Több mint 108 ezer fegyvert adtak le Szerbiában a kormány fegyverleadási amnesztiája keretében – közölte a belügyminisztérium szombaton.
A tájékoztatás szerint május 8. és június 30. között 82 398 lőfegyvert, 26 485 robbanóeszközt, valamint több mint 4,2 millió darab lőszert adtak le a szerbiai állampolgárok. Ezek között voltak engedéllyel és engedély nélkül tartott fegyverek is, a kormány amnesztiájának keretében azonban minden lőfegyvert és lőszert a büntetés következménye nélkül lehetett leadni.
A fegyverleadási amnesztiát annak hatására hirdette meg a szerb kormány, hogy május elején két ámokfutás is történt Szerbiában.
Az iskolai, valamint utcai merényleteknek 18 halálos áldozata és 19 sebesültje volt.
Május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolai ámokfutás másnapján egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén.
A férfi beismerte tettét, azt mondta, meg akarta félemlíteni a környéken élőket.
A tömeggyilkosságok után a szerb kormány több intézkedést is bejelentett, például a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését, valamint a fegyvertartási és -viselési szabályozás szigorítását.
A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.
⚡️⚡️На відео проводится тестування підводного дрону "Марічка", який стане в нагоді для підорських кораблів, берегових укріплень, для підводних човнів а також виконувати функції дорозвідки
⚡️⚡️На відео проводится тестування підводного дрону "Марічка", який стане в нагоді для підорських кораблів, берегових укріплень, для підводних човнів а також виконувати функції дорозвідки
Három nap alatt több, mint 8500 illegális lőfegyvert, majdnem 400 ezer lőszert és 784 robbanószerkezetet adtak le a szerb rendőrségnek abban az akcióban, amelyet a belügyminisztérium indított el az illegális fegyvertartás felszámolása érdekében – közölte Alekszandar Vucic Szerbia elnöke.
A május 8. és június 8. közötti fegyverleadási amnesztiát annak hatására hirdette meg a kormány, hogy a múlt héten két lőfegyveres ámokfutás is történt Szerbiában. Az iskolai, valamint utcai merényleteknek 17 halálos áldozatuk és 21 sebesültjük volt.
A belügyi tárca szerdai tájékoztatása szerint az akció keretében – amely során bárki bármilyen szankció nélkül leadhatja illegálisan tartott fegyvereit és lőszereit – már az első két nap során több fegyvert adtak át, mint az előző évekbeli hasonló akciókban összesen.
Alekszandar Vucsics csütörtökön azt is közölte, arról is döntöttek, szakembereket küldenek az ország iskoláiba, hogy a gyerekekkel beszélgessenek, és segítsenek nekik kezelni ennek a tömegmészárlásnak a lelki hatásait.
A múlt szerdán egy 13 éves fiú az iskolájában megölte nyolc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további hat diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolában a tragédia miatti szünet után szerdán újrakezdődött volna a tanítás, de a tanárok egyelőre csak beszélgetnek a gyerekekkel.
Az általános iskola szülői tanácsa az intézmény vezetésével közösen úgy döntött: soha többé nem használják azt a termet, amelyben a tömeggyilkosság történt, hanem emlékszobává alakítják át.
A múlt szerdai esetet követően a szerb kormány több intézkedést is bevezetett, valamint kilátásba helyezett, ezek között szerepel, hogy az ország minden iskolájában állandó rendőri felügyeletet vezetnek be, illetve megkezdik a büntetőjogi felelősségre vonhatóság alsó korhatárának 14-ről 12 évre való csökkentését.
Ez utóbbi azért merült fel, mert a gyilkos hetedikes diák még nem töltötte be a 14. életévét, így a szerb törvények értelmében nem büntethető.
Az iskolai ámokfutás másnapján egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt nyolc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A férfi beismerte tettét, azt mondta, meg akarta félemlíteni a környéken élőket.
A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.
Interior Minister Klymenko's report on dealing with the aftermath of Russia’s shellings of Odesa and other cities and villages. Assistance to affected people. Protecting Odesa region is a priority in all my negotiations regarding air…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 25, 2023
Koningin Máxima bezoekt de Sint Salvatorkerk waar de ‘Vrijheidsklok’ wordt onthuld, gezegend en geluid. Een Nederlandse klokkengieterij heeft de nieuwe klok gegoten waarbij ze Russisch wapenmateriaal gebruikte, dat is ingezet in de oorlog in Oekraïne. https://t.co/SPdrSr3CAVpic.twitter.com/jgsjFGWldM
Május 8-tól minden szerbiai iskolában – amelyekből közel 1800 van az országban – lesz egy rendőr, aki az oktatás végéig jelen lesz az intézményben. A feladatuk a szabálysértések, incidensek megelőzése, illetve azok végrehajtásának a megakadályozása lesz – jelentette be Danilo Stevandić, a Belügyminisztérium államtitkára, számolt be a Szabad Magyar Szó.
Több rendőr lesz azokon a közterületeken is, ahol nagyobb számban jelennek meg az emberek, ilyenek a bevásárlóközpontok, a parkok, a terek. Az államtitkár szerint az idén a Belügyminisztérium 1200 új rendőrt vesz fel az állományába.
Múlt hét szerdán nyolc gyerek és egy biztonsági őr vesztette életét, valamint többen megsérültek, miután egy hetedikes diák lövöldözni kezdett egy belgrádi általános iskolában. Két napra rá pedig a Belgrád melletti Mladenovácon nyolc embert ölt meg, további tizenhármat pedig megsebesített egy automata fegyverrel lövöldöző férfi.
Megjelent a kanyaró Szerbiában, eddig három, 1-1,5 éves gyereknél regisztrálták a megbetegedést.
Az elmúlt időszakban Szerbiában nagyon alacsony lett a MMR-vakcinákkal oltott gyerekek aránya, ezért a szakértők úgy gondolják, minden adott egy járvány kitöréséhez. A Szabad Magyar Szó azt írja, a kanyarójárvány elkerüléséhez több mint 95 százalékos oltottság szükséges, azonban Szerbiában tavaly csupán 71 százalékos volt az oltottság a két éven aluliak esetében, míg az óvodáskorúaknál 85 százalék.
Verica Jovanovics, a Milan Jovanovics Batut Közegészségügyi Intézet igazgatója elmondta, hogy a betegség kezdeti tünetei a magas láz, orrfolyás és vörös szemek, ezt követően jelennek csak meg a kiütések.
Ám nem csak a kanyaró terjedését figyelik a szerb egészségügyi szakemberek, Novi Pazarban ugyanis megjelent a mononukleózis is az iskoláskorú gyerekek körében.
Szerbia lakossága az utóbbi tizenegy évben 6,9 százalékkal, lélekszámot tekintve majdnem félmillióval csökkent – közölte a szerbiai statisztikai hivatal az októberben végzett népszámlálás előzetes eredményeit ismertetve szerdán Belgrádban.
Míg 2011-ben a nyugat-balkáni országnak 7 186 862 lakosa volt, addig a legfrissebb adatok szerint ez a szám mára 495 975-tel csökkent, vagyis most Szerbiában 6 690 887-en élnek.
A szerdán bemutatott adatok szerint az ország minden régiójában csökkent a lakosság száma, kivéve a főváros térségét, ahol 1,6 százalékkal nőtt.
A statisztikai hivatal azt is közölte, hogy az előzetes eredmények az adatok további feldolgozása során némileg módosulhatnak, a végleges eredményeket pedig 2023 áprilisa és 2024 júniusa között fokozatosan hozzák majd nyilvánosságra.
2011-ben a Szerbiában élő magyarok száma 253 899 volt, a becslések szerint ez a szám mára kétszázezer alá csökkent.
China has been the world’s most populous country for hundreds of years. But it is now suffering from a demographic slump #WorldAheadhttps://t.co/Y7x3r6zcJM
Az ukrajnai háború kitörése óta több mint 133 ezer ukrajnai menekült haladt át Szerbián – közölte a szerbiai menekültügyi főbiztosság vasárnap.
A közlemény szerint a főbiztosság körülbelül négyezer menekültnek segített szállást találni, míg 83-an az egyik befogadóközpontban tartózkodnak.
„Népünk a múltban már megismerte, milyen az, amikor erőszak miatt kell elhagynod az országodat, és hogy azokban a pillanatokban, milyen sokat jelent, ha valaki segít, és lehetőséget teremt arra, hogy új életet kezdj” – írta Natasa Stanisavljevic menekültügyi főbiztos a közleményben.
A Blic című belgrádi napilap szerint az ukrajnai háború kezdete óta több mint 140 ezer orosz is érkezett Szerbiába. Ők ideiglenes letelepedési engedélyt is kértek. A lap adatai szerint február 24. óta mintegy 23 ezer ukrán állampolgár is kért letelepedési engedélyt a nyugat-balkáni országban.
A menekültügyi főbiztosság vasárnapi közleménye arra is kitért, hogy a szerb kormánnyal közösen az utóbbi néhány évben több mint 26 ezer menekültnek segített, többségük a volt Jugoszlávia területéről származik, és több mint hatezren Koszovóból érkeztek.
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
Szerbia gyorsított eljárás keretében kívánja megadni az állampolgárságot az oroszoknak és az ukránoknak. Erről Alekszandar Vucsics köztársasági elnök beszélt csütörtökön az RTS televíziós csatornának adott interjúban.
Gyorsan megadjuk az állampolgárságot az ukránoknak, oroszoknak, azoknak, akiket ez érdekel, mivel nincs elég munkaerőnk – mondta. Az elnök nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy ugyanilyen feltételek mellett adják-e meg a szerb állampolgárságot más kérelmezőknek is.
Az elmúlt kilenc hónapban több mint 104 ezer orosz állampolgár kapott egy évre szóló tartózkodási engedélyt Szerbiában. A helyi közmédia beszámolója szerint ugyanebben az időszakban 18 ezer ukrán kapott menekültstátuszt az országban.
Áprilisban 86 orosz tulajdonú vagy orosz kapcsolati rendszerrel rendelkező cég és 202 egyéni vállalkozó jegyeztette be vállalkozását Szerbiában az Oroszországi Föderációt sújtó nyugati szankciókkal összefüggésben – számolt be a helyi média.
A becslések szerint tizenegy év alatt akár 700 ezerrel is csökkenhetett az ország lakosságának száma. Szerbiában a Népszámlálás szombaton kezdődik.
Miladin Kovacevic, a központi statisztikai hivatal igazgatója hétfőn a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) arról beszélt, hogy az október 31-ig tartó cenzus során az állampolgároknak 69 kérdésre kell válaszolniuk. Mint mondta, Szerbiában most először végzik elektronikusan az adatbevitelt, vagyis a népszámlálási biztosok nem papírlapokra viszik fel az adatokat, hanem laptopon rögzítik, és azonnal továbbítják az információkat, így az adatfeldolgozás sokkal gyorsabb lesz, az előzetes eredmények már november végére megszülethetnek.
A statisztikai hivatal vezetője azt is közölte, hogy akik megtagadják a válaszadást, azok komoly pénzbüntetésre számíthatnak. Hozzátette: a nemzeti hovatartozásra, az anyanyelvre és a vallásra vonatkozó kérdésekre nem kötelező választ adni.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint Szerbiának 7 186 862 lakosa volt, ebből 253 899-en vallották magukat magyarnak. Becslések szerint az ország lakossága akár 700 ezerrel is csökkenhetett az utóbbi több mint egy évtizedben, míg a magyarok száma valószínűleg már nem éri el a kétszázezret.
A családügyi és demográfiai minisztérium közelmúltban közzétett adatai szerint Szerbia „rendkívül súlyos demográfiai helyzettel” néz szembe, tavaly például több mint 74 ezerrel csökkent az ország lakossága.
Ivan Marinkovic demográfus szerint az országban jelentősen csökkent a születésszám is, és ezt a folyamatot már nem lehet megállítani. Hozzátette: lehet egy-két olyan év, amikor valamennyire nő a születésszám, de ez nem állítja meg a népességcsökkenést – olvasható a vajdasági közszolgálati televízió (RTV) internetes oldalának beszámolójában.
A halálozások számának növekedése, illetve a születések számának csökkenése miatt körülbelül félmillióval csökkenhetett az ország lakossága az utóbbi évtizedben, az elvándorlás pedig további kétszázezres népességcsökkenéshez vezethetett – tette hozzá a szakember.
Gábrity Molnár Irén szociológus a Hét Nap című vajdasági napilap egy korábbi cikke szerint rámutatott, hogy a magyarság száma Szerbiában az 1961-es népszámláláskor volt a legmagasabb, amikor majdnem 450 ezer magyar élt a Vajdaságban, utána viszont nagymértékű elvándorlás kezdődött, és a megfigyelések szerint most már évente körülbelül öt-hatezerrel csökken a magyar lakosság száma az országban.
A szerbiai népszámlálást a koronavírus-járvány miatt halasztották el egy évvel 2021-ről 2022-re.
Az igaz barátok a nehéz időkben is egymásra támaszkodnak, Szerbia és Magyarország pedig mindenképpen igaz barátai egymásnak – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök pénteken Belgrádban, miután kitüntette Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökét.
A két politikus közös sajtótájékoztatóján a szerb államfő megtisztelőnek nevezte, hogy Szerbia legmagasabb rangú elismerését adhatja át a magyar kormányfőknek a két ország kiemelkedően jó baráti és testvéri kapcsolatainak kiépítéséért és megerősítéséért.
Aleksandar Vucic köszönetet mondott Orbán Viktornak azért is, mert folyamatosan dolgozik a két ország kapcsolatának javításán, amely ennek köszönhetően egyre jobb, és jelenleg történelmi csúcson van. Kiemelte: Szerbia hálás Magyarországnak, és kiemelten a magyar miniszterelnöknek azért, mert mindig mindenhol nyíltan és egyértelműen támogatja Szerbiát, akkor is, ha az európai integrációról, akkor is, ha regionális vagy kétoldalú kérdésekről van szó.
A szerb elnök kitért arra is, hogy az igaz barátok a nehézségek közepette mutatkoznak meg, és Magyarországnak akkor is volt ereje Szerbia mellé állni, amikor könnyebb lett volna hátat fordítani neki. „Ezért Magyarország biztos lehet abban, hogy Szerbia mindig igaz barátja marad, és támogatni fogja” – húzta alá a szerb államfő.
Aleksandar Vucic kitért arra, hogy a két ország kapcsolatai és közös eredményei lenyűgözőek, ez ugyanakkor arra is kötelezi a feleket, hogy a jövőben óvják és ápolják ezt a barátságot, és továbbra is a két fél stratégiai kapcsolatának és együttműködésének a fejlesztésén dolgozzanak.
A szerb államfő azért is köszönetet mondott Magyarországnak, mert megengedte, hogy Szerbia gázt tároljon a magyarországi tározókban. „Ezekben a nehéz időkben mindenki csak a saját maga érdekeit nézi, Magyarországnak viszont arra is volt ereje, hogy segítse Szerbiát abban, hogy nyugodtabb és melegebb telet biztosíthasson állampolgárai számára” – húzta alá.
Aleksandar Vucic végül leszögezte, biztos abban, hogy Orbán Viktor a kitüntetés nélkül is tovább dolgozna a két ország jóllétéért. Úgy fogalmazott: Hunyadi János és Hunyadi Mátyás óta nem volt jobb barátja Szerbiának Orbán Viktornál.
A kitüntetés átvételekor Orbán Viktor arról beszélt, hogy az elismerést biztatásnak tekinti azért, amit ezután fog tenni a magyar–szerb barátság érdekében. „Már Széchenyi István is megállapította, hogy Szerbia és Magyarország érdeke olyan szorosan összefonódik, hogy barátokká kell lenniük, amikor tehát a mostani magyar kormány a szerb-magyar barátságért dolgozik, egy nagyon régi magyar felismerést teljesít” – hangsúlyozta.
Kijelentette: Magyarország egy olyan ország, amelynek Szerbiával barátságban kell lennie. „Van egy közös ügyük is, együtt kell megvédeniük Európa déli kapuját, ez egyszerre küldetése és felelőssége a két országnak” – mondta a kormányfő.
President Volodymyr Zelensky visited veterans at a hospital in Lviv, where he arrived on Aug. 18 for a meeting with Turkish President Recep Tayyip Erdogan and the United Nations Secretary-General Antonio Guterres.
Félicitations à @TomCruise que la République nomme Chevalier des Arts et des Lettres ! 🇫🇷
🎬 Son tournage de "Mission Impossible" à Paris en 2017 a magnifiquement mis en valeur notre capitale. Sa défense passionnée des salles de cinéma inspire tous les amoureux du grand écran.… pic.twitter.com/mW5bOssbbL
The Vatican Secretary of State is received in Kyiv by Ukrainian President Volodymyr Zelensky, to whom he conveys the Pope's solidarity and the Holy See's commitment to help find "a just and lasting peace".
A szerb elnök szombaton bejelentette: a Koszovóval szembeni feszültségek, valamint az élelmiszer- és energiaárak robbanása miatt nem rendezik meg az idén Belgrádba szervezett páneurópai melegfelvonulást.
Aleksandar Vucic azután jelentette be a döntést, hogy korábban a hónapban több ezren tüntettek az esemény megrendezése ellen. Az elnök elmondta, nem boldog a döntése miatt, de Szerbiának más problémákra kell koncentrálnia. „Egy ponton túl nem tudunk mindennel foglalkozni. Boldogabb időkben megrendeznénk” – fogalmazott Vucic. Az okok között a Koszovóval szembeni feszültségeket, és a meredek áremelkedést említette – írja a BBC.
Az EuroPride 2022 szervezői kijelentették: mindenképp megtartják a szeptember 12–18. között zajló eseménysorozatot, a tiltás „illegális” és alkotmányellenes. A felvonulást 1992 óta minden évben más európai nagyvárosban rendezik meg.
A jelenlegi szerb miniszterelnök, Ana Brnabic az ország első női, nyíltan meleg politikusa korábban a kormány teljes támogatásáról biztosította a szervezőket.
Szélsőjobboldali pártok folyamatosan támadják az eseményt, Bánát megye ortodox püspöke pedig egyenesen azt mondta: mindenkit megátkoz, aki részt vesz az eseményen.
