A kevés csapadék miatt több dél-európai országban már korlátozásokat kellett bevezetni a vízfogyasztásban. Az éghajlatváltozás következményeire a legcsapadékmentesebb régiókban különbözőképpen reagálnak. A Deutsche Welle összeállítását a HVG közölte.
Túlzott vízhasználat, kevés eső, kiapadó ivóvízforrások. Az emberiség okozta éghajlatváltozás miatt egyre több európai már a saját bőrén érzi a szélsőséges hőhullámok, a hosszan tartó aszályok és a túlzott vízfogyasztás következményeit. A Velencei-tó vízszintje már most 13 centivel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, és még csak most jön a nyár java része. A hetek óta tartó aszály következtében szinte teljesen kiszáradt a Debrecen melletti Vekeri-tó, Budapest agglomerációjában pedig több településen napokig akadozott a vízellátás.
A Velencei-tó is kritikus állapotban van
Még ennél is súlyosabb a helyzet a hőséggel és a szárazsággal hónapok óta küzdő Dél-Európában, ahol a lakosság vízellátásának biztosítása érdekében a politikusok a fogyasztás minimalizálására kérik az embereket. Bizonyos régiókban azonban már ez sem elegendő.
„Az aszály csak egy dolog. A másik, hogy mennyi vizet vonunk ki a rendszerből” – mondta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA), az EU környezetvédelmi hatóságának vízügyi szakértője. Nihat Zal arra is figyelmeztetett, hogy a lakossági vízfelhasználás mindössze kilenc százalékát teszi ki a kontinens vízfogyasztásának, miközben sokkal többet, mintegy hatvan százalékot emészt fel a mezőgazdaság.
A helyzet jelenleg Észak-Olaszországban a legkritikusabb, az országot ugyanis az elmúlt hetven év legsúlyosabb aszálya sújtja. A drámai szárazság miatt több régióban is vízügyi válsághelyzetet rendeltek el, és több mint száz várost szólítottak fel arra, hogy amennyire lehetséges, vegyék vissza a minimálisra a vízhasználatot. Az olasz kormány az év végéig öt régióban szükségállapotot hirdetett, a vízválság leküzdésére pedig készenlétbe helyezett 36 millió eurót.
Az olyan köztéri szökőkutakat, mint ez a veronai vagy akár a milánói, már leállították
A hónapok óta tartó szárazság és az elmaradt téli havazások miatt a Dora Baltea és a Pó folyók jelenlegi vízhozama a szokásos nyolcada, miközben Európa egyik legfontosabb mezőgazdasági régióját kellene táplálniuk. Emiatt a termőföldek mintegy harminc százalékát aszály fenyegeti.
A Sesia folyó menti északnyugati régióban a mezőgazdasági öntözést szabályozó hatóság már betiltotta a gyümölcsfák és a nyárfák locsolását. A megtakarított vízzel inkább a gazdaságilag jelentős rizstermést kellene megmenteni.
Verona polgármestere a hétvégén bejelentette, hogy az ivóvízellátás zavartalansága érdekében azonnali hatállyal augusztus végéig betiltja a kertek és sportpályák öntözését, az autómosást, az udvarok locsolását, valamint a házi és uszodai medencék feltöltését. A zöldségeskerteket is csak éjszaka lehet öntözni. Pisában már adagolják a vizet: amellett, hogy ivóvizet kizárólag „háztartási és higiéniai célokra” szabad használni, a szabály megszegése 500 euróig (kb. 18 500 hrivnya) terjedő pénzbírságot vonhat maga után. Milánó eközben minden díszszökőkutat leállított.
Az egykori piemonti Sesia folyó mára már csak egy patak. Az egész régió termése veszélyben van
Castenaso kisváros polgármestere a hagyományostól eltérő megoldásokkal kísérletezik. Többek között megtiltotta a település borbélyainak, hogy kétszer mossák meg vendégeik haját. A tizenhatezer lakosú város, amelyben összesen tíz fodrászat működik, ezzel naponta több ezer liter vizet takaríthat meg.
Portugália: Korlátozások és magasabb vízszámla
Portugália már az elmúlt télen felkészült a rendkívül száraz 2022-es évre. Az esőhiány miatt a víztározók szintje már januárban szokatlanul alacsony volt, ezért a kormány februárban elrendelte, hogy a vízierőművek üzemidejét heti két órára korlátozzák. Az intézkedés annak érdekében történt, hogy az ország még legalább két évig el tudja látni ivóvízzel a tízmilliós lakosságot.
Ami a tél folyamán sejthető volt, az mostanra nyilvánvalóvá vált: május végéig az ország közel kilencvenhét százalékát súlyos aszály sújtotta. A szén, az olaj és a gáz elégetése miatt az egyébként csak tízévente előforduló aszályok valószínűsége a duplájára nőtt a Földközi-tenger térségében. Egyes régiók az elmúlt ezer év legtragikusabb szárazságát élik meg.
Közép-Portugáliában mára nemcsak a hajók maradnak szárazon
Az ország déli részén található Silves, Lagoa és Portimão városok mezőgazdasági öntözői szövetsége aktiválta a mintegy 1800 gazdaságra vonatkozó vészhelyzeti tervét, és egyes növények öntözésének intenzitását a felére csökkentette.
A múlt héten az ország környezet- és klímavédelmi minisztere, Duarte Cordeiro a portugál sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi intézkedések ellenére a lakosságnak a jövőben korlátozásokkal és magasabb vízszámlával kell majd együtt élnie. Egyúttal felszólította a gazdasági szereplőket, hogy fektessenek be vízügyi beruházásokba.
Az EEÁ-t képviselő Nihal Zal bőven lát esélyt hatékonyságnövelésre és megtakarításokra.
„Átlagosan az édesvíz egynegyede elvész a víz forrása és a felhasználási helye – például egy tó és az ipari terület közötti úton. A vízi infrastruktúra hatékonyabbá tételével hatalmas megtakarítás érhető el” – állítja Zal.
Spanyolország: Vízzel teli vödrök a faluban
Spanyolországban is szárazság pusztít – olyannyira, hogy az ország teljes területének kétharmadát az elsivatagosodás veszélye fenyegeti, az egykor termékeny talaj egyre több régióban elhomokosodik. A spanyol meteorológiai szolgálat adatai szerint az elmúlt tél a második legszárazabb volt 1961 óta.
Az ország északi részén fekvő települések már februárban drasztikus intézkedésekre kényszerültek. A katalóniai Campelles faluban többször is előfordult, hogy az önkormányzat utasítására csak napi néhány órán át volt víz a csapban. Vészhelyzet esetére az önkormányzat minden nap helyezett ki vízzel teli vödröket a falu öt pontján.
Aceredo falut harminc évvel ezelőtt elárasztották, hogy víztározót hozzanak létre
A Barcelona tartománybeli Vacarisses kisvárosban a kutak és a talajvíz vízelvezetői egyaránt szárazak. Jelenleg az embereknek csak reggel hat és tíz óra között, valamint este nyolc órától éjfélig van csapvizük. A vízszivárgások megszüntetésének és a fogyasztási korlátozásoknak köszönhetően majdnem huszonöt százalékkal csökkent a hétezer lakosú település vízfogyasztása.
Spanyolország az EU harmadik legnagyobb mezőgazdasági termelője. Az országban a teljes édesvízkészlet legalább hetven százalékát felemészti a földművelés és az állattenyésztés.
„Az ágazat vízigénye csak növekszik. Ahelyett, hogy víztakarékossági intézkedéseket vezetnénk be, úgy teszünk, mintha Spanyolországnak annyi vize lenne, mint Norvégiának vagy Finnországnak. Holott a helyzetünk ebből a szempontból valójában inkább Észak-Afrikáéhoz hasonlít” – mondta a Greenpeace Spanyolország képviselője, Juan Barea.
Bár a mezőgazdasági területek nagy részén már a hatékony csepegtető öntözést alkalmazzák, a földek legalább egyötödét még mindig nem fenntartható módszerekkel öntözik.
Az úgynevezett fóliatenger a dél-spanyolországi Almería tartományban
Hogy a vízhiány okozta krízishelyzeteket hatékonyabban lehessen kezelni, változtatni kell a válságkezelő hozzáálláson, amely a mostani korlátozó intézkedéseket jellemzi. Inkább hosszú távon kell gondolkodni – figyelmeztet Nihal Zal.
Ez azt jelenti, hogy megfontoltabban használjuk a vízkészleteinket, jövőbe mutató krízismenedzsmentet alkalmazzunk és készüljünk fel a következő válságra. Ezen kívül a klímaváltozáshoz is alkalmazkodni kell az egyén, a helyi közösségek, és a kormányzatok szintjén. Azaz mindenhogy.
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
Bundeskanzler Olaf #Scholz erholt sich gerade in Nesselwang mit seiner Frau von den Strapazen der Politik. Heute war er auf Bergtour im Ostallgäu und natürlich wurde der prominente Wanderer von vielen Menschen erkannt.https://t.co/YIjp2Bdufp
Dovolená v Chorvatsku se nám bohužel pomalu blíží ke konci. Jak tak ale sleduji dění na české politické scéně, je na návrat ten pravý čas. pic.twitter.com/P8OtPFkmx3
Війна не буває дешевою. Хтось втрачає на ній життя, хтось – дім, а хтось – комфорт. Агресія Рф змінює правила гри для всіх європейців. Ця зима змусить переглянути свої звички. Але ми вдячні кожному, хто розуміє пріоритети: обов’язково – вільна Європа та кінець газового ru-шантажу
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Horvátország egyes részein hónapok óta alig esett eső, ez pedig már nemcsak a mezőgazdaságnak, de a lakosságnak is komoly gondokat okoz.
Rendkívüli a szárazság a Horvátország északnyugati részén fekvő Isztriai-félszigeten. Az ország Olaszországhoz legközelebb eső részén az elmúlt három hónapban néhol csak négyzetméterenként öt liter eső hullott, de a legcsapadékosabb helyeken sem haladta meg az égi áldás mértéke a 25 litert.
Annak ellenére, hogy a térség gazdasági húzóerejének számító idegenforgalmi szektornak ez nem okoz problémát – hiszen a turista akkor boldog, ha nem esik –, az isztriai lakosok aggódnak. A csapadékhiány miatt ugyanis már a félsziget egyes részein korlátozni kellett a vízfogyasztást. Ez leginkább a kertészeket és a mezőgazdászokat érinti, akik a korlátozások miatt nem tudnak öntözni, ezért kiszáradnak a növényeik.
A Glas Istre horvát regionális portál szerint az idei aszály akkora, hogy még a híresen szárazságtűrő olívatermés is nagyon rossz lesz, a bogyók zöme ugyanis már most, zölden lehullott a fákról. A helyzet a horvát tengerpart többi részén sem sokkal jobb, komolyabb esőzés gyakorlatilag sehol sem volt az utóbbi időszakban.
Ezzel párhuzamosan június utolsó napjaiban az országos melegrekord is megdőlt. Kninben 40,2 fokot mértek. Az extrém szárazság és a szokatlanul meleg június miatt a zágrábi kormány múlt héten az egész országban tűzgyújtási tilalmat rendelt el, ennek ellenére idén már 28 komolyabb erdőtűz volt az országban.
Az időjárás Horvátország szárazföldi részein valamivel kedvezőbb volt, bár az idei év ott is szárazabb a megszokottnál. Ez érezhető az idei gabonatermésen is, amely 25 százalékkal gyengébb a tavalyinál. Ha folytatódik a szárazság, akkor a mezőgazdászok szerint idén alig terem majd kukorica, de a napraforgó és a szójatermés is nagyon gyenge lesz, ez pedig további áremelkedéseket eredményez a boltokban.
Cuts to the dairy herd of 65,000 cows per year for the next three years will be needed to meet agriculture's climate targets Department of Ag officals have estimated in an internal briefing paper seen by the Farming Independent. Read the full story here: https://t.co/SVRfMUX65d
— Farming Independent (@Farming_Indo) May 30, 2023
Szeptember végéig víz nélkül maradnak a szökőkutak és egyéb díszkutak Milánóban az egész tartományt sújtó súlyos szárazság miatt – jelentette be szombaton Giuseppe Sala, Milánó polgármestere.
Sala kiemelte: csak azokban a medencékben marad víz, amikben növények vagy állatok is élnek, valamint továbbra is működtetni fogják az utcai ivókutakat. A polgármester nem közölte, hogy pontosan mikor zárják el a csapokat a nem létfontosságú díszkutaknál.
Nem fogják viszont locsolni Milánóban sem a parkokat, sem az egyéb zöld területeket, csupán a frissen ültetett facsemeték jutnak vízhez. Sala felszólította a milánóiakat is, hogy a lehető legkevesebb ivóvizet használják el a háztartásban és a növények öntözésére.
A légkondicionálók használatát nem tiltották be, de a polgármester kérte, hogy a lakásokat és az irodákat ne hűtsék le 26 fokosnál jobban, nehogy fennakadások legyenek az áramszolgáltatásban.
Számos más olasz városban léptettek életbe hasonló vízfogyasztási korlátozásokat a súlyos aszály miatt. A leghosszabb olasz folyó, a Pó szintje 70 éve nem volt olyan alacsony, mint ezen a nyáron.
Hetven éve nem volt ennyire alacsony a Pó vízszintje. Az évszakhoz képest magasabb hőmérséklet és a tartós csapadékhiány okozta vízhiány miatt a Pó-alföldön található településeken éjszakai vízkorlátozás léphet életbe – jelentette az Il Secolo XIX napilap vasárnap.
Az egyes helyeken majdnem teljesen kiszáradt folyómeder fényképeit a Pó-medence vízgazdálkodását ellenőrző hatóság (AdBPo) hozta nyilvánosságra, amely egyeztetést indított a katasztrófavédelemmel az észak-olaszországi vízgyűjtő terület állapotáról.
Az Il Secolo XIX az energiaszolgáltatókat tömörítő Utilitalia szövetség közleményét idézte, amely a vízkészlet drasztikus csökkenése miatt a Pó-alföldön elterülő Piemont tartományban száz, Lombardiában huszonöt önkormányzat polgármesterét szólította fel az éjszakai vízhasználat korlátozására vagy teljes felfüggesztésére.
Az AdBPo főtitkára, Meuccio Berselli elmondta, hogy tavaly és idén télen a megszokottnál jóval kevesebb hó esett, és az eső is egyre ritkább a Pó-alföldön: februárban és áprilisban szélsőséges szárazságot okozott a csapadék hiánya, amit a májusi esők sem tudtak pótolni. A Pó térségében az évszak átlagához képest négy fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, május második felében a korábban júliusban megszokott meleg volt.
Az AdBPo előrejelzései szerint a Pó szintjének csökkenése folyamatos vízhiányhoz vezethet a mezőgazdaságban és az energiatermelésben.
A Coldiretti termelői szövetség rámutatott, hogy a Pó apadása a nemzeti agártermelés harminc százalékát veszélyezteti.
A 652 kilométer hosszú Pó vízgyűjtő medencéje több mint 74 ezer négyzetkilométer, több mint háromezer várost lát el vízzel, ahol mintegy 18 millióan élnek.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Hetven éve nem volt ennyire alacsony a Pó vízszintje. Az évszakhoz képest magasabb hőmérséklet és a tartós csapadékhiány okozta vízhiány miatt a Pó-alföldön található településeken éjszakai vízkorlátozás léphet életbe.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1655137320
[modified] => 1655124224
)
[title] => Vízkorlátozás jöhet – 70 éve nem volt ennyire alacsony a Pó vízszintje
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=106593&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106593
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 106594
[image] => Array
(
[id] => 106594
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/po-szarazsag.jpg
[original_lng] => 46874
[original_w] => 700
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/po-szarazsag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/po-szarazsag-300x193.jpg
[width] => 300
[height] => 193
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/po-szarazsag.jpg
[width] => 700
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/po-szarazsag.jpg
[width] => 700
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/po-szarazsag.jpg
[width] => 700
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/po-szarazsag.jpg
[width] => 700
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/po-szarazsag.jpg
[width] => 700
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1655113424:5
[_thumbnail_id] => 106594
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1591
[_oembed_ec2622863157b3fa4007ed026a4bd31d] =>
Confiscato a Torino il «Ritratto di Gentiluomo con berretto nero»: era scomparso dal 2004 e portato in Svizzera. I carabinieri l'hanno rintracciato in un laboratorio dov' era arrivato con un corriere: vale 7 milioni di euro pic.twitter.com/Uc9GBhrqWx
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Több mint hatmillió dél-kaliforniai lakos számára léptek életbe szerdán a kültéri vízhasználatra vonatkozó átfogó korlátozások, mivel a hatóságok a súlyos aszály idején a vízzel való takarékosságra törekszenek. Kutatások szerint a vízhiány 42 százalékáról a klímaváltozás tehet.
Egyre égetőbb a vízhiány Kaliforniában, pedig a valódi nyár még el sem kezdődött. Az állam kormányzója már takarékossági szabályokat vezetett be, ráadásul Kalifornia történetének egy legszigorúbb korlátozásáról döntöttek: a déli részen a Metropolitan Water District of Southern California, az ország egyik legnagyobb vízszolgáltatója megtiltotta a háztartásoknak, hogy hetente egynél többször locsolják a gyepet.
A cél a vízfelhasználás 35 százalékos csökkentése, mivel az államban immár harmadik éve tart a szárazság.
A szabályok bevezetésére azt követően került sor, hogy a kaliforniai hatóságok márciusban bejelentették, hogy a tározószint és a hómennyiség csökkenése miatt az államban érvényes vízkvótát tizenötről öt százalékra csökkentik. Kalifornia két legnagyobb víztározójában a tartalékok már kritikusan alacsony szintre apadtak, az államban idén volt a valaha legszárazabb január, február és március – írja a CNBC.
Az Egyesült Államok nyugati részén tapasztalható nagy szárazság legalább 1200 éve a legszárazabb két évtizedet eredményezte a régióban. A körülmények valószínűleg 2022-ben sem javulnak, akár évekig is ilyen maradhat a helyzet. A Nature Climate Change című folyóiratban publikáló kutatók becslése szerint az aszály súlyosságának 42 százaléka az ember által okozott éghajlatváltozásnak tulajdonítható.
A nyári hónapok közeledtével a kültéri vízhasználat visszafogása a leghatékonyabb módja a víztakarékosságnak. Kaliforniában a városi vízfelhasználás mintegy felét a kertek öntözése teszi ki. A 2012 és 2016 közötti szárazság idején Jerry Brown korábbi kormányzó elrendelte a vízhasználat 25 százalékos csökkentését, amire sok lakos a szárazságtűrő kertépítésre való átállással reagált.
Gavin Newsom kormányzó nem rendelt el ilyen kötelező korlátozást, de tavaly azt kérte, hogy a lakosok 15 százalékkal csökkentsék a háztartások vízfogyasztását. A tisztviselők arra is felszólították az embereket, hogy használjanak újrahasznosított vizet a kertjükben, zuhanyozzanak rövidebb ideig, és csak akkor indítsák el a mosogatógépet és a mosógépet, ha tele vannak.
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az éghajlatváltozás miatt világszerte tapasztalható száraz, esőtlen időszakok hosszabbodására és gyakoribbá válására, valamint az ivóvízhiány veszélyére hívta fel a figyelmet az ENSZ szerdán a nyugat-afrikai Elefántcsontparton megtartott Föld-csúcstalálkozón.
Az ENSZ a klímaváltozás miatti elsivatagosodást vizsgálta, és kiderült, hogy az aszályok száma és hossza mintegy 29 százalékkal nőtt az ezredforduló óta.
Az 1997 és 2017 közötti időszakban tapasztalható száraz időszakok emellett közel 124 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak világszerte. Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni harcának koordinálására kötött egyezmény ügyvezető titkára elmondta: a sűrű és hosszan tartó aszályos időszakok jelentik „az egyik legnagyobb veszélyt a fenntartható fejlődésre”.
A súlyos vízhiány, a termőföldek kiszáradása és a folyamatos szárazság javarészt a fejlődő országokban, főleg a kelet-afrikai térségben van jelen, de a világ többi része is egyre jobban érintett.
Legfőképp India, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália esetében aggasztók a változó éghajlati körülmények.
Az ENSZ figyelmeztetett: nemcsak Ausztráliában kell egyre több erdőtűzre számítani, de az erdőirtás jelenlegi üteme mellett az Amazonas térségének akár 16 százalékát szintén erdőtüzek pusztíthatják el 2050-ig. Mint arról a szervezet az elefántcsontparti konferencián beszámolt: a megfelelő intézkedésekkel nemcsak az afrikai szárazság szorítható vissza, hanem a jövőben világszerte előforduló vízhiányt is enyhíteni lehet.
A szakemberek szerint napjainkban a Föld lakosságának csaknem egyharmada küzd az ivóvíz hiányával, ez az arány azonban 2050-re akár meg is duplázódhat. Sőt, kutatók becslései szerint 2050-ben akár több mint ötmilliárd ember is lehet, aki évente legalább egy hónapon át vízhiányban szenved majd – írja az MTI.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Miután az aszály már a 13. évébe lép Chilében, az ország hétfőn bejelentett egy tervet arról, hogyan fogják a vizet adagolni a közel 6 milliós főváros Santiagóban és környékén – írja a Reuters.
A régió kormányzója, Claudio Orrego szerint a város 491 éves történetében sosem volt hasonló helyzet, amikor nem volt elegendő a víz minden ott élő számára.
A terv egy négy lépcsős zöldtől a vörösig tartó jelzőrendszeren alapulna és első lépésben csak bejelentések, később a víznyomás csökkentése, végül pedig a csapok forgó rendszerben történő elzárása következne, akár 24 órára is.
A jelzőrendszer a Maipo és Mapocho folyók vízhozamán alapulna, mely az aszály kezdete óta folyamatosan csökken.
A kormány becslései szerint a víz elérhetősége az elmúlt 3 évtizedben az országban 10 százalékos csökkenés után 37 százalékra esett és tovább feleződhet az ország északi és középső részén 2060-ra.
A vízhiány – melyet másodpercenkénti literben mérnek majd – fogja meghatározni, hogy a csapokat 12, 6 vagy 4 naponta fogják elzárni. Mindegyik esetben változni fog, hogy az adott napon melyik területen lépnek életbe a korlátozások. Orrego kiemelte, hogy a korlátozásokra a helyben különösen erőteljesen érzékelhető klímaváltozás miatt van szükség, és fontos, hogy a lakosság is megértse, hogy az nem fog változni.
A chilei főváros központjának bizonyos részei és azok a területek, ahol a vizet kutak és nem a folyók biztosítják, mentesek lesznek a korlátozások hatálya alól.
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Túl sok az eszkimó, és kevés a fóka – most nyer majd igazán értelmet ez a mondás, mert elérkezett az idő, amikor a saját bőrünkön is megtapasztaljuk, milyen is az, amikor nincsen már elég fóka…
Kalkuláció
Az Ausztráliában működő Insitute for Economics and Peace nevű szervezet megbecsülte, hogy mennyi ember lesz majd kénytelen elhagyni az otthonát 2050-re. A szempontok, melyeket figyelembe vettek nem csak a természeti katasztrófák számának növekedése volt, mert ez csak viszonylag kis mértékben kényszeríti ki a tényleges otthonelhagyást, rendszerint csak időleges távozást hoz magával. De míg a hurrikánok, tájfunok vagy az áradások egy idő után elvonulnak, a vízhiány és az élelmiszerkészletek zsugorodása megmarad, sőt, egyre komolyabb méreteket ölt.
2019-ben is érezhető volt már ez a fajta migráció, akkor 30 millió embert késztetett menekülésre a kialakult helyzet. A klímakatasztrófa kiteljesedése azonban nagyon gyorsan rontja az esélyeinket, így a kalkuláció alapján 2050-re az otthonukat elhagyni kényszerülők száma eléri majd az egy milliárdot(!).
Nem csak az ő bajuk
A vízhiány és az élelmezési válság azokat az országokat érinti a leginkább, ahol a népességnövekedés is jelentős, illetve azokat, ahol a középosztály jelentősebben erősödik. Ide sorolható Kína, vagy a szub-szaharai térség. De politikai labilitásuk és a környezeti veszélyek miatt Madagaszkár, Kenya vagy éppen Közép-Ázsia sincsen biztonságban.
A migráció következménye pedig az, hogy nem csak azokat az országokat és embereket viseli meg, akik, vagy ahonnan távozni kényszerülnek, hanem a világ összes többi országát is, hiszen ez az egy milliárd ember új élőhelyet keres majd magának.
2050-re mindemellett a helyzet még kilátástalanabb lesz, hiszen várhatóan a népesség száma eléri a 10 milliárd főt, amit a bolygó képtelen eltartani. Ennek következménye a súlyos élelmezési válság, amit sokkal durvábbá tesz majd még a migrációs helyzet is. És akkor még az ivóvízkészletekről nem is beszélhetünk, melyek hozzáférhető mennyisége csak az utóbbi 50 évben 60%-kal csökkent.
Az 1960-as éveket jellemző „zöld forradalom” idején a gazdák megduplázták a rizs- és gabonatermesztő földeket. Napjainkban azonban a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az élelmiszer iránti igény lassan kielégíthetetlen lesz, illetve ne feledkezzünk meg a klímaváltozást kísérő szélsőséges éghajlati viszonyokról, amelyek szintén tovább rontják a talajok termőképességét.
Erre ígérnek segítséget a norvég Desert Control startup munkatársai, akik megpróbálnak megoldást nyújtani az elsivatagosodásra. Egy kis statisztikai kitérő: az elmúlt években több mint kétmilliárd, valaha termékenynek számító földterület ment tönkre. (Ez kétszer nagyobb Kína területénél.) Mindeközben nemzetközi becslések szerint 2030-ra körülbelül háromszáz millió hektárnyival több földre lenne szükségünk a jelenleginél, ha minden éhes szájat jól akarunk lakatni.
A Deser Control ígérete szerint technológiájuk nemcsak megállítja a talajeróziót, de termékeny talajjá is alakítja a kiszáradt földet.
Miről van szó pontosan?
Amit mindenképp érdemes tudni a homokos, sivatagi talajról, hogy annak vízháztartása állandóan veszteséges, mivel a folyadék – és azzal együtt a tápanyagok – simán keresztülfolynak rajta, és a talajvízbe kerülnek. Megoldásképp a norvégok kifejlesztettek egy LNC (Liquid Nanoclay) nevű anyagot, ami egy másfél nanométeres agyagréteget képez a földben. Ez a bevonat lehetővé teszi, hogy a nedvesség (a víz és a tápanyagok) megtapadjon és felszívódjon a homokban, ideális feltételeket teremtve ezáltal a növények növekedéséhez. Az egész olyan, mintha egy óriási szivacsot helyeznénk közvetlenül a talaj legfelső rétegébe. Az LNC-t hagyományos öntözőrendszerekkel a földbe permetezik, és a talajt az ott termesztett növények gyökérszintjére telítik. A „szivacs” magában tartja a nedvességet, megakadályozva a nedvesség mélyebbre kerülését, ahol már nem érné el a növények gyökereit, mindeközben fokozza a trágya hatásait. Ami még fontos, hogy az LNC teljesen vegyszermentes, csak agyagból és vízből áll.
A legnagyszerűbb dolog vele kapcsolatban pedig az, hogy már hét óra alatt képes termékennyé „varázsolni” a legszárazabb talajt is.
Előtte-utána képek a dubai sivatagról
A Desert Control Abu Dhabi közelében végzett tesztjei során a karfiol- és a sárgarépatermés száznyolc százalékkal nagyobb volt a kontroll területekhez képest, míg az egyiptomi terepi tesztek helyszínén négyszeresére növelték a búza hozamát. Legutóbb pedig görögdinnye, köles és cukkini termesztésére használták az LNC-t egy Dubaihoz közeli sivatagban. Az agyagtalajok egyébként általánosságban véve jó vízmegtartó képességűek és tápanyagokban is gazdagok, problémát többnyire az agyag talajba juttatása okoz, amihez speciális gépek kellenek. A Desert Control eljárása ezzel szemben egyszerű akár a permetezés, ráadásul tízszer kevesebb agyaggal is képesek ugyanakkora földet beteríteni, mint a hagyományos eszközök.
A startup jelenleg további teszteket folytat az LNC lehetséges hátrányainak felderítésére, illetve azt is ki kell találniuk, hogy hogyan tehetnék költséghatékonyabbá, mivel a gazdáknak jelenleg négyzetméterenként kettő és öt dollár közötti összeget kell érte kicsengetniük, ami jóval több, mint amennyit megengedhetnek maguknak.
