Kincseshomokon új magyar óvoda nyílta magyar kormány 143 millió forintos támogatásából, ami a kincseshomoki magyar közösség számára hatalmas jelentőséggel bír a magyar nyelv és kultúra megőrzését illetően.
Bár a lakosság nagyobb része ukrán ajkú, a településen mégis igény volt a magyar óvodai intézményre. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) együttműködve a magyar kormánnyal 2016 óta segíti a kárpátaljai oktatási intézmények felújítását és bővítését, új óvodák létrehozását. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 2018 őszén a pedagógusszövetség épületet vásárolt a településen óvodamegnyitás céljából. Az ingatlan teljes felújítását és az engedélyek beszerzését követően sikerült átadni az óvodát, melyet a P. Frangepán Katalin Gimnázium intézményhálózat részeként üzemeltetnek. A beruházás közel 143 millió forintos támogatásból valósult meg.
Az ünnepélyes átadó keretében Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, megyei képviselő elmondta, hogy eredetileg az óvodát 2020-ra tervezték átadni, de a pandémia, később a háború miatt az átadás csúszott. „Mára eljutottunk odáig, hogy az engedélyek is megvannak az intézmény üzembe helyezéséhez. Arra várunk, hogy gyerekekkel megtöltsék. Szeptember folyamán párhuzamosan vesszük fel az alkalmazottakat és a gyerekeket. Bízunk benne, hogy október 1-től hivatalosan is át tudjuk adni a gyerekekkel megtöltött óvodát. Az élet él és élni akar, bármilyen háborús körülmények között is vagyunk” – emelte ki Orosz Ildikó, aki szerint ennek a most átadott óvoda is példája.
Dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára hangsúlyozta: „Minden magyar gyermek egy újabb őrhely itt, a Kárpát-medencében. Ezzel az intézménnyel is ahhoz járulunk hozzá, hogy segítsük a gyermekek elhelyezését. Ha van magyar intézmény és van magyar gyermek, akkor van magyar jövő” – jegyezte meg az államtitkár. Mint mondta, ezt az óvodát a jövőnek emelték, de a jelennek akarnak üzenni vele. Dacára minden megfélemlítésnek, a fegyveres konfliktusból adódó minden – eddig elképzelhetetlennek hitt – borzalomnak, a kárpátaljai magyarság ragaszkodik a szülőföldjéhez. Ezt a célt szolgálja a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, amelynek keretében összesen közel 900 beruházás valósulhat meg, köztük több mint 100 Kárpátalján. A program révén most átadásra kerülő új óvoda egy újabb láncszeme a kárpátaljai magyar intézményhálózatnak. Ugyanakkor egyben kifejeződése annak, hogy a magyar kormány kitart a kárpátaljai magyarság és a kárpátaljai magyar oktatás mellett.
Vacsila Tetyana, a Kincseshomoki kistérség polgármestere köszönetét fejezte ki a magyar kormány felé: „Amikor Ukrajnában háború dúl, számunkra nagyon fontos, hogy óvodákat tudunk felújítani, átadni, ahol a gyermekeink tanulhatnak. Ezért az önkormányzat és a település nevében szeretném megköszönni a magyar kormánynak és a pedagógusszövetségnek a segítséget, hogy ez az épület elkészülhetett. Nem ez az egyetlen projektünk a pedagógusszövetséggel a kistérségben, ha sikerül, akkor szeretnénk a minaji líceumon is felújításokat végezni.” A köszönő gondolatokat követően a polgármester asszony elismerő oklevelet adott át az önkormányzat nevében Orosz Ildikó elnök asszony részére, amiért segíti a Kincseshomoki kistérség oktatási intézményeinek fejlesztését.
Jakab Andrea, a P. Frangepán Katalin Gimnázium megbízott igazgatója elmondta: „Homokon korábban nem volt magyar nyelvű óvoda. Iskolát már sikerült itt megnyitni, de magyar óvoda nem volt. A település lakossága több mint ötven százaléka ukrán ajkú, azonban a magyar közösség sem elhanyagolandó. Az a célja a P. Frangepán Katalin Gimnázium hálózatának, hogy azokon a településeken, ahol már kihalóban van a magyar nyelv, újra élesszük és segítsük megőrizni a helyi közösség magyar gyökereit.”
A most átadott óvoda ötven férőhelyes, így októberben két csoportban huszonöt-huszonöt gyermekkel indulhatnak a foglalkozások.
A megnyitót követően ünnepélyesen átvágták az óvoda átadását jelképező szalagot, majd a történelmi egyházak képviselői kértek áldást az intézményre. Ezt követően a delegáció megtekintette az épületet.
Július 8-án a beregszászi római katolikus templomban került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Szakgimnáziumának oklevélátadó ünnepségére, melyen 83 végzős diák vehette át szakképesítését igazoló diplomáját.
Fotók: MTI/Nemes János
Az ünnepség elején a történelmi egyházak képviselői igei szolgálattal köszöntötték a megjelenteket, útravalót adva a végzősök számára a nagybetűs életben.
Fotó: MTI/Nemes János
Soós Katalin, a Rákóczi-főiskola Szakgimnáziumának igazgatója köszöntőbeszédében elmondta: „Különleges és meghatározó időszakot tudhatunk magunk mögött: Covid, online oktatás, bezártság és háború. Olyan kihívásokkal néztünk szembe együtt, amelyek általában nem tartoznak az iskolai élmények tárházába. Nem így terveztük. Ezek az évek a küzdelemről szóltak, de nemcsak a tudásért és a beszámolók, vizsgák jó eredményeiért, hanem az egymásnak és egymásért megmaradni érzésért küzdöttünk” – fogalmazott az igazgató. Beszédében kifejtette: minden nehézség ellenére mégis hálásak lehetnek, hiszen idén több hallgatót tüntettek ki: tíz sikeres oklevelet szerző diák részesült kitüntetésben kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően.
Fotó: MTI/Nemes János
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az eseményen kiemelte: „Az egyik legfontosabb cél, hogy a magyarok megmaradjanak Kárpátalján magyarnak – ehhez elengedhetetlen az oktatás megőrzése és segítése.” Mint mondta: örömteli látni azt, hogy a háborús körülmények ellenére is megtelt a templom, és 83 diák részesült oklevélben. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország eddig is támogatta és ezután is igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarságot, valamint az ukrajnai menekülteket. Jelenleg már több mint 830 ezren érkeztek Magyarországra, akik ellátásában segítenek, valamint az újjáépítési munkálatokat is segíteni fogják Ukrajnában. Hangsúlyozta: „Mi jó kapcsolatokra törekszünk, és arra, hogy mielőbb béke legyen itt, Ukrajnában.” Magyarország érdekelt abban, hogy Ukrajna „szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is – biztonságban és nyugalomban élhetnek szülőföldjükön. Magyarország ezért is támogatta Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát – hangsúlyozta.” A kárpátaljai magyar kisebbségek jogait illetően megjegyezte: „Bízunk abban, hogy a háborút követően és Ukrajna európai integrációs folyamata során közösen együttműködve – mindkét fél számára kielégítő módon – rendezni tudjuk a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítását.”
Fotó: MTI/Nemes János
A köszöntő és útravaló gondolatokat követően a diákok is elbúcsúztak alma materüktől zenés, verses, prózai előadásokkal. Ezt követően készhez vehették küzdelmes munkájuk megérdemelt gyümölcsét, a diplomát.
Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke útravalóul megjegyezte: „A mai nap a búcsúzásról szól, de ez a búcsú nem végleges.” Amint mondta: a szakgimnázium után ősszel mindenkit várnak a főiskola falai közé, ahol további fejlődésre nyílik lehetőség. Az országban zajló eseményekkel kapcsolatban kijelentette: „Mindeddig megsegített minket az Úr.” Hiszen 2019 óta valóban rögös utat kellett bejárniuk a diákoknak a világjárvány és a háború közepette, hogy be tudják befejezni tanulmányaikat. „Sokan azt hitték, hogy ez nem fog sikerülni. De velünk az Isten! Bízom benne, hogy ezt megtapasztalták, s ezt viszik majd tovább” – fűzte hozzá az elnök asszony.
Fotó: MTI/Nemes János
Az esemény végén a történelmi egyházak képviselői áldást mondtak a végzősökre.
Az Ukrajnát sújtó háborús helyzetben a magyar kormány minden segítséget megad a kárpátaljai magyar közösség tagjainak, valamint biztosítja az ukrajnai menekültek ellátását is – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának oklevélátadó ünnepségén.
Fotó: MTI/Nemes János
A beregszászi római katolikus templomban megtartott oklevélátadó ünnepségen Szilágyi Péter – az intézmény névadójának, II. Rákóczi Ferencnek a szeretet cselekvéséről megfogalmazott gondolatát idézve – rámutatott, hogy a magyarság megmaradása kettős alapon nyugszik: a józan politizáláson és a hit megtartó erején.
„Mi, magyarok sohasem voltunk a meghátrálás emberei” – fogalmazott a nemzetpolitikai helyettes államtitkár, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt bő évszázadban számtalan alkalommal bizonyította élni és megmaradni akarását. „Minden nehézség ellenére sikerült megmaradnia és a nemzeti kormány támogatásának köszönhetően fejlődnie is” – mondta.
Szavai szerint amikor a magyar kormány 2010-től elkezdte kiépíteni a magyar nemzetpolitika rendszerét, akkor a hit mellett a józan politizálásra is hangsúlyt helyezett, s így van ez azóta is.
„Az egyik legfontosabb közös ügyünk, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen” – húzta alá Szilágyi Péter, majd kifejtette: Magyarország érdekelt abban, hogy Ukrajna „szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is – biztonságban és nyugalomban élhessen szülőföldjén”.
Magyarország ezért is támogatta Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát – hangoztatta. Az orosz–ukrán háborús konfliktus kapcsán a helyettes államtitkár leszögezte, hogy Magyarország a lehetőségeihez mérten segíti Ukrajnát.
Kifejtette: „Bízunk abban, hogy a háború lezajlását követően és Ukrajna európai integrációs folyamata során közösen együttműködve mindkét fél számára kielégítő módon rendezni tudjuk a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítását”.
Magyarország mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek a háborús helyzetben is működjenek, mivel ezek a szervezetek a „legfontosabb partnereink a kárpátaljai magyar közösség megtartásában” – fogalmazott Szilágyi Péter.
Hozzátette: Magyarország minden segítséget megad a kárpátaljai magyar szakképzés és felsőoktatás számára ahhoz, hogy az ezekben az intézményekben végzett diákok, szakemberek tudásukkal a közösség és Kárpátalja javára a szülőföldjükön tervezzék tovább a jövőjüket.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és Soós Katalin, a szakgimnázium igazgatója 83 végzősnek nyújtotta át a tanulmányaik sikeres befejezését igazoló oklevelét. Az ünnepségről itt olvashatnak.
A járványhelyzetre való tekintettel online szervezi meg idén a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Hétvégi Magyar Iskolák Találkozóját – közölte Szilágyi Péter, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. A találkozóra – amelyre február 26-án kerül sor – 200 iskolavezető kapott meghívást a világ minden tájáról.
A miniszteri biztos felidézte: a találkozót 2018-ban hívta életre az államtitkárság azzal a céllal, hogy összhangban a Magyar Diaszpóra Tanács által 2016-ban elfogadott stratégiai dokumentumban foglaltakkal, erősítse a magyar nyelvű oktatás szerte a világon és a pályázati lehetőségek, programok mellett egyeztető fórumokkal is támogassa a diaszpórában élő magyarságot. Szilágyi Péter kiemelte: a diaszpórában élő magyar közösségeket a gyerekeken keresztül lehet a leghatékonyabban megszólítani. Hozzátette: az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő találkozó az információszerzésen és az első kézből való tájékozódáson túl lehetőségeket biztosít a magyar iskolák számára a kapcsolatok építésére, a tapasztalatcserére és a hálózatosodás lehetőségeinek felmérésére is. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a látókörünkben több mint 250 iskola van, de a valós szám megközelítheti a 300-at, az intézmények száma folyamatosan nő.
Hozzátette: az eltelt egy évben Európában és Latin-Amerikában is újabb kezdeményezések indultak hétvégi magyar iskolák létrehozására, így 2021 januárjában Dél-Tirolban indult szervezett keretek között hétvégi iskola, de Kolumbiában is tervezik gyermekfoglalkozások indítását. A miniszteri biztos elmondta: a találkozó nem pedagógus-továbbképzés, hanem az intézményvezetők és foglalkozásvezetők számára kínál általános nemzetpolitikai tájékoztatást és lehetővé teszi az iskolák működését segítő jó gyakorlatok megismerését, egymásnak való átadását. Hozzátette: 2020-ban összesen 111 iskolavezető és oktatási felelős vett részt a találkozón, idén azonban az online rendezvény lehetővé tette, hogy bővítsék a kört, így 200 iskolavezetőt hívtak meg a Föld minden tájáról. 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében, olyan tudást szeretnénk közvetíteni, ami a jövőben is hatékonyan segíti a diaszpórában élők oktatói tevékenységet és tovább erősíti a magyar–magyar kapcsolatokat.
Az elmúlt évtizedekben a diaszpórában felerősödött a származáskutatás, nagyon sok másod-, harmadgenerációs fiatal kezdte el kutatni magyar gyökereit, úgy, hogy az előző generáció már kevésbé vagy egyáltalán nem beszéli az anyanyelvét – emelte ki PestiSrácoknak adott interjújában Szilágyi Péter, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa, akit a diaszpórában élő magyarság helyzetéről kérdezték az elmúlt tíz év távlatából.
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy megjelent, sőt, online formában is letölthető a határon túli nemzetpolitika eredményeit összegző Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány, amely sok tanulsággal szolgál a Trianon századik évfordulóját megerősödve maga mögött hagyó magyarság számára. A sajtótájékoztatón némileg kevesebb szó esett a Kárpát-medencén túl, a világ más tájain, diaszpórában élő magyarságról, ezért Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztost kértük meg arra, hogy összegezze az elmúlt 10 év eredményeit a diaszpóra szempontjából.
Méltán lehet büszke nemzetére a diaszpórában élő magyarság is
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos a portál megkeresésére arról beszélt, hogy 1990 előtt a kommunista Magyarország rendszerszinten tagadta meg a diaszpórában élőket, sokuktól elvették állampolgárságukat, többeket megfigyeltek, nem is térhettek haza. Bár az anyaország testtartása az első szabad választásokat követően alapvetően változott meg, de akkoriban sem megfelelő politikai felhatalmazás, sem anyagi erőforrás nem állt rendelkezésre, hogy kapcsolatainkat elmélyítsük, vagy például az állampolgárság kiterjeszthető legyen a határon túli nemzettársainkra. Minderre 2010-ben nyílt lehetőség, az elmúlt tíz évben pedig a várakozásokon is túlmutató eredmények születtek. Kifejtette: a diaszpóra magyarsága gyorsan bekerült a nemzetpolitika körforgásába, és megnőtt a figyelem a magyar közösségek, szervezetek részéről az anyaország, valamint a kormányzat irányába.
A megkezdett munka meghozta gyümölcsét, hiszen 100 évvel Trianon után, a nemzeti összetartozás évében már számukra is nyitva áll minden olyan lehetőség, amellyel egy Kárpát-medencében élő határon túli magyar élhet, például a magyar állampolgárság megszerzése, az oktatásban való részvételre, anyasági támogatásra, közösségi szinten pedig szervezeteik kormányzati támogatására van lehetőségük – fogalmazott. A miniszteri biztos kiemelte: ma számtalan olyan nemzetpolitikai program működik, amellyel az anyaország és a diaszpóra, illetve a Kárpát-medence és a diaszpóra kapcsolata jelentősen megerősödött az elmúlt 10 évben. Ennek eredményeképp a 2,5 millió honfitársunk, akik a diaszpórában élnek, méltán lehetnek büszkék magyarságukra és a megerősödött anyaországra.
Reneszánszát éli Nyugaton a családi gyökerek felkutatása
Szilágyi Péter kitért arra, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás, a kettős állampolgárság mind a Kárpát-medencében, mind a diaszpórában továbbra is népszerű. Az Országgyűlés 2010. május 26-i döntését követően az idősebb generációk tagjai közül sokan elsők között nyújtották be az állampolgárság iránti kérelmüket, és váltak nemcsak szívükben, hanem közjogi értelemben is először a magyar nemzet részévé. Ugyanakkor hozzátette: sokan visszahonosítás révén váltak újra magyar állampolgárokká, hiszen korábban már rendelkeztek állampolgársággal. Mindennek köszönhetően ma már több mint 1,1 millió új magyar állampolgárról beszélhetünk. A miniszteri biztos megjegyezte: fontos kérdés, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak a magyarságukhoz és az állampolgársághoz, hiszen sok esetben legalább másodgenerációs magyarokról is beszélünk. Hangsúlyozta: bár a tapasztalatok szerint a magyar állampolgárság adhat előnyöket – például egy unión kívüli magyar származású személy számára európai uniós munkavállalás során –, de a tapasztalat azt mutatja, annak igénylését a legtöbb esetben érzelmi indokok vezérlik.
Az elmúlt évtizedekben Nyugaton felerősödött a származáskutatás, nagyon sok másod-, harmadgenerációs fiatal kezdte el kutatni magyar gyökereit, úgy, hogy az előző generáció már kevésbé vagy egyáltalán nem beszéli az anyanyelvét. Ez a fiatal generáció erőt merít családja múltjából, a nagy- és dédszülők tárgyi emlékeiből, elbeszélésekből. Sokan saját maguk gyűjtötték be a szükséges iratokat anyaországi, határon túli távoli rokoni vagy baráti kapcsolatok révén – hangsúlyozta Szilágyi Péter.
Diaszpóraosztály indult volna Sárospatakon, ha nincs a vírusjárvány
A miniszteri biztos szólt arról is, hogy Magyarországon a Sárospataki Református Kollégium volt az első, amely arról döntött, hogy célzottan a diaszpórából érkező fiatalok számára indít külön osztályt. Felidézte: 1956-ot követően a bajorországi Burg Kastlben működött magyar egyházi gimnázium, ahová elsősorban az 1956-ban kivándorolt magyarok íratták gyermekeiket a világ minden tájáról. A rendszerváltást követően, a határok megnyitásával egyszerűbbé vált hazalátogatni. Az állampolgárság megszerzésével és a nemzetpolitikai programok segítségével ma már több szülő küldheti haza gyermekeit elmélyíteni nyelvtudását. A Sárospataki Református Kollégium kezdeményezésének lényege, hogy speciális diaszpóraosztály indul, egy plusz négy éves formában, ahol a nulladik évfolyamban alapvetően a nyelvi felkészítésre, felzárkóztatásra helyezik a hangsúlyt. A középiskolai képzés magyar, valamint nemzetközi érettségivel zárul. Szilágyi Péter elmondta: a koronavírus-járvány miatt az osztály szeptemberben nem tudott elindulni, holott összegyűlt az egy osztálynyi fiatal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mind ez a kezdeményezés, mind a diaszpóra magyarságát segítő többi program – pl. Kőrösi Csoma Sándor Program, Rákóczi Diaszpóra Tábor, Diaszpóra Iskolatábor, Hétvégi Magyar Iskolák Találkozója – újraindul a járványt követően. Kitért arra is, hogy a Magyar Kormány Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramjának köszönhetően 2021 szeptemberében nyílik először arra lehetőség, hogy az Európai Unió területén kívül élő magyar származású fiatalok is beiratkozhassanak ösztöndíjas formában felsőoktatási képzésre. Kiemelte: mindkét oktatási programnak az a célja, hogy azok a fiatalok, akik 14 éves korukig a kinti magyar közösségekben, a cserkészetben, a hétvégi magyar iskolákban, a néptánccsoportokban, az egyházakban zajló magyar közösségi életben aktívak voltak, Magyarországon tovább erősödjenek identitásukban, érezzék az anyaország támogatását és visszatérve tovább építsék a magyar közösségeket.
Határa csak az országnak van…
Szilágyi Péter elmondta: a koronavírus-járvány komoly nehézségeket okozott a személyes jelenlétet igénylő programok esetében. Ilyen például a Kőrösi Csoma Sándor Program, amelynek keretében ösztöndíjasok utaznak ki a világ magyar közösségeihez, vagy éppen a Rákóczi Szövetség szervezésében, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósuló diaszpóra táborok, amely során évente ezer fiatal látogat Magyarországra és a szomszédos országok magyarlakta vidékeire. Ugyanakkor kiemelte: azt tapasztalták, hogy a megváltozott helyzet mindenkit kreativitásra sarkallt, és számos olyan online program valósult meg, amelyre korábban nem volt példa. Az online programok közül érdemes megemlíteni a nyelvtanulást, nyelvtanítást segítő nyelvi kurzusokat, oktatási segédanyagok fejlesztését, amelyek révén a diaszpórában élők közül többen bekapcsolódhattak a nyelvtanulásba. Mint a miniszteri biztos megjegyezte, Chilében évente 20-30 ember tanul magyarul, idén pedig már 160-an jelentkeztek online magyar nyelvi képzésre. Szilágyi Péter hozzátette: ebben az évben például online valósult meg a legnagyobb, az észak-amerikai hétvégi magyar iskolákat összefogó továbbképzés is, amelybe így nemcsak az amerikai kontinensről, hanem a világ minden részéről jelentkeztek tanárok. Szilágyi Péter végezetül úgy fogalmazott: a nehézségekkel együtt ez az év is eredményesen zárult a diaszpóra magyarsága szempontjából. Kiemelte: 2020 mindannyiunk számára üzenetértékű volt, hiszen 100 évvel Trianon után, a nemzeti összetartozás évében kijelenthető, hogy nincs még egy olyan nemzet a világon, amely a miénkhez hasonló tragédiát túlélt és abból megerősödve került ki. Ez az év azt is bebizonyította, hogy egyetlen magyar sincs egyedül, hiszen határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs.
Pótolhatatlan garanciákat jelent a kisebbségi jogvédelem az összmagyarság számára a Kárpát-medencében és a diaszpórában élők részére egyaránt – emelte ki hétfőn a kilencedik Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem résztvevőit köszöntve a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa.
Szilágyi Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) közös tanácskozásának megnyitóján közölte: a résztvevők a kormányzatból érkező megszólalók, valamint magyarországi és Kárpát-medencei szakemberek segítségével kaphatnak képet külhoni, köztük a diaszpórában élő magyarság helyzetéről és a jogvédelemről.
1920 után a magyar nemzet jelentős része a határokon túlra szorult, a Kárpát-medencében 2,5 millió magyar él az anyaországon kívül – emlékeztetett.
Fontos kérdésnek nevezte, hogy a szomszédos többségi nemzetek miként viszonyulnak az ott élő magyarokhoz, illetve, hogy az ottani többségi kormányok milyen jogi környezetet teremtenek számukra.
Szilágyi Péter közlése szerint 2010-ben a kormányzati szakpolitikák között kiemelt helyre került a nemzetpolitika, és a kormány minden tőle telhetőt megtesz bilaterális és multilaterális szinten is, hogy a környező országokban élő magyarság élhessen minden jogával.
A kisebbségi jogok tekintetében komoly visszalépés tapasztalható „néhány ország viszonylatában” – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.
Szilágyi Péter megfogalmazása szerint a 2010 óta tartó nemzetpolitikai munkának nagyon komoly eredményei vannak a jogvédelemben is.
Ha a magyar kormány nem tartaná napirenden a témát, elképzelhető, hogy „még nagyobb” kisebbségi jogi visszalépésekre is sor került volna – tette hozzá.
Az elmúlt tíz év nemzetpolitikai eredményeit összegezve úgy fogalmazott: „valóban Kárpát-medencei térben tudunk gondolkodni, élni, dolgozni; az […] összefogás gondolata az élet minden területére kihat”.
A magyar állam gazdasági és kulturális jellegű támogatásai lehetőséget adnak arra, hogy „nemzettársaink meg tudják élni magyarságukat és meg tudjanak maradni magyarnak” – mondta.
A KJI és az NPKI kilencedik alkalommal rendezi meg a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemet, idén a koronavírus-járvány miatt a virtuális térben.
A péntekig tartó konferencián a többi között szó lesz az Európai Tanácsnak az őshonos nemzeti kisebbségek jogvédelmében betöltött szerepéről, a nyelvi jogokról, valamint a magyar nemzetpolitika és a kisebbségvédelem lehetőségeiről az Európai Unióban.