt évben nyílt meg Beregszászban a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda mintájára a KMKSZ helyi, az európai uniós pályázati lehetőségek kárpátaljai hasznosítását célzó és elősegítő irodája, valamint tovább bővült a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda tárháza is. „A fő feladatunk: akit lehet, hazahívni, s akit csak lehet, megtartani itthon. Nagyon fontos, hogy működjenek az intézményeink, ehhez pedig az szükséges, hogy legyenek óvodáskorú, valamint beiskolázandó gyerekek. A kárpátaljai magyarság elég érett ahhoz, hogy ki tudja harcolni a korábbi jogaink visszaszerzését. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a fiatalokat és bevonjuk őket is a közös munkába, hiszen ők jelentik a jövőt!” – emelte ki a sajtónak adott nyilatkozatában Sin József.
AKMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének Gyertyánligeti Alapszervezete február 16-án tartotta idei közgyűlését a helyi magyar házban.
Eiben István alapszervezeti elnök beszámolójában kiemelte: „Az elmúlt év a küzdelemről szólt, hogy közösségként meg tudjunk maradni, ebben igyekezett segítséget nyújtani az alapszervezet a gyertyánligeti magyaroknak.” A továbbiakban elmondta, hogy számos megemlékezésen részt vettek, és új kezdeményezéseik is voltak. Minden megemlékezésükön gyűjtést szerveztek azok számára, akik a háborúban vannak vagy voltak. Megemlékeztek többek között az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról, szerveztek farsangi ünnepséget, május első vasárnapján köszöntötték az édesanyákat, ősszel rendezvényt szerveztek a szépkorúak világnapja alkalmából, októberben ünnepelték meg a gyertyánligeti alapszervezet megalapításának 35. évfordulóját, ugyancsak megemlékeztek a tavaly felújított emlékműnél a málenkij robot áldozatairól, majd a hagyományőrzés jegyében bemutatták a helyi betlehemest is. Bekapcsolódtak a helyi római katolikus templom építésének 200. évfordulójára szervezett ünnepség lebonyolításába, a magyarországi Etyekkel sikerült testvérvárosi kapcsolatot kialakítani.
Az alapszervezeti elnök elmondta, hogy két csoportban 25 gyermek jár a Gyertyánligeti P. Frangepán Katalin Óvodába, a magyar vasárnapi iskolában három pedagógus négy csoportban 45 gyermeket tanít.
A Nagybocskói Alapszervezet idei közgyűlésén az elmúlt év eseményeiről Illés Éva elnök asszony számolt be.
A szórványtelepülésen az alapszervezeti tagság létszáma 135 személy. Elhangzott, hogy a Katolikus Karitász által működtetett óvodába két csoportban 26 gyermek jár. A vasárnapi magyar iskolában 53 gyerek tanulja a magyar nyelvet három csoportban.
A közgyűléseken részt vett Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki a KMKSZ elmúlt évi tevékenységéről tájékoztatta a résztvevőket. Kifejtette, hogy minden rossz véget kell érjen egyszer, a KMKSZ-nek pedig arra kell készülnie, hogy az akkor adódó lehetőségekkel élni tudjon a kárpátaljai magyar közösség érdekében, emiatt is igyekezniük kell megtartani alapszervezeteiket. Kiemelte, remény van arra, hogy a háború miatt elmaradt rendezvényeiket, mint például az Arany Ősz Kórustalálkozót, idén újra sikerül majd megtartani.
