Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MTA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxMDYxMTt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 83198
[content] =>
Bár az űrteleszkópok segítségével már számos kisbolygót azonosítottak a NASA szakemberei, sok olyan van, amit még nem. Ezért is készült el a Sentry-II nevű, igen fejlett szoftver, mely adott esetben akár életmentő is lehet.
Egy hosszabb blogbejegyzésben jelentette be minap a NASA, hogy munkába állt az új, aszteroidafigyelő rendszerük, a Sentry-II. A gyakorlatban egy igen fejlett szoftverről van szó, ami azt vizsgálja majd, hogy a beazonosított kisbolygók összeütközhetnek-e a Földdel.
A NASA mérnökei eddig mintegy 28 ezer földközeli kisbolygót (ear-Earth asteroids, NEAs) fedeztek fel a távcsöves mérésekkel. Ez a szám azonban nem véges, hiszen rengeteg olyan objektum lehet még, amit eddig észre sem vettek.
Ahogy az űrkutatási hivatal rámutat, az emberek legtöbbje azt hiszi, hogy az űrsziklák csak úgy ide-oda repkednek a Naprendszerben, és ezáltal komoly fenyegetést jelentenek. A valóság azonban más: a fizika törvényei alapján minden kisbolygó egy jól meghatározható pályát jár be, amit mindvégig nyomon lehet követni. Ez a fajta monitorozás viszont precíz számítást igényel, hiszen a pontatlanságból komoly problémák adódhatnak. Például az is, hogy nem tudjuk meghatározni egy esetleges jövőbeli találkozás idejét, esélyét.
A NASA ezért is működteti CNEOS (Near Earth Object Studies) nevű központját, mely a földközeli kisbolygókat hivatott figyelni. A csoport ehhez ugyanúgy a számítógépre támaszkodik, és a 2002-ben fejlesztett, még első generációs Sentryre. Azóta viszont eltelt majdnem két évtized, mely a program modernizációját is egyre sürgetőbbé tette. Ezt végezték el mostanában, a már említett Sentry-II üzembe helyezésével. Ugyanakkor az első szoftverváltozat sem volt gyenge: a rendszer a NASA szerint egy óra alatt meg tudta mondani, hogy a következő 100 évben várható-e valamilyen becsapódás.
A Sentry-II viszont ennél is hatékonyabban és gyorsabban dolgozik majd, miközben az olyan alacsony valószínűségeknél is alkalmazható lesz, mint az egy a tízmillióhoz. A másik, hogy a rendszer néhány korábban még manuálisan elvégzett számítást már emberi rásegítés nélkül old meg, ami újabb jelentős segítség a kutatóknak.
[type] => post
[excerpt] => Bár az űrteleszkópok segítségével már számos kisbolygót azonosítottak a NASA szakemberei, sok olyan van, amit még nem. Ezért is készült el a Sentry-II nevű, igen fejlett szoftver, mely adott esetben akár életmentő is lehet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1639693680
[modified] => 1639661565
)
[title] => Munkába állt az égi őrszem, ez védi a Földet a legveszélyesebb aszteroidáktól (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=83198&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 83198
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 83199
[image] => Array
(
[id] => 83199
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[original_lng] => 179989
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1639654516:12
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1639654213
[_thumbnail_id] => 83199
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1952
[translation_required_done] => 1
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1647952139
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657694128
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665594229
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1666954084
[_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] => We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
[_oembed_time_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] => 1679670557
[_oembed_5c23f5f02288d2e09d8b1e565a593012] => asteroid (2024 JP1) missed earth by 18 lunar distances: diameter ~30 m, velocity 4.7 km/s, energy ~117 kilotons. https://t.co/tPT3PILOLn
— Asteroids and Comets (@AsteroidMisses) June 1, 2024
[_oembed_time_5c23f5f02288d2e09d8b1e565a593012] => 1717858002
[_oembed_efa6295057c366e082754a39cb626447] => asteroid (2024 KX) missed earth by 0.8 lunar distances: diameter ~13 m, velocity 8.3 km/s, energy ~29 kilotons. https://t.co/TUo95KAXue
— Asteroids and Comets (@AsteroidMisses) May 31, 2024
[_oembed_time_efa6295057c366e082754a39cb626447] => 1717858002
[_oembed_39b71eeacfff05a2114ddf904fc7b5c1] =>
[_oembed_time_39b71eeacfff05a2114ddf904fc7b5c1] => 1719611675
[_oembed_a2e8b60b7c69ca7e91dc29982e799a62] => asteroid (2024 JP1) missed earth by 18 lunar distances: diameter ~30 m, velocity 4.7 km/s, energy ~117 kilotons. https://t.co/tPT3PILOLn
— Asteroids and Comets (@AsteroidMisses) June 1, 2024
[_oembed_time_a2e8b60b7c69ca7e91dc29982e799a62] => 1719611676
[_oembed_c49b59b4d8ad069abb8117f42c717267] => asteroid (2024 KX) missed earth by 0.8 lunar distances: diameter ~13 m, velocity 8.3 km/s, energy ~29 kilotons. https://t.co/TUo95KAXue
— Asteroids and Comets (@AsteroidMisses) May 31, 2024
[_oembed_time_c49b59b4d8ad069abb8117f42c717267] => 1719611676
[_oembed_39b0bbceba0a434dd83e8761634fd215] => We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
[_oembed_time_39b0bbceba0a434dd83e8761634fd215] => 1719611676
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 25
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Videók
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2745
[1] => 2746
[2] => 77329
[3] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aszteroida
[1] => Föld
[2] => Sentry-II
[3] => világűr
)
)
[1] => Array
(
[id] => 79835
[content] =>
A világ településeinek lábnyomát térképezik fel a világűrből, a Földön lévő emberi települések fejlődéséről készülő legátfogóbb adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttműködve készíti.
A világ lakossága 2050-re eléri a 9,7 milliárdot az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának adatai szerint. Városokban él ma már az emberiség 55 százaléka, ez az arány 2050-re 68 százalékra nő. A gyors és nem tervezett urbanizáció a klímaváltozás kihívásaival párosulva a légszennyezés növelését, a katasztrófák általi sebezhetőséget, az erőforrásokkal – a víz, alapanyag és energia – való gazdálkodással kapcsolatos kérdések számát növeli.
Az ESA szerint a városiasodás jelenlegi folyamatainak jobb megértését fogja szolgálni a világ települései lábnyomának (World Settlement Footprint, WSF) feltérképezése, amely két különálló adatbázis, az egyik a WSF 2019, a másik a WSF Evolution.
A WSF 2019, amely páratlan részletességgel és pontossággal biztosít információkat a településekről, az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdas misszióinak adatait használja fel, míg a WSF Evolution az amerikai Landsat műhold által 1985 és 2015 között gyűjtött hétmillió felvételt dolgozza fel, amelyek az emberi települések növekedését mutatja be évről évre.
Ezek az új adatbázisok jól fogják szolgálni az országok statisztikai hatóságait, a civil társadalmat és nemzetközi szervezeteket.
„A világ településeinek lábnyoma olyan ismeretalapot nyújt, amely segítheti a kutatókat, a kormányzati szerveket, a városok tervezőit, hogy jobban megértsék, miként megy végbe az urbanizálódás, és hozzájárul a fenntartható városi fejlődési stratégiák elkészítéséhez, a jól informált politikai döntések meghozatalához helyi és nemzeti szintén” – idézte Mattia Maconcinit, a DLR illetékesét az ESA közlése.
[type] => post
[excerpt] => A világ településeinek lábnyomát térképezik fel a világűrből, a Földön lévő emberi települések fejlődéséről készülő legátfogóbb adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttmű...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1637619300
[modified] => 1637532893
)
[title] => Az űrből térképezik fel a világ városainak lábnyomait
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=79835&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79835
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 79836
[image] => Array
(
[id] => 79836
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/822dcb7b-2265-4c75-a0f6-39f3ae712ece.jpg
[original_lng] => 189078
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/822dcb7b-2265-4c75-a0f6-39f3ae712ece-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/822dcb7b-2265-4c75-a0f6-39f3ae712ece-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/822dcb7b-2265-4c75-a0f6-39f3ae712ece-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/822dcb7b-2265-4c75-a0f6-39f3ae712ece.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/822dcb7b-2265-4c75-a0f6-39f3ae712ece.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/822dcb7b-2265-4c75-a0f6-39f3ae712ece.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/822dcb7b-2265-4c75-a0f6-39f3ae712ece.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1637525695:12
[_thumbnail_id] => 79836
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2174
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => {{unknown}}
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1639999953
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1666629342
[_oembed_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] =>
[_oembed_time_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] => 1719725678
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 37864
[1] => 73783
[2] => 73782
[3] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Űrügynökség (ESA)
[1] => feltérképezés
[2] => Német Űrkutatási Központ (DLR)
[3] => világűr
)
)
[2] => Array
(
[id] => 73074
[content] =>
A Sussex Egyetem fizikusai fontos lépést tettek a fekete lyukak kutatásában. Kvantumgravitációs korrekciókat számoltak a fekete lyukak entrópiájához, amikor érdekes jelenségre bukkantak. Az 1970-es évek óta a fizikusok próbálnak elméleteket kidolgozni a kvantumgravitációra és alkalmazni ezeket az eseményhorizont fizikájára. A legutóbbi kísérlet Xavier Calmet. és Folkert Kuipers párosnak szeptember 9-én a Physical Review D. magazinban publikált tanulmánya.
Amikor a tudósok először megerősítették a fekete lyukak létezését az 1970-es években, azt gondolták, hogy nagyon egyszerű, inert testek. Aztán Hawking felfedezte, hogy a fekete lyukak nem éppen feketék és valójában hőt bocsátanak ki. És most egy fizikus pár rájött, hogy a fekete lyukak nyomást gyakorolnak környezetükre.
Xavier Calmet az angliai Sussex Egyetem fizika professzora és diákja Folkert Kuipers fekete lyukak eseményhorizontja közelében lévő kvantumhatásokat vizsgálta, valamit, amit irtózatosan nehéz rögzíteni, mikor észrevették, hogy egy furcsa matematikai kifejezés bukkant fel az egyenleteikben. A kifejezés először teljesen zavarba ejtette őket – nem tudták, mit jelent vagy hogy magyarázzák.
Hogy megbirkózzanak vele, az effektív térelméletet használták, és hónapok múlva rájöttek, ez a fekete lyuk által produkált nyomás egy kifejezése volt.
Korábban senki sem tudta, hogy ez lehetséges, és ez megváltoztatja a tudósok fekete lyukakról való gondolkodásmódját. és viszonyukat az univerzum többi részéhez.
A nyomás szinte abszurd kicsi, mint 1054 – szer kisebb, mint a standard légnyomás a Földön. De ott van. Azt is találták, hogy a nyomás lehet pozitív és negatív is, fekete lyuk közelében lévő kvantum részecskék különleges keverékétől függően. Eredményeik kiterjednek a fekete lyuk fogalmára, mint olyan termodinamikai entitások, aminek nem csak hőmérséklete és entrópiája van, hanem nyomása is.
Az 1970-es években Stephen Hawking volt az egyik első fizikus, aki alkalmazta a kvantumfizikát, hogy megpróbálja megérteni, mi történik az eseményhorizontnál. E munkát megelőzően mindenki csak feltételezte, hogy a fekete lyukak egyszerű objektumok. Az általános relativitáselmélet szerint, mely először sugallta, hogy a fekete lyukak létezhetnek, nincs semmi figyelemreméltó az eseményhorizont körül. Hawking mindent megváltoztatott. Rájött, hogy a kvantumhab – részecskék sokasága, melyek ki-be ugrálnak a létezésben a téridő vákuumában – hatással lehet az eseményhorizont leegyszerűsített nézetére. Időnként részecskepárok jelennek meg spontán a téridő üres vákuumából, aztán egy energiavillanásban annihilálják egymást, visszatérvén a vákuumba eredeti állapotukhoz. De amikor ez egy fekete lyukhoz túl közel történik, a pár egyik tagja csapdába eshet az eseményhorizont mögött és a másik megmenekül. A fekete lyuk benyújtja az energia számlát a megmenekült részecskének, így annak tömeget kell veszítenie. Ez a folyamat a Hawking sugárzás és ezeken keresztül fedezték fel, hogy a fekete lyukak nem teljesen, 100%-osan feketék. Kicsit ragyognak. Ez a ragyogás az úgynevezett feketetest sugárzás, azt jelenti, hogy van hőjük és entrópiájuk és az összes többi kifejezés amit rendszeresen alkalmazunk a sokkal több szokványos objektumokra mint a hűtőszekrény és autómotorok.
Hawking arra fókuszált, hogy a kvantummechanika milyen hatással van egy fekete lyuk környékére. A kvantummechanika nem tartalmazza a gravitációs erőt, és az eseményhorizontok közelében történő események teljes leírásának tartalmaznia kell a kvantumgravitációt, vagy azt, hogy milyen erős gravitáció működik az icipici skálákon.
„Bár a fekete lyuk által kifejtett nyomás, amit tanulmányoztunk kicsi, a tény hogy jelen van több új lehetőséget nyit fel, átfogván az asztrofizika, részecskefizika és kvantumfizika tudományát” – mondja Xavier Calmet.
„Hawking intuíciója fordulópont volt, hogy a fekete lyukak nem feketék, hanem sugárzási spektrumuk van, ami nagyon hasonló a fekete testekéhez/testekhez, a fekete lyukakat ideális laboratóriummá tette kvantumdinamika és a kvantummechanika, gravitáció ás termodinamika közti kölcsönhatások vizsgálatához” – mondta Calmet.
A teljes kvantumgravitáció teória hiányában a duó az effektív térelmélet megközelítő technikát használta. Ez a teória azt feltételezi, hogy kvantum szinten a gravitáció gyenge – egy feltételezés, ami lehetővé teszi a számításokkal haladjanak anélkül, hogy minden szétesne, amikor a gravitációt a kvantumrendszerben extra erősnek modellezik. Bár ezek a számítások nem fogják feltárni az eseményhorizont teljes képét, bepillantást nyújthatnak a fekete lyuk körül és a fekete lyukba.
Ha a fekete lyukat csak az általános relativitáselméleten belül nézzük, megmutatható, hogy szingularitás van a közepükben, ahol az általunk ismert fizikai örvények összeomlanak. Remélhetőleg, amikor a kvantum térelméletet és az általános relativitáselméletet egyesítjük képesek lehetünk a fekete lyukak egy új leírását felfedezni – mondta Calmet.
Mivel a munkájuk csak a gyenge kvantumgravitációt modellezte és negligálta az erős gravitációt, nem tudja megmagyarázni teljesen a fekete lyuk viselkedését, de fontos lépés.
[type] => post
[excerpt] => A Sussex Egyetem fizikusai fontos lépést tettek a fekete lyukak kutatásában. Kvantumgravitációs korrekciókat számoltak a fekete lyukak entrópiájához, amikor érdekes jelenségre bukkantak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1632608520
[modified] => 1632534869
)
[title] => Új felfedezést tettek angol kutatók a fekete lyukakról
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=73074&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 73074
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 73078
[image] => Array
(
[id] => 73078
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20190121feher-lyuk1.jpg
[original_lng] => 188383
[original_w] => 800
[original_h] => 640
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20190121feher-lyuk1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20190121feher-lyuk1-300x240.jpg
[width] => 300
[height] => 240
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20190121feher-lyuk1-768x614.jpg
[width] => 768
[height] => 614
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20190121feher-lyuk1.jpg
[width] => 800
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20190121feher-lyuk1.jpg
[width] => 800
[height] => 640
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20190121feher-lyuk1.jpg
[width] => 800
[height] => 640
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20190121feher-lyuk1.jpg
[width] => 800
[height] => 640
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1632524070:12
[_thumbnail_id] => 73078
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1969
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => Space hurricanes have been observed for the first time in Earth’s upper atmosphere, confirming their existence and...
Posted by University of Reading on Tuesday, March 2, 2021
[_oembed_time_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => 1632524071
[_oembed_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => ASTRONOMY PHOTOGRAPHER OF THE YEAR 2020
AURORAE WINNER: The Green Lady—Nicholas Roemmelt
OUR MOON WINNER: Tycho Crater Region—Alain Paillou
OVERALL & GALAXIES WINNER: Andromeda Galaxy—Nicolas Lefaudeux
OUR SUN WINNER: Liquid Sunshine—Alexandra Harthttps://t.co/qkQEp1xaVR pic.twitter.com/pwUN815v0F
— Samantha Josephine Stockings (@HattersonFord) September 11, 2020
[_oembed_time_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => 1632524071
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640754868
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1667918359
[_oembed_d0f843457e8a3f6e451bf78b0e6c75fb] =>
[_oembed_time_d0f843457e8a3f6e451bf78b0e6c75fb] => 1680246787
[_oembed_a8ad48cee057a1bbd2d73504d2b9c433] =>
[_oembed_time_a8ad48cee057a1bbd2d73504d2b9c433] => 1719581571
[_oembed_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] =>
[_oembed_time_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] => 1719581571
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10612
[1] => 67434
[2] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fekete lyuk
[1] => kvantumgravitáció
[2] => világűr
)
)
[3] => Array
(
[id] => 71886
[content] =>
Hogy az élet miként alakulhat ki, azt a kutatók a mai napig is vizsgálják, ám abban már egyértelműen konszenzusra jutottak, hogy az olyan alkotóelemek, mint a DNS és az RNS létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges bizonyos molekulák jelenléte. Ilyen molekulákat már korábban is észleltek a világűrben, ám a csillagászok most olyan helyen fedezték fel őket nagy mennyiségben, ahol épp zajlik a bolygóképződés.
Az IFLScience beszámolója szerint a tudósok öt csillagrendszert vizsgáltak, ahol egy olyan csillag található, amit protoplanetáris korong vesz körbe. A Wikipédia meghatározása szerint ez egy olyan „akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek. Ezen részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze.”
A vizsgált rendszerek közül négy ezen molekulák egyedi kémiai jegyeit hordozzák magukon: cianoacetilént, acetonitrilt és ciklopropenilidént tartalmaztak, és ezek sokkal nagyobb mennyiségben voltak jelen, mint amire redetileg számítottak a tudósok. Eredményeiket az Astrophysical Journal Supplement Series-ben tették közzé.
John Ilee, a kutatás vezetője szerint most először volt lehetősége a csapatnak arra, hogy egy Naprendszer méretű rendszer belső részén kutassanak ilyen molekulák után. Számításaik szerint az említett anyagok 10-szer, 100-szor nagyobb mennyiségben voltak jelen a területen, mint amire az előzetes kalkulációk alapján számítottak.
A szakember szerint a szóbanforgó molekulák az élet építőköveinek tekinthetők, gyakorlatilag a cukrok, aminosavak vagy épp az RNS létrejöttéhez szolgálnak nyersanyagként.
A kutatók szerint a mostani eredmény azért is fontos, mert ezek szerint még bonyolultabb molekulákat is képesek lehetnek kimutatni a világűrben. Ha ez sikerül, akkor talán könnyebben megértjük majd, miként lehet, állhatnak össze az élet alapjául szolgáló anyagok más csillagok körül.
[type] => post
[excerpt] => Hogy az élet miként alakulhat ki, azt a kutatók a mai napig is vizsgálják, ám abban már egyértelműen konszenzusra jutottak, hogy az olyan alkotóelemek, mint a DNS és az RNS létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges bizonyos molekulák jelenléte.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631917620
[modified] => 1631858222
)
[title] => Több távoli csillagnál az élet kialakulásához szükséges molekulákra bukkantak a tudósok
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=71886&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71886
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71887
[image] => Array
(
[id] => 71887
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/univrezum.jpg
[original_lng] => 87396
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/univrezum-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/univrezum-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/univrezum-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/univrezum.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/univrezum.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/univrezum.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/univrezum.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1631847424:12
[_thumbnail_id] => 71887
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1478
[_oembed_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => ASTRONOMY PHOTOGRAPHER OF THE YEAR 2020
AURORAE WINNER: The Green Lady—Nicholas Roemmelt
OUR MOON WINNER: Tycho Crater Region—Alain Paillou
OVERALL & GALAXIES WINNER: Andromeda Galaxy—Nicolas Lefaudeux
OUR SUN WINNER: Liquid Sunshine—Alexandra Harthttps://t.co/qkQEp1xaVR pic.twitter.com/pwUN815v0F
— Samantha Josephine Stockings (@HattersonFord) September 11, 2020
[_oembed_time_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => 1631847424
[_oembed_bccd5506cb11f48ed3543a74395c45c0] => {{unknown}}
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => Space hurricanes have been observed for the first time in Earth’s upper atmosphere, confirming their existence and...
Posted by University of Reading on Tuesday, March 2, 2021
[_oembed_time_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => 1631906829
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640194374
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1668234984
[_oembed_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] =>
[_oembed_time_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] => 1720017037
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 66451
[1] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => molekulák
[1] => világűr
)
)
[4] => Array
(
[id] => 70787
[content] =>
A tervek szerint december 18-án lövik fel a James Webb űrteleszkópot – közölte szerdán honlapján az amerikai űrkutatási hivatal.
Miután eléri a világűrt, a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.
A NASA az Arianespace európai űrkutatási vállalattal egyeztetve és a tesztek sikeres végrehajtása után döntött az időpontról.
A James Webb űrteleszkópot a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség közös programja keretében egy Ariane 5 rakétán indítják a világűrbe a Francia Guyanán lévő európai űrközpontból. Az űreszköz jelenleg a Northrop Grumman cégnek a kaliforniai Rodendo Beachen lévő üzemében várakozik.
Az infravörös tartományban működő James Webb „szeme” képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé.
A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.
[type] => post
[excerpt] => A tervek szerint december 18-án lövik fel a James Webb űrteleszkópot – közölte szerdán honlapján az amerikai űrkutatási hivatal.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631226120
[modified] => 1631220771
)
[title] => Decemberben indulhat útjára a James Webb űrteleszkópot
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70787&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70787
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 70788
[image] => Array
(
[id] => 70788
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/urteleszkop.jpg
[original_lng] => 95558
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/urteleszkop-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/urteleszkop-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/urteleszkop-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/urteleszkop.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/urteleszkop.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/urteleszkop.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/urteleszkop.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1631209972:12
[_thumbnail_id] => 70788
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1550
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => Space hurricanes have been observed for the first time in Earth’s upper atmosphere, confirming their existence and...
Posted by University of Reading on Tuesday, March 2, 2021
[_oembed_time_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => 1631145979
[_oembed_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => ASTRONOMY PHOTOGRAPHER OF THE YEAR 2020
AURORAE WINNER: The Green Lady—Nicholas Roemmelt
OUR MOON WINNER: Tycho Crater Region—Alain Paillou
OVERALL & GALAXIES WINNER: Andromeda Galaxy—Nicolas Lefaudeux
OUR SUN WINNER: Liquid Sunshine—Alexandra Harthttps://t.co/qkQEp1xaVR pic.twitter.com/pwUN815v0F
— Samantha Josephine Stockings (@HattersonFord) September 11, 2020
[_oembed_time_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => 1631145980
[_oembed_bccd5506cb11f48ed3543a74395c45c0] => {{unknown}}
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640417238
[_oembed_c570ac65b8975c8927e2df3936b9880f] =>
[_oembed_time_c570ac65b8975c8927e2df3936b9880f] => 1663312920
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1666940421
[_oembed_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] =>
[_oembed_time_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] => 1719679003
[_oembed_609aaac9539e5d7e80c24b243f5fad4f] =>
[_oembed_time_609aaac9539e5d7e80c24b243f5fad4f] => 1719679003
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 590
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => IT
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 65569
[1] => 65568
[2] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fellövés
[1] => űrteleszkóp
[2] => világűr
)
)
[5] => Array
(
[id] => 48195
[content] =>
Kutatók úgynevezett űrhurrikánt észleltek a Föld légkörének felső rétegében, az ionoszférában, az Északi-sark fölött. A különös jelenség még 2014-ben zajlott, a műholdak akkor látták is, de a szakembereknek csak most, az adatok elemzése után sikerült megerősíteniük: tényleg lezajlott egy ilyen esemény.
A tudósok azt is megállapították, hogy az űrciklonok és a Földön zajló viharok között – viselkedésben legalábbis – nincs sok eltérés. Az viszont jelentős különbség, hogy a fönt kavargó hurrikán esetében nem (eső)víz, hanem elektronok potyognak, ez a 2014-es jelenség idején is így volt. A Readingi Egyetem szerint a felfedezés új megvilágításba helyezi bolygónk és az űr közti kapcsolatot.
A 2014-ben detektált űrvihar idején egy ezer kilométer szélesen kavargó plazmatömeg az óramutató járásával ellentétes irányban forgott, több nyúlványa is volt, majd 8 óra elteltével szertefoszlott.
A jelenség detektálásához nagy segítséget nyújtottak kínai, amerikai, illetve brit kutatók mérései, valamint az úgynevezett 3D-s magnetoszféra-modellezés, amellyel képet kreálhattak a lezajlott eseményről. A témában íródott tudományos publikációt a Nature Communicationsben tették közzé.
[type] => post
[excerpt] => Kutatók úgynevezett űrhurrikánt észleltek a Föld légkörének felső rétegében, az ionoszférában, az Északi-sark fölött. A különös jelenség még 2014-ben zajlott, a műholdak akkor látták is, de a szakembereknek csak most, az adatok elemzése után siker...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615156620
[modified] => 1615143515
)
[title] => Bebizonyították, hurrikán volt a világűrben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=48195&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48195
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48196
[image] => Array
(
[id] => 48196
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/hurrikan.jpg
[original_lng] => 34824
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/hurrikan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/hurrikan-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/hurrikan-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/hurrikan.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/hurrikan.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/hurrikan.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/hurrikan.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1615136316:12
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => Space hurricanes have been observed for the first time in Earth’s upper atmosphere, confirming their existence and...
Posted by University of Reading on Tuesday, March 2, 2021
[_oembed_time_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => 1614992728
[_thumbnail_id] => 48196
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3073
[_oembed_977b5810e38cac0553b6be734fa8cadc] =>
[_oembed_time_977b5810e38cac0553b6be734fa8cadc] => 1614992925
[_oembed_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => ASTRONOMY PHOTOGRAPHER OF THE YEAR 2020
AURORAE WINNER: The Green Lady—Nicholas Roemmelt
OUR MOON WINNER: Tycho Crater Region—Alain Paillou
OVERALL & GALAXIES WINNER: Andromeda Galaxy—Nicolas Lefaudeux
OUR SUN WINNER: Liquid Sunshine—Alexandra Harthttps://t.co/qkQEp1xaVR pic.twitter.com/pwUN815v0F
— Samantha Josephine Stockings (@HattersonFord) September 11, 2020
[_oembed_time_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => 1614992926
[_oembed_bccd5506cb11f48ed3543a74395c45c0] => {{unknown}}
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640342557
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1668096145
[_oembed_ef0a70b3e2cd7c9b2aaaa64f054ff20a] => {{unknown}}
[_oembed_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] =>
[_oembed_time_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] => 1719760101
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33729
[1] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hurrikán
[1] => világűr
)
)
[6] => Array
(
[id] => 47195
[content] =>
A Föld bármely pontjára képes lesz a jövőben elektromosságot küldeni az a napenergiát gyűjtő és továbbító űrbéli panel, amit amerikai kutatók fejlesztettek.
Drónnal küldték fel az űrbe a kísérleti panelt
A Pentagonnak dolgozó tudósok sikeresen tesztelték a pizzásdoboz méretű panelt. Ez egy jövőbeli rendszer prototípusa, mely áramot biztosíthat a Föld bármely pontján – olvasható CNN amerikai hírtelevízió honlapján.
A napenergia kimeríthetetlen forrást jelent Forrás: Science Photo Library A PRAM (fotovoltaikus rádiófrekvencia-antenna modul – Photovoltaic Radiofrequency Antenna Module) panelt 2020 májusában a Pentagon X-37B drónjával küldték fel az űrbe. A drón 90 percenként kerüli meg a Földet.
A panelt úgy tervezték, hogy a lehető legjobban használja fel az űrbéli fényt, amely nem jut át a Föld légkörén.
A kísérleti panelt egy drón juttatta fel a világűrbe Forrás: RT Ebben a fényben még megvan a kék hullámok energiája, ezért jóval erőteljesebb, mint a Földet elérő napfény. A kék fény a légkörbe lépve ugyanis szétszóródik, ezért tűnik az ég is kéknek.
Forradalmasíthatja a jövő energiatermelését
„Emiatt sokkal nagyobb mennyiségű napfény van az űrben” – mondta Paul Jaffe, a projekt egyik fejlesztője. A legutóbbi vizsgálatok szerint a 30-szor 30 centiméteres panel nagyjából 10 wattnyi energiát képes előállítani és átadni.
A Boeing X-37B típusú orbitális pályán keringő drónja Forrás: Space.com Ez az energia egy tablet üzemeltetéséhez elegendő.
A projekt távlati elképzelése szerint tucatnyi panelt kapcsolnak egymáshoz. Siker esetén a projekt forradalmasíthatja az energiaelőállítást és a világ távoli pontjaiba való eljuttatását.
[type] => post
[excerpt] => A Föld bármely pontjára képes lesz a jövőben elektromosságot küldeni az a napenergiát gyűjtő és továbbító űrbéli panel, amit amerikai kutatók fejlesztettek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1614379140
[modified] => 1614377001
)
[title] => Az űrből küldenek majd elektromosságot a Földre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=47195&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47195
[uk] => 47536
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47197
[image] => Array
(
[id] => 47197
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/20210225nap5.jpg
[original_lng] => 42257
[original_w] => 689
[original_h] => 388
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/20210225nap5-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/20210225nap5-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/20210225nap5.jpg
[width] => 689
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/20210225nap5.jpg
[width] => 689
[height] => 388
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/20210225nap5.jpg
[width] => 689
[height] => 388
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/20210225nap5.jpg
[width] => 689
[height] => 388
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/20210225nap5.jpg
[width] => 689
[height] => 388
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1614519906:8
[_thumbnail_id] => 47197
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 3119
[_oembed_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => ASTRONOMY PHOTOGRAPHER OF THE YEAR 2020
AURORAE WINNER: The Green Lady—Nicholas Roemmelt
OUR MOON WINNER: Tycho Crater Region—Alain Paillou
OVERALL & GALAXIES WINNER: Andromeda Galaxy—Nicolas Lefaudeux
OUR SUN WINNER: Liquid Sunshine—Alexandra Harthttps://t.co/qkQEp1xaVR pic.twitter.com/pwUN815v0F
— Samantha Josephine Stockings (@HattersonFord) September 11, 2020
[_oembed_time_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => 1614309128
[_oembed_bccd5506cb11f48ed3543a74395c45c0] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => Space hurricanes have been observed for the first time in Earth’s upper atmosphere, confirming their existence and...
Posted by University of Reading on Tuesday, March 2, 2021
[_oembed_time_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => 1615778478
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640524607
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1667498949
[_oembed_3f8c6506c2e5694d7d409b5ad4abd287] =>
[_oembed_time_3f8c6506c2e5694d7d409b5ad4abd287] => 1709454010
[_oembed_f3707323691109699ee9494eb0e3eb98] =>
[_oembed_time_f3707323691109699ee9494eb0e3eb98] => 1719682697
[_oembed_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] =>
[_oembed_time_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] => 1719682697
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 590
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => IT
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 39987
[1] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => napenergia
[1] => világűr
)
)
[7] => Array
(
[id] => 30413
[content] =>
Egy produkciós cég a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén tervez valóságshowt forgatni Űrhős címmel, melynek során az egy kiválasztott szereplő mindennapjait követhetnék nyomon a nézők a 10 napos utazás során, alacsony Föld körüli pályán – adja hírül a Travel and Leisure.
A shownak részét képezi az a verseny is, melynek során kiválasztják a leendő amatőr űrhajóst. A versenyzők átfogó képzést kapnak, és tesztelik testi, szellemi és érzelmi erejüket, valamint azokat a tulajdonságaikat, amelyekre még szükség lehet az űrben. Elképzelhető, hogy a nézők majd szavazhatnak is a kedvenc versenyzőjükre, aki majd a SpaceX Dragon 2023-ban tervezett küldetése során kíséri az űrhajósokat.
A műsor célja ugyanakkor nem csak a szórakoztatás. Ez a kísérlet ízelítőt adhat az űrturizmus jövőjéből, emellett ismeretterjesztő jelleggel szól a fedélzeten tudományos kutatásokról is. Mivel a folyamat még az előkészítés szakaszában jár, egyelőre nem lehet tudni, mikor és hogyan választják ki a versenyzőket.
[type] => post
[excerpt] => Egy produkciós cég a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén tervez valóságshowt forgatni Űrhős címmel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1600899895
[modified] => 1600867901
)
[title] => Valóságshowt forgatnának a nemzetközi űrállomás fedélzetén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=30413&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30413
[uk] => 30761
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30414
[image] => Array
(
[id] => 30414
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/valosagshow-a-vilagurben.jpg
[original_lng] => 4240
[original_w] => 300
[original_h] => 200
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/valosagshow-a-vilagurben-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/valosagshow-a-vilagurben.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/valosagshow-a-vilagurben.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/valosagshow-a-vilagurben.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/valosagshow-a-vilagurben.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/valosagshow-a-vilagurben.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/valosagshow-a-vilagurben.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1601100024:3
[_thumbnail_id] => 30414
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 4141
[_oembed_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => ASTRONOMY PHOTOGRAPHER OF THE YEAR 2020
AURORAE WINNER: The Green Lady—Nicholas Roemmelt
OUR MOON WINNER: Tycho Crater Region—Alain Paillou
OVERALL & GALAXIES WINNER: Andromeda Galaxy—Nicolas Lefaudeux
OUR SUN WINNER: Liquid Sunshine—Alexandra Harthttps://t.co/qkQEp1xaVR pic.twitter.com/pwUN815v0F
— Samantha Josephine Stockings (@HattersonFord) September 11, 2020
[_oembed_time_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => 1600857105
[_oembed_bccd5506cb11f48ed3543a74395c45c0] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => Space hurricanes have been observed for the first time in Earth’s upper atmosphere, confirming their existence and...
Posted by University of Reading on Tuesday, March 2, 2021
[_oembed_time_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => 1615789174
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640193221
[_oembed_b04dc997b413fbfed3ef7df055445113] =>
[_oembed_time_b04dc997b413fbfed3ef7df055445113] => 1651085389
[_oembed_d86fd2f5e8880465f73d4a993aec0947] =>
[_oembed_time_d86fd2f5e8880465f73d4a993aec0947] => 1657033609
[_oembed_58300e39ecd5a758469e31dd51172dc5] =>
[_oembed_time_58300e39ecd5a758469e31dd51172dc5] => 1657868002
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1666626428
[_oembed_a012f4b2d9faffa47585ca06111142c1] =>
[_oembed_time_a012f4b2d9faffa47585ca06111142c1] => 1668925779
[_oembed_d96657df31fe2c5aeb0d3724547ebccf] =>
[_oembed_time_d96657df31fe2c5aeb0d3724547ebccf] => 1718029902
[_oembed_07bc58402a44298e0858a969123b12b5] =>
[_oembed_time_07bc58402a44298e0858a969123b12b5] => 1720342530
[_oembed_7fce550b95aab54b376bffbde713ce4b] =>
[_oembed_time_7fce550b95aab54b376bffbde713ce4b] => 1720342530
[_oembed_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] =>
[_oembed_time_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] => 1720342530
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 873
[3] => 49
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Film
[3] => Hírek
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20792
[1] => 20791
[2] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => forgatás
[1] => valóságshow
[2] => világűr
)
)
[8] => Array
(
[id] => 29149
[content] =>
Most még csak százhúsz darab van az égen, de mi lesz akkor, ha majd sikerül a tervezett 50 ezer? – tette fel a kérdést a kereskedelmi műholdak mozgását ábrázoló képe publikálásakor az univerzumfotózás legrangosabb nemzetközi versenyének egyik kategórianyertese, Schmall Rafael magyar asztrofotós – számolt be az euronews. Rafael a Zselici Csillagpark fotográfusa.
Starlink műholdak egy hosszú expozíciójú felvételen
Szerzői jogok: Schmall Rafael / Fb
Csíkokat húznak az égre a műholdak
A megmérettetést a Greenwichi Királyi Múzeum szervezte, Insight Investment Astronomy of the Year 2020 elnevezéssel. Schmall Rafael az Ember és az Űr nevet viselő kategória első helyét szerezte meg. A siker értékét növeli, hogy Francsics László tavalyi összetett első helye után másodszor kerül hazánkba a rangos elismerés.
Kereskedelmi műholdak látszanak a csillagos égen a díjazott fotón. A Föld közelében keringő mesterséges égitestek mozgása sokkal gyorsabb a csillagokhoz képest, ezért hosszú expozíció esetén a fényes csíkokat húznak az univerzumban ragyogó csillagok elé.
Már most telítettek a földközeli pályák
A földközeli pályák már most telítettek, túl sok műhold mozog egyszerre szűk helyen, épségüket a bolygónk körül keringő űrszemét is veszélyezteti.
Schmall Rafael felveti a kérdést, hogy ha már most pályaszűkében vannak a műholdak üzemeltetői, mi lesz akkor, ha megsokszorozódik a mesterséges igetestek száma? A Starlink műholdak száma jelenleg 120 körüli a fotós szerint, amit 50 ezerre terveznek növelni.
A közösségi média felületein osztják a rajongók a képeket, a Twitteren a többi kategória nyertes fotóit is megcsodálhatjuk:
Állandó kiállítás
A magyarországi asztrofotós körökben komoly hírnévvel bíró Schmall Rafel kapott már elismerést a NASA-tól, és kétszer elnyerte a National Geographic Magyarország Év asztrofotója díját.
Képeiből az érdeklődők állandó kiállítást tekinthetnek meg a Kaposvárhoz közeli Zselici Csillagparkban.
Több, mint egy látványos fotó
A Technológia börtönében címet viselő kép nemcsak bravúros fotótechnikai megoldásával érdemelte ki a zsűri elismerését, hanem témaválasztásával is egy fontos problémára irányítja rá a figyelmet.
A műholdak növekvő száma a csillagászati megfigyeléseket is nehezíti. Hiába építenek jelentős költséggel egyre nagyobb és profibb távcsöveket, a műholdak miatt egyre zajosabbá váló égbolt megnehezíti, sőt, akár el is lehetetleníti a tudományos kutatásokat.
A zavaró hatások nemcsak a kutatóknak okoznak kellemetlenséget, a csillagokat pásztázó amatőrök is kénytelenek szembesülni velük.
(euronews)
[type] => post
[excerpt] => Most még csak százhúsz darab van az égen, de mi lesz akkor, ha majd sikerül a tervezett 50 ezer? – tette fel a kérdést a kereskedelmi műholdak mozgását ábrázoló képe publikálásakor az univerzumfotózás legrangosabb nemzetközi versenyének egyik kate...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1599928730
[modified] => 1599869600
)
[title] => A magyar Schmall Rafael nyert a nemzetközi asztrofotós pályázaton
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=29149&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29149
[uk] => 29504
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 29150
[image] => Array
(
[id] => 29150
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/urfoto.jpg
[original_lng] => 110190
[original_w] => 773
[original_h] => 435
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/urfoto-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/urfoto-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/urfoto-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/urfoto.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/urfoto.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/urfoto.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/urfoto.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1600238818:3
[_thumbnail_id] => 29150
[_oembed_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => ASTRONOMY PHOTOGRAPHER OF THE YEAR 2020
AURORAE WINNER: The Green Lady—Nicholas Roemmelt
OUR MOON WINNER: Tycho Crater Region—Alain Paillou
OVERALL & GALAXIES WINNER: Andromeda Galaxy—Nicolas Lefaudeux
OUR SUN WINNER: Liquid Sunshine—Alexandra Harthttps://t.co/qkQEp1xaVR pic.twitter.com/pwUN815v0F
— Samantha Josephine Stockings (@HattersonFord) September 11, 2020
[_oembed_time_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => 1599858800
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 5071
[_oembed_bccd5506cb11f48ed3543a74395c45c0] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => Space hurricanes have been observed for the first time in Earth’s upper atmosphere, confirming their existence and...
Posted by University of Reading on Tuesday, March 2, 2021
[_oembed_time_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => 1615812233
[_oembed_c0f49a51a719d394aa740f918a6c7399] =>
[_oembed_time_c0f49a51a719d394aa740f918a6c7399] => 1635117772
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640456368
[_oembed_72e390f350a961a221fa9d0229d12dd3] =>
[_oembed_time_72e390f350a961a221fa9d0229d12dd3] => 1641464289
[_oembed_c60e35b008d47e1d07d3dffdac051499] =>
[_oembed_time_c60e35b008d47e1d07d3dffdac051499] => 1643381738
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1666895186
[_oembed_0fa222956c8fee0d87e4601b16d919b0] => ASTRONOMY PHOTOGRAPHER OF THE YEAR 2020
AURORAE WINNER: The Green Lady—Nicholas Roemmelt
OUR MOON WINNER: Tycho Crater Region—Alain Paillou
OVERALL & GALAXIES WINNER: Andromeda Galaxy—Nicolas Lefaudeux
OUR SUN WINNER: Liquid Sunshine—Alexandra Harthttps://t.co/qkQEp1xaVR pic.twitter.com/pwUN815v0F
— Samantha Josephine Stockings (@HattersonFord) September 11, 2020
[_oembed_time_0fa222956c8fee0d87e4601b16d919b0] => 1719672309
[_oembed_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] =>
[_oembed_time_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] => 1719672310
[_oembed_ebc36ea36d447a9a62c86c4e0b5dae47] => Magyar indulót díjaztak a nemzetközi madárfotós versenyen
[_oembed_time_ebc36ea36d447a9a62c86c4e0b5dae47] => 1729095416
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 596
[3] => 23
[4] => 49
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Érdekes
[3] => Fotók
[4] => Hírek
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 9482
[1] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fotópályázat
[1] => világűr
)
)
[9] => Array
(
[id] => 27514
[content] =>
A világon elsőként sikerült speciális lézerrel napfényben is megállapítani svájci kutatóknak nappal űrszemetet – jelentette a Berni Egyetem pénteken.
A Földet körölvevő űrszemét (számítógépes illusztráció)
FORRÁS: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO
A Föld körül keringő űrszemetet folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, különben összeütközés fenyegeti a bolygó körüli pályán lévő műholdakat és egyéb űreszközöket. Eddig azonban ezt csak az éjszakai égbolton lehetett kivitelezni. Az új eredmények révén több mérési adat áll rendelkezésre, ami csökkenti a balesetek arányát.
A megfigyelést a Zimmerwaldban lévő Svájci Optikai Földi Állomás és Geodinamikai Obszervatórium segítségével végezték június 24-én.
A téma fontosságát példázza az a 2009. február 10-én történt eset, amikor Szibéria felett 800 kilométerrel az Iridium-33 aktív telefonos műhold összeütközött a már nem működő Kozmosz-2251 kommunikációs műholddal.
A másodpercenkénti 11,7 kilométeres sebességgel zajlott ütközés hatására keletkezett törmelékfelhőben több mint 2000 darab, 10 centiméternél nagyobb részecske keletkezett. Ezek a maradványok néhány hónapon belül nagy területen elterjedtek és azóta további aktív szondákat fenyegetnek ütközéssel.
Egyes röppályákon nagy a szemét sűrűsége. Az Európai Űrügynökség (ESA) flottája évente és műholdanként több ezer ütközési figyelmeztetést dolgoz fel és évente több tucatnyi manővert végez – írják a berni tudósok.
Az ütközések potenciális oka általában a már ismert 20 ezer űrszemét-objektum egyike.
A berni kutatók Satellite Laser Ranging (műholdak lézeres bemérése) nevet kapott módszere az eddigi néhány száz méterről néhány méterre pontosítja a méréseket.
„A technikát a zimmerwaldi obszervatóriumban évek óta használjuk arra, hogy speciális lézeres retroreflektorokkal rendelkező objektumokat bemérjünk. Eddig világszerte csak kevés obszervatóriumnak sikerült, hogy speciális, nagy teljesítményű lézerekkel határozza meg űrszeméttárgyak távolságát” – írja Thomas Schildknecht, a zimmerwaldi intézmény vezetője.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => A világon elsőként sikerült speciális lézerrel napfényben is megállapítani svájci kutatóknak nappal űrszemetet – jelentette a Berni Egyetem.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1598794560
[modified] => 1598744715
)
[title] => Svájci kutatók a világon elsőként figyeltek meg nappal űrszemetet
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=27514&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 27514
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 27515
[image] => Array
(
[id] => 27515
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/urszemet.jpg
[original_lng] => 180264
[original_w] => 644
[original_h] => 403
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/urszemet-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/urszemet-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/urszemet.jpg
[width] => 644
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/urszemet.jpg
[width] => 644
[height] => 403
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/urszemet.jpg
[width] => 644
[height] => 403
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/urszemet.jpg
[width] => 644
[height] => 403
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/urszemet.jpg
[width] => 644
[height] => 403
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1598733915:5
[_thumbnail_id] => 27515
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 6506
[_oembed_bccd5506cb11f48ed3543a74395c45c0] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_oembed_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => ASTRONOMY PHOTOGRAPHER OF THE YEAR 2020
AURORAE WINNER: The Green Lady—Nicholas Roemmelt
OUR MOON WINNER: Tycho Crater Region—Alain Paillou
OVERALL & GALAXIES WINNER: Andromeda Galaxy—Nicolas Lefaudeux
OUR SUN WINNER: Liquid Sunshine—Alexandra Harthttps://t.co/qkQEp1xaVR pic.twitter.com/pwUN815v0F
— Samantha Josephine Stockings (@HattersonFord) September 11, 2020
[_oembed_time_9ce7457ea5d322208b85eb5d1ba88104] => 1600484716
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => Space hurricanes have been observed for the first time in Earth’s upper atmosphere, confirming their existence and...
Posted by University of Reading on Tuesday, March 2, 2021
[_oembed_time_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => 1616284772
[_oembed_804664ff55ecf89c4158c9bc3b91f438] =>
[_oembed_time_804664ff55ecf89c4158c9bc3b91f438] => 1619968722
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1639947674
[_oembed_a484f7289c0a65f2cfd446163f201f3b] =>
[_oembed_time_a484f7289c0a65f2cfd446163f201f3b] => 1658466636
[_oembed_246d6197da08665f7594c49b99b95e57] =>
[_oembed_time_246d6197da08665f7594c49b99b95e57] => 1659711279
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1666890180
[_oembed_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] =>
[_oembed_time_d2b99e9d171cbccbc5867883a3d300df] => 1719685177
[_oembed_35a94a7da59249d14220253bf91a7943] =>
[_oembed_time_35a94a7da59249d14220253bf91a7943] => 1719685177
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 18325
[1] => 10611
)
[tags_name] => Array
(
[0] => űrszemét
[1] => világűr
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10611
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10611
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
világűr (2 Oldal)
