Az Ungvár melletti Császlócon, az egykori Dobó-birtokon hét évvel ezelőtt rendeztek először Dobó-napot, mellyel emléket kívánnak állítani Ung-vidék nagy szülöttének, az egri hősnek, a XVI. században élt Dobó Istvánnak. A rendezvényt idén a Szürtei Kistérségi Tanács és a KMKSZ Császlóci Alapszervezete szervezte, ahol bemutatkozási lehetőséget biztosítottak a tavaly ősszel létrejött Szürtei kistérség magyar falvaiban élő műkedvelő csoportok, hagyományőrzők számára.
A vendégeket Roják Mária, a Szürtei Kistérség Művelődési és Turisztikai Osztályának vezetője, a KMKSZ Császlóci Alapszervezetének elnöke köszöntötte. Majd mint minden Dobó-nap kezdetén, ezúttal is elhangzott az Egri vár védőinek esküje az Egri csillagokból.
Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere a várvédők esküjére utalva elmondta: „Higgyék el, ma is meg kell védenünk nemzetünket, országunkat, ami a most élők feladata. Hiszek abban, hogy ez a kistérség, melyben lakunk és dolgozunk, fel fog virágozni és jól fogjuk magunkat érezni benne. Van múltunk, amire büszkék vagyunk, van jelenünk, és higgyék el, hogy van jövőnk is.”
Köszöntötte a rendezvény résztvevőit Ragyion Kistulinec, az Ungvári Járási Közigazgatási Hivatal vezetője, majd Jurij Frincka, az Ungvári Járási Tanács elnöke elismeréssel szólt az Ung-vidék múltját idéző jeles rendezvény szervezőiről.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke kijelentette: „Kárpátalja egybenőtt Dobó István nevével. Ha semmi mást nem adtunk volna a magyar történelemnek, csak Dobó Istvánt, akkor is meg tettünk volna mindent, hogy ma itt büszkén állhassunk és büszkén tekinthessünk a múltra.” Az elnök asszony párhuzamot vont a várvédők és a Szürtei kistérség létrehozásával nemzetünk egy újabb bástyáját megteremtő összefogás létrehozói között. Arra kérte őket, hogy a nemzeti büszkeséget úgy adják át gyermekeiknek, hogy még generációk állhassanak itt, és emlékezhessenek azon a földön, amely egykor Dobó-birtok volt.
Az ünnepség vendégeként külön köszöntötték a megszólalók mellett dr. Ónody Rita Éva ungvári magyar konzult, Farkas Jánost, a Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, Kotljár Máriát, az Ungvári Járási Közigazgatási Hivatal kulturális osztályának vezetője, Iván Pivkácsot, a Vereckei-hágó alatti Verbjázs község települési elöljáróját, Péntek Ágnest és Szűcs Pálmát, a kistérség alpolgármestereit és a kistérségi tanács képviselőit.
A kulturális programban hazafias dalokat énekelt a Császlóci Kultúrház Golovnya Okszána vezette Pillangó csoportja, majd a Roják Mária által irányított Császlóci Csicsergő Csajok asszonykórus lépett színpadra, akik ezúttal a Kárpátok Hangja kórussal közös produkcióval is bemutatkoztak.
Szatmári néptáncot mutatott be a nagygejőci Szalontai Bianka és Szaniszló Alex, Snicer Zsófia pedig magyar népdalokat énekelt. Szintén Nagygejőcről jött a Kincső Néptánccsoport, akik moldvai és rábaközi táncot táncoltak, majd a hazaiak képviseletében a császlóci Gábor István is előadott egy magyar népdalcsokrot.
Kisgejőcről jöttek a Csákányné Györke Marianna vezette Kisgejőci Gyöngykaláris Gyermek Népdalkórus tagjai, akik csodálatos dalokkal és megzenésített versekkel szórakoztatták a közönséget, majd sárközi, szatmári és magyarbődi táncokat is bemutattak.
A ráti Diana Priszlupszka ukrán slágereket énekelt, majd az ugyancsak Rátról érkezett Marlen Tánccsoport modern táncprodukciója következett.
A Téglási Kultúrház képviseletében az Orhidea Néptánccsoport magyarbődit, az Eszterlánc Gyermek Tánccsoport pedig rábaközi táncot mutatott be, mindkét csoportot Ignácz Mária készítette fel. A Csalogány Asszonykórus pedig magával ragadó módon énekelte magyar népdalainkat.
A színpadi műsor zárásaként a Molnár István vezette Csipkés együttes műsorának tapsolhatott a közönség.
A gyerekeket vidámpark fogadta a rendezvény helyszínén, illetve a kistérség könyvtárosainak kézművessátraiban is várták őket. Munkácsi Lívia és Toronyi Erzsébet arcfestők voltak a legnépszerűbbek, ugyanakkor Seba Krisztinával gyöngyöt lehetett fűzni, Kovács Vitával, Literáti Anikóval és Ferenc Natáliával pedig papírból készíthettek virágot.
A bográcsgulyást a kistérségi falunapon díjat nyert kisgejőci vadászok főzték.
A rendezvényt értékelve a főszervező Roják Mária elmondta: „Hét évvel ezelőtt az első Dobó-napon Orosz Ildikó azt mondta, hogy Császlócon vannak olyan asszonyok, akik Dobó vezetésével ma is meg tudnák védeni az Egri várat. Most úgy alakult, hogy nekünk és a hozzánk csatlakozó gejőci asszonyoknak, a Szürtei kistérség támogatásával kellett megszerveznünk ezt a szép rendezvényt, melyet reméljük, a jövőben az egész kistérségre ki tudjuk majd terjeszteni. A tizenkét faluból és öt községi tanácsból álló kistérség nagyobb része Dobó-bírtok volt. Helyzetünket látva úgy gondolom, hogy most még nagyobb szükség van az együttműködésre, hogy egy legyen a »vezérünk«, együtt dolgozzunk és válaszoljunk a kárpátaljai magyarság előtt álló kihívásokra. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy szétforgácsoljuk az erőnket.”
A Szürtei kistérség első ízben rendezte meg az idén új értelmet nyert falunapját, melynek a Téglási Kultúrház, illetve a kultúrház előtti tér biztosított helyszínt. A szervezők színes programokkal várták a kistérség falvainak apraját nagyját.
Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere ismételten megköszönte a falunapon megjelent lakosoknak a választáson kapott bizalmat, amiért – mint hangsúlyozta – csak „becsületes munkával tud fizetni”. A múlt év végén megalakult kistérségi tanács munkájáról beszámolva kiemelte: „A tanácsüléseket és a végrehajtó bizottság üléseit a hatályos törvényeknek megfelelően tartjuk, az ott elfogadott döntések végrehajtásáról a tanács apparátusa gondoskodik. A költségvetés, amely alapja a stabil működésnek, túlteljesített…” A polgármester elmondta, hogy augusztusban sok ünnepük van, Szent István király napja mellett idén ünnepeljük Ukrajna 30. születésnapját, továbbá augusztus 28-án lett Szürte 740 éves, míg Téglás község 235 éves.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszínű Szervezetének elnöke elmondta: „Sokat küzdött a KMKSZ azért, hogy a Szürtei kistérség megalakulhasson és saját kezébe vehesse sorsának alakítását. Ma már elmondhatom, sikeresen. Győztünk! Majd következett a választás, ahol sikerült a józan ész oldalára állítani a többséget, közös jelöltjeink mellett álltak ki. Kívánom mindannyiuknak, hogy amikor véget ér ez a választási ciklus, akkor is elmondhassam majd: »Köszönjük szépen! Sikeresen végeztünk, mindenki fejlődött. Mindenki azt kapta ettől az önálló közös úttól amit várt«.”
Braun László történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára mutatta be a Szürtei kistérség új címerét, melyet ez év június 14-én fogadott el a kistérség tanácsa. Elmondta, nem volt egyszerű megalkotni a címert, hisz az új közigazgatási egységet hét egykori községi tanács, tizenkét falu alkotja, ennek helyet kellett kapnia az új jelképben. A tizenkét községet egy virág formájában képzelték el, a tizenkét sziromlevelet egy kör köré helyezték el, hogy a települések egyenlőségét jelképezze. A körnek nincs alsó és felső része, nincsenek sarkai, mindenki egyenlő távolságra van a középponttól. Az összekapcsolódó szirmok a közös munkát, az összefogást hivatottak ábrázolni. A címer központja egy a virágszirmokból kirajzolódó kereszt, ugyanis a legfontosabb az Istenbe vetett hit. Hit és bizalom nélkül elképzelhetetlen a közös munka. A címer alatti szalagon három latin szó olvasható: REVERENTIA, CREDO, CONSENSUS, azaz Tisztelet, Bizalom, Egyetértés. Ez irányadó lehet a jövőben a közösség számára. A címer köré került ukrán és magyar nyelven a felirat: Szürtei Községi Kistérség 2020.
A címer megalkotásánál az volt a szempont, hogy egyszerű legyen és mindenki számára elfogadható – mondta el Braun László.
A kulturális műsorban hazafias dalokat énekelt a Szikora Csilla által felkészített szürtei Kiss Liliána, a Natalia Gavrik által felkészített ráti Alina Bodnar, valamint a Téglási Csalogány Asszonykórus. Az Ignácz Mária vezette Csalogány Asszonykórus magyarbődi népdalokat, a Szikora Csilla által felkészített Téglási Rózsa Népdalegyüttes pedig somogyi népdalokat énekelt. Színpadra léptek még a Téglási Orchidea Néptánccsoport ügyes táncosai, akik marosszéki, rábaközi, sárközi, magyarbődi táncokat is bemutattak, a magyarbődivel idén megnyerték az idei „Szól a fülemüle!” – VII.Kárpátaljai Népzenei és Néptánc Tehetségkutató versenyt. A téglási és szürtei kisgyerekekből álló Eszterlánc Néptánccsoport is nagy tapsot kapott. A Györkéné Csákány Marianna által felkészített Kisgejőci Gyöngykaláris Kórusiskola megzenésített verseket adott elő. A császlóci Gábor István magyar népdalokat énekelt, Hopák Patrícia pedig Juhász Magda versét szavalta. Nagy sikert aratott a Szikora Csilla által felkészített, téglási és szürtei lányokból álló Pergettyű Citeraegyüttes is.
Ukrajna 30. születésnapjának tiszteletére, az országunkat magasztaló dalokat énekelt a ráti Diana Priszlupszka és a császlóci Okszana Holovnya, illetve a ráti és császlóci gyerekek, akik modern esztrádtáncokat is bemutattak.
A kistérség hat vadásztársasága nevezett be a gulyásfőző versenybe, ahol a Pásztorniczky László vezette szakavatott zsűrinek nem volt könnyű feladata, hisz nagy tapasztalattal rendelkező, a gulyásfőzésben mesteri fokra jutott szakemberek mérték össze tudásukat. Végül az anonim kóstolás eredményeként a kisgejőci vadászok levese nyerte el az első díjazottnak járó nagy fakanalat. Második a szürtei vadásztársaság lett, harmadik pedig a nagygejőci vadásztársaság lett.
Közben a kultúrház előtti téren kézműves-foglalkozások várták a gyerekeket, illetve volt körhinta, ugrálóvára és kisvonat is. A szülők és gyerekek a finom ételek mellett néptáncokat tanulhattak az Orchidea Tánccsoport által szervezett táncházban, majd a falunapot jó hangulatú utcabál zárta.
Az ungvári járási Téglás falunévtáblájának a felállítása tíz éve húzódott a szomszédos Szürtével kialakult mezsgyevita miatt. Mivel a tavalyi évtől Téglás már a Szürtei kistérség tizenkét településének egyike, így a mára teljesen összenőtt két falu között a mezsgye pontos helyének már nincs igazából jelentősége. A téglásiak engedtek korábbi álláspontjukból, és július 28-án ünnepélyes keretek között felavatták a KMKSZ által a helyi tanácsnak adományozott falunévtáblát, mely 10 éve a téglási kultúrházban várta a pereskedés végét.
A megjelenteket Pálfi-Kovács Erika, a KMKSZ Téglási Alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd elmondta: „A mai napon felavatásra kerül falunévtáblánk, az a tábla amelyet a településünk sok évvel ezelőtt kapott ajándékba a KMKSZ-től, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. A tábla a község címerét, első említésének dátumát, valamint a település hivatalos magyar és ukrán nevét tartalmazza. Ez a tábla ma jelképként áll a falu elején és végén, a községen keresztül utazóknak mutatja, hogy 235 éve él itt egy maroknyi, de megmaradni vágyó magyar közösség. Maga a település nem túl régi, Ung vármegye községeinek felsorolásában csak a XIX. század derekán jelenik meg, területét száz évvel korábban mint erdős, mocsaras vidéket említik. Első lakosai a Latorcán létesített révnél élő családok voltak. Visszaemlékezések szerint a falu határában téglaégető hely volt, erről kapta Kistéglás a nevét, tekintettel a hajdúságban akkor már létező Téglásra. A csehszlovák megszállás alatt a falu nevét Téglásnak írták, 1946-tól Ceglovka. A szovjet időszakban közigazgatásilag a Szürtei Községi Tanácshoz tartozott, majd 2003-ban elnyerte önállóságát. Ma a Szürtei kistérség tizenkét falujának egyike” – tudhattuk meg Pálfi-Kovács Erikától, aki köszönetet mondott azoknak a férfiaknak, akik felállították a falunévtáblát.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke beszédében kiemelte: „Ma ünnepeljük a Szürtei kistérség első közös falunapját, ami szimbolizálja azt is, hogy megszűntek a kistérség falvainak külön útjai. Egy közös úton járunk ezentúl. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez a közös út semmiképpen sem lehet egy olvasztótégely, hiszen minden településnek megvannak a helyi közösségei, hagyományai, értékei. Bízom abban, hogy közös erővel, ahogy helyt tudtunk állni a választások alatt, ahogy össze tudott jönni ma ez az ünnepség, ugyanolyan közös erővel fogunk majd azon dolgozni, hogy a kistérségeinkhez csatlakozott települések nyertesei legyenek ennek a közigazgatási reformnak” – hangsúlyozta Balogh Lívia.
Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere elmondta, hogy 1946 és 2004 között közös községi hivatalból irányították az „összeforrt” két falut. Szürtében még 2011-ben felavatták a KMKSZ-től kapott falunévtáblát, amelyet akkor a téglási tanács is megkapott. A polgármester elismerte: „Nem dicsekvésképp mondom, volt rá alkalom, hogy én saját magam hiúsítottam meg ennek a táblának a felállítását. Mezsgyevitáink voltak Szürte és Téglás között, és nekem mint Szürte akkori polgármesterének a szürtei érdekeket kellett védenem, s teljes erővel kiálltam a mellet, hogy ami a szürteieké az maradjon a szürteieké. Végül győzött az igazság és a józan ész” – összegezte a polgármester, előrevetítve, hogy a két településnek vannak közös céljai, lesznek még közös eredményei is, amihez megértésre és bizalomra van szükség.
Megyesi László római katolikus diakónus felolvasott egy részletet Pál apostol a kolosszeiekhez írt leveléből, rámutatva, hogy az Isten közösségekbe teremtette az embert, mert Jézusnak a parancsát, a szeretet parancsát csak így tudjuk megélni. Egyedül nem megy, csak közösségben. Majd megszentelte a felállított falunévtáblát.
Az táblaavató ünnepséget a Kriczky Beáta vezette Dominus kórus műsora zárta.
