„Amikor a világ megváltozik körülöttünk, akkor a megszokott, a biztonságos dolgokban próbáljuk keresni a kapaszkodókat, legyen az a család, a nemzeti összetartozás érzése vagy akár egy ünnepi hagyomány” – emelte ki köszöntőjében Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő június 10-én a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) tizedik alkalommal megrendezett gyermeknapján a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban.
Gyerekzsivajtól volt hangos szombaton az emlékpark, ahol több mint 130 tagcsalád ünnepelte együtt közösségben a gyerekek és a család jelentőségét. A rendezvény ünnepélyes megnyitóján elsőként a történelmi egyházak képviselői kérték Isten áldását a családokra. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) püspöke a reményt hangsúlyozva a KRE vezérgondolatával köszöntötte a jelenlévőket: „Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban csonkja, a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a csemete” (Jób 14, 7–9).
Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség esperes-plébánosa a szeretetet emelte ki Pál apostol rómaiakhoz írt levele 12. fejezetének 9–12. verseit idézve: „Szeressetek tettetés nélkül. Gyűlöljétek a rosszat, ragaszkodjatok a jóhoz. Ami a testvéri szeretetet illeti, legyetek gyöngédek, tiszteletadás dolgában legyetek előzékenyek. A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkűek: az Úr az, akinek szolgáltok! Legyetek örvendezők a reménységben, béketűrők a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban.”
Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke kiemelte, a görögkatolikus ünnepi liturgiák elején rendszerint azt éneklik: „A Szentlélek kegyelme gyűjtött bennünket össze.” „Az Úristen azért teremtett bennünket, hogy összetartozva, együtt közösségben legyünk. Ez a közösség a Szentlélek kegyelme, amely összegyűjtött bennünket, ez a tudat, hogy nagycsaládosok vagyunk, ez adjon nekünk reményt a jövőre, hogy nemcsak a mának, hanem a jövőnek éljünk, s ezért a jövőért tegyünk is” – húzta alá.
Az egyházak képviselőinek felszólalása után az ünneplőket Tarpai József, a KMNE elnöke köszöntötte. Mint fogalmazott: nem véletlen, hogy áldáskéréssel vette kezdetét az alkalom, hiszen a nagycsaládosok egyesülete egy keresztény szervezet, „számunkra nagyon fontos, hogy ne csak a magyarságunkat, hanem a hitünket is megőrizzük itt, Kárpátalján”.
„Nem egyszerű ez az időszak, de ki kell tartanunk, s hinnünk kell abban, hogy jó jövő vár ránk” – szögezte le Tarpai József, majd köszönetet mondott a támogatásért Magyarország Kormányának, az egyházaknak, valamint a társszervezeteknek.
„Látni azt, hogy itt van élet, van gyerekzsivaj, vannak családok, nagycsaládosok, az számukra, az itt maradók számára és számunkra, az egész magyarság számára a remény üzenetét hordozza, azt, hogy itt, Kárpátalján még a legnehezebb háborús időkben is az emberek erőt tudnak meríteni a család fontosságából, annak az erejéből, amit a családban élés jelent. Emellett nemcsak a család az, ami egy nagy összetartó erő tud lenni egy közösség számára, hanem ugyanilyen fontos a nemzethez tartozás érzése is” – fogalmazott köszöntőbeszédében Szentkirályi Alexandra, hangsúlyozva: fontos, hogy minél több olyan alkalom legyen, amelyen átélhető a gondtalan gyermekkor, „amikor egy-egy bábjáték vagy táncház, esetleg az itteni kézművesprogramok tudnak mosolyt csalni az arcokra”.
A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy Magyarország a háború kitörése óta több mint egymillió, a háború szörnyűségei elől menekülő embernek nyújtott segítséget, ugyanakkor gondol azokra is, akik otthon maradtak. Kiemelte: a helyi magyarság továbbra is ugyanúgy számíthat az anyaország támogatására, ahogy ezt az elmúlt években és az utóbbi hónapokban megszokta. „A kárpátaljai magyarok ugyanúgy számíthatnak az anyaország támogatására, ahogy egy gyermek számíthat az édesanyjára. Itt leszünk napsütésben meg esőben is” – szögezte le Szentkirályi Alexandra, s megköszönte a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete áldozatos munkáját, aláhúzva: „A közösséget megtartó szervező erő békeidőben is nagy kincs, a háborús időkben pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni a jelentőségét.”
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke elmondta, az, hogy az elmúlt hónapokban több alkalommal ellátogattak vidékünkre – advent időszakában, március 15-én, valamint most –, számára azt az üzenetet hordozza, hogy „ha bármilyen viharfelhő is van fölöttünk, ha csak egy gyermek is születik, egy újabb őrhely, akkor van értelme küzdeni, van újabb erő”.
„Fontos, hogy megőrizzük magyarságunkat, hogy segítsük az itteni nagycsaládosokat, hogy tartsák a lelket, hiszen itt vannak a gyerekek, itt van a jövő bennük, és ezeknek a gyerekeknek fel kell nőniük úgy, hogy megőrzik a magyarságtudatukat, a gyökereiket, s lesz jövőképük. Azzal a tudattal szeretnénk, hogy felnőjenek, hogy az anyaországra és a magyar nagycsaládosokra mindig számíthatnak” – hangsúlyozta a NOE elnöke, aki a gyermeknap alkalmából meséskönyveket adott át az Egyesületnek.
A köszöntőket követően színházi előadás várta az érdeklődő fiatalokat. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei Ursula Jones A királykisasszony, akinek nem volt birodalma című, gyerekeknek szóló előadását mutatta be a park mellett épülő lovardában. Az előadást követő foglalkozáson a figyelő kis nézőkkel a beregszászi színészek megbeszélték annak részleteit, mondanivalóját.
A program rendkívül színes volt, hiszen minden gyerek megtalálta a számára legjobb elfoglaltságot. Az előadás közben Ki mit tud? vetélkedő is zajlott, a bátrabbak kipróbálhatták az íjászatot, volt kutyaterápia, ugrálóvár, trambulin, körhinta, állatsimogató, fagyi, vattacukor és kürtőskalács. A különböző kézműves-foglalkozások – rongybaba- és papírvirág-készítés, lombfűrész, gyöngyfűzés, csuhéfonás, kötélverés, arcfestés, pirográfia, harisnyavirág-készítés, gyertyasodrás és -mártás, fajátékok készítése és díszítése – egész nap elérhetők voltak.
Délután a felnőttek fontos alkalomra gyűltek össze a lovardában, ahol tisztújító közgyűlésre került sor. A közgyűlés kezdetén az egybegyűlteket Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte. „A gyermek mindig szemünk fénye, mindennapi örömünk legfőbb forrása. Minden társadalom szilárd alapja elsősorban a család. Ezért köszönjük önöknek, hogy a fennálló nehézségek ellenére is vállalták a gyermekneveléssel járó nehézségeket is, ezért úgy is lehet mondani, hogy amit önök vállaltak, az a nemzetünk iránti legfőbb szolgálat és tett” – szólt a szülőkhöz Sin József, hozzátéve: „Jövőt biztosító családpolitikára lenne szükség, ahol megfelelő számú gyerek születik, hiszen a gyermek a nemzetünk jövőjét is jelenti, tehát a gyermekvállalás egyenlő a jövőbe vetett hittel.”
A közgyűlés az elnöki beszámoló után szavazott, melynek eredményeként ismét Tarpai Józsefet választotta a KMNE elnökének, akinek munkáját 12, szintén a gyűlésen megválasztott elnökségi tag segíti.
A tisztújítást követően Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára az emlékpark látogatóközpontjában érdekes tárlatvezetést tartott Árpád vezér nyomdokain – időutazás a honfoglalás korába címmel.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládos Egyesülete számos közösség formáló programot szervezett a háború előtt, valamint a mostani nehéz időszakban is. Egyik évről évre visszatérő programjuk az, hogy a kerttel rendelkező tag családjaik számára vetőmagokból álló csomagokat adnak át, hiszen mint fogalmaznak, aki tavasszal vet, az bízik az őszi betakarításban is. Eddig több mint 360 tagcsalád vette át ezeket a csomagokat.
November 26-án Kárpátalján első alkalommal mutatták be nagyközönség előtt Matl Péter Munkácsy-díjas szobrász, festőművész és grafikus „Po pjáty” – Ötösével című kiállítását. A megnyitónak, illetve magának a kiállításnak a Munkácsy Mihály Magyar Ház tetőtéri galériája adott otthont.
Erzsébet-naphoz közeledve minden évben összeszorul a szívünk, hiszen közösségünk életére rányomta bélyegét 1944 ősze, amikor a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű hadköteleseket elhurcolták „háromnapi munkára”, úgynevezett málenkij robotra, a Gulágra. A szülőföldjükre hazatérő Gulág-túlélők és hozzátartozóik sok esetben több évtizedes némaság után elmondott visszaemlékezéseiből, a munka- és fogolytáborokban átélt borzalmak összefoglalóiból nyert ihletet Matl Péter is. A bemutatott kiállítás alkotásai a foglyok sorsának szertelen kilátástalanságát, az ötösével számolt sorokon eluralkodó reménytelenséget, ugyanakkor az élethez való elkötelezett ragaszkodás erejét tárják a szemlélő elé.
A kiállításmegnyitó a magyar kormánytámogatásból felújított épület rendezvénytermében vette kezdetét, ahol levetítették a Bereczky Tamás által készített kisfilmet, melynek képkockáiban párhuzamot fedezünk fel az 1944 novemberében történt tragédia és Matl Péter alkotásai között.
Az esemény vendégeit Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte, aki elmondta, alig egy hete emlékeztünk meg nagyapáinkról, dédapáinkról, akiket a szovjet lágerekbe hurcoltak el, s közülük nagyon sokan nem tértek haza szeretteikhez. „Ez nagyon nehéz, hiszen ez egy trauma, ami akkor érte családjainkat, s ez is egy trauma, amiben már kilenc hónapja vagyunk. Azonban emlékezni kell ezekre a dolgokra is, ami egy szörnyű rezsim ideje alatt történt, s reméljük, hogy soha többé nem fog megismétlődni” – emelte ki.
„Az elmúlt eseményeknél az emlékezés, a nemfeledés, a megőrzés az, ami kötelességünk. A jelen nehéz valóságánál pedig a cselekvő szolidaritás kinyilvánítása és a segítségnyújtás” – jelentette ki köszöntőjében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, felidézve, hogy mi, magyarok az elmúlt évszázadban számtalan kihívással néztünk szembe, azonban az elmúlt 10-12 év nemzetpolitikai irányváltása bebizonyította, hogy együtt gondolkodva és együtt cselekedve sikeresek tudunk lenni. A nehézségekben Magyarország felelősségvállalása minden egyes magyar emberért fokozott mértékben kell, hogy megjelenjen – tette hozzá.
„Magyarország elvitathatatlanul érdekelt abban, hogy a szomszédos Ukrajna egy szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is biztonságban és nyugalomban élhet szülőföldjén. Ebből az alapállásból következik: Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen!” – szögezte le Szilágyi Péter, hozzátéve: „Bízunk abban, hogy Ukrajna immár az Európai Unió társult országaként az előkészületben lévő új, nemzeti kisebbségekről szóló törvényben helyreállítja a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség korábban meglévő oktatási és nyelvi jogait, valamint a törvény előkészítése során figyelmet fordít a történelmi emlékművek kölcsönös tiszteletére és megőrzésére.”
A helyettes államtitkár biztosított arról, hogy a kárpátaljai magyar közösség támogatása a továbbiakban is folyamatos lesz. Beszédében kiemelte, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre a Kárpátalján maradt magyarság és az ukrajnai menekültek megsegítése céljából.
„Az ember minden időben békére, biztonságra vágyik. Bíznunk kell abban, hogy Európában, sőt a világon is egyre többen hallják meg azt a gondolatot és hangot, melyet a magyar kormány képvisel a háborús konfliktus kezdete óta. A háború nem a béke felé vezető út. Fegyverekkel nem lehet békét teremteni. Európában nem lehet más célunk, csak a béke, melyre mindannyiunknak törekedni kell, hogy a »nehéz idők« ismét a múltat jelenthessék!” – hangsúlyozta Szilágyi Péter.
A köszöntők után Dupka György történész, lágerkutató felidézte a 78 évvel ezelőtt történt eseményeket, melyek generációk életét megváltoztatva ejtettek mély sebet egész közösségek életében. A levéltári kutatások eredményei alapján Kárpátaljáról több mint 30 ezer magát magyarnak valló személyt vittek el előbb a szolyvai gyűjtőtábor felé – amely körülményiben önmagában is megfelelt egy haláltábornak –, onnan Sztarij Szamborba, ahonnan marhaszállító vagonokban szállították őket a céltáborokba. Tették mindezt a málenkij robot ürügyén. A Szolyvai Emlékparkban eddig 12 ezer áldozat neve van márványba vésve.
Ezt követően a Gulág fogolytáborainak poklát megjárt vagy ott elhunyt emberek vallomásai alapján Visszaemlékezések címmel egy olyan szívfacsaró összeállítást hallhattak a jelenlévők a Kárpátaljai Magyar Megyei Drámai Színház színművészeinek előadásában, mely közben bizony könny gyűlt a közönség soraiban ülők szemébe.
A kiállítást ezután mutatta be az alkotó művész. „Az ember, az emberi lélek épp a borotvaélen táncol, amikor a halál mellett áll. Ez egy állapot. A Gulág egy ilyen állapot volt, hiszen akik ott voltak, ők bármikor meghalhattak. Ezt az élt próbáltam megjeleníteni ezekkel a pasztellszínekkel” – mondta Matl Péter a kiállítás anyagát képező összesen 54 alkotásról.
Ha rápillantunk a grafikákra, feltűnik, hogy az emberi alakok szinte áttetszőek, vannak is meg nem is. Az élen táncolnak, s csak egy nagyon pici mozzanat választja el őket a haláltól – magyarázta a művész, aki elmesélte, hogy a bemutató egyik ukrajnai helyszínén odalépett hozzá egy jól öltözött nő, aki azt állította, hogy neki közvetlen köze van a kiállításhoz. Péter értetlenül nézett a nőre, aki egyértelműen fiatalabb volt, mint amikor a borzalmak történtek. Ezért megkérdezte tőle, hogy érti azt, hogy köze van a grafikákhoz? A válasz megdöbbentette a művészt: a mellette álló nőt édesanyja a lágerben hozta világra. A grafikákon is feltűnik a várandós nő alakja, akinek méhében ott van az élet. „A kiállítás üzenete az is, hogy Sztálinnak nem sikerült az a kísérlete, hogy kiirtsa a magyarokat, mert a túlélés mindig ott van, hiszen a halál helyén a lágerben megszületett az élet” – fogalmazott Matl Péter.
Az Ötösével című kiállítást 2022. december 15-ig, hétköznapokon 8.00 és 16.00 óra (közép-európai i.) között, hétvégén pedig előzetes egyeztetés szerint (az alábbi telefonszámon: +380 50 555 28 95) tekinthetik meg az érdeklődők.
Bemutatták a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyvet hétfőn Budapesten – számolt be az MTI.
Eddig még nem készült ilyen átfogó és szakmai mélységű útikönyv Kárpátaljáról – mondta a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosa.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke (b2) beszél, mellette Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttmûködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelõs miniszteri biztosa (b), Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnöke (b3) és Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) alelnöke, a könyv szerkesztője (b4) a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyv hivatalos bemutatóján a budapesti Roosevelt Irodaházban 2021. július 19-én. A könyv bemutatja Kárpátalja történelmét, földrajzát, a különböző régiókat, a térség társadalmi viszonyait. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Grezsa István úgy fogalmazott: a könyv bemutatja Kárpátalja történelmét, földrajzát, a különböző régiókat, a térség társadalmi viszonyait.
Hozzátette: hasonlóan a korábban megjelent Kárpátaljai Gasztrokalauz című kiadványhoz, ez az útikönyv is elérhető lesz ukrán nyelven ősztől.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A cél, hogy ne csak Magyarországról utazzanak turisták Kárpátaljára, azt szeretnék, hogy minél több ukrán látogató ismerje meg ennek a területnek páratlan értékeit, szépségeit – hangoztatta.
Grezsa István közölte: az utóbbi években az ukrán utazóközönség felfedezte magának Kárpátalját, és a magyar állam mindent megtesz annak érdekében, hogy a térség vonzóvá váljon.
Kárpátalja biztonságos, az ott élő magyarok és nem magyarok örömmel várják a magyar turistákat – tette hozzá.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke hiánypótlónak nevezte az útikönyvet.
Mint mondta, büszkeséggel tölti el, hogy a könyvben számos olyan emlékhely szerepel, amelynek létrejöttéhez az KMKSZ nyújtott segítséget; ilyen a könyv címlapján látható beregszászi Rákóczi-szobor, vagy a vereckei Honfoglalás-emlékmű.
Brenzovics László közölte: sokat fejlődtek a kárpátaljai magyar turisztikai vállalkozások, amihez hozzájárultak a szakmai képzések, programok, támogatások.
Reméljük, hogy a helyzet javulni fog Ukrajnában, a határok könnyebben átjárhatók lesznek, és ezzel újra felvirágozhat a határ menti és kárpátaljai települések turizmusa – fogalmazott a KMKSZ elnöke.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke elmondta: a szervezet azzal a céllal jött létre 2014-ben, hogy egyesítse a kárpátaljai magyar turizmussal foglalkozó szervezeteket.
A 450 oldalas útikönyv minőségi kiadvány, egész Kárpátalját felöleli – fogalmazott, hozzátéve: gondolkodnak a térség egyes régióit részletesen bemutató kötetek megjelentetésén is.
Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttmûködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosa (b3), mellette Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke (b4), Hanusz Árpád lektor (b5), Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnöke (j), Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) alelnöke, a könyv szerkesztője (b) és Kovács Sándor lektor (b2) a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyv hivatalos bemutatóján a budapesti Roosevelt Irodaházban Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A Kárpátalja magyar szemmel útikönyv megjelenését a Grezsa István vezette miniszteri biztosság finanszírozta, a kiadvány elérhető elektronikusan, pdf-formátumban is. A könyvet Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács alelnöke szerkesztette, kiadója a Shark Kft.
