tartózkodási engedély

Románia 87 841 tartózkodási engedélyt adott ki a háború elől menekülő, átmeneti védelemben részesülő, menedékesként elismert ukrán állampolgároknak, 4391 ukrán állampolgár pedig menedéket kért Romániától – közölte vasárnap a bukaresti belügyminisztérium.

Az utóbbi 24 órában harminchárommal növekedett a menedékesként ideiglenes román iratokkal rendelkező ukrán állampolgárok száma. A román bevándorlási hivatal (IGI) hat regionális befogadóközpontban biztosít szállást és ellátást a menedéket igénylő külföldiek számára. Ezek telítettsége a háború első heteiben elért 68 százalékról 26,2 százalékra csökkent. Tavaly az IGI mintegy 1100 férőhellyel gazdálkodott, az ukrajnai háború kitörése óta a hatóságok nem közöltek erről összesített adatokat.

Románia március 19. óta személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek a háború elől menekülők átmeneti védeleméről szóló, március 4-én elfogadott európai uniós határozat alapján. Az ukrajnai menekülteknek az IGI bocsát ki fényképes tartózkodási engedélyt.

A román határrendőrség hétfői adatai szerint az Ukrajnából érkező menekültek száma február 10-től kezdett emelkedni, azóta 2 millió 870 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába. Az utóbbi 24 órában 8703 ukrán állampolgár lépett be az országba.

A bukaresti külügyminisztérium október végén 86 500-ra becsülte a román területen maradt ukrán menekültek számát.

A lengyelországi Pomerániai Vajdaság hatóságai elkezdték megtagadni a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadását és meghosszabbítását oroszok számára, még olyanoknak is, akik hosszú ideje az országban dolgoznak – írja a Világgazdaság a The Moscow Timesra hivatkozva.

A lengyel hatóságok megtagadják vízumok és tartózkodási engedélyek kiadását és meghosszabbítását orosz állampolgárok számára.

Az erről szóló információk a Trojmiaszto közösségi fórumon és az egyik Telegram közösségben jelentek meg.

A Telegram közösség tagjai jelezték, hogy a Krakkóban és Varsóban élő oroszok is kaptak visszautasítást.

Mivel a „biztonsági fenyegetés” miatti megtagadás adatai bekerülnek a schengeni információs rendszerbe, az érintett személy nem kaphat vízumot vagy tartózkodási engedélyt más uniós országban sem.

Korábban Észtország is hasonló gyakorlatot vezetett be, és augusztus 5-én Lettország is beszüntette az oroszok számára a vízumok kiadását, kivéve, ha temetésre érkeznek.

Szintén friss hír, hogy Bulgária leállítja a turistavízumokhoz szükséges dokumentumok elfogadását Oroszország állampolgárai számára.

A hosszútávú tartózkodási engedély nélkül, az évek óta Németországban élő migránsok tízezrei jogosultak állandó tartózkodási engedélyre, miután a kormány szerdán jóváhagyta az új migrációs törvényt – tájékoztatott az UNN a dpa hírügynökségre hivatkozva.

A Miniszteri Kabinet által jóváhagyott új rendelet körülbelül 136 ezer embert érint: azokat, akik a 2022. január 1-i adatok szerint minimum öt éve élnek Németországban.

Azok, akik megfelelnek a követelményeknek, először egy évre igényelhetik tartózkodási státuszt, azt követően igényelhetik az állandó németországi tartózkodási engedélyt. Elegendő jövedelmük kell legyen ahhoz, hogy önálló életet élhessenek az országban, beszéljenek németül, és be kell bizonyítaniuk, hogy „jól beilleszkedtek” a társadalomba.

A 27 éven aluliak már három év németországi tartózkodást követően igényelhetik tartózkodási engedélyt.

Az új migrációs státusz megkönnyíti a menedékkérők számára a német nyelv elsajátítását – eddig csak azok vehettek részt nyelvtanfolyamon, akiknek valós esélyük volt arra, hogy menedékjogot kapjanak az országban. Mostantól minden menedékkérő beiratkozhat a tanfolyamra.

A szakképzett munkavállalók, például az informatikai szakemberek és más, Németországban nagy keresettel rendelkező foglalkozásúak számára az új státusz lehetővé teszi, hogy családjukkal együtt azonnal Németországba költözhessenek, ami korábban lehetetlen volt. A családtagoknak nem kell semmilyen nyelvet beszélniük, mielőtt az országba költöznének.

A törvényjavaslat a bűnözők kitoloncolását is megkönnyítené, többek között egyes elkövetők esetében háromról hat hónapra hosszabbítanák meg a kitoloncolás előtti fogvatartást. Az intézkedés célja, hogy a hatóságoknak több idejük legyen a kitoloncolás folyamatának előkészítésére, például a személyazonosság igazolására, a hiányzó okmányok beszerzésére és a repülőgépen való elszállításának szervezésére – számolt be a dpa német hírügynökség.

Románia személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek – a háború elől menekülők átmeneti védeleméről szóló, március 4-én elfogadott európai uniós határozat alapján.

A bukaresti kormány péntek esti ülésén hozott határozata értelmében Románia átmeneti védelemben részesíti (menedékesként ismeri el) a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat – függetlenül attól, hogy mikor érkeztek –, és azokat az Ukrajnából február 24-e után érkezett hontalanokat, vagy harmadik országbeli állampolgárokat, akik jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában.

Az ukrajnai menekülteknek személyi számot ad és fényképes tartózkodási engedélyt bocsát ki a román bevándorlási hivatal (IGI), akárcsak azoknak a külföldieknek, akik menedéket kérnek Romániától. Ez utóbbiaktól eltérően, azonban az átmeneti védelmet nem kell kérvényezni, az automatikusan minden ukrajnai menekültet megillet – mutat rá a bukaresti kormány közleménye.

A menedékes személyi adatait az átmeneti védelemről szóló európai uniós határozat hatályának megszűnése után egy évvel automatikusan törlik a román idegenrendészeti rendszerből, kivéve, ha közben az illető további tartózkodási jogosultságot szerzett Romániában, vagy ilyen irányú kérelme elbírálásra vár.

Az ukrajnai háború elől Romániába menekülő külföldiek szociális ellátásáról, és az őket segítő szervezetek támogatásáról már korábban döntött a román kormány. A március 7-i sürgősségi rendelet szerint minden, román területen maradó gyermeknek a román állampolgárokéval azonos joga van az ingyenes oktatásra, az Ukrajnából érkező felnőtteket pedig immár munkavállalási vízum nélkül is alkalmazhatják a munkaadók.

A román oktatási minisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint csaknem 400 ukrajnai diákot írattak be a romániai iskolákba, a munkaügyi minisztérium szombati közlése szerint pedig a háború kezdete óta 346-tal emelkedett az ukrán állampolgárokkal kötött, hivatalosan bejegyzett munkaszerződések száma.

Az Európai Unió Tanácsa március 4-én egyhangúlag fogadott el végrehajtási határozatot az ukrajnai háború miatt menekülni kényszerülők ideiglenes védelméről, amelynek alapján egyéni kérelmek vizsgálata nélkül is ideiglenes védelmet lehet biztosítani az unióba tömegesen beáramló, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereknek. A határozat egy éves kezdeti időszakról szól, amely szükség esetén legfeljebb kétszer egy évre meghosszabbítható. Az Európai Bizottság (EB) azonban bármikor javasolhatja az ideiglenes védelem megszüntetését is, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi.

Az EB pénteken iránymutatást tett közzé az Ukrajnából érkezők jogainak biztosítására, amely szerint az átmeneti védelemben részesülők tartózkodási engedélyének olyan dokumentumként kell szolgálnia, amely igazolja az illető jogállását más hatóságok előtt, például a munkaügyi hivataloknál és szolgálatoknál, az iskoláknál és a kórházaknál. Tartózkodási engedély birtokában az átmeneti védelemben részesült ukrán állampolgárok szabadon mozoghatnak az Európai Unióban.

Lengyelországban már több mint 300 000 ukrán állampolgár rendelkezik már ideiglenes (max. 3 éves) és állandó (5-10 éves) tartózkodási engedéllyel, közölte Jakub Dudziak, a Lengyel Bevándorlási Hivatalának szóvivője.

Dudziak elmondása szerint a Lengyelországba irányuló ukrán munkaerő-migráció növekedésének jelenlegi dinamikája fennmaradt. Megjegyezte: egyre több ukrán választja a hosszabb távú lengyelországi tartózkodást a rövid távú utazások helyett.

A Bevándorlási Hivatalának szóvivője megjegyezte, hogy 2014 óta jelentős növekedés figyelhető meg az ukrán bevándorlók számát illetően, és elsősorban munkavállalással kapcsolatos. Szerinte a jelenségre befolyással van az ukrajnai társadalmi-gazdasági helyzet, a vízummentesség bevezetése és a lengyel munkaerőpiac egyszerűsített elérhetősége.

Dudziak megjegyezte, hogy a legtöbb ukrán a nagy városi agglomerációkkal rendelkező vajdaságokban figyelhető meg: Mazowieckie (Varsó) – 22%, Malopolszke (Krakkó), Velikopolszke (Poznan) – 12%, Alsó-Szilézia (Wroclaw) – 9%. Egyben hozzátette, hogy a Lengyelországban tartózkodási engedéllyel rendelkező több mint 300 000 ukrán 60%-a 18-40 év közötti, 28%-a 40 év feletti, és 12%-a 18 év alatti gyermekek. A nemek tekintetében férfiak (54%) vannak többen.

A Bevándorlási Hivatal adatai szerint az ukránok csaknem 84%-a rendelkezik ideiglenes tartózkodási engedéllyel. A tartózkodási engedélyek túlnyomó többségét munkavállalás (77%), családi körülmények (12%), tanulmányok (2%) alapján adják ki. Egyben megjegyezték, ezek az adatok nem tartalmazzák azokat az ukránokat, akik vízum vagy vízummentesség alapján tartózkodnak Lengyelországban.

Az előzetes becslések szerint mintegy 1,5 millió ukrán állampolgár tartózkodhat Lengyelországban.

Tavaly a járvány miatt sokkal kevesebb tartózkodási engedélyt adtak ki az Unióban nem EU-s országok polgárainak: a 2019-es 2,9 millió után csak 2,2 milliót – derül ki az Eurostat friss összegzéséből. Érdekes, hogy az összes tartózkodási több mint egynegyedét Lengyelország adta ki, a lengyel–német–spanyol trió pedig együtt több mint a felét.

Az EU-s országokhoz képest feltűnően sok ukrán, kínai, dél-koreai és indiai állampolgár van köztük. 58 százalékuk munkavégzés miatt, 16 százalékuk oktatási célból, minden ötödik pedig egyéb okokra hivatkozva kapott passzust.

Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, ennek háromnegyedét tíz ország lakosainak. 20 744 ukrán kapott tartózkodási engedélyt (37,8 százalék), hatezret kínaiak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék), bő háromezret vietnamiak (5,5 százalék) és bő két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék). Ezer feletti engedélyt adtunk még törököknek, indiaiaknak, az Egyesült Államokból érkezőknek és oroszoknak.

Magyarország a szomszédos EU-s országokhoz képest kiemelkedően sok ukrán, kínai, dél-koreai és indiai állampolgárnak ad tartózkodási engedélyt. Míg az elmúlt évben 20 744 ukránnak (feltehetőleg sok kárpátaljai magyarnak is), tette lehetővé az ott tartózkodást, addig ez a szám Szlovéniában 258, Romániában 512, Ausztriában 1192, Horvátországban 1614, míg Szlovákiában 10 017.

Ugyanez az adat a kínai állampolgárok esetében Magyarországon 5998, míg Szlovákiában 140, Szlovéniában 176, Horvátországban 430, Romániában 431, Ausztriában 632. Nagyságrendileg egyébként a nyolcvan milliós lakosú Németország fogadott annyi kínait tartózkodási engedéllyel, mint mi, 6274-et.

Dél-koreai állampolgár 2063 kapott ideiglenes engedélyt munkavégzés (vélhetően az akkumulátor- és gumigyárak miatt) vagy más ok miatt Magyarországon. Ezzel szemben Szlovénia 19, Horvátország 30, Románia 46, Ausztria 167, Szlovákia 203 dél-koreai embernek adott ilyen dokumentumot.

A koronavírus járvány miatt Csehország felfüggesztette a külföldieknek kiadott vízumok meghosszabbítását. Azon személyeknek, akik jelenleg „meghosszabbított” vízumok alapján tartózkodtak Csehországban, november 16-ig el kell hagyniuk az országot – számolt be Csehország lembergi főkonzulátusának sajtószolgálata.

Azoknak a külföldieknek, akiknek schengeni munkavállalási, schengeni vagy idénymunka céljából kiadott hosszú távú valamint sürgősségi munkavállalási vízumuk van, el kell hagyniuk Csehország területét. Feltéve, hogy az ilyen típusú vízum érvényessége 2020. március 12-e után járt le.

A határidő legutóbb 2020. november 16-ig volt meghosszabbítva. Ha addig a külföldi állampolgár nem hagyja el Csehországot, attól kezdve az országban való tartózkodása illegálisnak minősül.

Ezt a kérdést az ukrán és török külügyi tárca vezetői, Dmitro Kuleba és Mevlüt Çavuşoğlu, Ankarában megtartott ülésükön vitatták meg – tájékoztatott a Külügyminisztérium sajtószolgálata.

„A török fél arról tájékoztatta Ukrajnát, hogy felveszi azon országok listájába, amelyek állampolgárai jogosultak rövid távú turisztikai tartózkodási engedélyekre, valamint arról, hogy készen áll a vízumkönnyítésre a Törökországban gyógykezelt ukrán állampolgárok számára. A miniszterek megállapodtak abban, hogy aktivizálják a szociális biztonságról szóló kétoldalú megállapodás megkötésére irányuló munkát” – olvasható a nyilatkozatban.

Щиро вдячний, що мій колега і друг Szijjártó Péter так швидко відгукнувся на українську пропозицію залучити...
Опубліковано Dmytro Kuleba Пʼятниця, 26 червня 2020 р.

Hatodik szomszédos megállapodás
Hatodik szomszédos megállapodás
Posted by Szijjártó Péter on Thursday, June 10, 2021

Ismét rekordszámú bevándorló próbál Európába jutniFriss adatok tanulsága szerint az illegális migráció továbbra is...
Posted by Hidvéghi Balázs on Saturday, August 14, 2021

Az a nem uniós állampolgár, aki úgynevezett huzamos uniós tartózkodási kártya birtokosa és legalább egy rokona valamely uniós ország állampolgára, mentesül a schengeni övezet területére való beutazáshoz szükséges vízumkötelezettség alól – közölte egy magyar vonatkozású ügyben hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

Az ügy előzménye, hogy 2017 októberében a magyar hatóságok bírságot szabtak ki a Ryanair légitársaságra, mivel az általa üzemeltetett London–Budapest járat egyik, ukrán állampolgárságú utasa nem rendelkezett a schengeni övezetbe való beutazáshoz szükséges vízummal, noha annak meglétét már a felszállás előtt ellenőriznie kellett volna.

Az ukrán utas ugyan rendelkezett az Egyesült Királyságban kiállított, az unió területén való huzamos tartózkodásra jogosító kártyával, de a magyar hatóságok szerint ez nem volt elégséges ahhoz, hogy a schengeni övezetnek részét nem képező tagállamból beléphessen az övezetbe. A magyar hatóságok szerint az uniós irányelv az ilyen beutazást kizárólag a családi kötelékre tekintettel kiállított tartózkodási kártya birtokosa számára engedélyezi, a huzamos tartózkodásra jogosító kártyával rendelkezők számára azonban nem.

A légitársaság, valamint a jogvitában eljáró illetékes magyar bíróság azt akarta megtudni, hogy az akkor még uniós tagsággal rendelkező Egyesült Királyság által jogszerűen kiállított, huzamos tartózkodásra jogosító kártya birtokosa jogosult-e vízum nélkül beutazni a schengeni övezetbe.

Ítéletében az unió luxembourgi székhelyű bírósága azt közölte, hogy a tagállamok csak valamely uniós polgár családtagjainak adhatnak ki huzamos tartózkodási kártyát. Az ilyen kártya következésképpen önmagában alkalmas annak igazolására, hogy jogosultja uniós állampolgár családtagjának minősül. Ennek megfelelően az ilyen kártya birtokosa jogosult bármely uniós tagállam területére beutazni.

A bíróság megállapította azt is, hogy a vízumkötelezettség alóli mentesség akkor is kiterjed az uniós polgár azon családtagjaira, akik tartózkodási kártya vagy huzamos tartózkodási kártya birtokosai, ha számukra e kártyát a schengeni térség részét nem képező tagállam állította ki.

Lengyelország új migrációs politikát vezet be a munkahelyek védelme érdekében a külföldi vendégmunkásokkal szemben. Ez legfőképpen a folyamatos, huzamos ideig tartó munkavállalást korlátozza. Kivételt képeznek azok, akik lengyelországi tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Őket nem korlátozzák a hosszútávú munkaszerződések megkötésében, írja az OBOZREVATEL.

Lengyelország 2020 elejére több mint 1 millió ukrán vendégmunkást tart nyilván. Egy részük szezonális munkát végez, az év folyamán váltják egymást. Ellenben 30%-nak tartózkodási engedélye van, és folyamatos munkaviszonyuk van.

Mirosław Przewoźnik, lengyel Család-, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium Főosztályának igazgatóhelyettese szerint ez nem érinti az ukránokat. Mitöbb, Lengyelországban úgy vélik, hogy az ukrán munkavállalók száma ebben az évben nemhogy csökken, kis mértékben növekedni fog. Ezzel egyetért a Nemzetközi Foglalkoztatási Szövetség elnöke, Vaszil Voszkobojnik is. Ezen felül, figyelembe véve a lengyel minisztérium képviselőjének szavait, arra a következtetésre jutott, hogy a korlátozások semmiképp nem érintik az ukránokat, ellenkezőleg.

„A lényeg az, hogy Lengyelország a képzett munkaerők beáramlását szeretné növelni, ma ezen a téren hiány van” – mondja Voszkobojnik.

A második szempont, a szakértő szerint, hogy a munkaerő-bevándorlás ne bizonyos városokban, például Varsóban koncentrálódjon, hanem egyenletes elosztás alakuljon ki az egész országban.

A harmadik a lengyel fél nem fogja meghosszabbítani a munkavállalási vízumok időtartamát, hanem a tartózkodási engedélyek megszerzésének lehetőségét szeretnék elősegíteni.